Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-11-01 / 11. szám

4. oldal 1976-2006 2006. november A nukleáris biztonság legalapvetőbb tényezője a tudás Brüsszelben, az Európai Parlament épületében az összes frakció részvé­telével nyílt meghallgatást tartottak az orosz nukleáris reaktorok bizton­ságáról 2006. október 5-én délelőtt. A szocialista frakció részéről Herczog Edit magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a nukleáris biztonság legna­gyobb garanciáját azoknak az embe­reknek a szaktudása és lelkiismeretes munkája jelenti, akik az erőművek tervezésén, működésén, a sugárzó anyagok kezelésén, szállításán, táro­lásán dolgoznak. A hosszú távon fenntartható, biztonságos energiael­látás érdekében nagyon fontos, hogy világszerte mindig kellő létszámban legyenek a megfelelő szaktudással rendelkező mérnökök, technikusok. Az ő szaktudásuknak köszönhető, hogy a paksi üzemzavar sem az em­beri egészségben, sem a környezet­ben nem okozott semmilyen kárt. Herczog Edit elmondta, hogy akkor vált atompártivá, amikor a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bi­zottságának tagjaként megtapasztalta azt a kiemelkedő szakmai tudást és hozzáértést, amivel a paksi üzemza­vart kezelték. A magyar képviselő hozzátette: - Az elkövetkezendő ötven év ener­giapolitikájának nem lehet más célja, mint hogy a világon minden háztar­tás megfizethető, biztonságos és tisz­ta energiához jusson, ezt pedig a nukleáris energia nélkül nem tudjuk megvalósitani. Éppen ezért minden felelős politikusnak be kell látnia, hogy a fenntartható energiaellátásért és a nukleáris biztonságért a legtöb­bet azzal tehetjük, ha megfelelő for­rásokat fektetünk az oktatásba, a szakemberek képzésébe, a kutatás­­fejlesztésbe, az innovációba, illetve elérjük, hogy ezek az emberek meg­kapják az őket megillető politikai és társadalmi elismerést. A nukleáris energia körüli félelmek eloszlatását és a technológia iránti társadalmi bi­zalmat csak a megfelelő ismeretek, adatok és tények széles körű terjesz­tésével lehet biztositani. Ez azért kü­lönösen fontos - fejezte be felszóla­lását Herczog Edit mert a követke­ző generációk nem ideológiánk vagy félelmeink, hanem az ő jövőjükért tett konkrét lépéseink alapján fognak megítélni bennünket. ■Czinege M.­Kisokos az atomenergiáról Az Atomerőmű újság szerkesztőségi ülésén vetődött fel egy, az atomenergiáról közérthe­tően szóló anyag összeállítása, melyet folyta­tásokban adnánk közre. A feladat megoldására Medgyesy Ferenc szerkesztőségi tagunk vál­lalkozott, és 12 részben összefoglalta az alap­vető ismereteket. Az Atomerőmű újság 2005-ben folytatásokban közölte a tanul­mányt. Ezt az anyagot - a nagy érdeklődésre való tekintettel - a látogatóközpont önálló ki­adványban is megjelentette, melyhez a TLK- ban lehet hozzájutni. Nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek szakmai megbeszélése Az ipari biztonsági főosztály (IBIFO) szervezésében szakmai megbeszélés­re került sor szeptember 19-én a Kormányzati Koordinációs Bizott­ság, a Tolna, Bács-Kiskun, Fejér me­gyék védelmi bizottságai és kataszt­rófavédelmi igazgatóságai, az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság (OKF), az Országos Atomener­gia Hivatal (OAH) és az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) Védekezési munkabizottság képviselőinek részvételével. Az IBIFO a nukleárisbaleset-elhárí­tásban érintett szervezetek képviselőit az atomerőművel kapcsolatos nukleá­risbaleset-elhárítási felkészülés továb­bi fejlesztése és a hatékony együttmű­ködés elősegítése, erősítése céljából hagyományosan évente két alkalommal hívja szakmai megbeszélésre. Idén ezt volt a második ta­lálkozó, ahol az OKF főigaz­gatójának kérését teljesítve a 2003-as 2. blokki üzemzavar következményeinek helyre­­állítási munkáiról kaptak is­mertetést a résztvevők A rendezvényt Horváth Miklós karbantartási igazga­tó nyitotta meg. Az előadások az aláb­biak szerint zajlottak: •A tartályban lévő ffitőelemkötegek állapota és a biztonság szempontjá­ból alapvető fizikai, kémiai folyama­tok, az eltávolítási folyamat során. Előadó: Szécsényi Zsolt, Tilky Péter. • A főberendezések, azok