Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
4. oldal 1976-2006 2006. június AZ EURÓPAI UNIÓ HÍREI „Nukleáris erőművet Lengyelországnak 2006” A nukleáris biztonság legfontosabb eleme az emberi tényező, garanciája a tudás Herczog Edit európai parlamenti képviselő nyitotta meg Varsóban a „Nukleáris Erőművet Lengyelországnak 2006” című nemzetközi konferencia szakmai programját június 2-án délelőtt. Az Európai Parlament Ipari és Energiaügyi Bizottság, illetve a „Nukleáris Energia Jövőjéért” Európai Fórum tagjaként a magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a kialakulóban lévő európai energiapolitikának a biztonság, a környezetvédelem, a versenyképesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság kihívásaival kell megbirkóznia.- Ahhoz, hogy Európa globális szinten meg tudjon felelni ezeknek a követelményeknek, egyformán fontos, hogy mielőbb létrejöjjön az egységes belső energiapiac, illetve hogy megőrizzük és fejlesszük beszállítási forrásaink és termelési technológiáink sokféleségét. A folyamatosan növekedő igények fenntartható kielégítéséért vívott harcban a különböző forrásokat és technológiákat nem annyira vetélytársakként, mint inkább egymást kiegészítő lehetőségekként kell kezelni. Ebben az átfogó törekvésben nemcsak a hagyományos, szén- és olajalapú technológiákat, vagy a szél-, víz-, nap-, biomassza-alapú megújuló energiákat kell a helyükön értékelni és fejleszteni, hanem a nukleáris energiát is gazdasági, környezeti és hatékonysági tulajdonságai, érdemei szerint kell figyelembe venni. Herczog Edit kifejtette, hogy mind politikai és társadalmi megítélésében, mind a technikai működésében a nukleáris energia legalapvetőbb eleme az emberi tényező.- Csernobil nem ismétlődhet meg - emlékeztetett beszédében a balesetre. - Az emberi mulasztás miatt bekövetkezett atomerőmű-balesetet nem szabad elkerülhetetlen és bármikor megismétlődhető természeti csapásnak tekinteni. A nukleáris biztonság legnagyobb garanciáját azoknak az embereknek a szaktudása és lelkiismeretes munkája jelenti, akik az erőművek tervezésén, működésén, a sugárzó anyagok kezelésén, szállításán, tárolásán dolgoznak. A hosszú távon fenntartható, biztonságos energiaellátás érdekében nagyon fontos, hogy Európa mindig a lehető legmagasabb szinten tartsa a megfelelő szakemberek oktatását és képzését. E tekintetben kiemelkedő példaként említette Magyarországot, amely komoly atomkutatási hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkezik.- A nukleáris energia körüli félelmek eloszlatását és a technológia iránti társadalmi bizalmat csak a megfelelő ismeretek, adatok és tények széles körű teijesztésével lehet biztosítani. Ez azért különösen fontos - fejezte be felszólalását Herczog Edit -, mert a következő generációk nem ideológiánk vagy félelmeink, hanem a jövőjükért tett konkrét lépéseink alapján fognak megítélni bennünket. Forrás: az MSZP európai parlamenti delegációjának sajtótitkársága Aláírták Brüsszelben a kísérleti nukleáris reaktor létrehozásáról szóló szerződést A világ energiatermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az H ER megépítéséről írtak alá végleges megállapodást a programban résztvevő hat ország és az Európai Unió képviselői Brüsszelben május 24-én. A tervek szerint a kísérleti reaktort a dél-franciaországi Cadaracheban helyezik üzembe; az építkezés 2007 elején kezdődik. Ajelenlegi becslések szerint 10 év alatt mintegy 4,57 milliárd euróba kerül, aminek felét az Európai Unió állja, a másik felét pedig a többi hat résztvevő ország: Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kanada és Kína. A működtetés a következő húsz évben további 5 milliárd eurót emészt majd fel. Egy termonukleáris reaktorban hasonló folyamat megy végbe, mint a Napban és a többi csillagban: a legkönnyebb atom, a hidrogén izotópjait - deutériumot és tríciumot — próbálják egyesíteni héliummá. A jelenleg használatos atomerőművekben a legnehezebb elem, az uránizotóp szabályozott bomlása, hasadása termeli az energiát. Egy termonukleáris, vagy más néven fúziós erőműnek két nagy előnye lenne a mostani atomreaktorokkal szemben: a szükséges alapanyagokból, a hidrogén izotópjaiból rengeteg van, illetve egyszerűen előállíthatok. Ez a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, és az is gyorsabban csökken, mint a hagyományos atomhasadási folyamat esetében, hosszú távú szennyező hatás nincs. Forrás: Euvonal Július 1-tól Finnország lesz az unió soros elnöke Egyre több finn támogatja az atomenergiát A finnek többsége támogatja, hogy a hatodik nukleáris reaktor is megépüljön hazájukban. Jelenleg négy működő atomerőmű van az országban, egy ötödiket Olkiluotóban építik, ahol jelenleg is két reaktor termeli az energiát. A finn Helsingin Sanomat napilap által rendelt, és a Suomen Gallup által elvégzett kutatás szerint az elmúlt egy évben jelentősen nőtt az atomenergia támogatottsága Finnországban. Az egy évvel ezelőtt készített felmérés szerint a megkérdezettek 42%-a támogatta az atomenergia szerepének növelését, jelenleg ez az arány 62%. Mindhárom nagy finn párt hívei támogatják a nukleáris energia felhasználását. A tavalyi felméréshez képest nem változott azon finnek aránya, akik növelnék az energia importját, ami jelenleg is 30%. A felmérésben résztvevőket arról is megkérdezték, hogy szerintük mi befolyásolja a legnagyobb mértékben az energia árát. Öt megkérdezettből ketten azt nyilatkozták, hogy az árat leginkább a szolgáltató profit iránti éhsége befolyásolja. Forrás: Euractiv Összeállította: CM TETT-nap Mőcsényben Kilencedik alkalommal, június 2-án rendezte meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. (RHK Kht.) a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) településeinek részvételével azt a napot, amelyen számot adnak az eltelt év munkájáról. A számadás sajtótájékoztatóval vette kezdetét, majd folytatódott a plenáris üléssel, ahol számos közéleti személy is megjelent. A sajtótájékoztatón dr. Hegyháti József, Krachun Szilárd és dr. Rónaky József szólt a média képviselőihez. Dr. Hegyháti József, az RHK Kht. igazgatója beszámolt a bátaapáti proléti stádiumot érnek el, hogy 2007 végére - 2008 elejére megkezdhetik az atomerőműben ideiglenesen tárolt kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok Bátaapátiba történő szállítását. Ez egy átmeneti tárolást jelent az úgynevezett technológiai épületben, ahol 3000 hordót tudnak fogadni. Ez azt is jelenti, hogy az atomerőműnek nem kell újabb ideiglenes tárolóról gondoskodnia. Hegyháti úr elmondta, hogy aláírták a 6. közép- és hosszú távú tervet, amelynek része van, és ezt igyekeztek így is kezelni. Az egyik a szakmai rész, a másik pedig a gazdaságpolitikai. A helyi politikusok és lakosok ebbe a gazdaságpolitikai részbe szólnak bele, itt profitálnak a települések a nagyberurésze egy látogatóközpont megépítése. Ezt a látogatóközpontot szeretnék a regionális turisztika bázisává fejleszteni, ugyanis nagy az érdeklődés határon túlról és belföldről is az épülő tároló iránt, hiszen május 24-én fogadták az 1000. látogatót. Ezt követően Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere szólt a lakossági elfogadottság helyzetéről. Elmondta, hogy ennek a projektnek két házás költségeiből, amely az összköltség 6%-a. Végül dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója szólt arról, hogy a parlament a novemberi döntésével érzékeltette: a keletkezett radioaktív hulladékok végleges elhelyezését állami feladatnak tekinti, és ezt a legmagasabb színvonalon kívánja megoldani. Rövid tájékoztatást adott a főigazgató úr az előző heti bécsi NAÜ-s (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) konferenciáról, ahol beszámoltak a bátaapáti projekt munkájáról, amelyet példaértékűnek minősítettek. A sajtótájékoztató után megkezdődött a plenáris ülés, ahol több szakmai előadás hangzott el. Közben a település óvodájában folyt a TETT-települések általános iskolásainak részvételével a vetélkedő, melyet nagyon élveztek a gyerekek, különösen akkor, amikor helyes választ tudtak adni a kérdésekre. -berijekt munkájáról. Számszaki adatokat sorolva elmondta: a nyugati akna már 710 méter hosszú, míg a keleti 645 méter, és naponta 5-7 métert halad a vágat. Megtudhattuk, hogy az eddig kitermelt kőzet 35 250 köbméter, és 100 000 tonna a súlya. A kormány további 3,3 milliárd forintot biztosított a munkálatokra. Amennyiben a vágathajtás nem veszít üteméből, akkor a felszíni létesítmények olyan készen-NucNet hírek a nagyvilágból Japán: 2030-ig 40%-ra nőhet az atomerőművek részesedése A Japán Energiagazdasági Intézet (Institute of Energy Economics of Japan - IEEJ) legújabb jelentése szerint az ország számára továbbra is kulcsfontosságú energiatermelési mód lesz az atomenergetika, és 2030-ra több mint 40%-át fogja adni az ország villamosenergia-termelésének. A termelést és az igényeket elemző jelentés szerint a 2005-ös 29%-ról 41%-ra fog nőni az atomerőművek részesedése Japánban, míg a termelési kapacitás 47,59 GW-ról 62,86 GW-ra emelkedik. A jelentés szerint 7 új blokk kezdi meg a termelést 2020-ig, illetve további három 2030-ig. A Japán Atomipari Fórum közlése szerint az IEEJ azt javasolja, hogy a japán atomerőművek 60 évig üzemeljenek az öregedés miatt szükséges megfelelő fejlesztések alkalmazása mellett. 2030 előtt így mindöszsze egy blokk leállítását terveznék, az 1970 óta működő Tsuruga-1 341 MW-os forralóvizes reaktorét. Az IEEJ jelentése szerint a teljesítménykihasználási tényezők 88%-ig fognak emelkedni, főleg annak köszönhetően, hogy megnyújtják az időszakos felülvizsgálatok közötti időszakokat. A villamosenergia-igény évente 0,9%-kal fog nőni, mindezzel együtt a teljes energiafogyasztás 2030-ban tíz százalékkal kevesebb lesz, mint 2004-ben. Akkorra a teljes felhasznált energia 30%-a lesz villamos energia. 2005 márciusában a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumhoz tartozó Erőforrások és Energiaügynökség egy energiapolitikai ajánláscsomagot adott közre, melyben a könnyűvizes reaktorok 60 éves üzemeltetését, és az évszázad közepéig a gyorstenyésztő reaktorok fokozatos bevezetését javasolja. Japánban jelenleg 55 atomerőművi blokk üzemel. A 246 MW-os Monju gyorstenyésztő reaktor „hosszú idejű leállítás” állapotban van, és így nem termel villamos energiát. A 866 MW- os Tomari-3 nyomottvizes reaktor építés alatt áll. Engedélyezték a svéd Forsmark atomerőmű teljesítménynövelését A svéd nukleáris hatóság (SKI) kiadta az engedélyt a Forsmark atomerőmű három blokkjának teljesítménynövelésére. A Forsmarks Kraftgrupp AB által üzemeltetett erőmű három forralóvizes blokkjának teljesítménye így összesen 410 MW-tal nő. Az emelésre vonatkozó kérelmet ezután továbbították a svéd kormánynak, hogy az végleges döntést hozzon annak engedélyezéséről. A teljesítménynövelési programot 2010-ig tervezik befejezni, melynek eredményeként évi 3,3 TWh-val több villamos energiát állítana elő az atomerőmű. Az 1. és 2. blokk teljesítménye ezzel 1130 MW, a hármasé 1360 MW lenne. A fejlesztés mintegy 214 millió euróba kerül, és a cég közlése szerint - a felmérések alapján - a villamosenergia-igény várható növekedése miatt van rá szükség. 2006 márciusában a Forsmarks Kraftgrupp egy 30 millió dolláros szerződést írt alá az amerikai Westinghouse-szal a teljesítménynöveléshez szükséges reaktorelemek szállításáról. 395 millió dolláros befektetést tervez az OKG, az Oskarshamn-3 üzemeltetője is, amivel 1200 MW-ról 1450 MW-ra emelnék a reaktor teljesítményét. 2005-ben a svéd kormány már engedélyezte a Ringhals atomerőmű 1. és 3. blokkjának teljesítménynövelését. Svédországban 10 atomerőművi blokk üzemel. 2005-ben - annak ellenére, hogy májusban leállították a Barsebäck-2 reaktort - 70 TWh villamos energiát állítottak elő az atomerőművekben, míg 2004-ben 75 TWh-t. Forrás: NucNet Fortuna, a régiónk médiája Egy korábbi számunkban már hírt adtunk a Fortuna Rádió sikeres EU- s pályázatáról, amelynek keretében uniós eseményekről adnak helyszíni tudósítást a régiónkban élők és rádiót hallgatók népes táborának. Most egy újabb sikeres pályázati részvételről számolhatunk be, melyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) kommunikációs tevékenységére. Ezen a pályázaton a fortunások több mint kétmillió forintot nyertek elképzelésük megvalósításához. Az NVT programjának megismertetésére és népszerűsítésére készült műsoruk júniustól decemberig tart, és aktuális hírekkel jelentkezik minden kedden és pénteken 11 órától. Az NVT programjához kapcsolódó magazinműsorukat a cecei frekvencián hétfőn, a bonyhádin szerdán, míg a paksi frekvencián csütörtöki napokon sugározzák. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsán számos olyan témát dolgoznak fel, amelyek szorosan öszszefuggnek hazánk uniós tevékenységével. A műsorok szerkesztője Czinege Mária, aki egyben a rádió EU-s tudósítója is. -beri-V____________________________y
