Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-03-01 / 3. szám

2007. március Paksi Atomerőmű Zrt. 9. oldal Fontos a betegség korai felismerései t Bár az erőműben dolgozók átlag­­életkora az utóbbi két évben fíata­­lodást jelez, ennek ellenére tudjuk azt, hogy a „csikócsapat” elörege­dett. Egyre több halálesettel szem­besülünk, amelyek között sok a da­ganatos betegségben elhunytak száma is. Dr. Ótós Miklós főorvos urat az okokról faggattam. — Főorvos Úr! Milyen eredményt kapunk, ha összehasonlítjuk a mi sta­tisztikánkat az országos adatokkal?- Abból kell kiindulnunk, hogy az erőmű olyan, mint egy nagy falu. Aho­gyan a falvakban, úgy az erőműben is az ismeretségek és barátságok sokkal szorosabbak és mélyebbek, ezért min­denkit jobban szíven üt, ha egy kedves kollégája vagy jó ismerőse meghal. Egészségügyi szolgálatunk régóta kötelességének tartja nem csak a rákos betegségek alakulásának figyelését, hanem általános értelemben a halálo­zások okainak vizsgálatát is. Köztu­dott, hogy a sugárterhelés növelheti a daganatos betegségek kockázatát. Ezt a tudományos megállapítást azonban mindig a saját gyakorlatban is meg kell vizsgálni. A kérdés tehát az, jelent-e, és ha igen, mekkora kockázatot egyálta­lán, ha valaki atomerőműben dolgozik. Ezért 1985 óta a társasági vezetés anyagi segítségével időről időre sta­tisztikai feldolgozásokkal figyelemmel kísérjük a munkavállalók halálozási adatait. Az elemzéseket az Országos Sugárbiológiai Kutatóintézet szakem­bereivel közösen végezzük. Jelenleg 2004-ig bezáróan történtek meg a feldolgozások, melyek alapján azt mondhatom, hogy az eltelt 20 év alatt az erőműben dolgozók között a rákos betegségek száma lényegesen alatta van az országos átlagnak, annak mintegy 2/3-a. Ebben a statisztikában természetesen a már nyugdíjba vonult volt dolgozók adatai is benne vannak. — Ebből viszont kézenfekvőén adó­dik a kérdés: mi lehet ennek az oka?- Véleményem szerint az okok ösz­­szetettek. Szakirodalmi adatok szerint a viszonylag jobb anyagi körülmények között élőknél jobbak a rákhalálozási mutatók is. Információim szerint na­gyon sokan szednek különböző vita­minkészítményeket is, amelyek szintén jótékony védelmet nyújtanak az ilyen típusú betegségekkel szemben, bár a venni, de lényegében milyen elvek szerint végzik azt, hogyan ítéli meg a vizsgálatok értékét?- Amikor az erőmű vezető orvosa lettem 1980-ban, számomra az volt a fő probléma, milyen egészségi prob­lémákkal kell majd szembenéznem a munkahelyi sajátosságok miatt. Predmerszky tanár úr a sugárbiológiai kutatóintézet néhai igazgató-helyette­se mondta ki először, nem kell számí­tanom sugárterhelésből származó be­tegségekre. Sokkal inkább az itt dol­túlzott vitaminszedés sem előnyös. Vé­gül talán nem nagyképűség részemről, elmondom, hogy ebben részünk van nekünk is, hisz az elmúlt évek során nagyon sok beteget szűrtünk ki az al­kalmassági vizsgálatok során. Jelentős eredményként könyvelhető el az is, hogy a dohányzók száma az elmúlt 15 év során 50%-ról a felére csökkent, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a tüdőrák kialakulása szempontjából.