rendeltetése, konstrukciója. Előadó: Eck József • Üzemzavar-elhárítás. Előadó: Nagy László. • Munkaszervezés (gyakorlatilag az elhárítás végrehajtásának ütemtervé­re kitérve). Előadó: Szucsán Sándor • Baleset-elhárítási felkészülés. Előadó: Volent Gábor. A találkozó résztvevői elégedettségü­ket fejezték ki az elhangzott tájékoz­tatók és a szakmai megbeszélés szín­vonalát illetően. -Lovásziné Anna-Jövő év végén kezdődhet a hulladéktárolás Bátaapátiban Bővítik a paksi KKAT kapacitását Várhatóan jövő év végén érkezhet­nek az első kis és közepes aktivitá­sú radioaktív hulladékokat tartal­mazó hordók a Bátaapátiban épülő tárolóba, majd ezt követően 2009 végére elkészül az első négy föld alatti kamra is a lejtősaknákkal együtt, amely már a végleges tárolását fogja biztosítani az atomerőművi hulladékok­nak. Az előzetes terveik sze­rint ez a kutatási költségek­kel együtt (amely 16 milliárd forint volt) 2005. évi árakon számolva mintegy 26 milli­árd forintba fog kerülni - mondta október közepén egy szakújságíróknak tar­tott beszélgetésen Hegyháti József, a Radioaktív Hulla­dékokat Kezelő Kht. (RHK Kht.) ügyvezető igazgatója. A bátaapáti radioaktívhulladék-táro­­ló helyszínén 1996-ban kezdődtek el a telephelykutatások, majd 2004-ben fe­jeződött be a kőzet alkalmasságát iga­zoló program. Jelenleg a lejtősaknák fúrásán dolgoznak, amelyekkel 990 méter mélységben járnak, a tárolókamrák pedig 2500 méter mé­lyen lesznek kialakítva. Hegyháti Jó­zsef szerint jövő év végére elkészülnek a felszíni technológiai épületek többsé­gével, ahol átmenetileg már 3 ezer hor­dónyi kis és közepes aktivitású hulla­dékot is el tudnak helyezni. Minden­nek azért nagy a jelentősége, mert így el lehet kerülni azt, hogy Pakson kell­jen kialakítani egy közel 3 milliárd fo­rintba kerülő átmeneti tárolót. Ezt kö­vetően 2009 végére elkészülnek a lej­tősaknák, és kialakítják az első négy, már végleges tárolást biztosító kamrát. Ennek költsége a kutatási ráfordítások­kal együtt 2005. évi áron számolva kö­zel 26 milliárd forint lesz. A fold alatti teljes, vagyis 40 ezer köbméteres táro­ló befejezése pedig 2013-ra várható. Hegyháti József nagyon fontosnak tartotta azt is, hogy emellett dolgoznak a paksi kiégett kazetták átmeneti táro­lójának (KKAT) bővítésén is. Jelenleg a 12-16. kamrák építése folyik, ame­lyek további három évre biztosítják a kiégett üzemanyag átmeneti tárolását. Ezeket a kamrákat úgy építik meg, hogy figyelembe veszik a 2003-ban bekövetkezett üzemzavar felszámolá­sánál keletkezett sérült kazettákat tar­talmazó tokok elhelyezését is. A kam­rákban 120 ilyen tárolótok elhelyezé­sére lesz lehetőség. Az RHK Kht. úgy számol, hogy a kiégett kazet­ták végleges tárolóját - hiszen a paksi átmeneti tárolóban 50 évig biztosított a kiégett üzemanyag tárolása - 2047-re kell elkészíteni. A végleges tá­roló kutatási munkái időköz­ben újra indultak Bodán, ám ezzel kapcsolatosan számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy nemzetközi, esetleg uni­ós összefogással megszületik a döntés egy közös tároló fel­építéséről a nagy aktivitású hulladékok számára. Az RHK Kht. feladata ezenkívül még a püspükszilágyi, nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának üzemeltetése is, amely éppen az idén lesz 30 éves. A tároló eredetileg 5040 köbméteres kapacitása megtelt, ezért a közelmúltban korszerűsítették, és el­végezték a létesítmény biztonságnö­velő programját, tömörítették a koráb­ban elhelyezett hulladékokat, így to­vábbi 2-3 évtizedre megoldódott az ipari és létesítményi hulladékok biz­tonságos elhelyezése. -Mayer György-Vendégkönyvbe jegyzett sorok A nyári szünet után ismét beindult a forgalom az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjában. Sorra ér­keztek a különböző csoportok, s mi­után látogatást tettek az erőműben, búcsúzóul néhány gondolatot je­gyeztek a TLK vendégkönyvébe. Szep­tember 4-én különös gondolatok ke­rültek a fehér lapra: Csodát látni jöttünk ide a Mátrából. Nem félünk már többé a paksi atom­tól. A tűzoltóikat igen irigyeltük, Felszereltségüket sóváran figyeltük. * * * Szép volt, jó volt minden, Most már el kell menni. Igaz szívvel mondjuk, Hogy jó volt itt lenni! * * * Gyöngyös város Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóságának egy cso­portja az Atomerőmű Tűzoltóságát is megtekintette, versorokba rendezték élményeiket. Köszönjük! (LA—' Mi a •**'—•'**—4 rJL:^ ' • Ea JfioS- d. Ófj, AÉAi CvtJj^-fr^~ f //•­­'Jv'Cw. <0..* " frlr*' “° T ‘“■N VUoébf , icLhtZ!'eZ~ ' H-G>o.üiv).r NucNet hírek a nagyvilágból Ausztrál vélemény a nukleáris energia gazdasági, környezeti feltételeiről TheWbrttfs Nuclear News Agency Az Európai Bizottság támogatja a flamanville-i nyomottvizes reaktor építését Az Európai Bizottság hivatalosan is támogató véleményének adott hangot a franciaországi Flamanville-be ter­vezett Európai Nyomottvizes Reak­tor (European Pressurised Water Re­actor - EPR) építését illetően. Az Euratom Szerződés alapján minden nagyobb nukleáris beruhá­zásról tájékoztatni kell a bizottságot. Ezt követően a bizottság megvizsgál­ja a tervezett beruházást, és értesíti a tagállamokat véleményéről, ami azonban nem kötelező erejű. Az EPR építéséről 2004-ben dön­tött az Electricite de France (EDF) vezetése. A nemzeti nukleáris ható­ság még abban az évben kiadta a ki­vitelezési engedélyt, és az EDF beje­lentette, hogy Normandiában, Flaman­­ville-ben épül meg az első blokk. Az EDF 2006 májusában adott engedélyt az 1600 MW teljesítményű blokk építésének elkezdésére. A flamanvil­le-i telephelyen jelenleg két darab, egyenként 1330 MW teljesítményű nyomottvizes reaktor üzemel, a Fla­­manville-3 néven is emlegetett blokk a tervek szerint 2012-re készül el. Az Európai Bizottság 2004-ben szintén támogatta a Finnországban épülő Olkiluoto-3 Európai Nyomott­vizes Reaktort, amely a tervek szerint 2010-re készül el. Az ausztrál kormány ismertette az atomenergia alkalmazásának gazda­sági és környezeti feltételeit, ver­senyképesnek és kereskedelmi alter­natívának nevezve azt a hagyomá­nyos energiaforrásokhoz képest, amely tisztább formában képes bizto­sítani a villamos alapellátást. Jan Mcfarlane, Ausztrália iparért, idegenforgalomért és erőforrásokért felelős minisztere a 15. Csendes-óceá­ni Nukleáris Konferencia (15th Pacific Basin Nuclear Conference, 2006. ok­tóber 16-20.) nyitószekciójában kije­lentette, hogy a harmadik generációs rektorok realizálódásával az előrejel­zések szerint az üzemanyagciklus a hulladékelhelyezést is beleértve zár­hatóvá válik, és az atomerőművi villa­mos energia kilowattóránkénti egy­ségköltsége mindössze 5 ausztrál dol­lárcentbe (3 eurócent) kerül a szén 3,5 dollárcentes árához képest. Mcfarlane szerint az urán és az atomenergia kérdése leginkább az üvegházgázokról és az ellátásbizton­ságról szól, „mert a nukleáris energe­tika képes az alapellátás biztosítására, miközben üzemelése során nem bo­csát ki szén-dioxidot. Bár az építés és a lebontás során van kibocsátás, de az mindössze századrésze a fosszilis erő­művek kibocsátásának. Az atomener­gia világos környezeti és gazdasági előnyöket ajánl, és sokak szerint az üvegházgázok korlátozásának egyik fő eszköze lehet. A világ villamos­­energia-ellátásának 16%-át fedezi, és ezzel 2,4 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását takarítja meg évente.” A World Nuclear Association fő­igazgatója, John Ritch beszédében el­mondta, hogy Ausztrália a nukleáris reneszánsz küszöbén van, és elkép­zelhető, hogy az ország 2015-re ke­reskedelmi atomerőművet építsen. Ausztrália fűrcsa helyzetben van, hi­szen a világ legnagyobb uránkészlete felett diszponál, és ennek ellenére a fejlett országok azon maroknyi cso­portjához tartozik, akik nem alkal­mazzák az atomenergiát, és ezzel a legnagyobb egy főre eső üvegházgáz­­kibocsátók között vannak. Szerinte „ez nem fenntartható anomália”. Ausztrália miniszterelnöke, John Howard arra a kérdésre, hogy 2015-re lehet-e nukleáris iparuk, azt felelte, hogy szakértői véleményekre hagyat­kozik, de hite szerint az atomenergia része a globális felmelegedés elleni küzdelemnek. Jelenleg a kérdésben ta­nulmányt készítenek az uránbányászat kérdésével együtt, amelyet 2006 no­vemberében tárnak a közvélemény elé, és azt az év végéig véglegesítik. -M.F-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom