Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-01 / 7. szám

14. oldal mym paksi atomerőmű 2007. július Több volt mint sportmérkőzés A Mátrai Erőmű Villamos Szak­­szervezete (Mevisz) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szak­­szervezete (Padosz) egy olyan női kosárlabda-mérkőzést szervezett, amelyben bebizonyították, hogy a sport nem csupán a testet erősíti, az egészséget szolgálja, de a ba­rátságok kötődését is elősegíti. A Padosz csapatának felkészítője, szervezője, Hanoi Zsuzsa jóval a ko­sárlabda-mérkőzés után is nagy lelke­sedéssel mesélt a barátságos meccs­ről, a mátraiakkal való kapcsolatról.- A találkozó úgy jött létre, hogy a Mevisz egy éve alakult női kosárlab­dacsapata mérkőzésre hívott bennün­ket, és mi ezt elfogadtuk. Szakszerve­zeti tagokból és családtagjaikból megalakítottuk az „öreglányok” csa­patát. Öt héten keresztül, heti egy al­kalommal edzettünk. Az edzésekre és a meccsre az ASE Szabadidő-szak­osztálya biztosított termet, amit ez­úton is köszönünk. A mérkőzés köré egy szép és tar­talmas hétvégi program szerveződött. A vendégek péntek délután érkeztek, két busszal, ugyanis a játékosok szur­kolótábort is hoztak magukkal. Szombat délelőtt üzemlátogatáson vettek részt az atomerőműben, majd megnézték a Szent Lélek-templomot, délután öt órakor pedig felvették a küzdelmet a paksi csapattal. Megkezdődött a kosármeccs! Pá­lyára lépett a mátrai ME-NŐK csa­pata Gyöngyösről és az atomerőmű­­ves NUK-LEANYOK csapata Paks­ról. A mátraiak nagy szurkolótábora megadta az alaphangulatot, és bár a paksiak mögött nem állt erős buzdí­tó gárda, mégis 54—34-re nyertek. Emellett kiérdemelték volna a sport­­szerűség díját is, ugyanis „rejtélyes műszaki hiba” folytán az eredmény­­hirdető tábla 54-54 döntetlent muta­tott a meccs végén, és mivel ők vol­tak hazai pályán, ezért a győztesnek járó kupát felajánlották a mevisze­­seknek. A kosárlabda-mérkőzés után a Padosz vacsorára hívta vendégeit, ami borversennyel vette kezdetét. Mindkét szakszervezet 5-5 fajta bor­ral nevezett a versenyre, melyben a mátrai bizonyult a legjobbnak. A sport adta az alapot, az apropót a találkozáshoz, amelyben mindkét csapat szép élményekre tett szert. A megértő, békés közeledés, az építő jellegű gondolatok, tapasztalatok cse­réje gazdagította, erősítette ezt a ba­rátságot. A kosármeccs olyan ered­ményt hozott, amit nem lehet pont­számokkal mérni. -Lovásziné Anna-Gulyás Róbert újra az ASE-ban! Magyar bajnok szeretne lenni Hosszú kalandozás, nehéz légiós évek után újra abban a csapatban kosarazik Gulyás Róbert, ahol neves játékossá lett. Nyolc év alatt meg­járta a francia, az orosz, a török és az ukrán bajnokságot is. Utóbbi két országban az Ülkerrel, illetve a Mariupollal nemzeti bajnokságot is nyert. Magyart még nem, most azt szeretné megszerezni. A válogatott centeren kívül az Atomerőmű SE-ben maradt Mészá­ros Zalán, Panta István, Kiss Zsolt és jelen állás szerint a piros-kékeknél folytatja Horváth Zoltán és Jure Balazics is. Fontos információ, hogy új szabály lépett életbe azáltal, hogy a szövetség meghatározta: ősztől leg­feljebb négy légióst nevezhet egy­­egy meccsre egy klub. A játékoskeresésben már komoly