Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-05-01 / 5. szám

2. oldal 2007. május Paksi Atomerőmű Zrt, Nagyköveti látogatás (Folytatás az 1. oldalról.) Valójában, az atomenergia most az egyik legbiztonságosabb, legkevés­bé környezetkárosító energiafajta. A működés szigorú ellenőrzése döntő jelentőségű, ugyanúgy, mint az atomerőművel rendelkező orszá­gok információ- és tapasztalatcseréje a folyamatos, biztonságos működés érdekében. Ez egy olyan dolog, ami­vel az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok kétoldalúan és nemzetközi intézmények - mint pél­dául a Nemzetközi Atomenergia- Ügynökség (IAEA) - keretén belül foglalkoznak. Úgy tudom, hogy az IAEA szorosan együttműködik a Ma­gyar Atomenergia-hivatallal, amely átvilágította az erőművet, és elismer­te, hogy a paksi atomerőmű bizton­sági intézkedései és ellenőrzései a nemzetközi követelményekkel össz­hangban állnak. Az Egyesült Államokban a villa­­mosenergia-felhasználás több mint egyötödét adja az atomenergia, amit gyárainkban, irodaépületeinkben, otthonainkban és iskoláinkban hasz­nosítunk. Jelentős előnyei között ta­láljuk például a tisztább levegőt, va­lamint az alacsony és stabil energia­árakat, ezért az atomenergia saját energiaforrásaink egyensúlyba he­lyezésének is jelentős részét képezi.- Vannak lehetőségek arra nézve, hogy az USA és Magyarország együttműködjön az atomenergia-ter­melés fejlesztésében?- Az amerikai nagykövetség min­dig keresi a lehetőségeket, hogy bá­torítsa az együttműködést, és előse­gítse a kölcsönösen hasznos üzleti le­hetőségek kialakítását. Szeptem­berben például egy amerikai keres­kedelmi delegáció érkezése várha­tó Magyarországra, melynek tagjai olyan cégek képviselői, melyek al­ternatív energiatechnológiák kifej­lesztésében érdekeltek. Biztos va­gyok benne, hogy ez remek lehető­ség lesz arra, hogy elmélyítsük az amerikai-magyar kapcsolatokat ezen a fontos területen is.- Hogy írná le az amerikai-ma­gyar kapcsolatokat általánosság­ban?- Az Egyesült Államok és Ma­gyarország közötti kapcsolatok erősebbek és dinamikusabbak, mint valaha. Azon dolgozunk, hogy erősítsük a kétoldalú kapcso­latokat, például a kereskedelem-és befektetésnöveléssel, reklámoz­zuk a kétirányú turizmust, és jelöl­jünk meg olyan új kulturális és okta­tási csereprogramokat, amelyek erő­sítik a két ország barátságát. Nem­zetközi programokon is dolgozunk együtt, partnerek vagyunk abban, hogy a Nyugat-Balkán és a régió bé­kéjét és demokráciáját megteremt­sük, együtt lépünk fel az emberi jo­gok védelméért, Afganisztánban és Irakban harcolunk a terrorizmus el­len, és együtt dolgozunk azért, hogy megállítsuk a határon átívelő bűn­ügyeket, mint az emberkereskedel­met és a tömegpusztító fegyverek el­terjedését. Erős a barátságunk és erőteljes az együttműködésünk. A paksi atomerőműbe látogatott az Európai Energiafórum küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) A delegáció először a Mól vezetésé­vel találkozott Budapesten, majd lá­togatást tett a százhalombattai olajfi­nomítóban. Ezt követően Pakson üzemlátogatáson vettek részt, külö­nösen mély benyomást tet­tek rájuk a Karbantartó­gyakorló Központban lá­tottak. A delegációt fogad­ta Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezér­­igazgatója is. A küldöttség tagjai Budapestre viszsza­­térve a BME tanreaktorát is megtekintették. Az európai szakpolitiku­sok legszívesebben a hely­színen dolgozó, hozzáértő szakemberektől tájékozód­nak. Fontos eredmény számunkra, hogy az európai törvényhozás legbe­folyásosabb energetikai szakértői Magyarországot választották annak tanulmányozására, hogy az új tagál­lamok miként veszik ki részüket az európai energiapolitikai célok meg­valósításából. A küldöttség látogatásának befejez­tével Herczog Edit képviselő asz­­szony - mint az EEF elnökségi tagja — köszönetét fejezte ki a nemzetközi lá­togatócsoport fogadásáért, valamint a delegációnak nyújtott rendkívül ma­gas színvonalú és kiemelkedően jól szervezett programért. -Wollner Pál-Atomenergia: jelen és jövő (Folytatás az 1. oldalról.) A megújuló erőforrások, ezen belül is a szélenergia elterjedésének legkomo­lyabb gátja, hogy nincs a hazai ener­giarendszerben megfelelő szabályozós erőmű, így gyakran a paksi atomerő­művet kell a rendszerirányítónak visz­­szaterhelnie, ez pedig rendkívül gazda­ságtalan megoldás. Mindezek miatt alapvető, hogy mielőbb létesüljön egy szivattyús-tározós erőmű, mert csak ez javíthat a rendszerszabályozás már ma is rendkívül nagy problémáin. Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára sze­rint általánosságban el­fogadott tény, hogy ma már világszerte a nukle­áris energiatermelés re­neszánszáról beszélünk. Az ázsiai régióban már évek óta nagyon ambi­ciózus atomerőmű-épí­tési tervek vannak, az USA is hasonlókon gondolkozik, és Európában is áttörést jelent, hogy Finnországban elkezdték építeni az ország ötödik blokkját. A teljesítménynövelés terén hasonlóról lehet beszélni, mert szinte minden ország­ban napirendre került már a kérdés, például az USA nukleáris energia­­termelését úgy növelték 10 százalékkal, hogy egyetlen új blokkot sem építettek. A paksi atomerőmű blokkjainak 20 éves üzemidő-hosszabbítá­sának semmilyen mű­szaki és biztonsági akadálya nincs, idő végéig 554,5 milliárd fo­rint pluszosztalékot fog hoz­ni a tulajdonosoknak, így az MVM-nek és természetesen az államnak. Mindez azért is elkerülhetetlen, mert 2020-ig a régi és leállítandó kapacitá­sok (közel 4 ezer megawatt), vala­mint a növekvő energiaigé­nyek fedezése miatt összes­ségében 6500 megawatt új erőművi kapacitást kellene az országban építe­ni. Amennyiben a paksi üzemidő­hosszabbítást nem végeznék el, ez to­vábbi 2 ezer mega­wattal nőne, ezt pe­dig többek között a CO, Szőke Larisza Czibolya László ezt minden elvégzett vizsgálat igazol. A különböző hatásvizsgálatok és ta­nulmányok az üzem­idő-hosszabbítás gazda­ságosságát is igazolták, mert ez az erőmű saját forrásából, mindenfajta állami garanciavállalás nélkül elvégezhető - je­lezte Kovács Ferenc projektvezető. Szerinte az üzemidő-hosszabbí­tás, amelynek beruhá­zási igénye 172,5 milli­árd forint az teljes üzem- Kovács Ferenc kibocsátás csökkentésének kötelezettsége miatt sem le­hetne máshogyan megoldani. Az üzemidő­hosszabbítási prog­rammal párhuzamosan el­kezdődött a blokkok teljesít­ménynövelése is. Hosszas előkészület után 2005 novemberé­ben mind a négy blokk megkapta az Országos Atom­energia-hivatal (OAH) elvi enge­délyét a teljesít­ménynövelésre, majd ezt követően kezdődött meg a gyakorlati megvalósí­tás - ismertette Szőke Larisza osztályvezető. Első lépésben tavaly szeptember 28-án a 4. blokkon értek el tervezett 108%-os teljesítményt, amely így már 509 me­gawatton üzemel. Ezt követően a ter­vek szerint még az idei évben az 1. blokkon elérik a 106%-ot, amelyet jö­vőre fognak 108%-ra növelni. Az erre vonatkozó engedélyt éppen az elmúlt héten kapta meg az OAH-tól az erőmű. A 2. blokk esetében 2008-ban ter­vezik a 106, és a 3. blokkon a 104%-os tel­jesítmény elérését, ame­lyet mindkét blokknál 2009-ben növelnek 108%-ra. Ennek a mun­kának a teljes költsége 4,8 milliárd forint. Ez­zel 2009-re úgy sikerül 120-140 me­gawattal növelni az erőmű teljesítmé­nyét, hogy közben nem növekszik az ország C02-kibocsátása, és 50 fillér­rel még csökken is az előállított villamos ener­gia ára. Gazdaságossági szempontból összeha­sonlításként érdemes megnézni azt is, hogy Pakson az 1 kilowattos teljesítménynövelés faj­lagos költsége 160 dol­lár, míg például egy kombinált ciklusú gáz­tüzelésű erőmű létesíté­se kilowattonként szá­molva 600 dollárba ke­rül. Vagyis nagyjából négyszerese lenne, ha ezt a teljesítményt új gáztü­zelésű erőmű építésével kellene bizto­sítani. -Mayer György-Gerse Károly NucNet hírek a nagyvilágból Az USA és Japán globális nukleáris akciótervet indít Az USA és Japán megállapodást írt alá egy globális nukleáris akcióterv­ről, melynek keretében közös kutatá­sokat végeznek az új generációs atomerőművek területén, és világ­szerte segítik az atomenergia fel­­használásának terjedését. A „közös amerikai-japán atomenergia-akció­terv” a két ország közötti átfogó tár­gyalások eredménye, és lehetőséget teremt a szorosabb együttműködésre az atomenergia területén és az eset­leges új blokkok építésében. Az amerikai energiaügyi minisztérium (Department of Energy - DOE) 2007. április 25-ei nyilatkozata alap­ján az együttműködés négy területet foglal magában: - kutatás és fejlesz­tés az atomenergetika területén az Amerika által vezetett Global Nuclear Energy Partnership (GNEP) projektben, - módszerek és progra­mok kidolgozása új atomerőművek építéséhez, - mechanizmus a nukle­­árisüzemanyag-ellátás garantálására, - atomenergia terjesztése az érdeklő­dő országokban, a hasadóanyagok védelmének fokozásával. A minisz­térium tájékoztatása szerint a prog­ram - amelyet George Bush elnök és Shinzo Abe japán miniszterelnök is látott - megvalósítása azonnal el is kezdődik. Mindkét ország munkacsoportokat hoz létre, hogy megvizsgálják az együttműködés területeit és a nukleá­ris fejlesztéseket, mint a gyorsreakto­rok, a kis és közepes teljesítményű reaktorok, az üzemanyagciklus, a fi­zikai védelem és a hulladékkezelés. A GNEP elindulását 2006-ban jelen­tették be - többek között azzal a cél­lal, hogy segítsék a transzurán-kiége­­tő reaktorok tervezését, valamint egy nemzetközi üzemanyag-ellátási prog­ram kialakítását. Amerika szerint a GNEP emeli az USA és a világ ener­giabiztonságát. A DOE 24 milliárd dollárt kért a 2008-as pénzügyi évre egy javaslatcsomag támogatására, melyben a nukleáris technológiák fejlesztésének fellendítése is szere­pel. Ebből az összegből 395 millió dollár jut a GNEP támogatására. Oroszország megkezdte az első úszó atomerőmű építését Az Orosz Nukleáris Társaság meg­erősítette, hogy Oroszország meg­kezdte a világ első polgári úszó atomerőművének építését, és még legalább hat további ilyen erőmű építését tervezi. Az erőmű építésére Szeverodvinszk közelében, az északi Wbrtrfs NucJear News Agency Arhangelszk tartományban kerül sor, és 2010 májusára tervezik befejezni. Az építés költségeit mintegy 6 milli­árd rubelre (172 millió euró) becsülik. Az állami tulajdonú Roszenergoatom és az erőművet építő Északi Gépépí­tő Üzem (Szevmas) tájékoztatása szerint a jelzett határidőre a szüksé­ges parti létesítmények is elkészül­nek. Az úszó erőmű eleinte a Szevmas, illetve az atommeghajtású hajók karbantartását végző, szomszédos Zvezdocska üzem áram- és hőszol­gáltatását fogja végezni. Az erőművet, amely két, egyen­ként 35 MW teljesítményű orosz ter­vezésű KLT-40C reaktort és két ge­nerátort foglal magában, egy e célra épült uszályon fogják elhelyezni. 2006 decemberében az Orosz Nukle­áris Társaság azt közölte, hogy két tovább úszó atomerőmű projektjé­nek tervezése van folyamatban Viljucsinszkban és a Pevek-öbölben, az ország távol-keleti részén. Tájé­koztatásuk szerint más országok is érdeklődnek az úszó atomerőművek iránt, például Kína, Malajzia és In­donézia. Az erőművek villamosener­­gia-termelésen túl a tengervíz sóta­­lanítására is alkalmazhatók. Forrás: NucNet -M.F.­Précsényi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom