Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-08-01 / 8-9. szám

16. oldal 1976-2006 2006. augusztus-szeptember Atomtusa és a nyeremény A Paksi Turizmusért Egyesü­let (PATUR) július 8-án ren­dezte meg az Atomtusát. Ez a tömegsportrendezvény még a nyár elején volt, amikor nem esett az eső, és a kániku­lából sem volt még elegünk, sőt örültünk az első szép, meleg ve­rőfényes napoknak. A széles körű mozgósítás ellenére rokonok és ismerősök gyűrűjéből ti­­zen-egynéhányan vágtak neki rendőri felvezetéssel a kerékpározásnak. Cél a cseresznyési iskolatábor volt, ahol már felállították a céltáblá­kat az íjászathoz. Két próba- és három érté­kelt lövésből nem is volt olyan könnyű ered­ményesnek lenni, mint amilyennek látszott. A szellemi totóhoz a szponzorok és tevé­kenységük ismeretéből fel lehetett készülni az internet www.patur.hu oldaláról. A szigorú versenyszabályok­nak minden résztvevő eleget tett, így részt vehettek a díjak sorsolásán. Elő­ször az ajándékutalványokat húzták ki, majd csodák csodájára mi nyertük a családi kirándulást. Július 16-án, vasárnap már jóval az indulás előtt a kikötőbe értünk. Noha volt programunk, mégis izga­tottak voltunk, milyen élménye­ket rejtenek ezek a sorok: Hajókirándulás Paksról Solt­ra, kocsikázás Révbérpusztára, majd kézműves bemutatók, őshonos magyar háziállatok megtekintése (szürkemarha, racka­­juh, mangalicasertés, kecske, ló, sza­már), végül ízletes ebéd után látvá­nyos lovasbemutató. Minden várakozásunkat felülmúlta a hangulatos hajóút és a többi prog­ram is, de leginkább a rendkívül lát­ványos lovasbemutató kápráztatta el a közönséget. (Csikós-, bojtárfelvo­nulás, karikásostor-bemutató, szeke­rek, fogatok, pusztaötös stb.) Lenyű­göző volt milyen biztonsággal bántak ezekkel a szilaj állatokkal. Volt miről beszélgetni a visszaúton az eseménydús, élményekkel teli nap után. -gyulai­@ ® @ @ n © ATOM TUSA Sportküzdelmeink erősítik a székely - magyar barátságot Szeptember első szombatján, immá­ron tizenegyedik alkalommal a Szé­kelyföld fővárosában megküzdöttek egy mással a paksi „öregfiúk" és az ud­varhelyi Tamási Áron Gimnázium „old boys” labdarúgói. Hogy minél hi­telesebb legyen a tudósításunk, elkér­tük a helyi gimnázium francia-ma­gyar szakos tanára, dr. Szakács István Péter - a búcsúesten harsány közön­ségsiker mellett felolvasott, humorban bővelkedő - jegyzetét amelynek rövi­dített változatát közreadjuk. Krónika a székelycsinálás titkairól Az udvarhelyre érkezett paksiakat megerősített őrizet alatt a Városháza Szent István termébe kísértük. Egyi­kük sem sejtette, hogy hamarosan egy rekordgyorsaságú diplomáciai bravúr részesei lesznek. Mielőtt ugyanis ma­gukhoz térhetnének meglepetésükből, valamennyiüket tiszteletbeli széke­lyekké avatták. A krónikásnak ettől a közönség lelkes biztatása, meg sem moccantak. Az udvarhelyi öregfiúk könyörgésére végre mégis elszánták magukat, s buzgó imádság után a pá­lyára vánszorogtak. Mintha a mohácsi csatatérről érkeztek volna. A vendéglá­tók azonban igazi úriembereknek bizo­nyultak: mindent megtettek, hogy az elgyötört, félelemtől reszkető paksiak kedvet kapjanak a játékhoz. Bátorítás­képpen már a mérkőzés elején teljesen leálltak, a kapusuk és a védőik hátat fordítottak nekik. így történhetett meg, hogy a véletlenül labdába botló Sipi Józsi gólt rúghatott. Még ötször kellett az udvarhelyieknek hasonló cselhez folyamodniuk, hogy a pályán tarthas­sák a kijárat felé só várán pislogó pak­siakat. Elmondhatjuk tehát, hogy ven­dégszeretetből jelesre vizsgáztunk. S így is kellett. Kinek használt volna, ha a valós erőviszonyok alapján 10-0-ra veijük vendégeinket? Senkinek. A tisztesség úgy tartja, hogy kedvezni kell a gyengébbeknek. fogva könnyebb lett a dolga: lelkiis­­meret-fúrdalás nélkül írhatja majd be­számolóiban: a labdarúgó-mérkőzést már megint a székelyek nyerték meg... Szombat délelőtt, a megbeszélt he­lyen és időben a paksi csapat hiány­zott. Egyesek tudni vélték, a mérkőzés előtt megszöktek a hátsó kijáraton. Mások szerint az öltöző és a pálya köz­ti távolságot túlságosan is nagynak ta­lálják az előző napi fárasztó progra­mok után. Az a hír is elteljed, hogy ön­bizalom-fejlesztő pszichikai tréningen vesznek részt - kisebbségi komplexu­saikat kezelendő a gömbvillámok módjára száguldozó udvarhelyi öregfi­úk előtt. Aztán mégiscsak megjelen­tek. Reszkető lábbal átbotorkáltak a kispályán, és lerogytak a cserepadok­ra. Még nézni is rossz volt őket! Hiába A sors azonban úgy hozta, hogy hiá­bavalónak bizonyult mindez. A FIFA inkognitóban jelen levő megfigyelője ugyanis megóvta a meccset, mivel az egyik paksi fiú szabályellenes módon stoplis cipőben játszott, ékszereivel ve­szélyeztette társai és a közönség testi épségét, s a szünetben nyilvánosan dop­pingszerhez folyamodott. így a meccset jövőben Pakson újra kell majd játszani. Lejegyezte Stephanus Petrus Hu­­morymus krónikás megbízásából Szakács István Péter. (Szerkesztői megjegyzés: augusztus 30. és szeptember 3. között a paksi csapat vál­lalta az utazást, az udvarhelyiek pedig a vendéglátást. A két csapat hatalmas küzde­ni tudásról tett tanúbizonyságot, s most a paksiak 6:4-es győzelemével zárult az izgal­makban is bővelkedő találkozó. Hogy mi is az igazság? Jövőre Pakson minden érdek­lődő megtudhatja.) -Sipos László-Békésben békésen! A természetjáró szakosztály prog­ramjában már 9. alkalommal szerepel a nyári egyhetes kerékpártúra. Az „Ismerd meg Magyarország megyé­it” sorozatunkban idén Békés megyét látogattuk meg. Az ország délkeleti részén fekvő megye költői szépségét legkiválóbban Petőfi Sándor híres sorai jelenítik meg. „Mit nekem te zordon Kárpátoknak...”. Sehol ilyen kiegyensúlyozottsága nincs a domborzati vi­szonyoknak, a tenger­szint feletti magasság szinte az egész megye területén egyöntetűen 90 m. A síkságot a Románi­ából érkező Körös fo­lyók szabdalják fel. A túra Szarvasról in­dult. Szálláshelyünk el­foglalása után elteker­tünk a békésszentandrási duzzasztóműhöz, ahol a helyi „ÜVIG”-estől szak­szerű tájékoztatást kap­tunk a mű működéséről. Szarvasra visszatekerve megnéztük (a történelmi) Magyarország mértani középpontját jelölő emlékművet, né­­hányan a fiatalabbak közül meglepőd­tek, hogy az itt van. Kedden Oroshá­zán láttuk az ország egyetlen kútmú­­zeumát, ahol az elmúlt 100 év külön­böző kúttípusait gyűjtötték össze. Tót­komlóson a Szlovák Tájházban ismer­tetőt kaptunk Bandi bácsitól a máig őrzött szlovák népszokásokról. Vacso­ra után többen a Rózsa fürdőben lazí­tottak. Szerdán újra kánikulai meleg­ben tekertünk, Mezőhegyesen, a több mint 200 éve alapított Ménesbirtok központjában a lovak délelőtti edzésé­be pillantottunk bele, majd Battonya érintésével Dombegyházig gurultunk, ahol felköszöntöttük a csapat egyik fi­atal tagját, aki 44. születésnapját ün­nepelte. Kétegyházára megérkezve 74 km-rel zártuk ezt a napot. Másnapra még melegebb lett. Elin­dulás után a falu végén mindenki lát­hatta a „Gyula 14 km” táblát, de sen­ki nem gondolta, hogy aznapi célunk­hoz ezen az úton jutunk el. Igazuk volt, 86 km tekerés után érkeztünk meg Gyulára, de közben megnéztük a szabadkígyósi Weckheim kastély csodálatos francia parkját, a színvo­nalasan felújított békéscsabai Andrássy utcát, Békésen ebédeltünk, majd a Fekete- és a Fehér-Körös ösz­­szefolyásának közelében fekvő Do­bozt is érintettük. Következő napunk pihenőnap volt, megnéztük az ország egyetlen rádiótörténeti kiállítását, ez­után a híres Váríürdőbe mentünk, és a termálvízzel táplált medencéktől a hideg csapolt sörig tartott a lazítás. Szombat reggel ismét elhangzott a már jól ismert kürtjei és a „kettő perc az indulásig” tájékoztató. Kerékpár­úton haladva érkeztünk meg Sarkad­ra, majd Okány érintésével Vésztőre, itt bőséges ebéd, majd megnéztük a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhe­lyet, ahol egy 9 méter mély régészeti kutató­szelvény hétezer év (!) egymásra rétegződött te­lepülésnyomait, leleteit mutatja be. Különleges látnivaló volt. Aznapi szálláshelyünk egy ifjú­sági táborban voít a Se­bes-Körös partján. Va­csora után visszaemlé­keztünk a túra emlékeze­tes helyeire, ez egy kis vetélkedőnek álcázott visszakérdezés formájá­ban történt. A győztesnek járó pezsgő jó helyre ke­rült, a férfiak csapata győzött, de mindenki do­bogós (díjazott) helyezést ért el. Ezután tábortűz mellett búcsúz­tattuk a hetet. Reggel bőséges reggeli után indultunk az utolsó napi kereke­zésre, Szeghalom, Kőrösladány, Gyo­­maendrőd, majd délre ismerős helyre érkeztünk, Szarvasra, ezzel zártuk az egy hete elkezdett kört, 372 km-t te­kertünk Békés megyében. Következett a záróebéd, majd min­denki kapott egy „Békésben béké­sen!” feliratú pólót. Pakson fáradtan, de jó hangulatban búcsúztunk egy­mástól. Gergely László, túravezető „Mindig más szituációt lehet gyakorolni” Már harmadszor telepedett le az atomerőmű tűzoltóságánál a „Tűz­­sárkány”, a Fire Dragon nevű tűzszimulációs kamion, és most is hasznos, új ismeretekkel, tapaszta­latokkal gazdagította a tűzoltóság állományát.- Ezek a kamionok eltérnek egy­mástól - nyilatkozta Bőhm Péter pa­rancsnok úr. — Mindig más típusúak érkeznek, és mindegyiken más szitu­ációt lehet gyakorolni. Szerencsére az erőmű kerítésén belül még mindig ez az egyetlen és legjobb éles gyakor­lási lehetőség, és nekünk mindent meg kell tenni azért, hogy az itt ké­szenlétben álló tűzoltók teljes mér­tékben alkalmasak legyenek felada­tuk ellátására. Megfelelő szintű tu­dással kell rendelkezniük, hogy ha bármilyen esemény is következik be, akkor azt kezelni tudják. A Fire Dragon III. tűzoltási gya­korlókonténerben három tűztér talál­ható többféle tűzesettel, például lép­­csőháztűzzel, gázóratűzzel és kony­hai tűzzel. A kamion feladata, hogy felkészítse a szakembereket a tűz- és káresemények hatékony felszámolá­sára, kiemelt figyelemmel a fizikai és pszichés tulajdonságokra. A gyakor­latok megismerése, végrehajtása ha­tékonyan segíti a vészhelyzeti és ext­rém szituációkban a helyes viselke­dési, döntési szabályok megismerését és betartását. Augusztus 7-12 között adva volt a lehetőség az atomerőmű dolgozóinak is, hogy kipróbálhassák a kamiont. Felkínálták a gyakorlás lehetőségét az éles esetben erőműbe vonuló kül­ső tűzoltóságoknak is. Sokan jöttek a tűzoltóságoktól, ami a kamion nyúj­totta gyakorlatozáson túl annyiban is előnyös, hogy így közvetlenebb kap­csolat épülhetnek ki egymással, és az ideérkezők jobban megismerhetik az atomerőművet is. -Lovásziné Anna-MENTOVERSENYEN AZ EROMUVES CSAPAT A lelkesedés és csapatszellem ereje 2006. augusztus 24-27 között rendez­ték Csopakon az Első Nemzetközi Mentőversenyt, melyen az Atomerő­mű Mentőszolgálata 4. helyezést ért el és a legjobb gyakorlati megoldást nyújtó csapatnak járó elismerést is átvehette. A csapat tagjai: dr. Szvitán Gábor, mentőorvos; Peszterícz Raj­­mund, szolgálatparancsnok, men­tőápoló; Dorogi Norbert, tűzoltó­technikus, mentőápoló; Bán Fe­renc, tűzoltótechnikus, szakkép­zett mentőápoló, gépkocsivezető. Gratulálunk szép sikerükhöz! Az erőmű területén 2005 őszétől működik mentőszolgálat. A 24 órás folyamatos készenlétet az Országos Mentőszolgálat egy mentőorvosa vagy mentőtisztje, az Atomerőmű Tűzoltóság egy mentőápolója és egy mentő-gépkocsivezetője látja el. Ez al­kalommal megmérettették magukat, mégpedig nemzetközi versenyen. Ti­zenhat igen komoly felkészültségű csapat között tettek bizonyságot magas szakmai felkészültségükről. Dr. Szvitán Gábor csapatkapitány a megalakulástól kezdve tagja a Men­tőszolgálatnak. A versenyre való fel­készüléssel kapcsolatban elmondta, bár példák igazolják a mentőszolgá­lat szükségességét, nem rendelkez­nek akkora rutinnal mint a többi men­tőszervezet. A tűzoltókra jellemző mentalitás, lelkesedés és a csapat­­szellem viszont mindezt pótolta, és sikeresen vitte előre a csapatot. A ver­seny komoly fizikai és szellemi meg­terhelést rótt a résztvevőkre. A teljes mentési arzenált, minden mentés­technikai eszközt igénybe kellett venniük. Csak néhányat kiemelve, szükség volt például EKG, defibrillá­­tor, vércukormérő használatára. A találkozó a prehospitációs ellátást (kórházba kerülés előtti sérült illetve be­tegellátást) végző szakemberek elméleti és gyakorlati képzését szolgálta. Előadá­sok hangzottak el a drog és a mérgezés témakörében, a mentőversenyen pedig kilenc állomás várta a csapatokat. Rövi­den említve az alábbi szimulált esemé­nyekre kellett megoldást találni:- Beteget szállító mentőgépkocsi éj­szakai közúti balesete, vizibaleset, ahol furdőző és jetski ütközött, instabil vérgá­­zos beteg kórházi intézetbe történő szál­lítása, maró, mérgező vegyi anyagtól sé­rült személyek ellátása, sürgősségi be­tegellátásban használatos eszközök felismerése, használata, kocsmai ag­resszió megfékezése, kábítószeres el­látása, robbanásos eseményben meg­sérült személyek állapotának stabili­zálása, sérüléseik ellátása, aknába esett sérült kimentése, vizsgálata, tö­réseinek rögzítése, számítógépes ref­lexvizsgálatok, melyek nélkülözhetet­lenek a gyors, extrém helyzetekben történő kárfelszámolásnál, valamint a megkülönböztető jelzést használó gép­járművek vezetőinél, a közúton fellépő hirtelen behatások feldolgozásánál. Az Atomerőmű Mentőszolgálatá­nál hamarosan beindul a szakképzett mentőápolók képzése, ami azt mutat­ja, hogy az életre készülünk - hang­súlyozta Szvitán úr. - Tesszük mind­ezt annak reményében, hogy tudá­sunkat, felkészültségünket a napi gyakorlatban alkalmazva sok embe­ren tudjunk segíteni. -Lovásziné Anna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom