Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-01 / 12. szám

4. oldal & 1976-2006 2006. december Érdekcsoportok Bizalomépítő Fóruma ország - köztük hazánk - képvise-A világ energiaellátá­sának hosszú távú biz­tosítása egyre na­gyobb gondot jelent a szakemberek és a poli­tikusok számára. A szakemberek már han­gosabban artikulálják: az atomenergiát nem lehet kihagyni a villa­­mosenergia-termelés­­ből. Ezt a véleményt - ha nehezen is - egyre több politikus fogadja el. Az atomenergia jövőbeni felfutási lehetőségének sarkalatos pontja a ra­dioaktív hulladékok végleges és biz­tonságos elhelyezése, amely igen összetett feladat, számos érdek ösz­­szeegyeztetésével oldható meg konf­liktusmentesen. Ezt a feladatot vállalta fel a 2000- ben alakult Érdekcsoportok Biza­lomépítő Fóruma (FSC), amely a Gazdasági Együtt­működési Szervezet (OECD) egyik mun­kacsoportja. Az FSC rendszeresen szer­vez olyan műhelyér­tekezleteket, ame­lyeken a fogadó or­szág gyakorlatát te­kintik át. Ez év no­vember 14-17-e kö­zött hetedik alka­lommal a tengelici Hotel Orchideában ültek asztalhoz 13 lói, hogy megvitassák az előző fóru­mok tapasztalatait, továbbá a ha­zánkban keletkező nukleáris hulla­dékok elhelyezésének és a regioná­lis fejlesztésnek a kapcsolatát. Az előadások és kerekasztal-beszélge­­tések mellett a közel félszáz részt­vevő megtekintette a Bátaapátiban épülő végleges tárolót. -b-A Végleges biztonsági jelentés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat és az üzemidő-hosszabbítás kapcsolata (Folytatás a 3. oldalról.) Az időszakos biztonsági felülvizsgá­lat központi kérdése az erőmű örege­dett állapotának, az öregedéskezelési, minősített állapotfenntartási és kar­bantartás-monitorozási programok ér­tékelése, valamint prognózis készíté­se a következő tíz évre. Az Ibj-ben igazolni kell, hogy ezek a programok, eljárások garantálják, hogy az erőmű állapota a követelményeknek megfe­lel. Ez az üzemidő-hosszabbítás enge­délyezésének fő kérdése is. E progra­mok, eljárások kidolgozása és beve­zetése most folyik éppen az üzemidő­hosszabbítás előkészítése keretében. Az Ibj-ben erről tudunk beszámolni. Az öregedett állapot értékeléséhez és az elkövetkező akár tíz, vagy a terve­zett üzemidőt követő 20 éves időtar­tamra szóló prognózis készítéséhez szükség van az üzemidő-hosszabbítás keretében készülő szilárdsági, törés­mechanikai elemzések eredményeire. Pontosan ezek szükségesek a Vbj tel­jessé tételéhez is. A határidőink elég­gé következetlenek. Az Ibj-t 2007 vé­géig el kell készíteni, az üzemidő­­hosszabbítás feladatainak ütemezése pedig 2008-hoz igazodik. A Vbj, az ibf és az üzemidő-hosz­­szabbítás előkészítése és engedélyezése jelentős mértékben átfed, bár a szem­pontok különbözőek. Ugyanakkor a Vbj kapcsán már felismert problémák, az üzemidő-hosszabbítás központi problémái, illetve az ibf várhatóan köz­ponti problémái tekintetében teljes az átfedés. A Vbj-ben ma még nem kezelt, az NBSZ-nek való megfelelés szem­pontjából is kritikus, s az ibf súlyponti problémája is ugyan az, ami egyben az üzemidő-hosszabbításé, azaz az örege­dett állapot értékelését lehetővé tevő, az élettartamot korlátozó számítások, elemzések pótlása, valamint az örege­déskezelési, minősített állapotfen­ntartási és karbantartási programok ki­dolgozása és megfelelőségének biztosí­tása. A három tevékenység szinergiája a biztonságot szolgálja, a feladatok egy­idejűsége pedig jelentős erőfeszítést kö­vetel meg tőlünk. -Kovács Ferenc - Dr. Katona Tamás - Ftátkai Sándor-Szimpózium az atomerőmű veszélyeztetettségéről „A paksi atomerőmű veszélyezte­tettségének vizsgálata légi-földi ka­tonai műveletek, terrorista cselek­mények esetére” című tanulmány állt a középpontjában annak a szimpóziumnak, melyeket novem­ber 24-én rendeztek az atomerő­műben. A tanulmány készítője a SOMOS Alapítvány a Védelmi Ok­tatásért és Kutatásért. Mint ahogy a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után a vilá­gon mindenütt elvégezték az atom­erőművek terrorfenyegetettségének általános felmérését és áttekintését, így ez nálunk is megtörtént. Akkor azonban elmaradt a katonai eszkö­zökkel megvalósítható terrorista cse­lekmények fenyegetettségének vizs­gálata. Mi a tanulmányban a légi, fol­egy utasszállító repülőgéppel történő légitámadás lehetősége. A légierő szakértőinek értékelése kimutatta, hogy ilyen jellegű cselekmények va­lószínűsége teljesen kizárható. Egy utasszállító repülőgép képtelen olyan zuhanórepülést végrehajtani, amivel egy terrorcselekmény végrehajtható lenne, ezenkívül az atomerőmű kör­nyezetében kialakított tiltott repülési di és vízi úton történő katonai jellegű műveleteket, terroristacsoportok által potenciálisan végrehajtható, egyálta­lán szóba jöhető eseményeket és azok várható következményeit, különösen pedig a megelőzés és elhárítás módo­zatait vizsgáltunk. A legfontosabb megállapítások egyértelműen igazol­ták, hogy a paksi atomerőmű védett­sége kiemelkedően jó, képes - saját eszközeivel és együttműködésben a területi szervekkel, köztük a Magyar Honvédséggel, a katasztrófavédelem­mel és a rendőrséggel - minden tekin­tetben garantálni az erőmű biztonsá­gát ezen a speciális szakterületen is. A vizsgálatok részeredményei ter­mészetesen nem nyilvánosak, ám ha megengedik, egy konkrét példát mondanék a tévhitek eloszlatására. A bulvársajtóban időnként felvetődik zóna és a légvédelem is képes megakadályozni az ilyen cse­lekmények bekövetkezését. Hasonlóképp jó az atomerőmű védettsége a földi terrorista­csoportok behatolása, illetve a Duna felől, vízi úton történő tá­madások veszélye ellen. Összegezett megállapítás­ként elmondható, hogy bár az atom­erőmű, mint egy lehetséges terroris­tatámadás potenciális célpontja csá­bítónak tűnhet, azonban a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően túlsá­gosan is kemény célpont ahhoz, hogy előnyben részesíthetnék más, köny­­nyebb célpontoknál. Nekünk pedig a jövőben is a biztonság megőrzése és további növelése a fő célunk. A tanulmány elkészülése jelentős esemény, hiszen az atomerőmű eddig nem vizsgált területeire irányította a figyelmet, az erőmű katonai jellegű nukleáris terrorfenyegetettségét ele­mezte. A paksi atomerőmű eddigi biztonsági elemzéseihez ez a tanul­mány olyan hiánypótló kiegészítéssel szolgál, amivel további biztonságnö­velő intézkedésekre nyílik lehetőség.-Lovászlné Anna-A rendezvényen részt vett az Or­szágos Atomenergia Hivatal főigaz­gatója, dr. Rónaky József, több kato­nai intézmény szakértője, az atom­erőmű biztonsági igazgatóságának és rendészeti osztályának vezetője. Radnóti István biztonsági igazgató megnyitójában kiemelte, hogy az atomerőműben a biztonság jogi, in­tézményi és műszaki garanciái nemzetközi szinten is magas szín­vonalúak. Szólt arról, hogy a terro­rizmus okozta globális fenyegetett­ség folytán előtérbe került a világ nukleáris létesítményeinek veszé­lyeztetettsége. A Paksi Atomerőmű Zrt. egy tanulmány elkészítésére kérte fel a SOMOS Alapítvány a Védelmi Oktatásért és Kutatásért Kuratóriuma által megbízott szak­értői kollégiumot, hogy vizsgálja az atomerőmű technológiai és biz­tonsági rendszereinek veszélyezte­tettségét, roncsolhatóságát, az esetle­ges rombolás következményeit, a ka­tonai tevékenységek légi-földi műve­leteire és a terrorista cselekményekre. A tanulmánnyal kapcsolatban Soly­­mosi József professzortól, a Somos Ala­pítvány alapítójától, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyettesétől kaptam tájékoztatást.- A PA Zrt. és a Magyar Honvédség (MH) korábbi együttműködésére ala­pozva, mintegy két évvel ezelőtt kap­tunk felkérést az atomerőmű részéről, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Magyar Honvédség Gör­gey Artúr Vegyvédelmi Információs Központja, az MH Légierő Parancs­nokság és az MH műszaki szakértői végezzenek felmérést a paksi atom­erőmű katonai jellegű nukleáris terror­fenyegetettségének témájában. NucNet hírek a nagyvilágból News Agency Előrelépés az ITER építésében November 21-én az ITER-projekt hat tagállama és az Európai Unió aláírták az egyezményt, amellyel létrehozzák a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor - ITER) meg­valósítását irányító szervezetet. Az aláírásra a párizsi Elysée Palo­tában került sox Jacques Chirac fran­cia elnök és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének véd­nöksége mellett. Chirac elnök kije­lentette, hogy Európa és Franciaor­szág számára megtiszteltetés, hogy 2005 júniusában a franciaországi Cadarache-t választották az ITER megvalósításának helyszínéül. „Ha semmi nem változik, akkor az emberiség 200 év alatt felhasználja a százmillió évek alatt felhalmozódott fosszilis források többségét, miköz­ben a klíma felmelegedését is kivált­ja” -jelentette ki Chirac elnök. „Ezen források kimerülése és a globális fel­­melegedés elleni küzdelem forrada­lomra hív fel bennünket mind a ter­melés, mind a fogyasztás módozatai­nak területén. A mi felelősségünk be­lefogni a kutatásokba, amelyek ener­getikai megoldásokat adhatnak az utódainknak. A legfőbb tudományos projekt, az ITER, egyike a leginkább forradalmi programoknak, amely át­vezethet ezen a hatalmas fordulaton. A kihívás hatalmas: irányítani a nukleáris fúziót. Irányítani a rettene­tes mennyiségű energiát, ami száz­millió fokon keletkezik, és létrehozni olyan ellenálló anyagokat, amivel ez megoldható. Megtermelni egy liter tengervízből annyi energiát, mint egy liter olajból vagy egy kiló szénből.” Az ITER lesz a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amellyel a fúzi­ós energiatermelés műszaki és tudo­mányos megvalósíthatóságát tervezik demonstrálni. A 10 éves létesítési fo­lyamat költségeit 5 milliárd euróra becsülik. Európa körülbelül a költsé­gek felével járul hozzá, míg a másik hat résztvevő ország - Japán, Kína, Dél-Korea, Oroszország, India és az USA - egyenlően osztoznak a mara­dék költségen. 2005 júniusában az ITER résztvevők a dél-franciaországi Cadarache-t választották telephely­nek. További részletek olvashatóak az ITER honlapján: www.iter.org. 2010-re elkészül az orosz úszó erőmű A világ első polgári célú úszó atom­erőművét várhatóan 2010 májusában fejezik be, jelentette be az Orosz Nukleáris Társaság (NSR). Az állami tulajdonú szolgáltató, a Rosenergo­­atom és a kivitelező Északi Gépépítő (Northern Machine Building Plant - Szevmas) szerint addigra az összes parti munkálattal is elkészülnek, de arról nem szóltak, hogy mikor helye­zik üzembe az erőművet. Az NSR megerősítette, hogy a sze­mélyzet számára kiképzőközpont is épül. Az orosz tervekben további 5-7 úszó erőmű terve szerepel, ebből ket­tő esetében konkrét tervek is vannak, mindkettő a Távol-Keleten épül majd. Az úszó erőmű nagyon fontos az ország számára, mivel átfogó megoldást nyújt az ország energiahi­ányban szenvedő északi részei részé­re. A Rosenergoatom 2006-ban jelen­tette be, hogy az építés megkezdő­dött, ezt megelőzően 2004-ben enge­délyezték a telephelyet Szeverod­­vinszkban, az Észak-Arhangelszk ré­gióban. Az építés költségeit mintegy 225 millió dollárra teszik. Az NSR szerint több ország, pl. Kína, Malaj­zia, Indonézia is érdeklődik az úszó erőművek iránt. A villamos termelés mellet az erőmű a tengervíz sóta­­lanítására is alkalmas. Az erőművet azért nevezik úszónak, mert egy erre a célra tervezett hajóra épül. A hajón két KLT-40C típusú, egyenként 35 megawattos reaktor és két generátor kap helyet. A reaktorok alacsony dú­sításé uránnal üzemelnek. Forrás: NucNet -M.F.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom