Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2006. január // // / KOSZONTJUK A30 EVE ELETRE HÍVOTT PAKSI ATOMERŐMŰ VALLALAT | ALAPÍTÓIT ÉS A JOGUTÓD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINDEN EGYES MUNKAVÁLLALÓJÁT! Tisztelt Munkatársaim! Jeles évfordulóhoz érkeztünk, ugyanis 30 é wel ezelőtt, 1976. január 1-jén alapították meg részvénytársaságunk jogelődjét, a Paksi Atomerőmű Vállalatot. Az elmúlt 30 év alatt nemcsak a paksi atomerőműnek szereztünk hírnevet és társadalmi elfogadottságot, hanem bizonyítottuk az atomenergia békés felhasználásának létjogosultságát is. Eredményeink biztosítják, hogy a már megtett, három évtizede tartó utunkat tovább folytassuk. Az előttünk álló hónapokban és években a vállalat alapításának első éveihez hasonló odaadásra és munkabírásra van szükségünk ahhoz, hogy a következő 30 év is az atomenergetika sikerét hozza az országnak, Paks városának és mindnyájunknak. Az évforduló alkalmából ehhez a munkához és perspektívához kívánok sok sikert és jó egészséget minden munkatársamnak! Paks, 2006. január 2. Kovács József vezérigazgató Uj elnök az OVIT Rt. élén Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettest 2005. december 30- án az OVIT Rt. Közgyűlésének igazgatósági tagjává, majd az azt követő igazgatósági ülésen egyhangú szavazással az igazgatóság elnökévé választották.- István, először is gratulálok a megválasztásodhoz, és arra kérlek, körvonalazd, hogy ez az új státusz milyen elvárásokat jelent számodra!- Egyértelmű bizalmat jelent, ennek eleget téve új feladatomat is olyan értékrend szerint végzem majd, mint az eddigi munkámat, bár szakterületemen túlnyúló gondolkodásra és munkára késztet. Teljes mértékben egyetértek azzal az elképzeléssel, miszerint az MVM Rt. stratégiai holdingosítása az egyedüli lehetőség a jövőbeni fejlődésre minden társaságcsoporton belüli leányvállalatnak, ezért a program segítése érdekében aktív kívánok lenni, nemcsak a PA Rt. keretében, hanem azon kívül is. Az OVIT Rt. közel 60 éves - 1949-ben alapították - múlttal rendelkező, nagyon jól prosperáló társaság. Ám még egy jól működő cégnél is lehet hatékonyság javulást elérni. Az OVIT eddigi teljesítménye jó indulási alap, és azt jelzi, hogy a csapat nagyon sokra képes. Úgy látom, hogy az MVM társaságcsoporton belül egy nagyon fontos szervezet marad, és a csoporton belüli hatékonyságjavítás terén éllovas lehet. Bízom abban, hogy az MVM anyavállalat elvárásainak eleget fogok tenni, ezzel is elősegítve egy piacképes nemzeti vállalat létrejöttét.- Köszönöm a rövid tájékoztatást, sok sikert kívánok mindkét beosztásodhoz! -berí-1976-2006 A grafika Vincze Bálint munkája Héliosz-díjazottak 2005. A Cégkarácsony ünnepségén került sor az idei Héliosz Díjak átadására az ASE étteremben 2005. december 22-én. Kovács József, a PA Rt vezérigazgatója ünnepélyes keretek között adta át a díjakat. Az idei díjazottak: Valerij Muszatov, dr. Meskó Attila és Kovács József voltak. Valerij Muszatov, az orosz föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a díjat már előzőleg átvette. A díjátadás után a jelenlévő díjazottakkal beszélgettem. Dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára: — Mit jelent önnek ez az elismerés? — Nagyon sokat jelent, mert úgy érzem, hogy 15-20 éves munka után ismerte el az atomerőmű, hogy a biztonsággal kapcsolatos vizsgálatok - én itt elsősorban geológiai, geofizikai, geomorfológiai, földrengés-veszélyeztetettség, megerősítés egy adott földrengés esetére gondolok - jók, fontosak voltak, és a biztonság növeléséhez hozzájárultak. Nagy öröm számomra ez az elismerés, és nagyon köszönöm.- Hogyan került kapcsolatba az atomerőművel?- Én jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vagyok, de régebben a geofizikai tanszéknek voltam a vezetője. Tehát, amikor elkezdődött az erőmű építése, akkor én még tanszékvezető voltam. Később, a 90-es években pedig, egy ad hoc bizottságnak az elnöke voltam. Az akkori OMFB kért fel egy másfél éves munkára, hogy a földrengés-veszélyeztetettségről objektív, korrekt, esetleg kicsit felülről becsült képet adjak. A vége az lett, hogy megszületett a földrengés-megerősítésre vonatkozó terv, és nagy örömömre, láttam, hogy végre is hajtották, az erőmű ezt megvalósította. A hulladékok elhelyezése is egy nagyon fontos probléma. A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésével is elég régóta foglalkozom a szakmám miatt. Bizottsági tagként és az adott terület szakértőjeként részt vettem a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának és az átmeneti tároló biztonságának kiépítésében. Az utóbbi néhány évben az RHK Kt. által működtetett bizottságnak vagyok geofizikus szakértője. Igyekeztünk a legjobb megoldást megtalálni a hulladékok elhelyezésére. Ez egy elfogadható, jó megoldás, ezt megkérdőjelezni teljesen értelmetlen. (Folytatás a 2. oldalon) Komornik Ferenc, a 2005. évi Urántoll Díjas A PA Rt. Tájékoztató és Látogatóközpontja által Szekszárdon megrendezett évzáró médiavacsoráján 2005. december 14-én adta át az L'rántollat Kovács József vezérigazgató. Az Urántoll Díjat 2005-ben Komornik Ferenc, a Szakújságírók Egyesületének ügyvezető igazgatója, a Műszaki Magazin főszerkesztője kapta. Ebből az alkalomból kérdeztem a kitüntetettet. — Mit jelent számodra ez a kitüntetés?- Részemre megtiszteltetés, mert igen nagyra értékelem a paksi atomerőmű vezetését, munkáját, az ott dolgozó embereket, mérnököket. Meg kell mondjam, azoktól kaptam a kitüntetést, akik a legtöbbet segítettek nekem abban, hogy az atomenergia problémakörét megértsem, és erről objektiven tudjak tájékoztatni. Ezt a kitüntetést — úgy érzem hogy annak a szakosztálynak a munkája miatt érdemeltem ki, amelyet én vezetek, és amely kb. negyven újságírót tömörít a célból, hogy az atomenergiáról objektív módon számoljanak be a magyar sajtónak. Tulajdonképpen amit én tettem ezen a téren az kis rész ahhoz képest, amit a kollégáim és a barátaim az elmúlt négy évben tettek, amióta megalakítottuk a Műszaki Szakújságíró Egyesületet, a Nukleáris Újságírók Akadémiáját. Mind a saját munkámban, mind a szakosztály munkájában én úgy emlékszem, hogy a legtöbb segítséget a paksi atomerőműtől kaptuk, amely mindig készséggel állt rendelkezésre, ha kérdéseink voltak. Igen gyakran ellátogathattunk Paksra, az atomerőműbe, és valóban úgy éreztük, hogy nincsenek titkaik előttünk, és tulajdonképpen érzik az érdekeltségüket is abban, hogy a paksi atomerőmű munkájáról minél többen igaz képet kapjanak. Nagyon köszönöm ezt a kitüntetést a paksi atomerőműnek, és ezt a megtiszteltetést részben át tudom telepíteni a szakosztály tagjaira is.- Pár szóban mutasd be pályádat olvasóinknak!- Sok évtizedes újságírói munka vezetett eddig a pontig, amikor én ezt az elismerést megkaptam. Egész életemben újságíró voltam, tulajdonképpen gyerekkorom óta. Az egyetem elvégzése után a Magyar Ifjúság majd a Népszabadság szerkesztőségében dolgoztam, majd az Esti Hírlaphoz kerültem. Jelenleg a Műszaki Magazin főszerkesztője vagyok. Ez a lap is igen kiemelten foglalkozik a paksi atomerőmű eredményeivel. Ezenkívül amióta nyugdíjas lettem, a Műszaki Szakújságíró Egyesületét is vezetem. Magával az atomerőmű problémájával a csernobili baleset óta foglalkozom, és így jutottam el arra a felismerésre, hogy ez a baleset nem vonhatja kétségbe az atomenergia jelentőségét.- Az Atomerőmű újság szerkesztőbizottsága nevében is gratulálok Neked a kitüntetéshez! -Wollner Pál-
