Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-07-01 / 7. szám

2. oldal 1976-2006 2006. július Célegyenesbe ért a 4. blokki teljesítménynövelés megvalósítása Tavaly év végén az Atomerőmű újság hasábjain beszámoltunk a teljesít­ménynövelés (tn) megvalósítása so­rán elért első fontos eredményről, az 1-4. blokkra érvényes elvi átalakítási engedély beszerzéséről. Az azóta el­telt fél év nagy kihívást jelentett a tel­jesítménynövelés megvalósításában érintett összes szakember számára, mert a 4. blokk esetében biztosíta­nunk kellett az összes feltételt ahhoz, hogy a 4. blokk a főjavítást követő visszaindulása után műszakilag kész legyen nagyobb teljesítményen üze­melni, és ehhez a szükséges engedé­lyeket is be kellett szerezni. A munka a 4. blokk átalakítási en­gedélyének összeállításával és beadá­sával kezdődött. Az engedélyezési dokumentációban többek között rész­letesen bemutattuk, hogy milyen át­alakítások szükségesek a nagyobb teljesítmény eléréséhez, ezenfelül ki­dolgoztuk a teljesítménynövelés biz­tonságra gyakorolt hatásának értéke­lését, továbbá a blokk üzembe helye­zési programját is. A tn-engedé­­lykérelem benyújtása után beadtuk az összes tn-hez szükséges átalakítási engedélykérelmet is. Ahhoz, hogy a blokki személyzet, a karbantartó személyzet és a műsza­ki állomány felkészült legyen a blokk megváltozott paraméterek mellett történő üzemeltetésére, elkészültek az oktatási, képzési anyagok, és a hathetes szintentartó képzésen meg­történt a több száz érintett szakember oktatása. A teljesítménynövelés több blokki paraméter megváltozásával jár, ezért a műszaki és az üzemviteli igazgatóság szakemberei elkészítették az átalakí­tásban érintett jelentős számú üzemvi­teli dokumentáció módosítását is. A4, blokk2006. április 30-ánleállt a tervezett évi főjavításra, és ezzel el­érkezett az átalakítások tényleges el­végzésének ideje. A főjavítás előtt és alatt az Országos Atomenergia Hiva­tal Nukleáris Biztonsági Igazgatósá­ga (OAH NBI) kiadta az összes átala­kításra vonatkozó engedélyt, és el­kezdődött az átalakítások megvalósí­tása. Az átalakítások érintették szinte az erőmű összes szakterületét: meg­történt a hidroakkumulátorok átalakí­tása, a zónaellenőrző rendszer re­konstrukciója, a turbina és a turbina­szabályozó rendszer átalakítása, a re­aktorvédelmi rendszer paraméterei­nek megváltoztatása. Berakták a mó­dosított üzemanyag második töltetét, és az érintett rendszerekben beállítot­ták az új bórsav-koncentrációt. Ezen átalakítások egyenként pozitív hatás­sal bírnak a blokk biztonságára, üzembiztonságára, ezért az átalakítá­soknak a megvalósítását a hatóság még a teljesítménynövelésre vonat­kozó átalakítási engedély kiadása előtt engedélyezte. Mindezek után még a főjavítás vége előtt, június 14- én többszöri konzultáció lefolytatását és további kiegészítő dokumentáció benyújtását követően a hatóság meg­hozta pozitív döntését a teljesítmény­növelés ügyében is. Az engedélyező határozat kiadása rendkívül fontos esemény, mert a tel­jesítménynövelés megvalósítása egy­ben az egyik leghatásosabb eleme a gazdasági hatékonyságnövelési prog­ramnak is, mivel ennek eredménye­képpen mind a négy blokkon történő megvalósulás esetén az 1 KWh villa­mos energia termelési költsége körül­belül 0,5 forinttal csökken, és ezzel az erőmű versenyképessége is javul. A tn-engedély alapján a 4. blokk reaktorának névleges hőteljesítmé­nye a régi 1375 MW helyett 1485 MW, villamos teljesítménye pedig 500 MW lesz. A 4. blokk visszaindu­lása már az új paramétereknek meg­felelő védelmi értékekkel történik meg, de az új névleges teljesítmény csak néhány hónap után érhető el. Ennek a magyarázata az, hogy a blokkon végre kell hajtani egy előre kidolgozott részletes üzembe helye­zési programot. A felterhelés három lépésben fog történni, első lépésként a blokk eléri a jelenlegi 100%-ot, má­sodik lépésként a 104%-os teljesít­ményt és csak a harmadik lépésben a tervezett 108%-ot. Minden teljesít­ményszinten a blokk paramétereinek, üzemének átfogó ellenőrzésére kerül sor, és a következő lépésre csak a pa­raméterek alapos kiértékelése után, a blokk megfelelő üzemének bizonyí­tását követően lehet áttérni. A prog­ram végrehajtásában ellenőrző szer­vezetként a Központi Fizikai Kutató­­intézet Atomenergia-kutató Intézet és az OAH NBI szakemberei is részt vesznek. Tehát sok munka van még előttünk, amelyben komoly feladat jut szakembereinknek. Jó eredményt és sok sikert kívá­nunk mindenkinek ennek a műszaki­lag igazán izgalmas feladatnak a vég­rehajtása során! A4, blokki megvalósítást követően a tn megvalósítása folytatódni fog a többi blokkon is. A terveink szerint a következő menetrendet kell tartani: •Az 1. blokkon 2007-ben el kell érni a 104%-ot, 2008-ban pedig a 108%-ot. • A 2., 3. blokkon 2008-ban el kell érni a 104%-ot, 2009-ben pedig a 108%-ot. Ennek a programnak a megvalósítá­sában már sokat fog segíteni a 4. blokkon szerzett tudás és tapasztalat. A paksi atomerőműben a tn terén megszerzett tapasztalat nemzetközileg is fontos lehet. A WER-440 típusú blokkok esetében teljesítménynövelés ez idáig csak a loviisai erőműben va­lósult meg. Ezzel kapcsolatban azon­ban célszerű megjegyezni, hogy a paksi, valamint a loviisai megoldások a blokkspecifikumok és a modernizá­ció menetének különbözősége miatt a tényleges megvalósításban lényege­sen eltérnek egymástól. Az oroszor­szági erőművek is csak most kezdenek a teljesítmény megnövelésének kérdé­sével foglalkozni, így a már megszer­zett tapasztalat feldolgozása komoly segítség lehet számukra, illetve előse­gítheti a döntések meghozatalát. Az Üzemidő-hosszabbítási Projekt - amelynek része a Teljesítménynöve­lési Projekt is - ezúton is köszönetét mond a minden tn-ben közreműködő és segítséget nyújtó kollégának, és to­vábbi szakmai sikereket, valamint a nyári szabadságok alatt jó pihenést és sok kellemes élményt kíván! Szőke Larisza a teljesítménynövelés alprojekt vezetője 35 éves az oktatóreaktor Teljesítménynövelő átalakítások (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezek miatt az atomerőmű veze­tése számára továbbra is alapvető fontosságú az az együttműködés, amit a Műegyetemmel kötöttek a nukleáris szakemberek utánpótlásá­nak biztosítása érdekében. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) számára azért is rendkívül fon­tos háttérintézmény a Nukleáris Techni­kai Intézet és az okta­tóreaktor, mert nem­csak a különféle kuta­tási területek munká­ját segítik, hanem alapvetően ez az egyet­len olyan oktatási bá­zis, ahonnan besze­rezhetik azokat a szakembereket, akikre alapozhatják a hiva­tal szakember-után­pótlását is - jelezte Rónaky József, az OAH főigazgatója —, majd megragadva az alkalmat, bejelentette: hogy a konfe­rencia hetében hagyta jóvá az OAH az oktatóreaktor biztonsági jelentését. HÁTTÉR: A Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete a Műegyetem Ter­mészettudományi Karán működik. Az intézet két tanszéki jogú szerve­zeti egységből áll: a Nukleáris Tech­nika Tanszék az intézet oktatási feladainak nagy részét, az Oktatóre­aktor Nagylaboratórium pedig az ok­tatóreaktor üzemeltetését végzi. A re­aktor 100 kW névleges termikus tel­jesítményű, medence típusú oktató- és kutatóreaktor, amelynek hűtőköze­ge és moderátora könnyűvíz, reflek­tora víz és grafit. Az intézet, minden dolgozója együttműködik a kutatási és oktatási feladatok ellátásában. Az NTI - az egyedülálló, nagy értékű oktatóreak­tor miatt - deklaráltan egyetemközi oktatási létesítmény. Fő feladata a BME és más magyar felsőoktatási in­tézmények hallgatóinak és doktoran­duszainak képzése a nukleáris techni­ka területén. Az NTI vezeti és szerve­zi a mérnök-fizikus szak egyik spe­­cializációs modulját, a Nukleáris Technika modult. A nappali képzés­ben résztvevő hallgatók számára az NTI rendszeresen ír ki tudományos diákköri témákat, diplomatémákat, illetve a posztgraduális képzés szá­mára PhD doktori témákat. A BME NTI azonban nemcsak sa­ját hallgatóit oktatja, hanem az egye­tem többi karának hallgatóit és négy másik magyar egyetem fizikus, ve­gyész és biológus hallgatóit is. Eze­ken kívül az intézet jelentős részt vál­lal a nukleáris technika terén történő továbbképzésben különböző tanfo­lyamok és a Reaktortechnika Szak­irányú Továbbképzés (korábban „Szakmérnöki Képzés”) keretében. A külföldi hallgatók oktatásának is nagy hagyományai vannak. Itt végez­nek méréseket rendszeresen a prágai és a pozsonyi műegyetem hallgatói. A francia Rennes INS A néhány hall­gatója itt készítette a diplomamunká­ját, s a holland Delft Műegyetemről is dolgoztak itt PhD-hallgatók. A bé­csi Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség felkérésére 6 héttől 3 hónapig tartó továbbképző tanfolyamokat szerveztek az NTI munkatársai fejlő­dő országok szakemberei számára kutatóreaktorok hasznosításáról. A Nemzetközi Atomenergia Ügynök­ség rendszeresen küld egyéni ösztön­díjasokat is továbbképzésre.-Mayer György-Az új piaci viszonyokra való átté­rés a paksi atomerőműnél is indo­kolttá teszi az energiatermelés nö­velését. Ennek egyik eszköze a blokkok teljesítménynövelése. Az eddigi munkálatokról Petovári Zol­tán főtechnológus tájékoztatott.- Melyek azok a műszaki megoldá­sok, amelyek megvalósítása a 4. blokki átrakás idején történt, és biz­tosítják a teljesítménynövelést?- A 7. és 8. sz. turbináknál négy át­alakítást hajtottunk végre. Ezek közül egy az, ami teljes egészében a reaktor teljesítménynövelését szolgálja. Ez a turbinák fűvókakoszorújának a cseré­je, ez biztosítja azt, hogy a megnövelt gőzmennyiséget a turbina fel tudja dolgozni. Ha nem cserélnénk füvóka­­koszorút, akkor a turbina nagynyomá­sú házának első fokozatán fojtás alakulna ki a gőz­áramlásban, és nem lehetne gazdaságosan kihasználni a gőzgenerátorokban fejlesz­tett többletgőzt. Két másik átalakítás is teljesítménynövelő, de nem a reaktor teljesítménynöve­lésével kapcsolatos, hanem a turbina belső hatásfokát javítja. Az egyik átalakítás - a terelőgyűrű beépítése a nagynyomású ház 6. foko­zatánál - a nagynyomású ház, a másik pedig - vízle­­választók beépítése a kis­nyomású házak 5. fokoza­tainál - a kisnyomású házak kiömlési veszteségeit csökkenti. A kisnyomású házak utolsó fokozataihoz beépített alkatrészek nemcsak a teljesítményt növelik, hanem mint a nevük is mu­tatja, hatékonyabbá teszik az utolsó fokozatokon már jelenlévő nedvesség eltávolítását a forgórész lapátjaitól. Erre nagy szükség van, mivel jelentős eróziós kopások jelentkeztek a kis­nyomású forgórész utolsó fokozatai­nak lapátozásán. Nem előre tervezet­ten, a 7. és 8. számú turbinánál 34 la­pát cseréjét is el kellett végezni a kis­nyomású forgórészek 5. fokozatán. A negyedik átalakítás a szabályo­zórendszeren csökkenti a működtető erőket az eddigi érték mintegy felére. Ez annyiban kapcsolható a reaktor teljesítménynöveléséhez, hogy a hoz­závetőlegesen 8%-kal megnövelt gőzmennyiség arányosan növeli az erőhatásokat. Az erők csökkentését úgy étjük el, hogy a nyomatékot na­gyobb karon visszük át, részben pedig az erők támadási szögét közelítjük a merőlegeshez. Ez utóbbit a főszervo­­motor mozgási hosszának 20 mm-rel való megnövelésével és az elosztó­mechanizmus bütykös vezérlés pro­filjának változtatásával étjük el. Az átalakításokat a főjavítás alatt végeztük el, a szabályozórendszer át­alakítás utáni ellenőrzését csak a blokk viszszaindulásakor tudjuk el­végezni az üzembe helyezés során. A másik három átalakítás üzembe he­lyezést nem igényel, mivel passzív elemek beépítésével jár. A főjavítás során elvégeztük a fü­­vókakoszorú alatti felület teljes fel­újítását, ami nagyon időigényes mun­ka volt, ezt a finn Telatek cég végez­te. Az átalakításokat a forgógép-kar­­bantartási osztály nagy tapasztalatok­kal rendelkező szakemberei végez­ték, külső munkaerőkkel kiegészítve. — Mennyiben számított újnak a si­keresen elvégzett feladat? Mit jelent a teljesítménynövelés számokra és százalékra lebontva?- A paksi atomerőműben először végeztük el a fűvókakoszorú alatti fe­lület felújítását és a szabályozórend­szer átalakítását. Az új fűvókakoszo­rú szerelés szempontjából azonos a korábbi, kisebb áteresztőképességű alkatrésszel; a vízleválasztó és a tere­lőgyűrű beépítését korábban már el­végeztük néhány turbinánál. Ugyan­akkor nem szokásos az, hogy a turbi­nákon mindhárom házon és a szabá­lyozórendszeren is átalakításokat vé­gezzünk, a fűvókakoszorú alatti felü­let felújításáról és a lapátcseréről nem is beszélve. A reaktor 8%-os hőtelj esi tmény-nö­­velését a generátorkapcsokon mintegy 6,5%-os villamosteljesítmény-növek­­mény kíséri. A vízleválasztók beépíté­se turbinánként 500 kW, a terelőgyű­rűk beépítése pedig turbinánként 270 kW számított teljesítmény­növekménnyel jár. A szabályozórendszer át­alakítása nem jár teljesít­ménynövekménnyel, ugyan­akkor az erőhatás csökkené­sével a kopások mérséklőd­nek és ez az élettartam hosz­­szabbítását szolgálja. — A biztonságra vonatko­zó elvárásoknak eleget téve, meddig fokozható a teljesít­ménynövelés? Mikorra té­rül meg a befektetés?- A jelenlegi reaktor-tel­jesítménynövelést a jelenle­gi turbina és a generátor a megfelelő átalakításokkal ki tudja szolgálni. Úgy gondolom, most a fő feladatunk nem a teljesít­mény további fokozása a 4. blokkon, hanem az, hogy a következő években 2009-ig bezárólag a többi blokkon is sikeresen valósítsuk meg ezeket az átalakításokat, és az erőművet ezen a magasabb teljesítményszinten biz­tonságosan üzemeltessük. A vízleválasztók és a terelőgyűrűk beépítésének költsége fél éven belül megtérül. Összehasonlításképpen, a 2003-ban befejezett turbinaretrofit­­befektetés, mintegy 5-6 év alatt térül meg. -Topor Magdolna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom