Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7. szám

8. oldal 1976-2006 2006. július XIII. Nemzetközi Karbantartási Konferencia Szlovák erőművekben jártak a fiatal nukleáris szakemberek Karbantartás - megbízha­tóság, megbízhatósági kul­túra témaköreiben konfe­renciát rendeztek 2006. jú­nius 12-14. között Veszp­rémben, a Pannon Egyete­men. A már hagyományos kér­déskörök - mint karbantartá­si filozófiák, stratégiák is­mertetése, összevetése; kenésgazdál­kodás - tribológia; komplex műszaki diagnosztika; méréstechnikai megol­dások - mellett egy újdonság, a tudás­­menedzsment is a palettára került, tud­hattam meg kollégáinktól, Mátis Lász­lótól és Kiss Gábortól, akik helyet fog­lalhattak a hallgatóság soraiban. Kiss Gábor diagnosztikai csoport­­vezető szőkébb szakterületének újabb eredményeire volt kíváncsi, de szíve­sen meghallgatta a társterületek érde­kes témáit kifejtő előadásokat is. Neki természetesen egy 20 MW-os Láng­turbina, Ganz-generátor rendszer ab­szurd viselkedése okainak kiderítése és elfogadható értékre hozása rezgés­diagnosztikai módszerekkel adta a konferencia csúcspontját. Sajnos ke­vés előadás volt ebből a tárgykörből. Mindenkire frenetikus hatással volt a nagynyomású vízzel történő tisztítás gyakorlati bemutatója (DC Gépszer), amely nemcsak hatékonyságával, de a munka minőségével is egyöntetű sikert aratott. Ezt a módszert már eredményesen használják erőművünkben is. Kár, hogy erről nem tartottak előadást - jó hírünket öregbítendőn. Hatékonyabb üzemeltetés, csúcsrajáratás fokozottan igénybe veszi termelőeszkö­zeinket, míg a rövidebb leál­lások alatt kevesebb karban­tartási munkát lehet elvégez­ni. A hagyományos eljárások, vizsgá­lati módszerek már nem adnak kellő tájékoztatást a berendezések műszaki állapotáról, ezért újabb vizsgálati mód­szerek kutatása, kidolgozása válik szükségessé, vagy be kell vállalni a ke­vés adattal alátámasztható döntéseket. Ebben a témában nagy sikerű előadást tartott egészen speciális kutatási témá­jából, „Lágy eljárások a karbantartási döntések meghozatalában” címmel kollégánk, Hauszmann János, a Stra­tégiai Kontrolling műszaki-gazdasági főszakértője. Az előadások szüneteiben az elő­térben kiállításon ismerkedhettek a résztvevők az új és hagyományos adalékolású kenőanyagok tulajdon­ságaival, alkalmazási lehetőségeivel, csapágyakkal és beállításaikkal, ter­­movízióval. A konferencia sikere a tömör tu­dásátadásban, kapcsolatépítésben és az alkotó gondolatok ébresztésében mérhető. -gyulai-Európai szuperhálózat - szélenergiára A megújuló energiaforrások kuta­tásával foglalkozó írországi Airtricity társaság nyilvánosságra hozta részletes terveit arról a ten­ger alatti hálózatról, amely össze fogja kötni offshore szélerőmű­parkját a mediterrán térségtől a Viscavai-öbölig. A rendszer átha­lad az Atlanti-óceánon, az Eszaki- és a Balti-tengeren is. befektetést irányoz elő, és Európa szá­mára bőségesen rendelkezésre álló pri­merenergia-forrást biztosít.” Az ABB itt alkalmazandó HVDC-tech­­nológiáját már máshol sikeresen ki­próbálták. Az Egyesült Királyság par­lamentjének tagjai május 10-én ismer­kedhettek meg az Airtricity terveivel azon a rendezvényen, amelyet kifeje­zetten a projekt életképességének de-A 22 milliárd eurós szélenergia-projekt 10 ezer MW-os méretű, az Északi-tenger esetében Egyesült Királyság, Né­metország és Hollandia az érintett országok. Napja­inkig ez a legnagyobb, az európai vizeken megvaló­sítandó terv. Az Airtricity és az ABB szakemberei 2005 szeptemberében megkezdték annak a nagyfeszültségű, egyenáramú (HVDC) hálózatnak a tervezési munkáit, amely majd összeköti a szélturbi­nák hálózatát a nemze­ti távvezetékrendsze­rekkel. Az új hálózat kettős célt szolgál majd: elszállítja a szél­farmokon termelt ener­giát további elosztásra, illetve transzmissziós hálózatként is üzemel­tethető Európa körüli forgalomra. Ez utóbbi szolgáltatás lehetővé teszi a villamosener­­gia-piac hatékonyabb működtetését, és egyben magasabb fo­kú biztonságot is teremt. Ráadásul a projekt nagy földrajzi kiteijedése lehe­tővé teszi Európa számára a megújuló energiák használatába való bármikori belépést, mivel „a hálózat valamelyik pontján mindig fújni fog a szél.” Az Airtricity vezetője, Eddie O ’Connor az