részt vállal Sabáli Balázs. Az új veze­tőedző a Körmenddel 2007-ben ezüstérmet szerzett. Hasonló 2008-as eredményben reménykednek Pakson is - kiköszörülve azt a csorbát, me­lyet a 2006/07-es idénybeli kupa- és bajnoki negyeddöntős végállomás ej­tett a csapat hírnevén. A kétéves szerződést kötő új paksi tréner elmondta: szeretnének Mon­­roe-szintű kosarast a 2-es posztra iga­zolni. Nem lesz könnyű, hiszen Chrisről mindent elmond, hogy az olasz A-ligában kosarazik... Keres­nek játékost Mészáros mellé irányító­ba is éppúgy, mint bedobót. Sabáli Balázs hozzátette: kevés a minőségi magyar kosaras, ezért valószínűsíthe­tően tengerentúliakkal töltik fel a ke­retet. Reagált arra a felvetésre, mi­szerint él-e még az évekkel ezelőtti „litván kapcsolat”. A válasz: igen. Az olasz játékostábort éppen egy litván gárda nyerte a minap, ottani és más litván csapatokban játszó játékosokat is ajánlottak a Paks figyelmében. A gond velük, hogy vagy sokba kerül­nek, vagy nem olyan szintű játéko­sok, hogy erősítést jelentenének a bajnoki címért zajló küzdelemben. Márpedig a cél nem is lehet más - vallja a tréner mint a bajnoki (és a kupa-) arany megcélzása. Ha azt vesszük, hogy Sabáli 2006- ban bronz, 2007-bem pedig ezüstér­met nyert csapatával, akkor... Más: 2007-ben a paksi kosárlabda neves évfordulóhoz érkezett. Húsz éve már annak, hogy az ASE - akkor még szinte teljesen amatőr keretek között - feljutott az élvonalba. Az Antoni József, Bozi Zsolt, Buzási Bé­la, Horváth Attila, Hovorka András, Kirr László, Maár Gábor, Nagy De­zső, Schmidt Béla, Semsei Richárd, Szaffnauer Csaba és a mostani szak­osztályelnök, Tóth János alkotta ke­ret Simon Károly iránymutatása mel­lett váltott osztályt. A csapat az NB I. A csoportjában is megállta a helyét, a munka melletti kosárlabdát pedig las­sanként felváltotta az élsport. Az ASE, mely immár hosszú évek óta meghatározó tagja a férfi kosárlabdá­nak - számos ezüstérem mellett - há­rom bajnoki és három kupaelsőséget is magáénak mondhat. Az októberben rajtoló új idényben remélhetőleg újabb medália kerül a paksiak vitrinjébe. -Vöröss Endre-Ezüst- és bronzérmet nyert Kozmann György Az ASE kenusa ott lesz a duisburgi vb-n Két olimpiai számban volt érdekelt június végén a spanyolországi Pon­­tevedrában megrendezett síkvízi Kajak-kenu Európa-bajnokságon az Atomerőmű SE kenusa, Koz­mann György. Párjával, Kolonics Györggyel, a párosok 500 és 1000 méteres távján indult, és mindkét távon dobogóra állhatott. A magyar mezőny kétségkívül leg­jobb kenupárosa - akárcsak az egész nemzetközi mezőny - számára az idei év legjelentősebb viadala az au­gusztusi duisburgi világbajnokság lesz. Ezzel együtt is természetesen teljes erőbedobással lapátoltak Gyu­­riék mindkét számban - márcsak azért is, mert az Eb dobogósainak nem kell újra részt venni válogatón. A szokásos lebonyolítási rendnek megfelelően először a hosszabbik tá­von kellett bizonyítaniuk: a tavalyi vb-elsőség nem csak a hazai pálya előnye volt. (Emlékezhetünk: szegedi győzelmüket nem kis meglepetésként élte meg a sajtó — a Szerző). Oda is tették magukat rendesen, remekül rajtolva egészen a táv nagyobbik ré­szében az élen eveztek. Ez volt az a taktika, mely Szegeden aranyérmet eredményezett. Kis híján most is. Sajnos azonban - ahogy Kozmann a futam után a sportnapilapnak nyilat­kozott - a végére elfogytak. Az ezüst­érem biztató a vb előtt - főként ha a tavalyi Eb szerény helyezéseihez vi­­szonyitjuk, és látjuk, hogy mindössze 27 századdal kaptak ki az aranyér­mestől. Az már kevésbé szívderítő, hogy a magyar hajót éppen a világ­­bajnokság házigazdájának Szegeden nagyon megvert Gille, Wylenczek al­kotta egysége előzte meg. Másnap délben (mindkét napon a spanyolok sziesztájára tekintettel 11- től rendezték az 1000, illetve az 500- as döntőket) a rövidebbik távon állt rajthoz a Kozmann-Kolonics páros. A két György a kenusokat borulással fe­nyegető nagy szélben kereken két perc alatt teljesítette a távot. Idejük is sejte­ti, nem ez volt életük pályája. Mindezt kevéssé sikerült rajtjuknak köszönhe­tik, ami után minden erejüket arra kel­lett fordítani, hogy felzárkózzanak az élbolyhoz. Ez sikerült: a remekül raj­toló német párost is lehajrázva bron­­zos pozícióba küzdötték fel magukat. A két éremmel a Kozmann-Kolonics páros mentesül a vb-re való válogató terhétől, így az egység nyugodtan ké­szülhet a pekingi olimpiára kvalifikáló németországi vb-re. A vb-n az ötkarikás versenyszámok első hat helyein végző egységek országuk számára szereznek részvételi jogot. Mindez Gyuriék ma­gyar mezőnyben elfoglalt helyét látva szinte azt jelentené: a paksi fiúnak kínai jelenése lesz jövő augusztusban. A másik paksi versenyző, Boros Gergely a sprinttávnak számító 200 méteres távon indult. A tehetséges ma­gyar kajakos párosban Molnár Péter oldalán hatodik lett. Tekintettel arra viszont, hogy Gergő nagy ellenfele, az őt az Eb-válogatón kevéssel legyőző Vereckei Ákos csak negyedik lett K-I 500 méteren, Gergő számára újabb le­hetőség nyílott szólóban arra, hogy ki­vívja a vb-n való részvétel jogát. Immár olimpiai számban!-Vöröss Endre-Harmadik lett az atomerőmű sakkcsapata A keszthelyi Hotel Oviiban rendez­ték 2007. május 17. és 19. között a 38. Villamosenergia-ipari Sakkta­lálkozót. A rendező Mavir Zrt. ide­ális körülményeket teremtett a több mint 60 sakkozó versenyzéséhez. A Paksi Atomerőmű Zrt.-t két csapat is képviselte az eseményen. A nyolc paksi sakkozóra azonban a csapatverseny előtt még egyé­ni megméretés is várt. A sza­bályok szerint a résztvevők ún. villámpartikon mérték össze tudásukat. 2x5 perc állt min­denki rendelkezésére, közte öt perc szünettel. A 62 sakkozót felvonultató mezőnyben a mi­eink közül a legjobban Berta Tibor szerepelt. Tibor tizenegy forduló alatt gyűjtött 7,5 pont­jával 6. lett. Az abszolút ver­senyben 26. helyen záró Feke­te Béla is szép sikert könyvel­hetett el. Saját kategóriájában - az amatőrök között - a dobogó har­madik fokára léphetett fel hat ponttal. Az élen két E-on ÉDÁSZ-os sakkozó zárt 9, illetve 8,5 egységet gyűjtve. A sporttalálkozó utolsó napján ke­rült sor a mindig látványosnak ígérke­ző csapatversenyre. Idén tizenöt gárda nevezett. Minden csapat játszott min­den együttessel az egyéni versennyel kapcsolatban már leírt szabály szerint. Az 1. számú paksi csapat - Berta Ti­bor, Gosztola István, Ignits Miklós, Nagy Lajos összetételben - célja az volt, hogy megőrizze tavalyi dobogós pozícióját. Ezt végül nagy csatában si­került is elérni: az utolsó előtti fordu­lóban léptek előre a 3. helyre, amit a zárókörben megtartottak. Amint azt Berta Tibor elmondta: a legjobb ered­ményt a végül másodikként záró Vér­tes II ellen érték el, mikor 3:1-re győz­tek. Az ellenpont a csapatbajnoki cí­mét egy év elteltével visszahódító EDASZ I ellenében elszenvedett 2,5:l,5-es vereség volt azért, mért azon a találkozón mindegyik táblán győzelmi esélyei voltak Gosztoláéknak. Megtudtuk azt is, hogy az eredményhirdetéskor a csa­patbronz átvétele mellett érde­kelt volt Nagy Lajos is. Az el­ső csapat negyediktáblása ál­tal elért 12,5 pont ezen a táb­lán a legmagasabb érték volt. A második csapat Tófalusi Mihály, Kalmár Márton, Fe­kete Béla, Véhmann Ferenc összeállításban a 8. helyet szerezte meg. A két paksi kvartett egymás elleni csatá­jából az erősebbik került ki 2,5:1,5 arányban. Jövőre Siófokon találkoznak az iparág sakkozói. A rendezés a Vértesi Erőmű Zrt. feladata lesz. -vöröss-Túrázott a Paksi Orosz Klub a Mecsekben Május 19-én a Paksi Orosz Klub Egyesület szervezésében huszon­négy fős csoport indult neki a Ro­ckenbauer Pál dél-dunántúli kék­túra mecseki szakaszán az Óbá­­nya-Kisújbánva-Püspökszentlász­­ló-Hosszúhetény útvonal 12 km-es távjának. A 6-os számú főúton Mecseknádasd után fordul­tunk az Óbányai-völgy irá­nyába. A települést a 18. szá­zadban bajor telepesek alapí­tották, templomát 1774-ben építették, kápolnáját Szent Márton tiszteletére emelték. A templomot lehetőségünk volt belülről is megcsodálni, mely különleges élményt nyújtott mindenkinek. Következő úticélunk a Cigányhegyi-kilátó volt, ahol az időjárás jóvoltából pazar panoráma, a csodálatos mecseki dombvidék tá­rult a szemünk elé. A távoli horizon­ton magaslott a pécsi a TV-torony, közelünkben pedig a Mecsek legma­gasabb hegycsúcsa, a 682 m magas Zengő. A kilátótól a kéktúra útvonalán Püspökszentlászlóra értünk. A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett falut az 1750-es években betelepült német családok keltették újra életre. Itt található a Pécsi Püspöki Hivatal kastélya, melyet hatalmas arborétum vesz körül. A kastély 1997-ig az egy­ház szociális otthonaként működött, parkja ma is látogatható. Fél órás feltöltődés után nekivág­tunk a túra utolsó szakaszának, vé­gighaladva a falucska egyetlen utcá­ján. Megcsodáltuk a német precizi­tással felújított házakat és bérelhető pihenőházakat. Hosszúhetény főutcáján buszaink a megbeszéltek sze­rint a helyi kisvendéglő előtt vártak minket. A fáradt ván­dorok előtt perceken belül gő­­zölgött a meleg étel. Aznapi programunk azon­ban még ezzel sem ért véget. Ebéd után a csapat zöme egy helyi borpincében megízlelte a „hegy levét” a Zengő déli lan­káin termett zamatos szőlők­ből készített borokat. Szívé­lyes fogadtatásban részesül­tünk mindenütt, melyért hála hosszúhetényi barátainknak. Köszönet illeti mindazok munkáját, akik részt vállaltak a túra sikerében: a túravezető Jakab Évának, a túrázókat igazgató Szucsán Marinának, vala­mint a kiváló gépkocsivezetőknek!-Mácsai Zoltán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom