Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

10 mym paksi atomerőmű 2008. október Mentori programok az atomerőműben Interjú László Zoltánná Icával, a munka- és személyügyi osz­tály személyzetfejlesztési csoportjának vezetőjével Mi a célja a mentori programoknak? Az általános cél a felvételre kerülő vagy új munkakört betöltő munkavállalók megfelelő színvonalú szakmai felkészítésének támogatása. Ide tartozik a munkaköri feladatok és a munka­környezet mielőbbi megismertetése, a munkavégzési techni­kák begyakoroltatása, a szervezeti értékek, elvárások közvetí­tése, valamint a speciális és nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakemberek tudásának, tapasztalatának minél hatékonyabb átadása. Ezen túlmenően a mentori programok rendszerének hozzá kell járulnia a kiegyensúlyozott generá­cióváltás folyamatához, valaminta vállalati értékek és szerve­zeti kultúra személyes közvetítéséhez. Mióta futnak a programok? 2005- től alkalmazzuk a mentori programok rendszerét. 2006- ban kidolgoztuk a mentori programok részletes szabá­lyozását Ennek keretében meghatároztuk az előkészítés és a végrehajtás dokumentálására vonatkozó szabályokat 2006. második félévében, a gyakorlati tapasztalatok alapján felül­vizsgálatot végeztünk. Ekkor határoztuk meg az összeállítás és az értékelés formai, tartalmi követelményeit. A mentori prog­ramok a felülvizsgált szabályok alkalmazásával 2006. októ­ber 1-jétől működnek a jelenlegi formában. Hogyan indul el egy mentori program? Mentori program indításáról az adott szakmai szervezet veze­tője dönt, az utánpótlási tervek és a munkakörönként! beta­nulási idők figyelembevételével. Alkalmazása olyan esetek­ben indokolt, amikor a munkakör specialitásaira tekintettel egyéni segítség, egyedi betanítás szükséges. Élnek-e a vezetők ezzel a lehetőséggel? Igen. Évente 100-110 program indul. A szervezetek közötti megoszlást tekintve kiemelkedik az üzemviteli igazgatóság ál­tal indított programok aránya. Ez az összes program közel 70%-át takarja. 2007-ben jelentős nyugdíjazás történt az üzemeltetői létszámot érintően. Az utánpótlásra kijelölt mun­kavállalók új munkakörre történő felkészítése számos eset­ben mentori program keretében történt, illetve történik. Hulladékkezelés vagy újrahasznosítás? Az Országos Atomenergia-hivatal vendégeként a magyarországi lá­togatáson tartózkodó Dale E. Klein, az US Nuclear Regulatory Commission (NRC) elnöke szep­tember 23-án előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián a nukleáris reneszánszról. Dale E. Klein előadásában többek között jelezte, hogy az NRC 1979- ben hozta létre azt a kombinált engedélyezési eljárást, amely az atom­erőművek védelmét és biztonságos üzemét szolgálja. Mint mondta: az Egyesült Államokban jelenleg 104 re­aktor működik, és további 23 építésé­re nyújtottak be engedélykérelmet. Az USA villamosenergia-igényének 20 százalékát fedezik atomerőművek, míg ez az arány Magyarországon 40, a világ összes felhasználásának pedig 15 százaléka származik nukleáris energiából. Szerinte legutóbb 30 éve volt hasonló nukleáris reneszánsz az államokban, mint amit napjainkban tapasztalhatunk. Mint a mai tapasztalatokról mondta: bár annak eldöntése, hogy milyen tí­pusú erőművet építsen a beruházó, az nem az NRC hatásköre, de ő személy szerint legszívesebben két típusú erő­művet szeretne látni, ez pedig a forra­lóvizes és a nyomott vizes típus. Ezek­nek az engedélyeztetése is egysze­rűbb, mert a hasonló típusú reaktorok esetében egy kialakult, egylépcsős el­járás alapján kiadható az engedély. Az NRC felügyeli az egyetemi kutató- és oktatóreaktorokat is, melyek többnyi­re 10 MW körüli teljesítményűek. Ezeknek a felügyelete azért is rendkí­vül lényeges, mert a hivatal számára egy jó lehetőség a szakember-utánpót­lás biztosítására az egyetemi képzés. Az elnök úr kérdésre válaszolva je­lezte, hogy Amerikában is komoly vi­ta folyik arról, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok, vagyis az atom­erőművek kiégett fűtőelemeinek vég­leges tárolása vagy a későbbiekbeni újrahasznosítása lehet a kedvezőbb megoldás. Jelenleg az Egyesült Álla­mokban Oregonban, Texasban és a Yucca-hegységben is folynak olyan ku­tatások, amelyek a végleges tároló ki­alakítására irányulnak, de ehhez olyan gránitalapú kőzetet kell találni, ahol több száz vagy ezer évig is megoldha­tó a biztonságos elhelyezés. Egyébként a világ valamennyi országában kép­ződnek különféle radioaktív hulladé­kok, még akkor is, ha nem üzemeltet­nek atomerőművet, mert az ipari, or­vosi, kutatási felhasználásból is kelet­keznek olyan sugárzó anyagok, me­lyeknek a biztonságos tárolását meg kell oldani. A kiégett fűtőelemek vég­leges elhelyezésére irányuló munkák­ban Svédország és Finnország jár az élen, ahol 2010-2014 között már elké­szülhet a létesítmény. Ezzel együtt vi­lágszerte folynak a kutatások az üzem­anyagciklus átgondolására, bár ma még lényegesen olcsóbb új fűtőeleme­ket beszerezni, mint a kiégettek újra­hasznosítását megoldani. Szerinte egyébként a paksi atomerőmű bizton­ságos, és itt is szigorúan ellenőrzi a nukleáris hatóság az atomerőmű mű­ködését. Magyarországon is hasonló a helyzet, vagyis folynak a kiégett fűtő­elemek végleges tárolását biztosító te­lephelyi kutatások a nyugat-mecseki Boda térségében. A jelenlegi elképze­lések szerint 2015-16 körül kell elké­szülnie annak a föld alatti laboratóri­umnak, ahol majd a további részletes kutatásokat el lehet végezni - mondta kérdésünkre Rónaky József, az Orszá­gos Atomenergia-hivatal (OAH) főigaz­gatója. Mint jelezte: természetesen itt­hon is aktuális téma a kiégett fűtőele­mek üzemanyagciklusának kérdése, ezért nem maradhatunk ki az ezzel foglalkozó kutatásokból. A re­­processzálás rendkívül költséges, fő­leg a plutónium kezelésének megoldá­sa problémás. Az erre irányuló kutatá­sok fogják meghatározni a jövőbeni le­hetőségeket, vagyis, hogy mi történjen a ma még hulladéknak tekintett ki­égett fűtőelemekkel, de ez még évtize­dekig munkát fog adni a kutatóknak. Rónaky József szerint az NRC szakem­bereitől sokszor kaptak segítséget az OAH munkatársai, így többek között a 2003-as paksi üzemzavar elhárítása kapcsán és az erőmű üzemidő-hosz­­szabbításához kötődő hatósági munka előkészítéséhez is. Mayer György Ki lehet mentor? A mentori megbízásról a szakmai szervezetek vezetői dönte­nek. A program keretrendszerének kidolgozásakor meghatá­roztuk a mentorok kiválasztásának szempontrendszerét Ez a mentor személyével kapcsolatos elvárásokat, kiválasztásuk alapvető követelményeit tartalmazza. A mentoroknak maga­san kvalifikált, speciális és nagy szaktudással, többéves szak­mai tapasztalattal rendelkező szakembereknek kell lenniük. Emellett a mentor kijelölésénél a szakmai szervezetek vezető­inek a mentori tevékenységgel megbízott munkavállaló sze­mélyiségét is figyelembe kell venniük (kommunikáció, empá­tia, együttműködés, kapcsolatteremtés, képesség a tudását­adásra, a munkavállaló motiválására, szakmai tekintély stb.). Általában szívesen vállalnak mentorálást a feltételeknek megfelelő kollégák? A szakmai szervezetek tájékoztatása alapján elmondható, hogy a munkavállalók között presztízse van a mentori tevé­kenységnek, a megbízást szakmai elismerésnek tekintik. Ezen túlmenően olyan motivációs rendszert alkalmazunk, amely megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést biztosít a szak­mai tapasztalatukat, tudásukat lelkiismeretesen átadó men­torok számára. Mely munkatársakból lesz, illetve lehet mentorált? A mentorált kollégák jelentős része (57%-a) 35 év alatti, akiknek többsége röviddel a mentori program indítását megelőzően lé­pett be a céghez. Kisebb részük több éve a részvénytársaság munkavállalója. Őket utánpótlásként jelölték magasabb mun­kakörbe. A mentorának több mint fele egyetemi, főiskolai vég­zettséggel rendelkezik, közel 40%-uknak középfokú végzettsége van, a szakmunkás végzettségűek aránya nem éri el a 10%-ot Hogyan zajlik le egy mentori program? Mentori tevékenység végzése minden esetben dokumentált mentori terv alapján történik. A tervet a mentor állítja össze, amely során figyelembe veszi az adott munkakörre vonatkozó szabályozásokat, előírásokat, a munkaköri képzettségi és vizsgakövetelményeket. Amennyiben a mentorált munkakör­re létezik az oktatási szervezet által kidolgozott képzési prog­ram, az a mentori program részét képezi. A mentori terv az el­sajátítandó szakmai elméleti, gyakorlati ismeretek rögzítése mellett tartalmazza a program egyes szakaszainak időtarta­mát helyszíneit a program lebonyolítását támogatók körét, valaminta program végrehajtása során előírt minősítési (szá­monkérési) formákat. A program zárásakor a végrehajtásról írásbeli értékelés készül, amelyben a mentor összefoglalja a program eredményeit, a mentorált munkavállaló megfogal­mazza észrevételeit, a szakmai szervezet vezetője értékeli a program végrehajtását Azt végül az oktatási szervezet illeté­kes vezetőjével is egyeztetni kell. Visszaigazolják-e a tapasztalatok a mentori programok hasznosságát? A szakmai szervezetek vezetőinek az az egybehangzó vélemé­nye, hogy a mentori programban résztvevő munkavállalók az elméleti tudást és a munkavégzéshez szükséges gyakorlati is­mereteket egyaránt megszerzik a program során, és alkalma­sakká válnak az önálló munkavégzésre. PranczZoltán Magyar Innovációs Szövetség: Innováció 2008 A Paksi Atomerőmű Zrt. és tár­saságunk számos minősített be­szállítója is tagja a Magyar In­novációs Szövetségnek (MISZ). Többek között ezért is jelentős és közérdeklődésre számot tartó hír, hogy "Innováció 2008" cím­mel megjelent a MISZ idei év­könyve. A Magyar Innovációs Szövetség minden év második negyedév­ében megjelenteti az előző év in­novációs eseményeit bemutató kiad­ványát. A legutóbbi, az "Innováció 2008" című, fényképekkel, tábláza­tokkal és grafikonokkal is illusztrált kiadvány részletesen ismerteti a MISZ innovációt népszerűsítő prog­ramjait, pályázatait és különböző ver­senyeit, többek között a Magyar Inno­vációs Nagydíj Pályázatot, melynek díjátadási ünnepségére a hagyomá­nyoknak megfelelően, az Országház­ban került sor, az idén a köztársasági elnök jelenlétében. Megtudhatjuk azt is, hogy a másfél évtizede kiírásra ke­rülő Ifjúsági Tudományos és Innová­ciós Tehetségkutató Verseny nyerte­sei az EU Fiatal Tudósok Versenyén kiválóan szerepeltek 2007-ben, Spohn Márton első díjban, Búza Dá­niel különdíjban részesült. A Szövet­ség rendszeresen delegál fiatal tudós­jelölteket az USA-ba, Nagy-Britanniá­­ba, Svájcba, Németországba, Svédor­szágba, továbbá 2007 óta a kínai tu­dományos és technológiai nemzetkö­zi versenyre is. Az évkönyv tartalmazza a "Nem az iskolának, a jövőnek tanulunk" mot­tó jegyében megrendezett, XIX. ren­des közgyűlésen elhangzott előadá­sok szövegét és a hozzászólásokat is. A szövetség vezetői előadásukban rá­mutattak, hogy szoros összefüggés van a természettudományos, illetve műszaki képzés és az innováció kö­zött. Sajnálatos módon az utóbbi tíz évben e pályák iránt a fiatalok érdek­lődése jelentősen csökkent. A gazdasági és közlekedési minisz­ter is tartott előadást a közgyűlésen, és itt jelentette be, hogy Budapest is pályázik arra, hogy az Európai Inno­vációs és Technológiai Intézet székhe­lye legyen. A közgyűlési hozzászólások - me­lyek mindegyike tartalmas - is olvas­hatók az évkönyvben. Az egyik fel­szólaló tréfásan meg is jegyezte, hogy "törvényt kellene arra hozni a magyar parlamentben, hogy... az ilyen MISZ- vándorgyűléseken kormánytisztvise­lők hivatalból kötelesek részt vermi." A kiadványban összegzésre került a MISZ elmúlt évi szakmai tevékeny­sége is. A szövetség a hazai K+F, illet­ve az innovációs tevékenységgel kap­csolatban harminchárom alkalommal alakított ki véleményt, állásfoglalást, melyet az illetékes állami szerveknek és sok esetben a sajtónak is eljutta­tott. A kormány középtávú Tudo­mány-, Technológia- és Innová­­ciópolitikai (TTIP) Stratégiájának el­készüléséhez pl. nemcsak szakmai állásfoglalásaival járult hozzá, hanem a kormány általi elfogadását is sür­gette, eredménnyel. A TTIP intézkedé­si tervében a MISZ által kezdeménye­zett Innovációs Nagydíj nevesítve sze­repel, valamint két szakterületen a Magyar Innovációs Szövetség is neve­sített közreműködő. A MISZ vezetői, ahogyan azt koráb­ban is tették, az idei évkönyvet az ak­tuális Hírlevéllel együtt küldték meg a tagoknak, külön postázzák a mi­nisztériumok és egyéb kormányzati szervek képviselői részére, valamint az érdeklődők számára interneten is elérhetővé tették. Az évkönyv elektro­nikus változata bárki számára ingye­nesen hozzáférhető az alábbi linken: http://www.innovacio.hu/5b_hu_20 08.htm. Sipos László Veterán jármű találkozót tartottak Pakson Veterán jármű találkozót tartot­tak július második hétvégéjén Pakson, melynek központi hely­színe a Paks-Cseresznyés pusztán ta­lálható Erdei Iskola területe volt. Július 11-én pénteken délután a Vá­rosi Múzeumban került sor a megnyi­tóra. Ez volt a második paksi találkozó­juk a motorosoknak. A "PaRiPa és Ba­rátaik" szervezésében 76 regisztrált jár­mű java részét tekinthették meg a láto­gatók. A találkozót családi hétvégeként rendezték meg a szervezők azzal a nem titkolt céllal, hogy a feleségek és a gyerekek is megtapasztalhassák a ve­terán járművek tulajdonosainak össze­tartását. A programok összeállításában is arra törekedtek, hogy minden kor­osztály megtalálhassa a neki megfele­lő tartalmas kikapcsolódást korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül. Szombaton Németkérre és Tengelicre is ellátogattak a program résztvevői. A PaRIPa nem más, mint a paksi Ring család, amely a veteránosok hazai tábo­rában Paksot képviseli. Wollner Pál Poós Ferencné (1948-2008) Poós Ferencné szül. Kuti Borbála nyugdíjas kolléganőnk 2008. szeptem­ber 14-én, életének 61. évében rövid szenvedés után a szekszárdi kórházban elhunyt. 1948. augusztus 2-án született Ke­­mecsén. Ugyanitt végezte el az általános iskolát, majd raktáros képzettséget szer­zett. 1986. január 1-jén nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. A pénz­ügyi osztályon adminisztrációs munkát végzett, melyhez számítógépes ismerete­it jól hasznosította. Munkahelyén csen­des és szerény volt, munkatársai felé mindig segítő szándékkal közeledett. Egészségi állapotának megromlása miatt2005. szeptember 30án kérte rok­kantnyugdíjazását. Nyugdíjas éveiben a családjának élt, imádattal szerette két kislány unokáját, akik nagyon sok örömet szereztek számára. Szeretett süt­ni, főzni és rejtvényt fejteni, munkatár­saival is rendszeresen tartotta a kap­csolatot. Pakson élt férjével, aki a betegsége idején odaadóan ápolta. Lánya is gyak­ran látogatta, azonban szerető gondos­kodásuk sem tudta megakadályozni be­tegsége súlyosbodását. Halálát megelő­zően két hónapig állt kórházi kezelés alatt. Betegségét türelemmel viselte, so­ha nem panaszkodott. Fájó szívvel gyászolja házastársa, Fe­renc, lánya Szilvia és veje Péter. Búcsúz­nak tőle unokái, Petra és Fanni. A rokonok, ismerősök és munkatár­sak nyugdíjas kolléganőnktől 2008. szeptember 20-án, a paksi Fehérvári úti temetőben megtartott szertartáson ve­hettek végső búcsút. Emlékét őrizve ez­úton búcsúzik tőle a Paksi Atomerőmű Zrt. kollektívája. Nyugodjék békében. Kzné

Next

/
Oldalképek
Tartalom