- Az alkalmassági vizsgálatokban minden munkavállalónak részt kell Idén sokkal több programmal! Együtt az egészségért és munkabiztonságért! Az atomerőmű Munkavédelmi Bi­zottsága (MVB) ez év május 16-án a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel közö­sen ismét megszervezi az „Együtt az egészségért és munkabiztonsá­gért!” elnevezésű rendezvényét. Az MVB két évvel ezelőtt tartotta első nagyszabású akcióját azzal a céllal, hogy a biztonságos üzemelte­téshez szükséges szemléletváltozást elősegítse. A munkavédelem terüle­tén komoly felelősség hárul munkál­tatóra és munkavállalóra egyaránt. A munkavállalók megfelelő informáci­ók birtokában képesek hatékonyan cselekedni testi épségük, egészségük megóvása érdekében. Ezt felismerve határozott úgy az MVB és az atom­erőmű biztonsági igazgatósága, hogy a közös célok érdekében ha­gyományteremtő módon, kétévente ismeretbővítő rendezvényt szervez. Az MVB nagy aktivitással dol­gozik a programon, és igyekszik a munkavállalók figyelmét, érdeklő­dését megnyerni. Szabó Béla MVB- elnököt a legfontosabb tudnivalók­ról kérdeztem.- Hol lesz a helyszín, hány óra­kor kezdődik a program?- A hivatalos megnyitó május 16-án 7.45-kor lesz az irodaépület földszinti tanácstermében, de már 6.30-tól kinyitjuk az ajtókat. A prog­ram zárására 13.30-kor kerül sor, de 15 óráig még lehetőséget adunk a kiállítás megtekintésére. Az előadá­sok és kiállítások a tanácsteremben, a gyakorlati bemutatók szabadtéri helyszineken zajlanak.- Milyen új programok várják a dolgozókat? — Egyelőre még csak tervezetről tudok be­számolni. A 2005-ös rendezvénytől a mos­tani annyiban tér el, hogy ez sokkal több programmal, gyakor­lati bemutatóval és előadással váija az ér­deklődőket. Az atom­erőmű azon szerveze­tei is részt vesznek benne, melyek kap­csolódnak a munka ­egészségügyhöz, illet­ve munkabiztonság­hoz. A gyakorlati be­mutatók közül kiemelném a tűzoltóság mentési gyakorlatát, amikor is egy ka­rambolos, égő személygépkocsiból mentenek utast, majd sürgősségi ellá­tással, mentőautóval elszállítják. Ezt a mentőautót kívüliől-belülről mindenki szemrevételezheti, megtekintheti an­nak komoly felszereltségét. Egy szi­mulátorral az autóülésbe bekötött utast különböző helyzetekbe forgatjuk, egy lejtős pályán pedig a biztonsági öv használatára hívjuk fel a figyelmet. Ezenkívül szeretnénk ingyenes kom­puteres lábvizsgálatot is szervezni. (Folytatás a 11. oldalon.) gozók fokozott egészség gondozására fektessem a hangsúlyt. Ez a megelőző szemléletű orvosi munka pedig min­dig közel állt hozzám. Gyakorlatilag erre a filozófiára építettük föl az al­kalmassági vizsgálatok rendszerét. Ennek lényege az alábbi: 1. Minden dolgozó számára kötele­ző az évenkénti időszakos alkalmas­­sági vizsgálat. Ez törvényi előírás is. 2. Az alkalmassági vizsgálatnak rész­letesnek és alaposnak kell lenni min­denki számára, nemcsak a sugárveszé­lyes munkahelyen dolgozók esetében. 3. Terjesszük ki a vizsgálatok körét lehetőleg minél szélesebb területre, hogy a kapott leletek alapján átfogó értékelést tudjunk adni az egyén egészségi állapotáról. 4. Szolgálja a munkát egy gyors és részletes adatbevitelt lehetővé tévő számítógépes rendszer. 5. A bevitt adatok tematikus rend­ben gyorsan visszakérdezhetők le­gyenek, ami alkalmas arra, hogy a többéves adatok gyorsan áttekinthe­tők legyenek. így az orvos nem egy leletben, hanem adatok sorában és trendekben is tud gondolkodni. Az adatsorok pedig a páciensnek is be­mutathatok. Ezáltal az érintett egyén jobban együttműködik orvosával. 6. Végül az adatok legyenek sta­tisztikailag feldolgozhatok. A felsorolt elvek alapján aztán az évek során fokozatosan bővítettük a vizsgálatok körét. A statisztikai feldol­gozások pedig ráirányították a figyel­met, milyen területeken bővítsük to­vább munkánkat. Kívülálló számára ez elsősorban az ultrahangos, valamint a különböző szakvizsgálatok helyi lehe­tőségében valósult meg. Kevésbé látvá­nyos a laboratóriumi vizsgálatok terüle­te, ahol az elmúlt években a szokásos rutinvizsgálatokat - mint pl. a koleszte­rin vagy a májfunkciók - számos továb­bi vizsgálattal bővítettük. A tavalyi év során pedig már néhány daganatos be­tegséget jelző, úgynevezett tumormark­­er vizsgálatát is elkezdtük. Ez utóbbi két vizsgálatot még az idén további öt vizs­gálattal fogjuk kiegészíteni. Ez azért szükséges, mivel az egyes daganatjelző markerek nem adnak 100%-ban pozitív eredményt egy rosszindulatú folyamat kapcsán, továbbá álpozitív eredmények is lehetségesek. A több oldalról végzett vizsgálat nagyobb és pontosabb találati biztonságot ad. Mindezek mellett mindig nyitottak voltunk a legújabb diagnosztikai eljá­rások bevezetésére, mint pl. az arteri­­ográf vagy a legújabb, úgynevezett hőkamerás vizsgálatok terén. Természetesen mindezek számos szakmai kihívást is jelentettek, ame­lyeknek igyekeztünk megfelelni. Úgy érzem ezek a kiterjedt vizsgá­latok igen értékesek a szolgáltatást igénybe vevők számára is. Sok dicsé­rő jelzést kaptunk már a munkatár­saktól is, és szakmailag is elismerően nyilatkoztak rólunk.- Úgy tudom a szolgálat magánvál­lalkozás formájában dolgozik. Milyen anyagi lehetőségekkel rendelkeznek?- 1995 nyarán az üzemorvoslást foglalkozás-egészségügyi ellátássá szervezték át. Azóta - az akkori PA Rt. vezetésének kérésére - magánvállal­kozás formájában dolgozunk. Fenntar­tásunkat vállalkozási szerződésekből biztosítjuk. Bevételeinknek mintegy 60%-a származik a Paksi Atomerőmű Zrt.-től. Indulásunk óta elvárásként fo­galmazták meg, hogy a meglévő mű­szerparkot a továbbiakban saját erőből modernizáljunk, újítsuk fel. Jelenleg néhány nagyobb értékű műszert leszá­mítva csaknem a teljes műszerparkot már lecseréltük, és további újabbakkal bővítettük is. Természetesen a vállal­kozás anyagilag annyira nem erős, hogy nagyobb értékű műszereket - mint pl. egy ultrahangkészüléket - sa­ját erőből meg tudna vásárolni. Sze­rencsére a társasági vezetés mindig ki­emelt feladatnak tekintette az egész­ségügyi ellátást. Átérezve egy-egy be­rendezés fontosságát, saját maga vásá­rolta azt meg. Ilyen volt legutóbb a hőkamerás berendezés. Tudomásom szerint 16 millió Ft-ba került, amely­hez még további tudományos kutatás anyagi fedezete is tartozik, de a 2000- ben vásárolt színes ultrahangkészülék is több volt, mint 25 millió Ft.- Milyen módon kapcsolódik vállal­kozásuk a Paksi Atomerőmű Zrt.-hez?- Szakmailag a humánpolitikai igaz­gatósághoz kapcsolódunk. Minden szakmai törekvésünk anyagi fedezete lényegében az igazgatóságtól szárma­zik. A társasági vezetéshez szerencsére mindig jó kapcsolatok fűztek minket. Ez nekünk, főleg a szolgáltatást igény­be vevőknek egyaránt nagyon fontos dolog. Dr. Dobos István humán igaz­gató felhatalmazott arra, hogy elmond­jam, a foglalkozás-egészségügyi ellá­tást a jogszabályban előírtakon túlme­nően fontos feladatnak tekinti. A jó egészségi állapot egyben feltétele nemcsak a jó közérzetnek, hanem a minőségi munkának is. Ez mindkét félnek, mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak egyaránt ér­deke. Az ellátás színvonalát éves ter­vek alapján egyeztetett formában kí­vánja biztosítani, melyet a további években is segítenek fejleszteni. Nyilatkozatának bizonysága az is, hogy a terven felül, a tumormarkerekre kért anyagi fedezetet az igazgatóság soron kívül biztosította. (3,5 M Ft-ot.) Berkes Ferenc (1953-2007) 2007. február 21-én a szek­szárdi kórház­ban váratlanul elhunyt Berkes Ferenc, a Pak­si Atomerőmű Zrt. nyugdíja­sa. Az utóbbi időben fáradékony volt, kivizsgá­lásra bekerült a kórházba. Az ag­gódó családot a vizsgálat eredmé­nye megnyugtatta. Ennek ellenére a tragédia bekövetkezett. Berkes Ferenc 1979. február 1- jével nyert felvételt a Paksi Atom­erőmű Vállalathoz elektrolakatosi beosztásba. Szorgalmas, jól felké­szült szakmunkás volt. 2006. december 30-án nyugdíjba ment. Tele volt elképzelésekkel. Csinosítani, még szebbé tenni kör­nyezetét, a dunaszentgyörgyi csalá­di házát. Családjával sokáig együtt élni, két hónapos első unokájának örülni. Mindezt a kegyetlen sors nem tette lehetővé számára. 2007. február 28-án Pakson, a református temetőben vettek vég­ső búcsút Berkes Ferenctől. Gyászolja őt szerető felesége: Julika - akivel 30 évig éltek boldog házasságban. Felnőtt gyermekei: Ferenc és társa: Brigitta, Zsuzsanna és társa: István, unokája: Noémi, rokonok, valamint a villamos kar­bantartó osztály munkatársai. Nyugodjál békében! MJ. Tibai László (1939-2007) Tibai László 2007. február 23- án hosszan tartó betegségben a szekszárdi kórházban el­hunyt. Múlt év december 14- én került a kórházba. Orvosi kezelések ellenére sem állt be javulás. Legyengült szerveze­tét legyőzte a betegség. Tibai László az Erőmű Beruházá­si Vállalattól (Erbétől) áthelyezés­sel került 1986. január 1-jével a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, te­hergépkocsi-vezetői beosztásba. Rövid időn belül egészségi állapota megromlott, 1987. február 16-val, 48 évesen leszázalékolták. 2007. március 2-án Pakson, a Fe­hérvári úti temetőben vettek végső búcsút Tibai László­tól. Gyászolja őt szerető fe­lesége: Mária, akivel 37 évig éltek együtt boldog házas­ságban. Családos gyerme­kei: Erzsébet, Tünde, Ágnes és Attila. Unokái: Róbert, Máté, Eszter, Dávid, Klau­dia, Zsófia és Viktória. Testvérei: Er­zsébet, Anna, Ilona és családjuk. Só­gornői: Katalin, Mária és családjuk. Rokonok, munkatársai és ismerősök. Laci bácsi, nyugodjál békében! MJ. Kapus István (1947-2007) 2007. február 27-én hosszan tartó, súlyos betegségben a szekszárdi kórházban elhunyt Kapus István, a Paksi Atom­erőmű Zrt. nyugdíjas műszak­vezetője. Szerető felesége éveken keresztül gondozta, segítette beteg félj ét, amiben csak tudta. Ez év január 24-én kór­házba került. Családdal együtt bíz­tunk abban, hogy kollégánk egészsé­gi állapotát sikerül stabilizálni. Kapus István 1979. január 1-jével nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, lakatosi beosztásba. Rö­vid időn belül művezetői beosztásba került, majd később műszakvezető­ként irányította, vezette kollégáit. Kiváló szakmai tudásáért, munkájá­ért „Munkaérdemrend” ezüst foko­zat kitüntetésben részesült. 2000. május 15-vel korkedvezménnyel nyugdíjba ment. Nyugdíjas­ként sem tétlenkedett. Hely­ben a telken mindig talált magának elfoglaltságot. 2007. március 3-án Pak­son, a Fehérvári úti temető­ben vettek végső búcsút Kapus Istvántól. Gyászolja őt szerető fe­lesége: Aranka, akivel 30 évig éltek együtt szeretetben, boldog házas­ságban. Felnőtt családos fiai: Zsolt és Róbert. Unokái: Richárd, Patrik és Marcell. Özvegy idős édesanyja, testvére: Julianna és családja, só­gornői: Irén, Ilona, Olga és család­juk. Rokonok, a turbina- és forgó­­gép-karbantartó osztályon volt kol­légái, munkatársai és ismerősök. István, nyugodjál békében! MJ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom