Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-12-01 / 12. szám

2007. december mym paksi atomerőmű' 3. oldal GMF-közgyűlés az Európai Parlamentben A közelmúltban az Európai Parla­ment brüsszeli épületében tartotta 2007. évi közgyűlését a Nukleáris Létesítmények körüli Európai Ön­­kormányzatok Csoportja (GMF). Az eseményen közel száz polgár­­mester vett rész Európa különböző or­szágaiból. Magyarországról a Társa­dalmi Ellenőrző és Információs Társu­lás (TEIT) részéről Zsebics Ilona, Bá­tya polgármester asszonya volt jelen. A GMF vezetősé­gében pedig Dohóczki Csa­ba alelnök képviselte a négy magyar „nukleáris” önkor­mányzati társulást. A közgyűlés napirendi pontjainak elfogadását kö­vetően Mariano Vila d'Abadal főtitkár éves be­számolójára került sor. A fő­titkár kiemelte, hogy a GMF stabil gazdasági helyzetét nagyban elősegítette az a szerződés, amelyet az Euró­pai Parlament és a GMF az idei év ele­jén kötött meg. Ennek értelmében biz­tosítva lesznek az elkövetkező évek­ben azok a programok, amelyek az egyes országok különböző nukleáris­­energia-alkalmazásának, illetve lakos­sági kapcsolattartásának a megismeré­sét segítik elő. Ennek keretén belül idén Németországban és Szlovákiá­ban ismerkedhettek a polgármesterek az ottani gyakorlattal. A főtitkár beszámolt az Európai Unió különböző intézményeivel egy­re szorosabbá váló kapcsolatrend­szerről, amely elősegíti a GMF nem­zetközi szinten való megismertetését, céljainak képviseletét. Magyar vonatkozásban kiemelte, hogy az Európai Parlament magyar képviselőivel megszervezett találkozók rendkívül hasznosak voltak. A Fazakas Szabolcs, Herczog Edit és Olajos Péter képviselőkkel folytatott tárgyalásoknak kézzel fogható eredményéről is be le­het számolni. Flerczog Edit képviselő asszony kezdeményezésére a GMF 2008 januárjában Strasbourgban mu­tatkozik be a Nukleáris Energia Jövő­éjéért Fórum tagjai előtt. A közgyűlés második részében tiszt­újításra került sor. A jelenlegi elnökség továbbra is élvezi a tagság bizalmát, így a négytagú vezetőség további két éven át irányítja a GMF munkáját. A közgyűlést konferencia követte. Vidal Quadras úr az Európai Parla­ment alelnöke az unió energiapoliti­kájáról számolt be. Mondandójában kiemelte, hogy az atomenergia fel­­használását nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, akár környezetvédelmi, ellátásbiztonsági vagy gazdasági ol­dalról közelítjük meg a kérdést. A két­kedőknek a következőt üzente: „Le­hetséges, hogy az atomenergia nem a megoldás, de nincs megoldás atom­energia nélkül.” Hasonló véleményen volt Cizelj asszony, a parlament Klímaválto­zási Főigazgatóságának tagja, aki kijelentette, hogy az éghaj lat-válto­zási problémák egyértel­művé teszik, hogy kör­nyezetkímélőbb módon kell élnünk, melynek fontos része az ipari al­kalmazások ésszerűsíté­se. Ez azt jelenti, hogy az atomenergiára szük­ség van, mi több a jövőbeli villamos­­energia-előállítási módok között is fontos szerepe kell, hogy legyen. A konferenciát követően munka­­csoportok alakultak, ahol a GMF stra­tégiáit dolgozták ki a résztvevők. Ma­gyarország Németországgal, Szlovéni­ával és Romániával közös munkacso­portban egyeztette a véleményét. Az ajánlások alapján képviseli a GMF ve­zetősége a tagság véleményét