Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

4. oldal 2006. január Simontornya nem adta fel A rendszerváltást követő évtizedben Simontornya lakói egyre kétség­beesettebben tapasztalták települé­sük folyamatos leépülését. Ám az utóbbi néhány évben a le­épülés megállt, egyre jobban szépül és gazdagszik a város. Ennek a le­épülési folyamatnak a veszélyét érezte a PA Rt. vezetése, és a mindig jókor nyújtott támogatással elősegí­tette a város apró léptékű, de folya­matos gyarapodását. Ez a gyarapo­dás év végén olyan eseménnyel zá­rult, amely már jelentős minőségi változást eredményezett. Ünnepélyes külsőségek közepette, december 30-án átadták a központi orvosügyelet székhelyéül szolgáló rendelőintézetet. Az intézmény 17.000 ember számára biztosítja a kor igénye­inek megfelelő színvonalú egészség­­ügyi ellátást. A beruházás 40 millió fo­rintba került, amelyből 6 milliót az MVM Rt. és a PA Rt. biztosított. Az ünnepségen Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Ónkormány­zat elnöke mondott elismerő szavakat a törekvő, a nehézségek ellenére sem csüggedő simontomyaiaknak. Az el­nök asszony szerint Simontornya pél­daként szolgálhat több településnek is az összefogásban, az együttműködés­ben és együttgondolkodásban. Az új intézmény épületében elő­zőleg óvoda működött. Nem is olyan régen még az óvoda megmentéséért gyűjtöttünk aláírásokat, mondotta köszönőbeszédében Hegyi Ferencné simontomyai lakos, aki elmondta, hogy féltek az óvoda megszüntetésé­től. Ma már tudjuk, a város vezetése a lehető legjobb döntést hozta ennek az épületnek a hasznosítására. Ezen­túl nem kell 30-60 kilométerre utaz­ni a betegeknek, mondotta Hegyiné. Csőszné Kacz Edit, Simontornya polgármester asszonya köszönetét mondott a segítséget nyújtó támoga­tóknak, az összefogásra képes helyi lakosoknak. Külön megköszönte dr. Kocsis Istvánnak, Kovács Józsefnek és dr. Varga Sabján Lászlónak a se­gítséget, amelyet nem először nyúj­tottak a városnak, mondotta a pol­gármester asszony. A széles körű tá­mogatással kialakított központi ügyelet, akár csak a szintén napja­inkban átadott gyermekorvosi rende­lő is, a polgárok egészségének meg­őrzéséhez nyújt segítséget, összeg­zett Csőszné Kacz Edit. -b-A Fortuna Rádió Brüsszelig jutott Az Európai Bizottság által kiírt „APCAV 2005” című projekt az EU 25 tagállamában működő rádi­ós műsorszolgáltatók részére hir­detett meg egy 2006-os évre szóló rádiós projektet. Magyarországról 4 rádiót ítéltek nyertesnek, köztük a Fortuna Rádiót, mely 15.526 euró támogatást kapott. A pályázati projektben egy egész éven át tartó „Uniókulcs” című rádi­ós projekttel pályázott, melynek ke­retében 2006-ban napi és heti állan­dó műsorokkal jelentkezik: „Európai hirmondó” címmel EU-s hírekkel minden hétköznap 15:00 órakor, „Európai magazin” című műsora pe­dig minden héten szerdán 19:00 órá­tól lesz hallható. A legnagyobb eredmény, hogy a támogatás jóvoltából a Fortuna Rá­dió 2006-ban saját brüsszeli tudósí-VJJf An BONYHAD 94.0 CECE 91.6 96.3 PAKS A mindennapok ritmusa! tót küldhet a helyszínre Czinege Mária személyében, aki európai uniós helyi tudósítóként 2006-ban öt alkalommal utazhat Brüsszelbe, ahol helyszíni élő bejelentkezések és in­­teíjúk készítésének lehetőségét kap­ta meg. Az Uniókulcs felelős szerkesztője Czinege Mária szerkesztő-riporter, aki az elmúlt 4 évben már számos tá­mogatott európai uniós műsort szer­kesztett és vezetett. Az Uniókulcs 2006. január 9-én indult a Fortuna Rádióban. ATOMERŐMŰ Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. január Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós E-mail: beregnyei@npp.hu * * * Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya é Paksi Atomerőmű Rt. 33 __________1976-2006 TEIT: számadás az elmúlt esztendőről A Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társulás (TEIT) 1992. júni­us 30-án alakult meg az atomerőmű környezetében fekvő tizenhárom te­lepülés önkormányzatának részvé­telével. A TEIT-nek - alapítása óta - Török Gusztáv, Kalocsa város pol­gármestere az elnöke. Az új év első hetének végén Balatonfüreden, a PA Rt. Rekreációs Központjában továbbképzésen vettek részt a tár­sulás polgármesterei. Itt kértem rö­vid tájékoztatást Török Gusztávtól, és dr. Kemenes Lászlótól, a tovább­képzés egyik előadójától.- Elnök úr! Hogyan értékeli a TEIT-települések 2005-ös munkáját és együttműködését? Török Gusztáv: - Ebben az évben is folytattuk a szokásos tevékenysé­günket, folyamatosan mértük a hát­térsugárzást, és összehasonlítottuk az erőmű által mért és közreadott érté­kekkel. Folyamatos információkkal láttuk el a lakosságot az atomerőmű­ben és a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójában történt munkálatokról. Két új eseményről is beszámolha­tok, az egyik a Nukleáris Létesítmé­nyek Körüli Európai Ónkormányzatok Csoportja (GMF) tevékenységével kapcsolatos. Köztudott, hogy három évvel ezelőtt léptünk be a GMF-be, és 2005-ben egy brüsszeli tanácskozáson vettünk részt. Ezen a tanácskozáson az önkormányzati társulások beszámol­tak az elmúlt félévben végzett tevé­kenységűkről, valamint azt a célt tűz­ték ki, hogy az EU fogadja be a GMF programját, és közös programokkal folytassák tevékenységüket. A tanács­kozáson két program elfogadásában született döntés. Az egyik program szerint Franciaország szakmai látoga­tásra hívta a TEIT képviselőit, amely program keretében atomerőmű és hul­ladéktároló megtekintése lesz a cél. A másik, hogy az elfogadott közös GMF programot a TEIT Romániába viszi, ezzel is segítve Románia EU-csat­­lakozási feltételeinek teljesülését. Közben volt egy tanulmányutunk Brüsszelben és Franciaországban, ahol egy atomerőművet és egy hulla­déktárolót tekintettünk meg. A másik új dolog a TEIT honlapjá­nak a megszerkesztése volt, amelyet Gerjen községre bíztunk, ott van az internetes központunk. A december­ben életre kelt honlapunkhoz nagy re­ményeket fűzünk, hiszen ez a mai kor legmodernebb hírcsatornája.- Elnök úr! A legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatok szerint a TEIT- településeken kisebb az atomerőmű elfogadottsági mutatója, mint más térségekben. Mi lehet ennek az oka?- Ez így nem igaz. Úgy igaz, hogy az alföldi részen gyengébb, a dunántú­li részen erősebb ez az eredmény. Csu­pán egy dologgal függ össze: a dunán­túli rész élvezi az atomerőmű előnyeit. Az alföldi résznek csak a félelem jut, ott nincs munkahely, nem kap fizetést a polgár, ráadásul a közelség miatt másképp értékelik, mint Záhonyban vagy Hegyeshalomnál. Úszód és Dunaszentbenedek közelebb van az atomerőmű kéményeihez, mint Paks városa. Mindennap ránéznek a kémé­nyekre, és közben semmi előnyét sem élvezik. Ebben remélhetőleg változás következik be, mert decemberben el­fogadta a parlament az atomtörvény módosítását. Ez a módosítás arról szól, hogy az atomerőmű környéki települé­sek fejlesztéséhez pénzt kapnak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból.- A TEIT megalakulása óta már többször volt a sugárvédelemmel, a háttérsugárzás mérésével kapcsolatban tájékoztató a polgármesterek részére. Dr. Kemenes Lászlótól azt kérdezem, mi indokolta az újabb továbbképzést?- A TEIT és az erőmű közötti kom­munikáció egyik sarokpontja az, hogy a környezeti sugárzási állapotok felmérését, monitorozását jelentő mé­rések közös hangon történjenek. Egy nagy volumenű rekonstrukciós folya­maton vagyunk túl. Ennek egyik je­lentős része az az új műszerpark, amelyet a TEIT-tagok a következő hetekben fognak megkapni. Ezeknek a műszereknek az adatai, az általuk mérhető paraméterek és azok értel­mezése lesz a fő témája ennek a su­gárvédelmi kurzusnak.- Mi indokolta és ki fizette a mű­szerpark cseréjét?- Természetesen az atomerőmű ál­tal finanszírozott beruházásról van szó. A műszerek cseréjét egyrészt az indokolta, hogy ma már a nem akkre­ditált mérőszervezetek által mért ada­tok jogi szabályozás szerint nem len­nének publikálhatók. Csak olyan ada­tot lehet a médián keresztül a lakos­ság felé eljuttatni, amely az arra ille­tékes hatósági szerv, jelen esetben az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) által típusvizsgált, hitelesített mű­szerrel és eljárással született. A ko­rábbi gyakorlatban nem így történtek, bár a mérések pontosak voltak, de nem típusvizsgált műszerrel, nem akkreditált eljárással és nem OMH- engedéllyel ellátott berendezéssel ké­szült mérések voltak.- Ki fogja kezelni a műszereket?- Két műszerről és a hozzátartozó berendezéscsoportról van szó. A TEIT Bács és Tolna megyei oldalán az ottani katasztrófa-elhárítási szer­vezet felügyelete alatt történik az üzemeltetés. Egy-egy műszerhez 30 db. detektor tartozik, amelyek helyét a TEIT határozza meg. A detektorok által tárolt információt havonta fog­ják kiolvasni és nyilvánosságra hozni, bár a rendszer alkalmas akár óránkén­ti kiolvasásra is. -Beregnyei-A templom díszkivilágítása Karácsony előtt, 2005. december 23-án újabb színfolttal gyarapodott Paks. Díszkivilágítást kapott a Jé­zus Szíve nagytemplom, mely beru­házást a Paksi Atomerőmű Rt. fi­nanszírozta. Ettől a naptól kezdve huszonkét reflektor világítja meg a paksi nagytemplomot. A díszkivilágítást jelentő beruhá­zást a város kapta ajándékba 2005 ka­rácsonyára az atomerőműtől. Mint azt Kovács József vezérigaz­gató az ünnepélyes avatáson elmond­ta, az erőmű olyan ajándékot adott ez­zel a városnak, ami emlékezetes ma­radhat, és amellyel kifejezheti szere­­tetét és elkötelezettségét Paks lakos­sága iránt. Azt reméli, a reflektorok az idők végezetéig emlékeztetnek 2005 karácsonyára. Ez az év az erőmű és a városveze­tés jó kapcsolata jegyében telt. 2005- ben több jelentős lépést tett a rész­vénytársaság a városfejlesztésért, hi­szen ebben az évben vállalt kötele­zettséget az Erzsébet Szálló felújítá­sára, megépítette a városi műjégpá­lyát, és most elkészítette a nagytemp­lom díszkivilágítását. A paksiak nevében a beruházást a város polgármestere vette át. Hajdú János azt hangsúlyozta, hogy a város olyan ajándékot kapott, amelynek mindenki egyaránt örülhet, nő és fér­fi, fiatal és idős egyaránt. Az önkormányzat vállalta a 2,5 KW teljesítményű, korszerű világítás üzemeltetési költségét. A Jézus Szíve nagytemplom plébá­nosa, dr. Keresztes Pál rövid beszédé­ben megköszönte az erőmű munkáját, majd a Paksi Városi Vegyeskar műso­ra következett. E hideg téli estén a megnyitón résztvevő paksi lakosoknak forralt borral és süteménnyel kedveskedtek a szervezők. A díszkivilágítást minden nap alko­nyaikor kapcsolják be, és éjfélig ragyog majd, az állami és vallási ünnepeken pe­dig egész éjjel látható lesz. -WP-

Next

/
Oldalképek
Tartalom