alábbiakat nyilatkozta a projekt elindításakor: „A szuperháló­zat és a 10 GW-os teljesítmény gya­korlatilag és szimbolikusan is jelentős monstrálására szer­veztek. Úgy remélik, hogy a vállalkozás bátorítani fogja a be­fektetőket további szélturbinás techno­lógiai fejlesztések te­rén, illetve gazdasá­gilag vonzó lehetősé­geket teremt az ipar számára a szélturbi­nagyártás területén. Közben befejező­dött a 90 MW telje­sítményű Barrow te­lephely építése. Ez az ír-tengerben találha­tó, hat km-re Dél- Cumbria partjaitól. A farmon 30 turbi­na van, a létesitési költség 180 millió euró volt. A Barrow telephely egyúttal az Egyesült Királyság legújabb off­shore szélfarmja is. Az építési költsége­ket 50:50 százalékos arányban a brit Centrica és a dán Dong Energy viselte. A teljes teljesítményű kereskedelmi üzem várhatóan júniusban valósul meg.-Varga József- Forrás: Modem Power Systems, 2006. június A Magyar Nukleáris Társaság ifjú­sági szakcsoportjának, a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) szervezésében 2006. május 25-28. között közel két tucat fiatal nukle­áris szakember látogatott el Szlo­vákiába szakmai ismereteik továb­bi bővítése céljából. A tanulmányút gazdag programja során a részt­vevők átfogó képet kap­tak a szlovák villamos­­energia-rendszer jelené­ről és jövőjéről, amit igen érzékenyen érint a két bohunicei VI-es blokk és további két fosszilis erő­mű (Vojany és Novaky) leállítása. Ezek következ­tében Szlovákia néhány éven belül villamosener­­gia-importőrré válik. Rá­adásul az olasz ENEL cég néhány hónapja jelentős tulajdoni hányadot (66%) vásárolt a Szlovák Villamos Művekben (SE). A tanulmányút első állomása a mochovcei atomerőmű volt, ahol négy WER-440/213 típusú blokk felépítését tervezték. Ebből kettőt üzembe is helyeztek, a 3-4. blokk építése viszont politikai és pénzügyi okok miatt megtorpant, és sorsuk je­lenleg is kérdéses. Hatástanulmány alapján idén decemberben döntenek az építkezés folytatásáról vagy a meglévő épületek végleges elbontá­sáról. Napjainkban az épületek szer­kezeti elemeit és a már korábban a te­lephelyre szállított technológiai rend­szereket különböző módszerekkel konzerválják. A primer köri helyisé­gekben uralkodó hőmérsékleti, illet­ve nedvességviszonyokat folyamato­san szabályozzák, a fűtéshez szüksé­ges energiát a működő blokkok hő­cserélőrendszerei biztosítják. A csoport ezután az atomerőműtől néhány kilométerre lévő felszíni ra­­dioaktívhulladék-tárolóhoz látogatott, amelyben a szlovákiai energiatermelő reaktorok, illetve az egészségügyi és kutatóintézetek folyékony és szilárd halmazállapotú kis és közepes aktivi­tású radioaktív hulladékait tárolják. A második és egyben legfárasztóbb napot a fiatal magyar szakemberek a bohunicei atomerőmű látogatásával kezdték. A telephelyen öt reaktor talál­ható. A csehszlovák fejlesztésű A1 blokkot a 70-es évek végén bekövetke­zett két balesetet követően leállították, leszerelése előkészítés alatt van. Itt a fiatalok az 1978-ban épült VVER- 440/230 típusú VI blokk vezénylőter­mét, reaktor- és turbinacsamokát te­kintették meg, majd megismerkedtek a radioaktív hulladékkezelési eljárással (tömörítés, préselés, égetés, cementá­­lás). A látogatás a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló ned­vestároló megtekintésével zárult. Délután fiatal szlovák nukleáris szakemberek részesítették rendkívül szívélyes fogadtatásban a magyar ven­dégeket. A FINE tagjait Vladimir Slugen, a Szlovák Nukleáris Társaság elnöke üdvözölte. Ezután Yamaji Bog­dán, a FINE elnöke ismertette a FINE tevékenységét, valamint Silye Judit adott ízelítőt a csernobili expedícióból, amelyet filmes beszámoló is követett. A tanulmányút során a fiatalok meg­látogatták a bősi vízlépcsőt és a fekete­­vági vízerőművet is. Utóbbi egy 734,4 MW teljesítményű szivattyús-tározós erőmű, melynek feladata, hogy a villamos hálózat­ban keletkező ingadozá­sokat enyhítse. A mester­ségesen kialakított, 3 millió köbméter víz táro­lására alkalmas tározó 400 méterrel az erőmű szintje felett található, szivattyúi hét óra alatt képesek feltölteni a táro­zótavat. Az utolsó napot a Tát­ra hegyvonulatai között túrázva, az aktív pihenés­nek szentelte a csoport - a kegyes időjárásnak és a felhők közül elő-előbukkanó napnak köszönhetően festői kilátás mellett. Az utazás a szakmai ismeretek bő­vítése mellett arra is kiváló lehetősé­get biztosított, hogy a különböző in­tézményeknél (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukle­áris Technikai Intézet, Paksi Atomerő­mű Zrt., Központi Fizikai Kutatóinté­zet Atomenergia Kutatóintézet, Orszá­gos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) dolgozó fia­tal magyar szakemberek megismeijék egymást, és gyümölcsöző kapcsolato­kat alakítsanak ki hasonló szakterüle­ten dolgozó szlovák társaikkal. Köszönet illeti a házigazdát, Far­kas Gábort, aki rengeteget segített az út megszervezésében, valamint szak­értőként a szlovák villamosenergia­rendszer és a szlovák sörök megis­merésében.-Katona Csaba - Pázmándi Tamás-Az Elektronikus Dokumentációkezelő Rendszer bevezetésének II. fázisa A Paksi Atomerőmű Zrt. Integrált Műszaki Rendszer (IMR) beveze­tés első fázisának végén az atom­erőműben elindult a PassPort szoftver több modulja. E munkával párhuzamosan Bukóczki Jánosnak, a műszaki igazgatóság csoportve­zetőjének irányításával elkezdő­dött a cégünk integrált Elektroni­kus Dokumentációkezelő Rendsze­rének (EDMS) kiépítése. Májusi számunk Integrált Műsza­ki Rendszer bevezetésének II. fázisa c. cikkében jeleztük, az idei EDMS- feladatunk: az IMR terjedelmébe eső élettörténeti dokumentációk át­világítása, a szükséges fejlesztések végrehajtása. Biztosítani kell a mű­szaki, üzemviteli, karbantartási és biztonsági szervezetek igényeinek megfelelően az élettörténeti doku­mentációk kezelését az EDMS- ben. Az ECM (Enterprise Content Management - Nagyvállalati Tarta­lomkezelés) - filozófia és eszközei - melynek része az EDMS is - fel­lelhetők az üzleti élet minden terü­letén, legfeljebb nem tudatosodik bennünk. Ismerünk dokumentumke­zelő, szkennelő és archiváló rend­szereket, és folytathatnánk a sort sok más példával a tartalom-, jogo­sultságkezelés, a vállalati dokumen­tumkapcsolatok területéről is. Az EDMS is része ennek az új filozófi­ának, mely segítséget nyújt az infor­mációk hatékony kezelésében. Bukóczki János vállalta, hogy meg­világítja az új „gondolkodásmód” lényegét. Bukóczki János, a Pa Zrt. műszaki igazgatóságának csoportvezetője- Az iratkezelés problematikája egyidős az iratok, a papírdokumentu­mok kezelésével. A számítógépek megjelenése és az eszközpark elterje­dése váltotta ki azt a hatást, amely meghatározza a 90-es évek óta tartó elektronikus dokun lentumkezelési folyamatokat. Némi robbanással ér fel a 2000-ig tartó felfutás és zuha­nás, amely alapjaibar rendezte át az informatikai piac szsreplőit. Mivel azt valljuk, hogy a dokumentumok kezelése (papír alapon, mint a kőtáb­lák...) több évtizedes tendencia men­tén fejlődik, ezért a jelenlegi techno­lógiai lehetőségeink is csak kicsiny állomásai a valóban elérhető és el­érendő céljainknak. Legfontosabb követelmény a dokumentumkezelési tervezés során, hogy tisztába legyünk a változással, a változásokkal, és leg­alább saját munkaterületünkön, saját környezetünkben lássunk tisztán. Az informatika sok mindenre képes, de egy valamit sosem tesz meg helyet­tünk: nem dönti el, hogy mit akarunk. Mindig vannak, akik megengedik, hogy a dolgok „eldőljenek”, és ennek egyenes következménye, hogy a rendszerek el is terjednek, be is veze­tődnek. — Mi tehát a konkrét feladatunk? - kérdeztem Bukóczki Jánostól. — Vigyáznunk kell, hogy ne essünk csapdába: döntés híján ne „vegyünk” rendszert, amely majd megoldja gondjainkat. Mindenkinek magának kell végiggondolnia, hogy mit sze­retne az új technológia, az EDMS se­gítségével a jelenlegi és a jövőben keletkező dokumentumokkal kezde­ni. Az átalakulás a szemünk láttára zajlik le. Hiszen amíg tudtuk, hogy a dokumentumot hol találjuk meg (tervtárban, irattárban), addig azt kellett kezelni. Amikor már nem is volt fontos, hogy hol van (melyik szerveren), akkor a tartalma volt fon­tos, számtalan keresési feltételt ír­tunk mindenféle rovatba, hogy hoz­záférjünk a kívánt tartalomhoz. Majd aki már a harmadik lépcsőt is meg­lépte, azon töri a fejét, hogy ami ép­pen benne van (mármint a fejében), azt hogyan képes ebben a bonyolult informatikai környezetben mások számára is elérhető módon tárolni.-Sípos László-

Next

/
Oldalképek
Tartalom