Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

2005. június 9. oldal ATOMERŐMŰ A látogatóközpont mint új típusú múzeumi intézmény Műszaki muzeológusok találkozója Pakson Az ország műszaki múzeumaiban dolgozó szakemberek minden évben összegyűlnek egy pár napos kedé­lyes találkozóra tapasztalatcsere cél­jából. Az idei - sorban a 9. - találko­zó házigazdája erőművünk volt. A háromnapos rendezvény résztve­vőit az Országos Műszaki Múzeum (OMM) részéről Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet főigazgató asz­­szony, az erőmű részéről Hamvas Ist­ván műszaki vezérigazgató-helyettes úr köszöntötte. A konferencia az egyre inkább el­telj edőben lévő látogatóközpontokra és azok fokozatosan növekvő szere­pére irányította a megjelen­tek figyelmét. A meghívott előadók ebben a témában rendkívül tartalmas, színes és tanulságos példákon ke­resztül mutatták be saját in­tézményeik működését. Képet kaphattunk a Ma­gyar Nemzeti Bank tavaly megnyílt látogatóközpontjá­ról, a Herendi Porcelá­­niumról és a Duna-Dráva Nemzeti Park látogatóköz­pontjáról. Dr. Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs veze­tő előadásából pedig a résztvevők meg­ismerhették az atomerőmű látogatóköz­­pontjának működését és feladatait. Minden kétséget kizáróan bebizo­nyosodott, hogy a látogatóközpontok jelentőségét egyre több intézmény felismeri, és ezen keresztül kívánja magát megismertetni a nagyközön­séggel. Fontos szempont, hogy a láto­gatók ne passzív résztvevőként te­kintsék meg a tárlatokat, hanem szó­rakoztató, játékos formában vonjuk be őket az adott téma megismerésébe. A találkozó második napján vendé­geink a 4. blokki látogatóútvonalon tett sétájuk alkalmával ismereteket szerez­tek az erőmű működéséről, majd dél­után ismét szakmai tanácskozásra ke­rült sor. Ennek keretében a Magyar Rá­dió Hangmúzeumának archivumából - többek között - Wigner Jenő szólt hoz­zánk, majd a Postamúzeum baráti kö­reiről hallhattunk érdekes előadást. A konferenciarészt dr. Bencze Gézának, az OMM főigazgató-helyettesének összefoglalója zárta, melyben a műsza­ki múzeumok szakfelügyeletének jö­vőbeni feladatairól szólt. A résztvevők a paksi és gemenci kirándulás után kissé fáradtan, de él­ményekkel gazdagon távoztak.-Patyi Orsolya­Látogatás a.Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél Ez év május 26-28. között a műsza­ki vezérigazgató-helyettes szakte­rületeit átfogó igazgatóságok mint­egy 45 munkatársa meglátogatta a bécsi székhelyű ENSZ Központ épületkomplexumot, és az abban található Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget. Az atomerőmű 2. blokkjának újra­indítása, valamint a néhány hónapja lezajlott nemzetközi vizsgálatok sike­res lezárása szakmailag jól felkészült munkatársakat igényelt. A vezetőség jutalom tanulmányúnál köszönte meg a - teljesség igénye nélkül - mind­azon munkatársak erőfeszítéseit, akik kiemelkedő munkájukkal, példamu­tató magatartással bizonyították elkö­telezettségüket az atomerőmű biztonságos üzemeltetése iránt. Az elért eredmények hatással vannak a paksi atomerőmű nem­zetközi megítélésére és hazai el­fogadtatására egyaránt. Minden résztvevő számára az újdonság erejével hatott a Bécsi Nemzetközi Központ megtekinté­se. Az osztrák építész, Johan Staber tervei alapján készült épü­letegyüttes egyike a négy fő ENSZ-központnak New York, Genf és Nairobi mellett. A terüle­tet az ENSZ egy szimbolikus ösz­­szegért, egy schillingért bérli Ausztri­ától. Az épületben ENSZ-irodák és szakosított nemzetközi szervezetek vannak, így a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség, az ENSZ Iparfejlesz­tési Szervezete, az ENSZ Kábítószer­ellenőrző és Bűnmegelőző Szervezte, valamint az Átfogó Nukleáris Kísér­letezést Tiltó Szervezet Ideiglenes Titkársága. A Bécsi Nemzetközi Központ több mint száz országból négyezer dolgo­zót foglalkoztat, többek között a paksi atomerőműből delegált kollégákat is. A látogatási program befejezé­se után Vincze Pál fogadta cso­portunkat. Rövid előadásban ismertette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség létre­jöttének történetét és működé­sét, betekintést kaptunk a magyar kollégák és álta­lában az ott dolgozók munkájába. Néhány érde­kesnek tűnő számadat ér­zékelteti az ügynökség nagyságát, kapcsolat­­rendszerét. A szervezet­nek 137 tagállama van, 2173 hi­vatásos és kisegítő személyzettel dolgozik, 3 nemzetközi labora­tórium és kutatóközpont létesült itt, és megtudtuk azt is, hogy 54 államközi és nem kormányzati szer­vezetnek van az ügynökséggel hivata­los megállapodása és egyezsége. A NAÜ a világ nemzetközi nukleá­ris tudományos és technikai kooperá­ció fórumaként működik. A képvise­let figyelemmel kísér minden nukleá­ris beavatkozást, beleértve a világ atomerőműveinek működését. A szakmai látogatáson és találko­zón túl, a program kulturális része­ként - előzetes egyeztetéssel - a cso­port megtekintette a Bécsi Magyar Nagykövetség épületét. Termei, bú­torzata, eredeti festményei csak sejte­tik az idelátogatókkal a hajdani fényt, pompát. A magyar vármegyék és vá­rosok költségén, valamint Mária Te­rézia jelentős anyagi támogatásával Nádasdy Lipót kancellár 1747-ben megvásárolta a Strattman grófok pa­lotáját; ez ma a Bécsi Magyar Nagy­­követség. A különálló erdélyi udvari kancellária számára 1783-ban Traut­­son herceg örököseitől megvásárolták az épület melletti palotát. Két és fél évszázada vagyunk jelen Bécs köz­pontjában. A két kancellária épülete ma is magyar tulajdonban van. Leber Ferenc, a látogatáson részt­vevő csoport tagja értékelve a lá­tottakat és a fogadófelektől ka­pott szakmai, történelmi és kul­turális információt, kitűnő ötlet­nek tartja a jutalom tanulmány­utat mint egyfajta értékelő esz­közt. Minden résztvevő számára egyszerre szolgált jutalomként, tartós élményként, ugyanakkor az út nagyszerű lehetőséget te­remtett a különböző szervezeti egységekben dolgozó kollégák­nak arra, hogy ne csak munka­­kapcsolaton keresztül ismerjék meg egymást, hanem közös sza­badidős programokban is. Az út során többekben megfogalmazódott, hogy a jövőre nézve, javasolni lehet- ajutal­­mazások egyik lehetőségeként - ilyen színvonalú programok szervezését.-Topor Magdolna-KRESZPARK 30 millióba kerül a felújítás Jelenleg az 1979-ben átadott Kresz­­parkban a korábban ott lévő tizen­egy játék közül öt használható - a körhinta csak száraz időben a többit leszerelték, míg az egykor volt harminchét közlekedési táblá­ból huszonötnek már csak a tartó­oszlopa látható. A Kreszpark ma a belváros egyet­len játszótere, melyet talán az egész városban fellelhető játszóterek közül a legtöbben látogattak. A játszótér, ahol korábban az óvodások és kisis­kolások akár a KRESZ-táblák jelenté­sét is játékos formában sajátíthatták el, ma története legnehezebb idősza­kát éli; varázsa, vonzereje megkopott.- Egyes számítások szerint a park teljes felújítása - melynek szándéka felhalmozási céltartalékból megvaló­sítandó munkaként szerepel - mint­egy 30 millió forintba kerül - mondta Ulbert Sándor, a kör­zet választott képviselője. - Ebben a keretben összesen 100 millió forint van, ám a Kreszparkon kívül valameny­­nyi paksi játszóteret és intéz­ményi játszóudvart szabvá­nyosítani kell. Emellett még számos más feladatra is innen kell pénzt fordítani, de a kör­zet képviselőjeként minden­képpen szeretném elérni, hogy már az idén legalább megkezdődjön a tér korszerűsítése. Faller Dezső fejlesztésért felelős alpolgármester lapunknak elmondta: az idei költségvetésben a Kreszpark teljes rendezésére nincs pénz, a fel­halmozási céltartalékból pedig - az összes paksi játszótér állapotfelméré­sét és tervezési munkáit ideértve — négymillió forint áll rendelkezésre. Hozzátette: egy minden igényt és elő­írást kielégítő játékszer egy-kétmilli­­ónál kezdődik, így az eredeti felsze­reltség mai normák szerinti visszaállí­tása több tízmillióba kerül. A város vezetése arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonja be a saját szellemi kapacitást a játszóterek - így a Kreszpark - korszerűsítésébe, úgy a tervezés, mint a kivitelezés tekinteté­ben is. Ezáltal olcsóbban és helyben lehetne rendezni a terek helyzetét. Faller Dezső jelezte: idén csak a bitu­menes pálya felújítására tudnak erő­feszítéseket tenni, ugyanakkor Pak­son készülnek azok a dokumentumok, melyekkel egy később esetlegesen ki­írandó országos pályázaton indulni tud településünk. Klézl Terézia, a város főkertésze is arról tájékoztatta lapunkat, hogy ta­valy a GyISM csak novemberben írt ki ilyen pályázatot, s ez lehet, idén is így lesz. Addigra kell minden felül­vizsgálatot elvégezni, minden enge­délyt, tervet és egyéb más indulási feltételt teljesíteni. A Kreszparkkal kapcsolatban elmondta: az eltávolított játszószerek mindegyike - talán leg­inkább a hinták és a csúszda - életve­szélyes volt, ezért kellett leszerelni őket. A játszótérre ugyanakkor nagy az igény - óvodák és iskolák is gyak­ran keresik fel -, ezért is tekinti a vá­ros fontos, mihamarabb megoldandó feladatnak a park ügyét. Fritzné Rein Magdolna városgazdál­kodási előadó elmondta: 2009-ig vagy át kell EU-norma szerint alakítani, vagy meg kell szüntetni a játszótereket. Pakson javaslatokat készítenek asze­rint, melyiket kellene felújítani, bővíte­ni, megszüntetni, esetleg újat építeni. Az biztos, hogy a régen, egy-egy lakó­­közösség által épített egy-két mászókás játszótereket felszámolják, mert azok nem felelnek meg a mai előírásoknak. Pakson egyelőre két EU-konform park van. Az egyik az Erkel Ferenc, a másik pedig a Kodály Zoltán utcai. Fritzné Magdolna hozzátette: az elkészült ját­szótereket folyamatosan ellenőrizni kell. Háromhavonta egy operatív, éven­te pedig egy, még a földalatti részekre is kiterjedő átvizsgálás szükséges. A Kreszparkot tehát senki nem akarja megszüntetni, vannak tervek, és dolgoznak a később beadandó pá­lyázati előkészületeken is, mert Paks saját erőből nem tud ekkora összeget előteremteni. így egyelőre kérdés, mikor fogadhatja a tér a kor követel­ményeinek megfelelő formában a kis­gyerekes családokat, az óvodákat és az iskolákat. -Vöröss Endre-Miért előnyös, hogy legyen munkahelyi étterem és büfé? A cikk a munkahelyi étkeztetés jelen­tőségére szeretné felhívni a figy elmet Cégünknél a munkahelyi vendég­látás üzemeltetésére 2005. május kö­zepétől az ATOMIX Kft. Vendéglátó Szakágazata kapott lehetőséget. A bő­vítéssel a leányvállalat által foglal­koztatott munkatársak száma megha­ladja az 1300 főt. Az új feladat to­vább szélesíti azt a kört, ahol rész­vénytársaságunknak a lehető legköz­vetlenebb ráhatása van a szolgáltatá­sok minőségének befolyásolására. Egy lehetőség azonban mindig fele­lősséggel is jár. Az atomerőmű munkavállalóinak az elvárásai a béren kívüli juttatások terü­letén hagyományosan magasak. A munkahelyi vendéglátást színvonalas, változatos, széles választékú, ugyanak­kor a lehető legkedvezőbb árú szolgál­tatásnak képzelik el. A munkaidőn be­lül rendelkezésre álló szünetet minél kevesebb sorban állással, barátságos és figyelmes kiszolgálást követően, kelle­mes környezetben szeretnék eltölteni. A munkáltató egyrészt megteremti az állandó és biztonságos étkeztetés fel­tételeit, másrészt egységesen, közvetle­nül, a külső gazdasági környezet szabta keretek között anyagilag is támogatja a munkatársak munkahelyi étkeztetését. Ajól működő szolgáltatás része a válla­lati kultúrának, és hozzájárulhat a dol­gozók általános elégedettségéhez. Az atomerőmű már a létesítés idő­szakában annak tudatában szervezte meg a tevékenységét, hogy az üzemi konyha az egyetlen lehetőség a mun­katársak étkeztetésére. A közelben nincsenek olyan vendéglátóhelyek, ahová csak úgy „ki lehet ugrani”. Az alkalmazott munkarendek ezt részben nem is teszik lehetővé, másrészt a 20 perces ebédidő túllépése munkaszer­vezési problémákhoz vezethet. Az étkezési támogatás elektronikus úton történő felhasználása napjaink természetes követelménye, de a ki­szolgálás gyorsítása érdekében általá­nosan elfogadott a készpénzforgalom mérséklése. A kultúrált környezetet biztosító étte­rem egyszerre a társas érintkezés szín­tere, találkozási lehetőség a távolabbi munkahelyen dolgozók számára, a zök­kenőmentes együttműködés alapja. Annak érdekében, hogy a munkál­tató az alapfeladataira koncentrálhas­son, komplex szolgáltatást vár el part­nereitől. Folytatás a 10. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom