Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
2006. március 1976-2006 7. oldal Szikraforgácsolásos vágások az AMDA-tartályon A közelmúltban végeztük el az AMDA-tartály emelőfüleinek és a felszállóvezetéket összekötő „U” profilnak a vágását a címben már említett szikraforgácsolásos eljárás alkalmazásával. Ezzel a munkával kezdetét vette az AMDA-tartály előkészítése az elhárítási munkák végrehajtásához, ugyanis az orosz szakemberek ténykedéséhez elengedhetetlen, hogy a tartály osztósíkja fölé semmilyen gépészeti elem ne nyúljon. Ennek a komplex feladatnak a kivitelezését a PA Rt., pontosabban a Helyreállítási Projekt vezetésével a KÁIG szakembergárdája vállalta magára. Ennek során eltávolították/eltávolítják a tartály emelőfüleit, a fedél pozicionálását segítő tüskéket, a fedél központosítását végző ,,korlát-rendszert, az ultrahangos fejek vezetékeit, valamint a tartály hűtését szolgáló vezetékeket. A felsorolt szerkezeti elemek egy részét roncsolásmentes módszerrel távolítjuk el, míg másokat hidraulikus ollóval vágunk majd le a tartályról. A nagyobb darabok eltávolítására azonban a szikraforgácsolásos eljárást alkalmazzuk. A szikraforgácsolás egy olyan forgácsolási technológia, melynek során a szerszám és a munkadarab közé feszültséget kapcsolunk, majd a köztük lévő távolságot csökkentjük. Ekkor villamos ív alakul ki, mely anyagrészecskét párologtat el az alkatrészből. Ha ezt az eljárást ismételjük, akkor a teljes automatizálás miatt ez nem okoz komoly nehézséget. A vágás előkészítését 2 évvel ezelőtt kezdtük el, akkor találkoztunk először megkezdtük a vágási munkaprogramok írását, majd engedélyeztetését. A teljes előkészítési folyamat lezárulását követően birtokunkban volt egy program, melynek végrehajtását be kellett illeszteni a blokkok karbantartási rendjébe. Miután ezt az utolsó akadályt is sikerrel vettük, már a konkrét időponttal kerestük meg a külföldi partnert, és vártuk az eszközök beérkezését. Január közepén meg is érkeztek a berendezések, melyek összeszerelését és próbáit követően megkezdhettük a komplex vágórendszer inaktív próbáit az 1. blokki NI-es aknában található AMDA-tartály makettjén. Közel kétlassan, de biztosan „elfogyasztjuk” a munkadarabot. Nagy előnye az eljárásnak, hogy nincs semmilyen mechanikai kapcsolat a szerszám és a munkadarab között, így rezgés, rázkódás nem juthat a vágandó alkatrészre, ami az AMDA-tartály tartalmának érzékenysége miatt elsődleges fontosságú szempont. Hátrányként jelentkezik a viszonylag hosszadalmas vágási idő, azonban a német és holland szakemberekkel. Specifikáltuk a feladatot, és megkezdtük a munkát. Ennek során megterveztük a vágást kiszolgáló manipulátorokat, felmértük a vágási környezetet, valamint a vágást befolyásoló tényezőket (víz vezetőképessége, kémhatás, bórtartalom, hőmérséklet, anyagminőségek stb.). A körülmények számbavételét követően heti előkészitést és gyakorlást követően sikerült a vágóberendezést paraméterezni és optimalizálni, így pár nap pihenést követően megkezdhettük az „éles” vágások végrehajtását a 2. blokki NI-es aknában található AMDA- tartályon. Minden fennakadás nélkül sikerült az előirányzott munkákat elvégezni a tervezett időtartam alatt. A munkák során a személyzet feladata a monitorok figyelésére korlátozódott, ami kissé unalmas volt, ám ez is az előkészítés alaposságát mutatta. Mindent összevetve 5 nap alatt sikeresen levágtuk az AMDA-tartály mindhárom emelőfülét, kialakítottuk az új emelőfüleket, valamint kettévágtuk a hűtővezetékeket összekötő „U” keresztmetszetű távtartó lemezt. Végezetül a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni azon szakembereket, akik munkájukkal és szaktudásukkal elősegítették a vágások sikeres előkészítését és végrehajtását. Flaisz Tímea: technologizálás és engedélyeztetés Lukács Péter: HP-csoportvezető Mercz Zsolt: gépészeti előkészítés és kivitelezés Szabó Gábor: technologizálás, gépészeti előkészítés és végrehajtás Bácskai Péter: technologizálás és végrehajtás Bódis Csaba: gépészeti előkészítés és végrehajtás Hans Peter Vierstrate: szikraforgácsolási technológiai szakértő Wolfgang Buchta: szikraforgácsolási technológiai szakértő TIERNEY CLARK-DIJ Benyújtott pályázatával elismerő oklevelet szerzett a Paksi Atomerőmű Rt. és az Olajterv Rt. közös pályázata kony radioaktív hulladék tárolója épületének bővítése során elkészült és üzembe vett létesítménnyel pályáztak. Itt szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy a PA Rt. 2004-ben az üzemi főépületünk üzem közben végrehajtott acélszerkezeti megerősítésére benyújtott pályázatával már részesült egy különdíjban. Kiss Ferencet arról faggattam, mi eredményezte az újabb elismerést, kik vettek részt a létesítmény megvalósításában.- Az újabb elismerést, egy rövid átfutási idő alatt nagyon jó minőségben megvalósított, mintegy 1600 m2 alapterületű tartálypark létesítése, valamint korszerű technológiák alkalmazása eredményezte. Az ünnepélyes átadásra sajnos csak a projektvezetők kaptak meghívót, de a mi figyelmünket nem kerülheti el, hogy a díjazott alkotás egy jól összeforrott csapat munkája, így név szerint a Paksi Atomerőmű Rt. koordinátorai: Tóth Endre (épületgépészet), Gungl István (földrengésvizsgálat), Héjjá László - Burján Tibor - Battonyai László - Jantner István (technológiai gépészet), Palotás Ferenc - Homoki Sándor - Szabó Józsefné (építészet). A fővállalkozó Olajterv Rt. részéről Géczi Emil és Massányi Miklós projektvezetők mellett ki kell emelnünk a tervezésben résztvevő szakembereket: Bollók Gáspár (építészet), Balogh Béla és Komlódi András (statika), Dalacsy János (vasbeton szerkezetek), Miklós Levente (épületgépészet), Zsidi Zoltán (földrengésvizsgálat) és Hornyánszky János (technológiai gépészet). Nagy örömünkre a rendezvényen valamennyi pályamű látható is volt, a pályázatok felhasználásával készített tablók bemutatták a létesítményeket. A szerkesztőség nevében gratulálok az immár második alkalommal elért sikerhez!-Sípos László-Európa legrégebbi köztestületeként számon tartott angol Institution of Civil Engineers (ICE), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK), valamint a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége (TMSZ) a kiemelkedő színvonalú építőmérnöki alkotások elismerése érdekében immáron hat éve közösen alapított pályázatot. A Lánchíd tervezőjéről, Tierney Clarkról elnevezett díjra bármely, Magyarországon megvalósított mérnöki létesítménnyel lehet pályázni. A bírálóbizottság, mely a három alapító szervezet képviselőiből áll, minden esetben megkülönböztetett figyelmet fordít a tervezés és a megvalósítás minőségére, valamint a vevői megelégedettségre. Kft., megbízó a Nemzeti Autópálya Rt., tanácsadó mérnök az AMI Mérnökiroda Kft., kivitelező az M3 konzorcium volt. Kiemelt díjban részesült a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű A 2005. évi Tiemey Clark-díjra érkezett pályázatok értékelését követően, az ünnepélyes eredményhirdetést a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által február 11-én a 10. jubileumi Mérnökbál keretei között, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartották. Az okleveleket és a díjakat az MMK nevében dr. Kováts Gábor elnök, a TMSZ nevében Borostyánkői Mátyás alelnök és az ICE képviseletében David Howell, az európai ügyekkel foglalkozó bizottsági elnöke adta át dr. Molnár Károly, a BME rektorának jelenlétében. A bírálóbizottság 2005-ben a Letenye mellett tervezett és épített „felhozott kábeles” híd megvalósítóinak ítélte a Tiemey Clark-díjjal járó érmet és oklevelet. A Korongi hidat a Hídépítő Rt. tervezte és építette, megbízó a Nemzeti Autópálya Rt., műszaki ellenőr az Utiber Kft. kollektívája volt. Kiemelt pályaműként értékelte a bizottság az M3 és M30 autópálya Füzesabony, Polgár, illetve Miskolc közti szakaszának megépítését. Az autópálya tervezője az Unitef-Céh Mérnökiroda megvalósításáért, a paksi atomerőműben is több kiváló tervező munkát végző IPARTERV Rt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat mint megbízó és a kivitelezést irányító, a technológiai berendezéseket szállító Lurgi Lentjes AG. pályázata. Elismerő oklevelet vehetett át Kiss Ferenc, a Paksi Atomerőmű Rt. projektvezetője és Géczi Emil, az Olajterv Rt. projektvezetője, akik a paksi atomerőmű 2. sz. segédépületi folyéKarbantartásról karbantartásra Elkezdődött az idei főjavítások időszaka. Járfás Tamás karbantartási főosztályvezetőt arról kérdeztem, mennyiben különbözik a mostani karbantartás az előzőektől?- Annyi változás van az életünkben, hogy múlt év december 12-én bevezették a PassPort rendszert, és ez az első olyan főjavítás, amelyet ezzel az integrált műszaki rendszerrel hajtunk végre. Mint minden új rendszerrel, ezzel is vannak problémák, amelyek jelentős energiákat kötnek le a tervezők, a végrehajtók, az üzemeltetők és talán legjelentősebb mértékben a karbantartás irányítói részéről. Ezeken a problémákon túl kell jussunk, és megpróbálunk minden hibát kijavítani, hogy a következő főjavításokon egyre gördülékenyebben tudjuk használni ezt a szoftvert. Ami szerintem ezeknél a gondoknál is fontosabb, hogy a PassPort rendszer jelentős szemléletváltásra kényszeríti a karbantartókat és a társaság kapcsolódó szervezeteit. Itt persze elsősorban a karbantartás tervezőire és végrehajtóira gondolok. A tervezők vonatkozásában egy jóval pontosabb és körültekintőbb munkatervezés a fő követelmény, ugyanakkor a végrehajtók számára nagyobb lehetőség áll rendelkezésre. A művezetőknek, akik koordináló szerepet töltenek be, nagyobb jogosultságot, nagyobb szabadságfokot ad, ezzel természetesen növekszik a felelősségük is. Nagyobb lehetőség van arra, hogy a koordinálói szerepkört valóban tartalommal töltsük meg, és valóban koordináljon az adott művezető. Ez természetesen sok problémát jelent, viszont erős kommunikációval és a tapasztalatok visszacsatolásával szükséges egyfajta szemléletváltást kikényszeríteni, hogy ki tudjuk használni a PassPortnak az előnyeit, de nem elhallgatva a ma még meglévő problémákat.- Mikor kezdődött az idei főjavítás, és milyen fontosabb javítási szakaszokon vagytok túl?-Az 1. blokk főjavítása, az idei*év első blokkleállása február 18-án kezdődött, és terveink szerint március 17-ig tart. Ez egy úgynevezett normál főjavítás, a reaktort nem szerelik szét teljesen, hanem csak részleges üzemanyagcserére kerül sor. Természetesen ezenkívül még jó néhány fontos munkát el kell végeznünk. Amin már túl vagyunk, az a biztonsági hűtővíztartály szerkezeti vizsgálata. (Folytatás a 10. oldalon).