a külön­böző európai fórumokon az elkövet­kező időszakban. -Dohóczki Csaba-A közvélemény támogatja ■ az atomerőmű működését ■ Az atomerőmű működésével, a tár­sadalmi felelősségvállalás és a kom­munikáció terén kifejtett tevékeny­ségével folyamatosan alakítja a köz­véleményben a nukleáris energetiká­ról és magáról az atomerőműről al­kotott képet. Rendkívül fontos a fo­lyamatos visszajelzés, a tendenciák vizsgálata ahhoz, hogy minél hatékonyabban juttassuk el üzeneteinket a lakossághoz. A vélemények megismerésében segít a már több éve állandó, valamint aktuális kérdésekkel elvégzett országos közvéle­mény-kutatás. A Paksi Atomerőmű Zrt. megbízásából a TNS évente végez országos, monitoring jellegű (követő, trendet vizsgá­ló) kutatást több mint 1000 fő­ből álló mintán (2007-ben 1049 főt kérdeztek meg). En­nek fő célja a paksi atomerő­műre, a magyarországi villa­­mosenergia-termelésben betöl­tött szerepére, veszélyességé­re, biztonsági előírásaira vo­natkozóan kialakult vélemé­nyek feltárása. A közvéle­mény-kutató cég vizsgálta még az energiaforrásokkal, a működő atomerőművel, vala­mint új atomerőmű, illetve új paksi blokkok építésével kap­csolatos vélekedéseket is. A kutatásokban az évente is­métlődő, trendet vizsgáló kér­déseken kívül minden alkalommal szerepelnek aktuális problémákra vo­natkozó kérdések is. Az eredmények alapján az elmúlt években fokozatosan csökken a gázenergiába vetett lakossági biza­lom - nagy valószínűséggel a gázel­látás és a gázár bizonytalanságának felerősödése következtében. Ez a folyamat - a megújuló energiafor­rások megítélése mellett - az atom­energiát övező társadalmi bizalom­nak is kedvez. A jövő energiái kö­zött az atomenergia iránti bizalom 2004 óta kismértékben ugyan, de fokozatosan nő, mára - a megújuló energiaforrások mögött - stabilan a második legbiztosabb energiaforrás a közvélemény szemében. A 2007. év során is folytatódott az a tendencia, amely a gázellátási prob­lémák, valamint a gáz árának draszti­kus emelése okán minden korábbinál jobban tudatosította az atomenergia olcsóságát: 2007-ben pedig 50% tar­totta a legolcsóbban megtermelt energiának az atomerőműben termelt energiát. Az olcsó energia üzenete te­hát beépült a köztudatba. Nem történt változás a paksi atom­erőmű magas társadalmi támogatott­ságát illetően. A paksi atomerőmű társadalmi támogatottsága stabilan 75% körüli. A közvélemény döntő ré­sze, csaknem háromnegyede (2007- ben 74%) változatlanul egyetért a magyarországi atomerőmű működé­sével (1. sz. ábra). Döntően racioná­lis indokok nyújthatnak alapot az atomerőmű támogatásához. Az em­berek jelentős része, közel fele a leg­olcsóbb energiaként tartja számon az atomenergiát, továbbá a magyar energiatermelésben betöltött szerepé­vel is tisztában vannak. Emellett fon­tos az is, hogy akik az atomenergiát tartják a legkevésbé kömyezetszeny­­nyezőnek, az átlagosnál (74%) is na­gyobb arányban értenek egyet a pak­si atomerőmű működésével (88%). Egy új atomerőmű létesítését támo­gatók és azt ellenzők aránya közti olló kismértékben kinyílt, bár a változás egyik tábor esetében sem jelentős. A paksi telephelyen jóval többen támogatják egy új atomerőmű létesítését (2007-ben 48%), mint egy új helyszínen (37%). Lényeges összefüggés, hogy azok