Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-02-01 / 2. szám

2007. február 3. oldal iÜi Paksi Atomerőmű Zrt. VENDÉGSÉGBEN A TOLNAI NÉPÚJSÁGNÁL Nem szenzációt kell hajszolni, hanem tájékoztatni kell A megyei napilapunk nemcsak az atomerőmű beruházási fázisában tudósított rendszeresen az itt folyó munkákról, hanem napjainkban is tájékoztatja a megye lakosságát az erőműben történtekről. A napilap tudósítói az erőmű rendszeres ven­dégei, ám most az Atomerőmű újság szerkesztősége látogatott Szekszárd­­ra, mert arra voltunk kíváncsiak, mi újság a Tolnai Népújság háza táján. Ez a kérdés azért is aktuális, mert Lengyel János főszerkesztő harma­dik éve irányítja a lapot, és egy fő­szerkesztőváltás változást hoz a lap életében.- Tisztelt főszerkesztő úr! Hallhat­nánk bővebben ezekről a változá­sokról?- A Tolnai Népújság stratégiájá­ban az elmúlt időszakban jelentős változás történt. Ez nem abból kö­vetkezett be, hogy mi valami egé­szen újat akartunk, hanem pusztán figyelembe vettük, mit szeretnének az olvasóink. Mi az, amire kíván­csiak, mi az, amiről többet szeret­nének tudni. Miután ezt felmértük, átalakítottuk az újságot, nemcsak tartalmában, hanem formájában és látványában is. Az egyes ember problémái, örö­mei és sikerei kerültek előtérbe, azok a témák, amelyek a minden­napok során foglalkoztatják az em­bereket. Úgy vélem, nem szenzáci­ót kell hajszolnunk, hanem tájé­koztatni kell az embereket. Meg kell mondani pontosan az embe­reknek mi, hogyan és miért törté­nik. A médiának továbbra is nagyon fontos feladata azon túl, hogy a min­denkori hatalom képviselőit folya­matos indoklásra kényszerítse, hogy gyorsan, pontosan és hitelesen tájé­koztasson arról, ami történt. Ezen el­vi iránymutatást követve szerkeszt­jük a Népújságot, amelynek jó más­fél évvel ezelőtt 59 000 olvasója volt, ma viszont már 88 000 van. Mind a példányszámban, mind pedig a tevékenység gazdaságosságában növekedést értünk el. A Tolnai Nép­újság ma már egy lapcsalád, amely­hez hozzátartozik még a Vasárnap Reggel, a Grátisz, a Tempó, a külön­böző magazinok és kiadványok. Ilyen például a Top 50, az Almanach és még számos kiadványunk. Az online kiadásról nem is beszélve, hi­szen ott jelenik meg először minden fontosabb hírünk.- A stratégiai váltás biztosan érinti a Népújság és az atomerőmű kapcso­latát is. Milyen megnyilvánulási for­mái vannak az új együttműködésnek? Tolnai Népújság Almanach- Mivel a mi olvasóink igénye és a paksi atomerőmű környezetére gya­korolt hatása jelentősen megválto­zott, ebből adódóan kialakult egy új­fajta kapcsolat. Mi minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely a Tolna megyei emberekért történik. Ekként fogjuk fel azt a sok segítő és támogató tevékenységet, amit az atomerőmű végez. Gondolok itt a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványra, a különböző tudo­mányos és civilműhelyeknek a tá­mogatására. Ezért az atomerőmű tevékenységét napra készen követ­jük, bizonyos elemzésekkel, folya­matoknak a bemutatásával eléje megyünk akár az országos médiá­nak is. Ezért a Népújság elsősor­ban nem a balhékról és a rossz dol­gokról, hanem a sikerekről és az eredményekről tudósít. Mi egy olyan társadalmi és gaz­dasági közegben szeretnénk dol­gozni, amelyben az ember jól érezheti magát, ennek viszont elő­feltétele az együttműködés. Na­gyon sok sikeres közös rendez­vényünk volt, mint a lobbitalál­kozók vagy a médiahajó, ahol a paksi atomerőmű teljes vezérkara jelen volt. A közös rendezvények­ről adott tudósításaink mélyebb betekintést engednek az atomerőmű hétköznapi életébe, és ezt a betekin­tést nap mint nap igénylik az olva­sók.- Köszönjük a tájékoztatást, és to­vábbi sikeres együttműködést kívá­nunk magunknak!-Beregnyei Miklós-NucNet hírek a nagyvilágból Az EU energiapolitikai felülvizsgálata kiemeli az atomenergetika szerepét Az Európai Unió (EU) vezetői janu­ár 10-én javaslatcsomagot tettek közzé az európai energiapolitikával kapcsolatban, amelyben az atom­­energetika fontosságát is hangsú­lyozzák: a tervezet szerint új atom­erőmű-építéseket és üzemidő-hosz­­szabbításokat kell kezdeményezni a villamos energia importfüggésének csökkentése érdekében. Az Európai Bizottság (EB) Straté­giai Energetikai Felülvizsgálatát Brüsszelben mutatta be az EB elnö­ke, Jósé Manuel Barroso, Andris Piebalgs energiaügyi biztos és Savros Dimas környezetvédelmi biz­tos. Az EB elsődleges energetikai célként jelölte meg azt, hogy az unió 2020-ig 20%-kal csökkentse szén­dioxid-kibocsátását, annak érdeké­ben, hogy a közösség energiagazdál­kodását olyan irányba tereljék, amely megfelel a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbizton­ság követelményeinek. Az atomenergetikát illetően az EB szerint minden tagállam szabadon döntheti el, támaszkodik-e a nukleá­ris energiára ez áramtermelésben, de hozzáteszik: „Az EU27-ben üzeme­lő 152 atomreaktor Európa villamos­­energia-szükségletének 30%-át ter­meli - ez a szám azonban jelentősen csökkenhet, ha néhány EU-tagállam terveiknek megfelelően lemond az atomenergia használatáról. A várható energiaigények kielégíté­se és az európai importfüggés csökken­tése érdekében döntéseket kell hozni új beruházásokról vagy bizonyos erőmű­vek üzemidő-hosszabbításáról. Az atomenergetika újbóli megerő­södése a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is opció lehet, és fon­tos szerepet játszhat a globális klíma­­változás elleni harcban. Az atomerő­művek gyakorlatilag mentesek a CO-,-kibocsátástól, és részét képezik az EB szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó szcenárióinak. Ez is fontos szempont a jövő kibocsátás­kereskedelmének megvitatásánál.” Az energiapolitikai felülvizsgála­tot Santiago San Antonio, a Foratom elnöke a következőképp kommentál­ta: „Az atomenergia megkapta azt a hivatalos elismerést, amit az EU je­lenlegi és jövőbeli energiamixének fontos részeként megérdemel. Más fontos energiaforrások mellett a nuk­leáris energia is kulcsszerepet játsz­hat az EU ellátásbiztonsági és klíma­változási céljainak teljesülésében.” San Antonio szerint mindazonáltal sajnálatos, hogy az EB nem vette fi­gyelembe saját kutatási eredményeit, amelyek szerint 2050-re 40%-ra emelkedhet a nukleáris és megújuló energiaforrások részesedése Európa teljes primerenergia-ellátásában. A Foratom megismételte egy eu­rópai nukleáris fórum felállítására vonatkozó felhívását, amely az EB és az EP képviselői, valamint a dön­téshozók hivatalos konzultációs platformja lehet, és amely alkalmas lehet egy atomenergetikai akcióterv létrehozására. '/^V^%PieWDrfcfs Nuclear News Agency Jól teljesítettek a finn blokkok Az elmúlt húsz év fogyasztásnöveke­dési rekordját produkáló Finnország­ban a négy üzemelő atomerőművi blokk 22 terawattóra (TWh) energiát termelt 2006-ban. Az Olkiluoto-2 blokk 2006-ban ráadásul rekordter­melést ért el. A finn energiaipari szövetség által közzétett adatok szerint tavaly 90 TWh-val (6,5%) nőtt a fogyasztás. Összehasonlításképpen: a fogyasztás 2001-ben 80 TWh, 1996-ban 70 TWh, 1989-ben 60 TWh és 1985-ben 50 TWh volt. A fogyasztás több mint felét az ipari igények adják ki, míg a lakos­sági fogyasztás a teljes kb. 25%-a. A vízenergia részesedése, ahogyan egész Skandináviában, csökkent (mintegy 16%-kal) a száraz időjárás miatt. A nettó áramimport pedig 13% volt a 2005-ös 20%-kal szemben. A szén és egyéb fosszilis energiaforrások hasz­nálata, és ezzel együtt az ország szén­dioxid-kibocsátása jelentősen nőtt. A fogyasztásnövekedés leginkább a 2005-ös alacsony fogyasztásnak kö­szönhető, ami egy hathetes papíripari vita következménye. A választások előtt álló ország jelenlegi kormányfője és a koalíciót adó két párt (Közép Párt és Szociáldemokrata Párt) elfogadta, hogy országának szüksége van az atomenergiára, noha a Közép Párt ko­rábban az ellenzők táborában volt. Finnországban az ellenzéki Konzerva­tív Párt számít az atomenergiát legin­kább támogató politikai pártnak. Szabály vagy hagyomány? Egy kérdés, amely újságcikk, vagy bármilyen más anyag írása során fel­merülhet a szerzőben. Az Atomerőmű újság cikkeinek javítása a Magyar Tudományos Akadémia által elfogadott, jelenleg érvényben lévő magyar helyesírási szabályzat alapján történik. Munkánk során gyakran találko­zunk olyan szavakkal, amelyeket a szakma évtizedek óta használ. Az atomenergetika nyelvezete elég speciális, vannak olyan kifejezések, ame­lyekkel sehol máshol nem találkozhatunk - így a helyesírási szótá­rakban sem. Ettől füg­getlenül a magyar he­lyesírás szabályai ezekre is érvényesek, és alkal­maznunk kell azokat. Sokszor jelent problé­mát cégünk nevének he­lyesírása. Teljes, cég­szerű nevünk: Paksi Atomerőmű Zrt. - nagy kezdőbetűkkel; a rövi­­debb, nem hivatalos formája nem tulajdonnév, tehát kis kezdő betűvel írjuk: paksi atomerőmű. Gyakran találkozhatunk az Országos Atomenergia Hivatal vagy a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség ilyen for­mán leírt nevével. A helyesírási szabá­lyoknak megfelelően azonban ezek he­lyesen: Országos Atomenergia-hivatal, Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. A címben feltett kérdés felvető­dik a betűszókkal és a szóösszevo­násokkal kapcsolatban is. Ez utób­biak esetében nem a szavak kezdő­betűiből, hanem a szavak részletei­ből áll össze a rövidítés. Amennyi­ben köznévről van szó, úgy a rövi­dítés minden betűjét kisbetűvel ír­juk (tulajdonnév esetében is csak a kezdőbetűje nagybetű!). Egy példa a rengetegből: kiemelten sugárve­szélyes munka, azaz kisum. Vajon mi a helyes: ha ilyenkor ragasz-MAGYAR HELYESÍ SZÓTÁI A magyar helyesírás szabályai kódunk az évtizedek alatt rög­zült, de hibás szokáshoz, vagy megpróbálunk változtatni a szabályok szerint? Ha ez utób­bit választjuk, akkor remélhetőleg néhány év múlva már az lesz a ter­mészetes, ami egyben helyes is.-LPO­KÖNYVBEMUTATÓ ES AJANLO Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái 2006. december végén jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában a BME Nukleáris Technikai Intézet anyagi támogatásával Bódizs Dénes Atom­magsugárzások méréstechnikái című könyve. Az írás elsősorban a nukleáris méréstechnikával foglalkozó szakem­berek (pl. sugár- és környezetvédelem, radiokémia, nukleáris anyagvizsgálat, orvosi, ipari alkalmazások) gyakorlati képzéshez nyújt segítséget. A könyv egyes témáival kapcsolat­ban megjelentek ugyan magyar nyelvű írások is — amelyeket az irodalomjegy­zék tartalmaz -, de egyrészt ezek elég régiek (15-20 évvel ezelőttiek), más­részt egy-egy területet illetően túl rész­letesek. Ajelen könyv szélesebb terüle­tet ölel át, és a külföldi, újabb eredmé­nyeket is tartalmazza összefoglalóan. Főbb fejezetei: 1. Alapfogalmak át­tekintése 2. Általános detektorjellem­zők 3. Detektortípusok (gáz, szcintil­­lációs, félvezető, neutrondetektálás, TLD, szilárdtest nyomdetektor, SPND) 4. Elektronikus jelfeldolgozás 5. Komplett mérőberendezések 6. Spek­­trometria 7. Speciális méréstechnikák (kis aktivitások, nagy intenzitások, abszolút módszerek) 8. Mérőberende­zések minőségbiztosítása. Bódizs Dénes fizikus régóta alkal­mazza a nukleáris méréstechnikát kü­lönböző feladatok megoldására, pl. több, a paksi atomerőműben megvalósí­tott módszer és műszer fejlesztésében is. (A könyv 271 oldal terjedelmű, ára 2800 Ft Beszerezhető a BME Jegyzetboltjában, Budapest, Goldmann tér, vagy a ki­adó boltjában: Budapest, V Pesti Barnabás u. Olvasók bolt­ja, ill. műszaki kiadványokat forgalmazó könyvesboltokban.) Világítástechnikai évkönyv 2006-2007 A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) szervezete, a MEE Világítás­­technikai Társaság (VTT) és a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány közel­múltban adta ki a Világítástechnikai évkönyv 2006-2007 c. kiadványt, amely az évkönyvek sorában immáron a hatodik. A „Fény születik” alcímet viselő, ízléses kivitelű, szí­nes fotókkal gazda­gon illusztrált, közel kétszáz oldalas kiadvány harmincfős szer­zői, tizenegy fős lektori gárdája, Kosz­tol icz István szer­kesztő és Nagy János MEE VTT elnök - mint felelős kiadó - körképet igyekszik adni a világítástechnika jelen helyzetéről, a legújabb eredményeiről. A teljesség igényét nélkülöző tarta­lom: Fény születik, Világítás és az emberi élet napi ritmusa, Az organi­kus színrendszer, Képi felbontású fénysűrűség- és megvilágítás-mérés, Optikai illúziók a látáskutatásban, Nagy intenzitású kisülőlámpák alkal­mazási ciklusa az alapkutatástól az üzemeltetésig, A színtévesztés kor­rekciója, A design jelentősége a lakás­­világítás minőségének fejlesztésében, Köz- és díszvilágítás Budapesten, Az elektromos szerelvények és kábelek városképi esztétikájáról, Dekoratív kandeláberek és utcabútorok terve­zése, Díszvilágítás tervezése és megvalósítása, A világítás mű­vészete a művé­szetek világában, Fények és színek Csontváry művé­szetében, Színpad­világítási tervezési alapok, Egy legendás ipari vezető - Aschner Lipót - Újpesten, 50 év az izzólámpa-fejlesztés területén, Lámpatestek és fényforrások hulladékának vissza­gyűjtése, LUMEN V4 - a Visegrádi Országok Világítási Konferenciája, Beszámoló a Nemzetközi Világítás­­technikai Bizottság (CIE) elmúlt két­évi munkájáról. Bővebb információ: www.vilagitas­­haza.hu honlapon. -Sipos László-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom