Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
2007. május Paksi Atomerőmű Zrt. 5. oldal Globális kérdések - lokális válaszok: Interjú Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójával BESZÁLLNA AZ MVM A MEGÚJULÓENERGIA-TERMELÉSBE Az egész világot fenyegető klímakatasztrófa árnyékában Európa-szerte szigorodó környezetvédelmi szabályoknak kell megfelelnie a villamosenergia-iparnak is. A kontinens országainak mindeközben csökkenteniük kell a függőségüket a kőolajtól és a földgáztól, emellett növelniük kell a megújuló energiaforrások részesedését az áramtermelésben. Erről, az atomenergia-hasznosítás jövőjéről és az MVM Csoport fejlesztési terveiről beszélgettünk dr. Kocsis Istvánnal, a cégcsoport anyavállalata, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatój ával.- Világszerte egyre többet beszélnek a szakemberek az üvegházhatású gázok miatti globális felmelegedés veszélyeiről. Ön szerint milyen módon járulhatna hozzá a világ villamosenergia-ipara a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez?- A környezetterhelés növekedése valós veszélyt jelent az emberiségre. Az átlaghőmérséklet emelkedése miatt a világban egyre több alkalommal és egyre súlyosabb természeti katasztrófák történnek, s ennek következtében drasztikusan emelkedik a természeti csapások miatt keletkező emberi veszteség és anyagi kár. Mindez hovatovább az egész emberi civilizációt fenyegeti. Eddig a világ leggazdagabb országai voltak a legnagyobb szennyezők, manapság azonban változik a helyzet, 2015-re a fejlődő országok - ezek között is elsősorban India és Kína - energiafelhasználása meghaladja majd a fejlett országokét. Ez pedig súlyos következményekkel járhat, mivel ezen országok egyre több szennyező anyagot bocsátanak ki, s úgy tűnik, egyelőre nem hajlandóak részt vállalni ennek mérséklésének terheiből. Európában azonban mindent el kell követnünk a levegőszennyezés mérséklése érdekében. Ezen felül tennünk kell valamit a túlzott kőolaj- és földgázfüggőség felszámolásáért is. Mindezekre a gondokra pedig elsősorban az kínálhat megoldást, ha lehetőségeink szerint fokozzuk a megújuló energiafajták használatát, és kihasználjuk az atomenergia hasznosításában rejlő lehetőségeket. Módosítjuk az úgynevezett energiamixet, vagyis átalakítjuk az egyes energiahordozók arányát az összenergia-felhasználásban. A villamos energetikának meghatározó szerepe lehet a klíma védelmében, meggyőződésem szerint például környezetbarát áramtermelési technológiák bővülő alkalmazása más kevésbé tiszta eljárások kiváltására is alkalmas lesz a közeljövőben, s ezzel nagymértékben segíthetjük a globális klímavédelem ügyét. — A megú juló források alkalmazását az Európai Unió (EU) is szorgalmazza. A legújabb irányelvek szerint 2020-ra uniós átlagban 20 százalékra kell emelni a zöldenergia részesedését az összes energiatermelésből. Megvalósítható ez Magyarországon ? — Az uniós tagállamok másmás természeti, gazdasági, ipari adottságokkal rendelkeznek. így van olyan ország, amely könnyedén képes teljesíteni ezt az elvárást, mi több, még nagyobb arányban képes megújuló energiát villamosenergia-termelésre hasznosítani. Egyes tagországok azonban - köztük hazánk - nem, vagy csak aránytalanul nagy áldozatok, költségek árán lennének képesek megfelelni egy merev elvárásnak. Ezért a megoldás az, hogy az egyes tagállamok differenciáltan, erejükhöz és adottságaikhoz mérten vállaljanak részt a célkitűzések teljesítésében. Egyedi megoldásokat kell találni. — Magyarországon terjedőben van az úgynevezett zölderőművek építése. Az egyik legnépszerűbb megújuló forrás a szélenergia. Van-e valami akadálya az újabb szélparkok építésének?-A szél vagy fuj, vagy nem, vagyis nem szabályozható, és nem tárolható a vele termelt villamos áram. Emiatt csak akkor hasznosítható, amikor éppen rendelkezésre áll. Ez pedig azt jelenti, hogy a szélkerekek leállásakor nagy mennyiségű energia eshet ki a villamosenergia-rendszerből, s ennek a pótlásáról azonnal gondoskodnia kell a rendszerirányítónak. A szél feltámadásakor viszont jelentős mennyiségű többletenergia jelenik meg az országos hálózatban, s emiatt a rendszerirányításnak az üzemben lévő erőműveket kell visszaterhelnie. Vagyis a szélenergia kiszabályozása Magyarországon a hagyományos erőművekre marad. Ez pedig többletkibocsátást eredményez, tehát a kitűzött cél elérése, a légkört terhelő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése erősen kérdéses. Akármilyen meglepő - ma Magyarországon minden egyes szélerőmű működése öszszességében növeli a szén-dioxid-kibocsátást. A másik problémára visszatérve: jelenleg a hazai erőműpark adottságai miatt a rendszerirányító legfeljebb 300 megawattnyi szélenergiát képes kiszabályozni, miközben már most 1300 megawattnyi kapacitás kiépítésére akadna jelentkező.- Mi lehet a megoldás erre a problémára?- Ahhoz, hogy a kibocsátáscsökkentési célokat teljesítsük, elengedhetetlenül szükséges egy szivatytyús-tározós erőmű létesítése, melylyel lényegesen növelhetjük a szélerőművek kapacitását amellett, hogy javítjuk a rendszerszabályozási lehetőségeket. Ennek a létesítménynek az lenne a szerepe, hogy eltárolja az áramot, amikor a villamosenergia-rendszerben többlet keletkezik, a fogyasztási csúcsok idején pedig visszatermelje azt a hálózatra. Az energia tárolása és visszanyerése a víztározóba való felszivattyúzása, illetve visszaengedése útján történik arra földrajzilag alkalmas helyen. A rendszer további előnye, hogy a szélerőművek termelésének kiszabályozása - szemben a jelenlegi helyzettel - szén-dioxid-mentesen történhet, tehát a szélerőművi termelés valódi haszna csak egy ilyen technológia mellett érvényesül.- Mikor, hol és mekkora ráfordítással épülhetne meg ez az erőmű?- Ma még korai minderre válaszolni. Az MVM is intenzíven dolgozik a projektek előkészítésén. Helyszínként szóba jöhetnek hazai és külföldi telephelyek is, de ennek kiválasztása körültekintő, minden részletre kiterjedő elemzés alapján történhet. Fontos szempont például, hogy könnyen kialakítható legyen a megfelelő hálózati összeköttetés a leendő erőművel. Természetesen elsődleges szempont, hogy a környezetbe minél jobban illeszkedő, azt nem zavaró létesítmény épülhessen meg - ahogyan erre a környező országokban számos példát találunk. Az eddigi számításainkból egyébként kiderült, legalább 600 megawatt termelési kapacitás kiépítésére lenne szükség.- Ön számos fórumon hangoztatta, hogy érdemes lenne jobban kihasználni az atomenergia nyújtotta lehetőségeket. Miként képzeli el a hazai nukleáris alapú energiatermelés jövőjét?- Intenzíven folyik a paksi atomerőműben a teljesítménynövelés projektje. A néhány év múlva záruló program eredményeként lényegében egy hagyományos hazai nagyblokkal megegyező kapacitású, 200 MW-os bővülés jön létre az atomerőműben. Az erőmű üzemidejének meghoszszabbítására is megtettük a szükséges lépéseket. Az atomenergia hosszú távú hasznosítására vonatkozó terveket a parlament jóváhagyta, ami megítélésem szerint bölcs döntés volt, hiszen a hazai villamosenergia-igények kielégítése - anélkül, hogy a fogyasztók terhei jelentősen ne növekedjenek - kizárólag a nukleáris energiatermelés fenntartása mellett érhető el. Európában és szerte a világban egyre több helyen döntenek hasonlóan, a meglévő atomerőművek teljesítményét növelik, és meghosszabbítják az eredetileg tervezett üzemidőt.- Megváltozni látszik a világ hozzáállása az atomerőművekhez?- Ma szerte a világban alapvető fordulat tapasztalható, amit immár nukleáris reneszánsz néven említenek a szakemberek. Elég, ha a számokat nézzük: a jelenleg üzemelő 443 atomerőművi blokk mellett további 28 épül, és újabb 35 blokk az engedélyezés fázisában van. A globális klímavédelmi célok teljesítése egyszerűen elképzelhetetlen a nukleáris energiatermelés bővülő alkalmazása nélkül, amellett hogy ez önmagában korántsem elég. Ahogy az interjú elején is hangsúlyoztam, növelni kell a megújuló energiatípusok részarányát, és új, környezetbarát, hatékony technológiákra kell mindinkább áttérni.- Egyre többen beszélnek arról, hogy Pakson is kellene új blokkokat építeni. Van ezeknek a terveknek jövője?- Úgy vélem, hogy sem műszaki, sem gazdasági, sem más akadálya nincs annak, hogy a teljesítőképesség bővüljön a paksi erőmű területén. A beruházás szükségességét alátámasztandó csak egy adatot említenék: 2020-ig mintegy 3000 megawatt új erőművi kapacitás kiépítésére lesz hazánkban szükség amiatt, hogy miközben folyamatosan növekszik az ország áramszükséglete, az elkövetkező években több elöregedett termelőegységet be kell majd zárni. Ez a szám természetesen akkor igaz, ha a meglévő atomerőművünk üzemidejét meghosszabbítjuk. A jelentős teljesítménynövelés mellett számos nagyon súlyos érv szól: a klímavédelem és az ország energiaimport-függőségének csökkentése.- Milyen fejlesztéseket tervez az MVM Csoport a közeljövőben?- Az ellátásbiztonság növelése és a kereskedelmi lehetőségek bővítése érdekében évről évre folyamatosan fejlesztjük az országos nagyfeszültségű hálózatot. Erre évente mintegy 20 milliárd forintot fordítunk. Ezt a fogyasztók is érezhetik, hiszen többek között a kiváló színvonalú hálózatunknak volt köszönhető, hogy tavaly novemberben Magyarországot elkerülte a nagy európai rendszerüzemzavar. A megújuló energiaforrások hasznosítása területén is nagyobb beruházásra készülünk. Ennek keretében mintegy 30-50 MW teljesítményű biomasszatüzelésű erő-művet is tervezünk létesíteni, például a paksi atomerőmű területén. A biomasszát, a tüzelőanyag-ellátást nem az erdők kivágásával szándékozunk biztosítani, hanem arra a célra termesztett növénnyel fütjük majd a berendezést.-Milyen évet zárt a társaságcsoport?- Tavaly a cégcsoport konszolidált árbevétele meghaladta az 500 milliárd forintot, eredménye közel kétmilliárd forint. Az MVM Csoport beruházásokra közel 50 milliárdot költött 2006-ban. Megfontolt építkezés zajlik a cégcsoportban, a középtávú stratégiánk időhorizontján belül a cégcsoport piaci értékét háromszorosára növeljük. (Megjelent a Népszava 2007. 04. 24-i számában.)-Illés József-Jövőre indul a Szekszárd-Dunaújváros szakasz építése A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIS Zrt.) vezérigazgató-helyettese Faller Dezső, az MSZP választókerületi elnökének meghívására előadást tartott 2007. május 3-án az M6-os továbbépítésének terveiről. Kiderült, hogs a Szekszárd-Pécs szakasz esetében tartanak előrébb a kivitelezés előkészítésével, igaz, előbb is kezdték azt. Szilágyi András elmondta, hogy a Szekszárd-Bóly és a Bóly-Pécs szakaszokat illetően már jogerős engedélyek állnak rendelkezésre. Ki is írták a közbeszerzési pályázatot a PPP-modellben* megépítendő utakra, s ha minden jól alakul, ősszel már meglesz a tender győztese is. Továbbra is tart viszont az északi 67 km hosszú útpálya engedélyeztetési folyamata. A paksi önkormányzat egy 1,9 km hosszú tehermentesítő út megépítését kéri a NIS Zrt-től. Az önkormányzat a Németkérre vezető útról kötne át a lakótelepi elkerülő útra. így a gyorsforgalmi útról az északi lejárón Paksra érkező teherforgalom nem zúdulna rá a belvárosra. Az összejövetelen a felek álláspontja közeledett, bizonyára megegyezéssel zárul az egyeztetés. Hajdú János polgármester felajánlotta továbbá: ne Tengelic térségében létesítsék az eredetileg Biritóhoz tervezett üzemmérnökséget, hanem egy másik, Paks melletti helyszínre. A most javasolt területen egyes közműkapacitások viszonylag könnyen biztosíthatók lennének. A tanácskozáson szót kért a paksi atomerőmű vezérigazgatója is. Kovács József megkérdezte: a tervezéskor figyelembe vették-e egy esetleges katasztrófa- vagy nukleárisbaleset-elhárítási helyzetben foganatosítandó kitelepítés lehetőségeit. Szilágyi András azt válaszolta, hogy számos szempont között ennek megoldását is vizsgálják. Megtudtuk azt is: Paks Város Településszerkezeti Tervében az önkormányzat koncepcionálisan szerepeltet egy ilyen, az atomerőmű déli bejárójától a jelenlegi szeméttelep mellett elhaladó, és a déli, biritói csomópontig húzódó menekülőutat, amelynek fontosságára a tervezők figyelmét már a kezdeti szakaszban felhívta az önkormányzat. A tervek szerint egyébként összesen kilenc csomópontot létesítenek Dunaújváros és Szekszárd között. Ezen a 67 km-es szakaszon négy pihenőhely (két benzinkutas, az egyik a tervek szerint Paksnál) lesz. Az átadás 2010 tavaszára várható. Szilágyi kitért arra is, hogy számításaik szerint az autóút és az autópálya bekerülési költségei között mindössze 5-6 Mrd Ft különbség van, ezért már kérték is a szakminisztériumot, egyből autópálya-építésről döntsön. A vezető hozzátette, hogy gazdaságélénkítő hatása lehet az autópályának, hiszen egy, útépítésre fordított forint akár 3-4 forint működő tőkét is vonzhat a térségbe.-Vöröss Endre* A köz- és magánszféra partnerségét jelentő PPP (Public-Private Partnership) konstrukció a közszolgáltatások biztosításának a magánszféra bevonásával történő formája. Benne a közfeladat ellátásához szükséges eszköz tervezési, építési és finanszírozási, illetve az üzemeltetési feladatokat - az állammal kialakított komplex együttműködés keretében - a magánszektor látja el. A PPP-projekt alapvetően a közszféra által hosszú távon biztosított szolgáltatási díjra - mint elsődleges biztosítékra - alapozva jelentős részben (85- 90%) hitelből valósul meg, amely hitelt a magánbefektető/projekttársaság veszi igénybe. A szolgáltatási díj tartalmazza a létesítmény megvalósításához és az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket és hozamelvárásokat. Információink szerint a Dunaújváros-Pécs szakasz esetében az állam 30 éven keresztül fizet majd rendelkezésre állási díjat.
