Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
14. oldal 1976-2006 2006. december Szalai Jenő (1971-2006) 2006. október 22- én Szalai Jenő vagyonőr, az Atomix Kft. munkavállalója Mecseknádasd térségében, a 6-os főúton motorbal-esetben elhunyt. Személyében egy kötelességtudó munkatársat veszítettünk el. 2006. november 10-én Pakson az evangélikus temetőben vettek végső búcsút Szalai Jenőtől. Gyászolja őt szerető társa: Irén, fia: Gergő, nagymamája, nagybátyja: György és családja, nagynénje: Éva, Ilona és családja, rokonok, kollégái és ismerősök. Jenő, nyugodjál békében! -MJHarminc év tanúi Könyvek, írások, képek, gondolatok azokról, akik történelmet írtak, és akik leírták a történelmet A paksi atomerőmű alapításának 30. évfordulójára emlékezve ez évben egy sorozatot adunk közre, melyben bemutatjuk azokat a kiadványokat, könyveket, jelentősebb tájékoztató anyagokat, melyek az atomerőmű történetéről, az építkezéstől napjainkig eltelt időszakról tanúskodnak. Ezzel egyben felidézzük a múlt eseményeit, és tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik alkottak, dolgoztak, a mai nap is munkálkodnak az atomerőműért, és akik mindezt megörökitették. nánál készült, és Bér kő János - aki, bár nem tartozott a stúdióhoz, szívesen segédkezett a filmezéseknél — mutatta be az atomerőmű működését. Különböző oktatófilmeket gyártottak, és videóra rögzítették az egyes karbantartási, szerelési munkálatokat is. A stúdió által készített Atomerőmű I-II-III. c. filmsorozatot, amely az erőmű építését és indulását mutatja be, a 90-es évek közepéig vetítették alapoktatásokon, de ma már archív, muzeális értékű anyag. Voltak filmek, amiket Pécsett, az uránbányálönös népszerűségnek örvendtek. Nagy érdeklődés kísérte a bokszmérkőzéseket és a kosárlabdameccseket. 1991-ben jelentős előrelépés történt. Ekkor ugyanis a kábeltévé-hálózat kiteijesztése révén eljutott az adás a Munkácsy utca környéki erőműves otthonokba, az óváros egyes részeire, majd Paks teljes területére. Már nem csak az atomerőmű dolgozói vehették az adást. Egyre inkább városivá vált a televíziózás. A megalakulást követően kettős feladatot végeztek a videostúdió munkatársai, az atomerőmű található. A stúdió egyik jelentős alkotása a Láncreakció, amihez nagy szakmai segítséget nyújtott Lovas György, a Duna TV szerkesztőriportere, és amiről több idegen nyelvű változat is készült. A filmben megszólalnak az erőmű és a város egykori vezetői, és láthatók azok a régi események, nagy ünnepségek, ahol a párt és az állam magas rangú személyiségei is jelen voltak. 2006 - Oktatásifeltétel-biztosító Csoport A stúdió ma már az Oktatásifeltételbiztosító Csoport nevet viseli, és filmrögzítéssel kapcsolatos feladatos szerkesztőstáb készíti a felvételeket. A napi munka mellett végzik a régi analóg rendszerben készült filmek digitalizálását, saját készletükön kívül a TLK anyagát is feldolgozzák. Új feladatot jelent a stúdió munkájában az e-leaming oktatási rendszerben történő közreműködés. A filmek mellett az e-leaming oktatás powerpointos anyagához is ők adják a képanyagot. A ppt-s bemutatókat DVD-n rögzítik, így számítógép nélkül DVD-lejátszón mindenki számára könnyen hozzáférhető. A stúdió valamennyi alaptanfolyami anyaghoz rendelkezik DVD-filmmel és e-leaming anyaggal. -Lovásziné Annában forgattak, és amelyek a nagyközönség előtt, tudományos műsorokban is helytálltak volna. A Magyar Televízió több munkatársa is segédkezett az erőműves filmek elkészítésében, Kertész Zsuzsa az 1985 c. film narrátora volt. Az atomerőmű vezetésének kérésére felvételeket készítettek paksi eseményekről, városi ünnepekről és kulturális rendezvényekről. Ma is sok anyag van a stúdióban Paksról és a környező településekről, sőt még a régi sportközvetítések és Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsedzései is fellelhetők. Az atomerőmű szakközépiskolája, az Energetikai Szakképzési Intézet részére is készültek filmek. Hosszabb időt vett igénybe az Anyagvizsgálati módszerek I-II. c. film, ami Cserkutiné Ilylyés Ágnes tanár kezdeményezése alapján valósult meg, és az országos zsűri elismerését is elnyerte. 1990 - „PAV Videó” a lakótelepen Amikor a regionális és helyi televíziózás egyre inkább teret nyert, és az atomerőmű vezetése úgy gondolta, hogy Paks lakosságát tájékoztatni kell az atomerőmű és a város történéseiről, megszületett az elhatározás a városi televízió létrehozására. Ekkor kezdte az erőmű kiépíteni az „Atomlakótelepen” a kábeltévé-hálózatot, majd kialakította a stúdiót - Koós Attila vezetésével - a lakótelepen, a Babits Mihály u. 3. sz. ház 10. emeletének egyik lakásában. Mivel a benti stúdiót korszerűsítették, a lakótelepi innen kapta első berendezéseit. Hoszszabb szünetelés után, előbb kísérleti jelleggel, majd 1990. január 15-től rendesen beindulhatott az adás. Kezdetben csak képújságot sugároztak, később híradót és sportműsort is. Hétfőn és vasárnap jelentkeztek. Egy ideig az üzemi videostúdióban készítették az úgynevezett „konzerv”anyagokat, amit a lakótelepi stúdióból közvetítettek. Eleinte csak a lakótelepiek örülhettek a tévéadásoknak, a híreknek és nem utolsó sorban a sportközvetítéseknek, amelyek akkoriban küdolgozói. Ellátták az erőműben lévő stúdió munkáját és a városi televízióban adódó feladatokat. Egy idő után azonban világossá vált, hogy a két területet célszerű különválasztani. 1992 - TelePaks Városi Televízió 1992. május 1-jén az atomerőmű és az önkormányzat együttműködése alapján megalakult a Városi Televízió, ami nem sokkal később felvette a TelePaks nevet. A működési költségeket fele-fele arányban biztosította az atomerőmű és a város. Mivel a stúdió a továbbiakban önkormányzati intézményként működött, így a csapatnak ketté kellett válnia. Az üzemi stúdióban Koszteczky László és Pach Ferenc operatőrök maradtak, akik mellé 1991-ben felzárkózott Acsádi Sándor vágótechnikus. A városi televíziózás műszaki hátterét Koós Attila mint megbízott főszerkesztő, Szelp Csaba és Polgár András operatőrök, valamint Szaffenauer Ferenc és Koós Ferenc technikusok jelentették. Az atomerőmű lakótelepen lévő stúdiója volt tehát az első, ahonnan televíziós adást közvetítettek Paks város lakossága felé. 1993-ban pályázat útján Nagy Zoltán nyerte el a TelePaks Városi TV főszerkesztői posztját. Koós Attila ekkor stúdióvezetőként dolgozott, majd sikeres pályázat révén 1995-től igazgató-főszerkesztőként vezette ismét a televíziót. A paksi tévé az ország első 10-15 televíziója között alakult meg. Rövid idő alatt a legjobbak közé küzdötte fel magát. Egy idő után kicsinek találtatott a stúdió, ezért összenyitották a szomszédos lakással, de ahogy nőtt a személyzet és gyarapodott a technikai ellátottság, ez is szűknek bizonyult. 1996-ban költöztek be az új székházba, a Dózsa Gy. u. 51-53. sz. alatt működő többemeletes irodaház földszinti részébe. Miután 1998 decemberében Koós Attila főszerkesztő megvált a televíziótól, az 1999-es évben Polgár András volt a megbízott vezető, majd 2000. január 1-től Kovács Tibor lett a főszerkesztő, aki a mai napig vezetője a TelePaks Városi Televíziónak. Sok olyan munkatárs köre kibővült az oktatóközpont műszaki feltételeinek biztosításával, a különféle technikai eszközök üzemeltetésével. Mivel Acsádi Sándor az idén ősszel végrehajtott átszervezés során a képzési központhoz került, ezért a stúdió minden munkája Szelp Csabára és Pach Ferencre hárul. A stúdió mindig profi rendszerrel működött, először UMATIC, majd a BETA analóg rendszerrel, ma pedig DVCAM digitális rendszerrel. A digitális stúdiót teljes felszereltségében egy éve használják. Jelenleg több mint 1000 órányi nyers felvétel és közel 600 órás kész film van a stúdió tulajdonában. A készfilmek kétharmada saját készítésű, a többi más alkotóktól, cégektől (pld. BECHTEL) származik. Az atomerőműves kollégák gyakran érdeklődnek a stúdió videofilmkészlete felől. Bár ezek a filmek nem VHS-kazettán készültek, de bele lehet tekinteni, és szívesen készítenek róluk másolatot. Némely esetben, a technológiák vagy a szabályozások megváltozása miatt fel kellett újítani a régebbi felvételeket. A legújabb filmek közül a munkavédelmi és a balesetelhárítási oktatófilmet lehet kiemelni. Jelenleg az utómunkái folynak az OSART-vizsgálat kapcsán az új belépők részére készített filmnek, ami a belépésről, a primer köri és szekunder köri munkavégzésről, viselkedésről, munkavédelemről, balesetelhárításról és a sugárvédelemről ad tájékoztatást. A 2. blokkon az elhárítás kezdeti pillanatáig rögzítették az eseményeket, az utóbbi időben azonban már televízi-Ez alkalommal az elmúlt harminc évet megörökítő filmekről, a több mint húszéves múlttal rendelkező erőműves videostúdióról, és annak meghatározó munkatársairól esik szó. Annak a videostúdiónak a múltját mutatjuk be, amelyik archiválta az atomerőmű-építkezés, üzembe helyezés történetét, dokumentálja a működés jelen eseményeit, és amelyből Paks városi televíziója nőtte ki magát. A múlt eseményeit a stúdió egykori és jelenlegi munkatársainak visszaemlékezése alapján elevenítem fel. Film, videó, stúdió, televízió 1984 - Videostúdió az erőműben Az atomerőmű (akkor még Paksi Atomerőmű Vállalat) videostúdiója az Oktatási és Nemzetközi Kapcsolatok Osztály (ONKO) keretén belül 1984-ben alakult, a hétemeletes irodaépület harmadik emeletén. Később a stúdió kiköltözött az irodaépületből egy kétszintes irodaépületbe, majd amikor megépült az oktatóközpont új épületegyüttese, akkor annak emeleti szintjén kapott helyet. A stúdiónak Koszteczky László volt az első munkatársa, aki mellé 1985-ben Polgár András és Pach Ferenc csatlakozott, 1986-ban pedig Szelp Csaba és Koós Attila, akit a stúdió vezetésével bíztak meg. Az ötfős csapat a városi televízió megalakulásáig dolgozott együtt, és jelentette a PAV Videostúdió, valamint később a város televíziózásának műszaki gárdáját. A filmkészítés mellett feladatuk volt az oktatási osztály technikai berendezéseinek működtetése (Írásvetítők, tolmácsberendezések stb.). A videostúdióban őrzik a saját maguk által készített összes videofelvételt, de a Mafilmtől és a Magyar Televíziótól begyűjtött korábbi archív filmanyagokat is, amelyeket filmátírással rögzítettek videóra. A stúdió első saját alkotása a melegviz-csatorténykedett a paksi televízió alkotóműhelyében, akik ma már országos televíziós társaságok munkatársai. Másutt dolgozik a városi televíziót elindító és sok-sok évet itt eltöltő két alapító tag is, Koós Attila a Bonyhádi Városi Televízió vezetője, Polgár András pedig a TTT Tolnatáj Televízió operatőre. 1993-PA Rt. videostúdiója A PA Rt. videostúdiójának stabil háromfős személyzete 1993-ban alakult meg. Ez évben távozott az erőműből Koszteczky László, aki később alapította a Koszteczky Film és Televízió Műsorgyártó Stúdiót. A megüresedett helyre ekkor került vissza az erőműbe Szelp Csaba, és így ismét hárman lettek. Pach Ferenc, Szelp Csaba és Acsádi Sándor, ők hárman jelképezték a „Stúdiót” hosszú időn keresztül, 13 évig, az idei átszervezésig. A stúdióban eltöltött évek alatt folyamatosan fejlesztették tudásukat, mindhárman megszerezték a munkájukhoz szükséges legmagasabb szakmai végzettséget. A stúdió számos filmet készített, amelyek között a sakk-versenytől, sportmérkőzésektől, városképtől kezdve a nemzetközi vizsgálatokig, szakmai oktatófilmekig, tudományos filmig, a különböző készülékeket, eltérő atomerőműves technológiákat bemutató filmekig sok minden meg
