Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-06-01 / 6. szám
10. oldal ATOMERŐMŰ 2005. június Megállapodás a Békéscsaba-Nagyvárad 400 kV-os távvezeték megépítéséről A Magyar Villamos Művek (MVM Rt) és a román TRANSELECTRICA SA. 2005. május 5-én létesítési szerződést írt alá, amelyben kifejezték kötelezettségvállalásukat a Békéscsaba-Nagyvárad 400 kV-os távvezeték megépítésére. A tervezett távvezetéki összeköttetés az egységesülő európai árampiac fontos regionális kapcsolatát teremti meg a két ország között, egyben növeli Magyarország határkeresztező átviteli kapacitásait. A Békéscsaba-Nagyvárad 400 kV- os összeköttetéssel a második távvezetéki kapcsolat jön létre Magyarország és Románia között, amely összekapcsolja a két nemzeti villamosenergia-rendszert. Az új összeköttetés fő indoka, hogy a délkelet-európai rendszer közelmúltbeli csatlakozása az európai egyesített villamosenergiarendszerhez (az UCTE reszinkronizációja), illetve az ennek eredményeként megnövekedő villamosenergiaszállítások szükségessé teszik a távvezetéki összeköttetések erősítését. Az aláírást követően dr. Kocsis István, az MVM Rt. vezérigazgatója, valamint Ion Merfu, a TRANSELECTRICA vezérigazgatója kiemelte, hogy a projekt megvalósítása nagymértékben hozzájárul a villamosenergia-piacok regionális fejlődéséhez, amit eddig csak a Szeged (Sándorfalva) és Arad közötti 400 kV-os távvezeték biztosított. A tervezett 400 kV-os távvezeték Békéscsaba alállomást és a Nagyvárad 400 kV-os állomást köti majd össze egy, a román oldalon (Nadab) létesítendő 400 kV- os kapcsolóállomáson keresztül. Ez később lehetővé teszi egy Arad irányú új összeköttetés kialakítását is. Az új távvezeték a kapcsolódó beruházásokkal együtt magyar részről közelítőleg 20 M euró, román oldalon 30 M euró ráfordítást jelent. A beruházás befejezésének szerződésben rögzített időpontja 2008. év első fele. Hálózatfejlesztési tervek Az MVM Rt. az idén mintegy 18 milliárd forintot fordít a villamos hálózat fejlesztésére, új beruházásokra, illetve a meglévő berendezések felújítására együttesen. A folyamatban lévő fejlesztések eredményeként 2011-12- re egy európai uniós normáknak mindenben megfelelő, korszerű átviteli hálózat áll majd rendelkezésre. Az idei évben folyó legnagyobb projekt a Győr-Szombathely 400 kV-os hálózati összeköttetés építése, amelyet tavaly kezdtek, és várhatóan 2006 végére készül el. A nyugat-dunántúli régió ellátásának biztonsága érdekében szükségessé vált beruházás mintegy 15 milliárd forintba kerül - jelezte Tan Gábor, az MVM Rt. hálózati igazgatója. A projekt keretében megvalósul egy 90 kilométeres 400 kV-os távvezeték Győr és Szombathely között, amely potenciális lehetőséget nyújt a későbbiekben egy, a Szombathely-Graz (Ausztria) nemzetközi összeköttetés megvalósítására is. Létesítenek továbbá Szombathelyen egy 400/120 kV-os alállomást, valamint egy 120 kV-os összeköttetést az E.ON Edász alállomása irányába. Ezzel egyidejűleg szükség van az E.ON Édász 120 kV-os alállomásának bővítésére, valamint a 400 kV-os távvezeték csatlakozása érdekében a győri alállomás 400 kV-os részének fejlesztésére. Az MVM az ellátás biztonságának további növelése érdekében tervezi, hogy megépíti a Szombathely-Hévíz öszszeköttetést, hogy más irányból is érkezhessen áram a térségbe. A beruházás, amely 2010-ig üzembe kerülhet, mintegy 13 milliárd forint. Tari Gábor jelezte, hogy Horvátország irányába szintén szükség van egy további 400 kV-os távvezetéki kapcsolat kiépítésére a meglévő, Hévízről induló összeköttetésen túlmenően. A magyar oldalról Pécs térségében a fejlesztések már megvalósultak, a horvát féllel szándéknyilatkozat született arról, hogy Pécs és az Eszék melletti Emestinovo között létesítenek kapcsolatot. A vezeték legkorábban 2008- ra készülhet el. (E kérdésben az egyeztetések már zajlanak a MAVIR- ral). Északi irányban a nagy árambehozatali igény miatt lenne szükséges a távvezetéki kapcsolat bővítése. A meglévő két vezeték mellé egy újabb 400 kV-os vezeték terve merült fel Sajóivánka és Rimaszombat között, ez 2010-ig megvalósítható lenne. Vizsgálják egy másik összeköttetés lehetőségét Győr és Pozsony között, támaszkodva a Győr-Bécs összeköttetésre. A létesítések - kihasználva az ország kedvező földrajzi fekvését - tovább erősítik a magyar átviteli hálózat központi szerepét az európai áramkereskedelemben, egyfajta „fordítókorongot” képezve a nagy áramszállítási útvonalak között. Az új létesítések az ellátás biztonságának növelését szolgálják, egyben bővítik a jelenlegi szűkös határkeresztező kapacitást, és kihasználják Magyarország tranzitlehetőségeit - tette hozzá az igazgató. Mindezek mellett folyamatosan végrehajtják az alállomások korszerűsítését, szeretnék elérni a következő 6-7 év során, hogy egyetlen olyan távvezeték és alállomás se legyen, amelyet 10 évnél régebben újítottak fel. A beruházások finanszírozásának alapja az átviteli tarifa, amely mintegy 88 fillért tesz ki a villamos energia kilowattóránkénti árában.-Mayer György-Az Egységes Műszaki Rendszer kialakítása Miért előnyös, hogy legyen munkahelyi étterem és büfé? Folytatás a 9. oldalról. A munkahelyi protokoll minősége szűkebb, a céges rendezvények színvonala szélesebb körben támogatja a cég jó hírnevét. Az étteremnek rugalmasan alkalmazkodnia kell az újabb ízlésirányzatokhoz; újdonságokat, a jeles napokhoz kötődő ételeket kell felvonultatnia kínálatában. Elszomorító, hogy a munkavállalók jelentős része nem, vagy nem megfelelő minőségben és mennyiségben étkezik. A támogatott munkahelyi melegétkeztetés nagy előnye, hogy a munkáltató biztos lehet abban, hogy a munkatársak túlnyomó többsége legalább egyszer egy nap főtt ételt eszik. A táplálkozási szokások az életminőségen túl alapvető befolyással vannak a dolgozók egészségügyi állapotára. Az élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan, választékos, tápanyagokban kiegyensúlyozott étkeztetés egyaránt jó hatással bír az üzemeltetés biztonságára, a betegségek miatti kieső időre, illetve találkozhat a munkatársak egy részének gondoskodási igényével is. De vajon mekkora a valós igény az egészséges ételek iránt? A tapasztalatok „finoman szólva” is: vegyesek. Sok esetben nagy a szakadék a magyar étkezési szokások és az egészséges táplálkozás követelménye között! A humán vezetők számos kedvezőtlen statisztikai adatot kaphatnak az üzem-egészségügyi szolgálattól, legyen szó testtömegindexről, vérnyomásértékekről, koleszterinszintről, vércukortartalomról. A közétkeztetésben is szükség van egyfajta reformra, amely Angliából indult, és Jamie Oliver, a népszerű showman nevéhez fűződik. A hazánkban az EUREST Étteremüzemeltető Kft. által elsőként alkalmazott Tudatos Táplálkozásprogram alapvető lépései a következők: a legújabb táplálkozási ajánlásoknak megfelelő élelmiszeralapanyagok és technológiák alkalmazása. A három egészségmegtartó és betegségmegelőző táplálkozási ajánlás bevezetése: zsír- és koleszterinszegény, szénhidrátszegény, energiaszegény. A tudatos választáshoz szükséges és az egyéb táplálkozással kapcsolatos információk eljuttatása a vendégekhez. Úgy látjuk, a sikeres üzemeltetőváltás csak a kezdeti lépés volt a munkahelyi étkeztetés színvonalának tartós j avítására. -Szabó Zsoltszociálpolitikai osztályvezető Az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) keretrendszere az Indus PassPort 10.0 verziójú szoftvere. A program befogadja majd a műszaki adatvagyonunkat egy betöltés után. Megismerkedve a „gyári” betöltőprogramokkal, noha azok számos ellenőrzést hajtanak végre az adatmezőkön a betöltés során, nem adják azt a szűrési minőséget, hogy azok megfeleljenek akár az előforduló alfanumerikus jelekre. A betöltésre váró számtalan részrendszer esetén más és más módszerrel juthatnánk eredményre a validálás során, ezért kialakításra került a betöltendő adatok egyesített adatbázisa: a Master Data Management (MDM), ahol a szükséges ellenőrzések ütköztetés szerint elvégezhetők, és csak a teljesen jó adatokat adja tovább a PassPort betöltőjének. (Az MDM nem tévesztendő össze az SAP azonos elnevezésű programjával, mely az SAP adatforgalmának gyorsítására szolgál, valamint direkt kapcsolatot biztosít akár eltérő adatbázisú külső rendszerekkel.) Ezenfelül a PassPortban egyelőre nem megvalósított műszaki működéseket megvalósító támogató adatbázis és alkalmazás is itt kap helyet. Az adatok összegyűjtésénél a fontossági sorrendet követik. Kap adatokat a befejezett és a futó projektektől, hogy adni is tudjon majd. Az adatérvényesítő műszaki tevékenység során az egyes adatmezők tartalmát a minősítő személy biztosítja. Ezzel az adatgazdák felelősségi köre is tisztázódik. A PassPort várhatóan késő őszi üzembe helyezéséig az MDM tárolja és szolgáltatja adatbázisából az érvényes adatokat. A megvalósítás során az egyébként is fontos és szükséges pl. üzemidő-hosszabbítás által érintett alfanumerikák és kapcsolódó adataik összegyűjtése és ütköztetése máshonnan származó adatokkal valósítja meg az adattisztítás folyamatát. A teljes műszaki adatbázis, és annak működtetését biztosító alkalmazásfunkciók együttese a műszaki követelmények alapján került kidolgozásra. A műszaki adatok kezelésében az Élettartam Gazdálkodási Rendszer (ÉG) (kidolgozásának és bevezetésének cselekvési terve 2005 márciusában lett jóváhagyva) követelményei és ütemezése a mérvadó. A program munkálatai az IMR keretén belül kerülnek megvalósításra az informatikai, üzemviteli, műszaki szervezetek dolgozóival. A végrehajtást Mátis László szorgalmazza szorosan együttműködve a kidolgozókkal: Mosolygó Sándorral, Mohácsi Zoltánnal és Verasztó Sándorral, akik mind az IMR-csoport tagjai. A Rendszertechnikai Osztály dolgozói próbálhatják ki az első olyan programot, mely ezt az új, igen hasznos adatbázist használja majd.-gyulai-Tolna megyei mérnökök a mérnöki kamara országos vezetésében A Magyar Mérnöki Kamara május 21-i budapesti közgyűlésén a három éve készült stratégiát vizsgálták felül, szabályzatot módosítottak, beszámolókat és költségvetéseket tárgyaltak, valamint új vezetőséget választottak a területi mérnöki kamarák és a szakmai tagozatok küldöttei. Magyarországon 1924-1944 között már működött a mérnökök önkormányzati elven alapuló - köztestületi jogokkal felruházott — hivatásrendi kamarája. Ötvenkét évi kényszerszünet után, az 1996. évi LVIII. törvény felhatalmazása alapján az országban elsőként - 1996. november 7-én Szekszárdon - alakult meg a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK). Ézt követően valamennyi megyében létrejöttek a mérnöki kamarák, így 1997. január 11-én Budapesten a megyei küldöttek megalakították a Magyar Mérnöki Kamarát. A kétszer négyéves ciklus után a 2005. május 21-i tisztújító közgyűlésén a 2002-ben készült stratégiát vizsgálta felül, Etikai és Fegyelmi Szabályzatot módosított, beszámolókat, költségvetéseket tárgyalt, és további négy évre új vezetőséget választott a kétszáz területi kamarai és száz szakmai tagozati küldött. Dr. Kováts Gábor oki. építőmérnök (Szeged), korábbi elnök további négy évre kapott bizalmat. Munkáját dr. Bánhidi László oki. gépészmérnök (Bp.), dr. Bársony János oki. építőmérnök (Pécs), dz Korda János oki. mérnök (Bp.) és dr. Scharle Péter oki. építőmérnök (Győr) megválasztott alelnökök segítik. A szakmai tagozatok (a hírközlési és informatikai, az elektrotechnikai) és a területi kamarák (Tolna, Baranya és Somogy megyei) közgyűlései két paksi mérnököt jelöltek a tizenhétezer mérnököt képviselő MMK országos vezetésébe. A tizenkét fős elnökség tagja lett immár harmadik alkalommal Sipos László villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök, a TMMK alelnöke, az ötfős Felügyelő Bizottságban a második négyéves ciklusát kezdheti Kovács András oki. villamosmérnök, a TMMK alapító tagja, mindketten a Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara dr. Molnár Károly oki. gépészmérnököt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorát jelölte az MMK elnökségi tagságára. A jelen lévő küldöttek a PA Rt. Igazgatóság elnökét az elnökség póttagjává választották. Az atomenergetika, Paks és Tolna megye jövőjéért dolgozó kollégák számára további jó hír, hogy az elnökség tanácskozási jogú póttagja lett Zarándy Pál oki. villamosmérnök, a Magyar Atomfórum Egyesület Elnöke is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dísztermében tartott küldöttközgyűlés heves vitáktól sem mentes, de végig konstruktív tanácskozása feladta a leckét a megválasztott új vezetőségnek. Az MMK 2002-ben elfogadott stratégiája, különös tekintettel a tervezett programokra, a rövid és középtávú célokra folyamatos „karbantartást” igényel. A küldetés három pillére változatlan: Érdekérvényesítés - a társadalom érdekeivel összhangban hazai és nemzetközi szinten képviseli és védi a magyar mérnökök érdekeit; Szakmai önigazgatás - a mérnöki tevékenység igazgatási feladatait önkormányzati hatáskörében ellátja; Társadalmi partnerség - fontos szakmai kérdésekben a mindenkori Kormány, a közigazgatás és az Országgyűlés független és megbízható tanácsadójaként működik. Védi a társadalmat az alacsony színvonalú, jogosulatlanul végzett kontármunkával szemben. Az MMK törvényességi felügyeletét ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviseletében megjelent Sipos Mihály oki. villamosmérnök, az Ipari Főosztály vezetője, aki üdvözlőbeszédében kiemelte: - Erősíteni, javítani kell az együttműködést, a kommunikációt a szakminisztériumok és a szakmai önkormányzati elveken szerveződött köztestületek között. Dr. Kováts Gábor, az MMK elnöke korábbi választmányi döntés alapján a megjelent közel harminc tiszteletbeli tag számára okleveleket nyújtott át. Öt kollégánk pedig átvehette tőle a Mérnöki Kamara legrangosabb kitüntetését, a Zielinski Szilárd-díjat: Undor Béla (1937-2005), dr. Bársony János, dr. Dévényi László, dr. Hajtó Ödön és dr. Kiss Jenő. (Andor Béla tragikus eltávozása miatt, fia vette át a kitüntetést.) A Logod Bt. mint a Mérnöki Kamara havi folyóiratának kiadója azon meggyőződés által vezérelve, hogy a Mérnök Újság a magyar mérnöki kar meghatározó orgánuma, díjat alapított „Mérnök Újságíró Díj” címmel azok tiszteletére, akik ennek létrejöttében meghatározó szerepet vállalnak. A díjat minden évben ünnepélyes keretek között adják át annak a mérnöknek, aki a Mérnök Újságban publikált gondolataival a felkért Bíráló Bizottság megítélése szerint a legtöbbet tette azért, hogy a társadalom értékítéletében a magyar mérnök tudása és hasznossága alapján az őt megillető rangra emelkedjen, illetve a tekintélyét fenntartsa. Eddigi díjazottak: Hajós György (a Zielinski Szilárd c. kiadvány szerzője), dr. Hajtó Ödön (alapító főszerkesztő), Holló Csaba (A Visegrádi Országok technikai műemlékei c. kiadvány szerkesztője), dr. Korda János (rendszeres publikáló), dr. Kováts Gábor (a szerkesztőbizottság elnöke). A 2005. évi Mérnök Újságíró Díjat - különös tekintettel a mémökelődök, a példaképek bemutatása terén elért eredményekre - Sipos László paksi vezetőmémök vehette át. A kamarai rendezvényről rendszeresen tudósítóként - most egyben díjazottként is - a köszönőszavak mellett jelezni szeretném: minden alkalommal, mikor szakmai cikk írásába fogok, hálás szívvel gondolok az igényes Olvasóim visszajelzéseire, az általuk támasztott növekvő követelményekre. A tagságunk - a küldötteken keresztül biztosított - bizalmát pedig ígérhetem: megszolgáljuk!-Sipos László-
