Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
2. oldal 1976-2006 2006. június Elkerülhetetlen a paksi atomerőmű üzemido-hosszabbítása és egy tározós erőmű létesítése A Hungexpo Budapesti Vásárközpontjában május közepén megrendezett az „Ipar napjai 2006” című kiállításon három szakkiállítás, az Industria, a Chemexpo és a Securex együttes kínálatával fogadták a látogatókat. Az Industria szakkiállításhoz kapcsolódva a Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan idén is a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. csoport kollektív kiállításán mutatkozott be, a D pavilon 306/a standján, valamint Pekárik Géza műszaki igazgató a kiállításhoz kapcsolódó energetikai konferencián külön is bemutatta a paksi atomerőmű helyzetét. Az atomerőműben termelt villamos energiának köszönhetően csökken az iparág által kibocsátott üvegházhatású gázok és egyéb káros anyagok kibocsátása, emiatt az atomenergia már 40 éve játssza a főszerepet a villamosenergia-szektorból származó szén-dioxid-emisszió csökkentésében - mondta előadásában Pekárik Géza műszaki igazgató, majd hozzátette: atomenergia nélkül az OECD-országok erőműveinek C02-emissziója mintegy egyharmaddal magasabb lenne a jelenleginél. Magyarországon az atomerőmű szerepe is jelentősen fog növekedni, főleg, ha számba vesszük a kedvezőtlen környezeti hatású és gyenge gazdaságossági mutatókkal rendelkező, elavult erőművek leállítását. A leállások következtében ugyanis a tartalék kapacitások jelentősen csökkenni fognak, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az atomerőmű működésével évente mintegy 5,6 millió tonna C02-kibocsátást takaríthatunk meg Magyarországon. Pekárik Géza beszélt a megújuló erőforrások fontosságáról is, ám mint mondta: a jövő energetikájával kapcsolatos környezetvédelmi és gazdaságossági célok csak akkor teljesíthetőek, ha a megújuló energiaforrások mellett az atomenergia nemcsak ma, hanem hosszú távon is fontos, sőt egyre növekvő szerepet fog kapni. A paksi atomerőműben megtermelt villamos energia ára - jelenleg és a tendenciákat ismerve tartósan - a legalacsonyabb a hazai erőművekhez viszonyítva. Ma a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 9,70- 10,20 Ft/kWh között mozog, míg az atomerőmű 8,32 Ft/kWh áron értékesíti az energiát, úgy, hogy az értékesítési ár tartalmaz olyan extemális költségeket is, mint a leszerelés és a hulladékelhelyezés költségei. Mindezeket figyelembe véve nem lehet lemondani az atomerőmű üzemidőhosszabbításáról és a teljesítménynövelésről, sőt reálisan vizsgálva előbbutóbb újabb blokkok építésén is el kell gondolkoznia a döntéshozóknak, már csak azért is, mert ezzel csökkenthető az ország egyoldalú energiafüggősége. Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Zrt. elnök-vezérigazgatója a konferencián arra hívta fel a figyelmet: a magyar energiapolitikának fel kell figyelnie arra, hogy a villamosenergiarendszer szabályozási gondjai miatt mielőbb szükséges egy szivattyús tározós erőmű létesítése. Mint mondta: a hazai rendszerben 3000 MW összteljesítményű alaperőmű működik, emellett 1900 MW olyan nagyerőmű és 1000 MW olyan kiserőmű van, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem szabályozhatóak, miközben 200 MW üzembiztonsági forgótartalék és mintegy 400 MW hidegtartalék kapacitással kell a szabályozást megoldani. Mivel nincs mindig elegendő szekunder szabályozási forgótartalék, mindez már-már az ellátásbiztonságot veszélyezteti. Természetesen ez a helyzet azt is jelenti, hogy nem lehet a megújuló energiaforrásokat, így például a szélenergiát korlátlanul befogadni a hálózatba. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a világ energiaigénye főleg Kína és India igénynövekedése miatt drasztikusan emelkedni fog, ez pedig több más ok, így az energiahordozók folyamatos drágulása miatt is hozzájárul az energiaárak emelkedéséhez. Mindez oda vezet, hogy a folyamatosan növekvő energiaigények és az ellátás biztonsága miatt az unióban is egyre inkább átértékelik a hosszú távú áramvásárlási szerződések fontosságát, és nem lesz ez másként Magyarországon sem. Az MVM beszerzési portfoliója elsősorban a paksi atomerőmű biztonságos és kiszámítható működése miatt lehetővé teszi, hogy a villamos energia átlagára 10 euró/MWh legyen; olcsóbb, mint az unió jelenlegi átlaga. Éppen ezért az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása egyszerűen megkerülhetetlen. Gerse Károly szintén kiemelte, hogy a szivattyús tározós erőmű hiánya miatt lehetetlen a szélerőművek nagyobb mértékű elterjedése, bár emellett gondot okoz a megújuló erőforrások lényegesen magasabb termelési költsége is. Nem igazán közismert, de a szélerőművekben megtermelt minden kWh energia 40 forintba kerül a fogyasztóknak, ami lényegesen drágább, mint bármely más energiatermelési mód. És ekkor még nem vettük számba azt sem, hogy a szélerőművek alacsony hatásfoka miatt szükséges tartalék kapacitások üzemben tartása (melyek többnyire fosszilis erőművek), és egyéb szabályozási feladatok következtében a szén-dioxid-kibocsátás összességében nemhogy csökkenne, hanem éppen duplájára növekszik. -Mayer György-Közmeghallgatások Vezetői utánpótlás tervezése (Folytatás az 1. oldalról.) Az Umweltbundesamtra a magyar fél 24 oldalas választ adott, amelyből csak egy mondatot idézek: „Az osztrák jelentésnek az a ki nem mondott feltételezése, hogy ha az atomerőmű kéme, és a biztonsági hatóság engedélyt adna egy olyan teljesítménynövelésre, amely a biztonság romlásához vezetne, csakis a szerzők antinukleáris meggyőződésének tudható be, és semmi köze sincs a valósághoz.” Ilyen előzmények után június 6-án 14 órás kezdettel a mattersburgi kulturális központban megkezdődött a „hosszú menetelés”, amely közel hét órán át tartott. A már említett tanulmány készítőinek képviselőin kívül több tartomány politikusa is megjelent. A felszólaló osztrák politikusok és szakemberek mindegyike hangsúlyozottan megköszönte, hogy a magyar fél megjelent ezen a rendezvényen, és részletekbe menő tájékoztatást adnak a felmerült kérdésekre. Olyan érzésünk támadt, mintha az osztrákok nem számítottak volna a mi megjelenésünkre. Legalábbis nem ilyen hangsúlyosan, hiszen a hazai csapat 36 főből állt, a teremben helyet foglalók összlétszáma pedig nem haladta meg a 100-at. Rendszeresen visszatérő igény volt a még több információ és a különböző témákat érintő részletes dokumentumok megküldésének óhaja, valamint további tárgyalások megtartása. Voltak olyan kiselőadásnak is beillő szakmai felszólalások, amikor arra gondoltam: Ausztria üzemeltet több atomerőművet, és mi most szeretnénk üzembe helyezni egyet, és ők készítenek fel bennünket a tennivalókra (köztudott, hogy Ausztriának nincs atomerőműve). Egy ilyen felszólalás után válaszolta Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes úr - a delegáció vezetője -, hogy „Igen, ezt mi is így csináljuk”. A Környezeti Hatástanulmány boncolgatásánál hiányolta az osztrák fél azt a szemléletet, amely rájuk jellemző, nevezetesen, hogy ők élenjárnak a megújuló energiahordozók alkalmazásában. Erre a felvetésre dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója néhány természetföldrajzi tényt ajánlott a felvetők figyelmébe. Többek között azt, hogy az Alpok jóvoltából Ausztriában sok vizi erőmű működhet. A közel hétórás eszmecsere végén a vendéglátók megköszönték a magyar szakemberek kimerítő válaszait. Hamvas István azzal zárta mondandóját, hogy egyformán gondolkodunk, a témák megközelítése is azonos, csak más bázisról indulunk. Tiderenczl József, az ADUKÖTEVIFE igazgatója zárszavában megköszönte a véleményeket és javaslatokat, amelyeket a hatásvizsgálat keretében figyelembe fognak venni. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője biztosította az osztrák partnereket arról, hogy a hatóság nemcsak a magyar, hanem az osztrák lakosság érdekében is tevékenykedik. -Beregnyei-Társaságunk vezetése az utóbbi néhány évben jelentős erőfeszítést tesz, hogy a vezetői utánpótlás biztosítása korszerű módszerrel, a vezetői kompetenciamodellben rögzített követelményeknek megfelelő személyekkel történjen meg. Ennek a tevékenységnek egyik támogatásaként utánpótlásmátrixot dolgozunk ki pilot-jelleggel az igazgatóságunkon - tájékoztatott Süli János üzemviteli igazgató.- Mi a célja az utánpótlási térkép kidolgozásának?- A térkép kialakításával az a szándékunk, hogy szervezeti szinten átláthatóvá és tervezhetővé tegyük a vezetői utánpótlás kérdését. Ez a humán igazgatóság által koordinált tevékenység felméri a vezetői pozíciók utánpótlási ellátottságát, figyelembe véve, hogy mikorra várható az adott munkakör üresedése, hány potenciális jelölt jöhet számításba, és a javasolt személy mikortól válhat alkalmassá annak betöltésére. így lehetőség nyílik egy utánpótlási térkép összeállítására, építve a Vezetői Tehetségbankra. A mátrix megalkotása azzal a céllal erősíti a tehetségbank szerepét, hogy az a vezetői utánpótlás valós forrása legyen. A munka során felméijük az utánpótlás szempontjából szóba jöhető munkatársak erősségeit és fejlesztendő területeit is, amely alapvető információ lási térkép megalkotásához, az egyes munkakörök utánpótlás-tervezéséhez.- Az igazgatóságon belül mely munkaköröket érinti a felmérés, és kik tesznek javaslatot az utódokra? —A felmérés érintettje az összes főosztályvezetői és osztályvezetői munkakör, valamint a meghatározott termelés- és tevékenységirányító kulcsmunkakörök (üzemeltetésvezető, üzemviteli technológiai vezető, üzemvezető, laborvezető, karbantartás-vezető, főtechnológus és csoportvezető). A főosztályvezető és az osztályvezetők értékelik az adott főosztály termelés- és tevékenységirányító kulcsmunkaköreit, valamint az osztályvezetői pozíciókat, majd javaslatot tesznek a lehetséges utódokra vonatkozóan. Ezt követően az igazgató és a főosztályvezetők értékelik a főosztályvezetői munkaköröket, és véglegesítik a teljes igazgatósági utánpótlástérképet.- Hol tart az igazgatósági utánpótlási térkép összeállítása?- A térkép elkészítésének folyamatában jelenleg ott tartunk, hogy az elmúlt hónap során az utánpótlás-tervezésben résztvevő középvezetők a felmérésben érintett munkakörökre vonatkozóan meghatározták, hogy ki az a kettő-négy fő, aki az adott pozíció betöltésére alkalmas lehet, ha az abban dolgozó vezető bármilyen okból elmozdul munkaköréből.- Mi a végeredménye a folyamatnak?- A munkaköri követelmények (szakmai és vezetői képesség-készség elvárásai) alapján felméijük, rendelkezik-e az utánpótlásra javasolt személy azokkal a feltételekkel, amelyekkel az adott vezető helyére léphet. Egyben meghatározzuk, hogy milyen tapasztalat, ismeret megszerzésére, valamint vezetői képesség- és készségfejlesztésre van szüksége a vezetői utánpótlás szempontjából figyelembe vett kollégának. A fentiek alapján a térképen a vizsgált munkaköröket az utánpótlás készenléti szintje szerint három csoportba soroljuk. Az első ilyen kategóriába azok tartoznak, amelyeknél nem tudunk olyan munkatársat megnevezni, aki azonnal vagy egy-két éven belül teljes mértékben megfelelhet az adott vezetői pozíció elvárásainak. Ezek az utánpótlás szempontjából kritikus munkakörök jelentős figyelmet érdemelnek. A következő csoportba azokat soroljuk, ahol jelenleg csak olyan kollégákat lehet kijelölni az utánpótlásra, akik egy-két éves ismeretszerzéssel, fejlesztéssel válhatnak alkalmassá az adott vezetői pozíció betöltésére. E munkakörcsoport helyzete az utánpótlás szempontjából nem kritikus, de szintén figyelmet érdemlő. A harmadik kategóriát azok a munkakörök képviselik, amelyek utánpótlására azonnal bevethető, alkalmas személyek állnak rendelkezésre. A térkép elkészítésével nyomon követhetővé válik a vezetői utánpótlás biztosításának készenléti szintje, így látható lesz, hogy a vezetői utánpótlás szempontjából mely pozíciókra és mekkora figyelmet kell fordítani ahhoz, hogy a munkakörök mindegyikére vonatkozóan legyen az utánpótlásra azonnal alkalmas kolléga.-Topor Magdolnaaz igazgatósági szintű vezetői utánpót-Atomerőmű Kiadja a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. június Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós • E-mail: beregnyei@npp.hu * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya MTÜSZÚE Bronz To« Of]