között, akik az atomener­giának tulajdonítják a legki­sebb környezeti kockázatot, az átlagosnál (37%) sokkal na­gyobb az új atomerőmű léte­sítésével egyetértők aránya (60%). Jól látható, hogy a már meglévő erőmű környezetében, a paksi telephelyen épülő új erőmű lényegesen kisebb társa­dalmi ellenállást váltana ki. A megkérdezetek szerint az erőműben nagyon szigorú elő­írások szerint járnak el az ott dolgozók. A biztonsági előírá­sokat nagyon szigorúnak 41,1%, meglehetősen szigorú­nak 29% tartja, ezek együttes aránya eléri a 70%-ot. 2007-ben tovább folytató­dik az a javuló trend, misze­rint a paksi atomerőmű meg­felel az uniós előírásoknak (2006-ban 65%, 2007-ben 70% vélekedett így - 2. sz. ábra). Az uniós elvárásokon belül pe­dig növekedett annak a csoportnak az aránya, mely szerint a paksi atomerő­mű teljes mértékben egyenértékű a hasonló korú nyugat-európai atom­erőművekkel (2006-ban 31%, 2007- ben 39% vélekedett így). A Paksi Atomerőmű Zrt. privatizá­cióját hagyományosan a megkérde­zettek döntő többsége nem támogatja. A privatizációt támogatók aránya az összes megkérdezett egytizede, az el­lenzőké jelentősnek mondható (85%). Több esetben tapasztaltuk, hogy az informáltság hiánya elutasításra, a helyes ismeret azonban elfogadásra ösztönöz. Ezért is tartjuk fontosnak a folyamatos, magas színvonalú tájé­koztatást. -edett-1. számú ábra Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű? 90 hfem NTIMJ * ä ___28_________1'*____ 7 3 7 3 ~ — _ * 30 20 10 23 ** 23 22 ^ 23 o4 1901-1999 2001.fefcr. 2002rr^us 2003jCnu5 20W.jCnis 2C05aio 2006jűke 2007. (14=11373) (14=1051) (14=1036) (N=1017) (14=1012) (14=1006) (14=1028) aLgusrtLE (14=1049) 2. számú ábra Ön szerint a paksi atomerőmű megfelel-e az európai uniós elvárásoknak? ■ 2001 Mar (14=1061) ■ 2002. rrftouB ■ 2002 rrtijuB (14=1036) 2003 jOmjs (14=1017) Igán Nem NT/W i<j3Ú)ipüniü3 n-'cikimi] nap ©ÉMfpÉifa November 29-én Bátaapátiban a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes radioaktivitású hulladékok végleges tárolójának létesítése témakörében - két kre­­ditpont begyűjtésére is alkalmas - szakmai napot rendezett a Tol­na Megyei Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna Megyei Területi Szervezete. Kicsinek bizonyult a Hotel Nas­polya, így november utolsó pénte­kén teljesen megtelt Bátaapátiban a művelődési ház. Az előzetes vára­kozásunkat messze meghaladta az érdeklődés, így közel száz kamarai mérnök regisztráltatta magát a ki­küldött programtervünkre. Novem­ber 29-én délelőtt Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara el­nöke és Beke Zsolt, a Magyar Hid­rológiai Társaság Tolna Megyei Te­rületi Szervezet titkárának köszön­tő szavai után elsőként dr. Hegyhá­ti József, a Radioaktív Hulladéko­kat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) ügyvezető igazgatójá­nak „A radioaktív hulladékok keze­lésének magyarországi gyakorlata” c. előadását hallgattuk meg. Dr. Hegyháti József oki. gépész­mérnökként örömét fejezte ki a ha­talmas érdeklődés láttán. Jelezte, hogy régóta foglalkozik a radioak­tív hulladékok tárolásának ügyével: a nyolcvanas években a Budapesti Műszaki Egyetem docenseként, a kilencvenes években ipari minisz­tériumi helyettes államtitkárként te­vékenykedett, majd 2002-ben ne­vezték ki az RHK Kht. élére. A nukleáris alapon termelt villa­mos energia természetes velejárója az elhasznált fűtőelem és a folya­mat során keletkező — különböző aktivitású - radioaktív hulladék. Hazánkban adott a törvényi és ható­sági háttér, kijelölt felelős szerve­zetként az RHK Kht. rendelkezik a feladatokra vonatkozó közép- és hosszú távú tervekkel (megtekint­hetők a www.rhk.hu internetes hon­lapon), melyek összhang­ban vannak a nemzetközi trendekkel és törekvések­kel. A Püspökszilágyiban 31 éve működő Radioak­­tívhuiladék-feldolgozó és -tároló (RHFT), valamint a 10 éve Pakson létesített Kiégett Kazetták Átmene­ti Tárolója (KKÁT) mel­lett a tervezett létesítmé­nyek közelében élő lakos­sággal korrekt kapcsolatot sikerült kialakítani. A hul­ladéktermelők (döntően a Paksi Atomerőmű Zrt.) befizetéseiből feltöltött Központi Nukleáris Pénz­ügyi Alap révén biztosított a finan­szírozás háttere. 1993 óta folyik az atomerőmű 30 éves teljes üzemide­je és az azt követő leszerelés alatt keletkező kb. negyvenezer köbmé­ter kis és közepes aktivitású radio­aktív hulladék elhelyezésére szol­gáló telephely kutatása. A széles körű vizsgálatok alapján a Bátaapáti (Üveghuta) közeli gránit bizonyult a legalkalmasabbnak. Megalapozott kutatások és Bátaapáti lakosainak 90%-os támo­gatottsága mellett az országgyűlés 2005 novemberében elfogadta a tá­roló létesítését előkészítő tevékeny­ség megkezdéséhez szükséges elő­zetes elvi hozzájárulásról szóló ha­tározatot. A végső kutatási fázis ge­rincét két párhuzamos lejtakna ki­alakítása, és az innen lefolytatott vizsgálatok jelentik. A mai napig 3300 méter vágat került kihajtásra. A kis és közepes aktivitású hulladé­kokat tartalmazó, jelenleg Pakson tárolt első háromezer hordót jövő év közepén fogadják tárolásra a kétezer négyzetméteres alapterüle­tű ún. technológiai épületben. A végső tárolófülkékhez két, 1700 m hosszú lejtős akna fog vezetni a hegy gyomrába. A felszínen előké­szített hulladékcsomagokat 100 m hosszú kamrákba fogják elhelyezni, négy sorba és négy oszlopba ren­dezve. A biztonságos és végleges elhelyezésre 2010-től lesz lehetősé­günk. Második előadóként Hámos Gá­bor, a Mecsekére Zrt. földtudományi osztályvezetője, kutatási projektveze­tő ismertette a kis és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékok tárolója helyszínének kijelölésére irányuló kutatásokat. Berta József oki. bánya­mérnök, a Mecsekére Zrt. felelős mű­szaki vezetője segítségével képet kaptunk a felszín alatti térkiképzési munkákról. Legvégül Bakainé Papp Katalin, a Fábián & Fábián Kft. veze­tő tervezője segítségével kaptunk is­mereteket a Bátaapátiban létesülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményeinek műsza­ki tervezéséről. Ebéd után felváltva dr. Frigyesi Ferenc oki. gépészmér­nök, az RHK Kht. beruházási igazga­tója és Szabó Attila, az RHK Kht. PR-főmunkatársa segítségével két csoportban a felszíni és a felszín alat­ti munkák bemutatására került sor. A szakmai napon való részvételt a szabadon választható tartalmú to­vábbképzési kreditérték megszer­zéséhez regisztráltattuk, így min­den megjelent kamarai tagunk két ponttal, értékes tapasztalatokkal és sok élménnyel gazdagodott.-Sipos László-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom