Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

2. oldal ATOMERŐMŰ 2005. június A TEIT szakmai tanulmányútja Szakmai tanulmányúton vettek részt a Társadalmi Ellenőrző és In­formációs Társulás (TEIT) képvi­selői 2005. május 16-23. között. Az idei évben Belgium és Franciaor­szág nukleáris létesítményeivel, il­letve a magyar társuláshoz hasonló nyugat-európai önkormányzatok munkájával ismerkedtek meg a ta­nulmányút résztvevői. A program első napján Brüsszelben az Európai Parlamentet látogatta meg a küldöttség, ahol részletes előadást hallgatott meg a parlament tevékeny­ségéről, külön kitérve az Európai Unió energiapolitikájára. Ezt követő­en lehetőség nyílt a parlament üléster­mének a megtekintésére is. A nap fo­lyamán a tanulmányút résztvevői ta­lálkoztak Fazakas Szabolcs, Európai Uniós képviselővel, az EU Költség­­vetési Ellenőrző Bizottság elnökével. A TEIT bemutatkozását követően több órás beszélgetésre került sor. A második napon a Doel-i atom­erőmű megtekintése szerepelt a prog­ramban. Belgiumban két helyszínen - Doel és Tihange - összesen hét re­aktorblokk üzemel. Mindkét helyszí­nen megközelítőleg 2800 MW a be­épített villamos kapacitás. A nukleáris létesítményekben megtermelt villa­­mosenergia-mennyisége meghaladja az országos termelés 50 százalékát. A Doel-i atomerőmű területén 4 db nyomottvizes technológiával üzeme­lő reaktor található. A vendégek az előadást követően az atomerőmű üzemi területét is meg­látogatták. Belgiumban a radioaktív hulladékok kezelésére, kondicionálására, szállításá­ra, tárolására és végleges elhelyezésére nemzeti hivatalt (ONDRA/NIRAS) hoztak létre. A hivatal főlétesítménye Mól és Dessel települések közelében található. A telephelyen nukleáris fűtő­elem-újrafeldolgozásból visszamaradó nagy aktivitású hulladékot és kis és kö­zepes aktivitású hulladékot is tárolnak. A kis és közepes aktivitású hulladé­kok végleges elhelyezésének egyik le-I hetséges helyszíne szintén ez a térség lehet. Az elképzelések megvalósításá­ra programot dolgoztak ki (STOLA), melybe a kezdetektől bevonták a tér­ség lakosait, akik közül 76 fő négy és fél éven keresztül, önkéntesen vett részt a végleges tároló megépítését célzó tervezet elkészítésében. A desseli önkormányzat - hasonló­an a TEIT-hez, tagja a Nukleáris Léte­sítmények Körüli Európai Önkor­mányzatok Csoportjának (GMF). 2004 szeptemberében Armand Melis, alpolgármester részt vett a Tengelicen megtartott GMF-közgyűlésen, és így alkalma nyílt a TEIT tevékenységé­nek közvetlen megismerésére is. A TEIT képviselői megtekintették a radioaktív hulladéktároló létesít­ményt, és találkoztak a desseli önkor­mányzat tagjaival. A belga gyakorlatot látva elmondha­tó, hogy nagyon jól szervezett, össze­fogott tevékenységről van szó. Belgi­umban a nukleáris ipar meghatározó jelentőségű a villamosenergia-előállí­­tás tekintetében. Biztonságos, körülte­kintő üzemelés mellett várható, hogy az ország újra fogja gondolni azon döntését, hogy 2025 után nem kíván tovább nukleáris energiát alkalmazni a villamosenergia-termelés területén. A radioaktív hulladék végleges elhe­lyezése központi kérdés a nukleáris­­energia-felhasználás jövőjét illetően. Ezért kézenfekvő volt a kezdeménye­zés, hogy a csoport szeretne megismer­ni egy olyan országot, ahol a kis és kö­zepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése már megoldott. így esett a választás Franciaország­ra. Az ország legnagyobb ilyen típusú tárolója a belga határtól nem túl távol található, így sikerült beépíteni a ta­nulmányút programjába a Centre de L’Aube-i tároló megtekintését. Franciaországban a nemzeti hulla­dékkezelési ügynökség - a párizsi központú (ANDRA) - üzemelteti a Centre de L’Aube-i rövid élettartamú, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára megépített táro­lót. Az 1992-ben beüzemelt, 1 millió m3 befogadókapacitású tároló évente kb. 30 ezer m3 hulladékot fogad. Meg­építését a Centre de la Manche-i (525 ezer m3 kapacitású), első francia ra­dioaktívhulladék-tároló bezárása tette szükségessé. A tárolót az ANDRA ügynökséggel szoros kapcsolatban ál­ló RHK Kht. közreműködésével volt lehetősége a csoportnak meglátogatni. A magyar küldöttség résztvevői először előadást hallgattak meg az ANDRA tevékenységéről, majd a tá­roló területén is látogatást tettek. A tanulmányút utolsó napján a cso­port tagjai találkoztak dr. Lotz Ká­rollyal hazánk OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet) nagykövetével és Kovács Pál­lal, aki korábban a paksi atomerőmű­ben dolgozott, és jelenleg szintén az OECD alkalmazásában áll. Lotz úr és Kovács úr részletesen beszélt az elkövetkező évtizedek energiapolitikai kérdéseiről, a várható irányvonalakról. Mondandójukban kiemelték, hogy a nukleáris energia­felhasználásnak a jövőben is megha­tározó szerepe lesz a villamosenergia­­előállítás területén. A tanulmányút végén Török Gusz­táv TElT-elnök összegzésében hang­súlyozta, a hét folyamán sikerült olyan helyszíneket megtekinteni, amelyek jó példaként szolgáltak az atomenergia biztonságos alkalmazá­sára, a csoport tagjai megbizonyosod­hattak arról, hogy a nyugat-európai országokban különösen nagy hang­súlyt fektetnek a környezetvédelemre és a lakosság korrekt tájékoztatására. A tapasztalatokat a TEIT hasznosítani fogja, és felhasználja a lakosság és a paksi atomerőmű közötti kapcsolat­­tartásban. -Dohóczki Csaba-Fizikaverseny a TLK-ban Sikeres szereplés az Industria szakkiállításon Folytatás az 1. oldalról. Végül egyfajta „nukleáris párbajra” került sor, a csapatok összesorsolás után egymásnak tehettek fel 2-2 szak­mai kérdést. A zsűrinek (Tóthné Né­meth Irén, Ronczyk Tibor, Varga Jó­zsef) ebben az esetben a kérdésfeltevőt és a válaszadót is mi­­nősitenie kellett, míg a feladatlapok megoldá­sánál csak a helyes ta­lálatok összesítése volt a feladat. A végeredmény: I. helyezést ért el a paksi Deák Ferenc Általá­nos Iskola csapata, a II. helyen a II. sz. Álta­lános Iskola (Paks), a III. helyen a Belvárosi Általános Iskola (Ka­locsa) tanulói végeztek. Minden részt­vevő kisebb ajándékban részesült, a győztes diákokat és felkészítő tanárai­kat értékes díjakkal jutalmazta a rész­vénytársaság. Gratulálunk a diákoknak és tanára­iknak! -vajó-XIII. Szolnoki Zenei Fesztivál Folytatás az 1. oldalról. A Paksi Atomerőmű Rt. széles kö­rű társadalmi szerepvállalása köztu­dott, támogatásaival jelen van az élet szinte minden területén. Segítő szán­déka kifejeződik elsősorban a térség egészségügyi, oktatási, környezetvé­delmi, kulturális és sporttámogatá­saiban, de országos méretekben is „hallatja hangját”, és megmutatja a kultúra, a sport és egyéb területek iránti elkötelezettségét. Társaságunk a XIII. Szolnoki Zenei Fesztivál programjából a Győri Balett előadásának kiemelt támogatói tisztjét választotta, hogy ezzel is kimutassa, mennyire fon­tosnak tartja a művészeti értékek megőrzésének, a kulturális hagyo­mányok ápolásának ügyét. A május 10-én tartott előadás előtt dr. Székelyné Pásztor Erzsébet kommunikációs vezető adta át a Paksi Atomerőmű Rt. részéről a fesztivál dí­ját a 25 éves jubileumát ünneplő Győ­ri Balett igazgatójának, művészeti ve­zetőjének, Kiss Jánosnak (képünkön). A kommunikációs vezető beszédé­ben elmondta a közönségnek, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. nagyra becsüli a humánus értékeket, a kiváló emberi teljesítményt, a kultúra tiszteletét. A tá­mogatással az atomerőmű az emberkö­zeli arcát kívánta megmutatni, amely azt jelenti, tisztában vagyunk azzal, hogy a művészetek, a kultúra, a zene, a tánc teszik teljesebbé az emberek éle­tét, ezek által lehet igazán feltöltődni, érzelmileg felemelkedni, a lelket táp­lálni. A táncművészetek közül talán ép­pen a balett az, amely igazán képes ki­fejezni az emberi érzéseket, amelyekre mindannyiunknak igen nagy szüksége van. A Győri Balett ezt nagyon magas színvonalon művelte negyedszázadon keresztül, amely mögött kimagasló művészeti teljesítmény, emberi kitartás áll. Ez a teljesítmény méltó arra, hogy mindannyian tisztelettel fejet hajtsunk előtte, és további eredményes negyed­­századot kívánjunk. A teltházas előadás igen nagy si­kert aratott a Szigligeti Színházban. Folytatás az 1. oldalról. A „ipari szolgáltatások” témakör­ében a munkabiztonság, tűzvédelem gyártói és kereskedői mutatkoztak be a kiállításon. Az idei év új színfoltja, a pénzügyi és gazdasági szolgáltatá­sok szekció tette teljessé a kínálatot. Az Industria kiállításhoz kapcsoló­dóan idén is több energetikával foglal­kozó szakmai konferenciát tartottak a vásár ideje alatt. A legnagyobb érdek­lődést a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége szervezésében megrendezett „Hazánk energiastraté­giája az Európai Unió keretében, az energiarendszer fő irányai” címet vi­selte, melyen az összes jelentős hazai energetikai cég, így a Paksi Atomerő­mű Rt. képviselője is előadást tartott. A paksi atomerőmű jelenéről és jövő­képéről Lenkei István műszaki tanács­adó beszélt, kiemelve: az atomerőmű folyamatos 4 blokkos üzemben a ha­zai villamosenergia-termelés 40%-át biztosítja, tavaly ez az arány 36%-ot jelentett. Az atomerőmű egyrészt ezért, másrészt azért sem hagyható fi­gyelmen kívül a magyarországi áram­­termelésben, mert amellett, hogy a legnagyobb, egyben a legolcsóbb ha­zai erőmű is. Éppen ezért Paks nélkül mintegy 20%-kal lenne magasabb az energia fogyasztói ára, valamint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az erőmű az idevonatkozó elő­írásoknak megfelelően két évre ele­gendő stratégiai tartalék üzemanyag­gal rendelkezik. Többek között ezek miatt is az egyik legfontosabb kérdés, hogy az erőmű eredetileg 30 évre ter­vezett üzemidejét további 20 évvel meghosszabbítsák, valamint az eddig már elvégzett teljesítménynövelésen túl (amit a szekunder oldalon végez­tek el) további 8%-kal megnöveljék a blokkok teljesítményét. Az elmondot­tak alapján nem szorul magyarázatra az erőmű jövőképe, hogy a legbizton­ságosabban, a leggazdaságosabban a lehető legtovább üzemeltessék. A tel­jesítménynövelés és az üzemidő­hosszabbítás egyébként nemzetközi szinten is bevett gyakorlat, például az USA-ban, Spanyolországban, Finnor­szágban már több blokkon megtör­tént. A 8%-os primer oldali teljesít­ménynöveléssel pedig 150 megawat­tal növelhető az erőmű teljesítménye, amely mintegy 5 milliárd forintba ke­rül, ez pedig kevesebb, mint a fele egy hasonló teljesítményű korszerű gáztü­zelésű erőműnek. Az üzemidő-hosszabbítással további 20 évig működhet biztonságosan és a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátása nélkül az atomerőmű. Az elvégzett vizsgálatok igazolták, hogy az üzemidő-hosszabbítás minden biz­tonsági követelménye teljesíthető, mű­szakilag megoldható, egyértelműen gazdaságos, ezért a hazai energiater­melésben nincs alternatívája. Az üzem­idő-hosszabbítás programját 2007-ben (bár már egy 2008-as határidő is felme­rült) kell elkésziteni, majd a részletes környezeti tanulmányt követően re­mélhetően 2012-ben az első blokkra megkaphatjuk az üzemeltetési enge­délyt. Mindehhez a technikai, műszaki és anyagi feltételek adottak, sőt úgy látszik, hogy a politikai akarat is meg­van - zárta ismertetőjét Lenkei István. A konferencián Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztéri­um helyettes államtitkára az unióhoz kapcsolódó magyar energiastratégiát ismertette. Mint mondta: az EU-ban évente 1-2%-kal növekszik az energia­felhasználás, miközben egyre növek­szik az importfüggőség is. 2000-ben az EU teljes energiafüggősége 46%-os volt, ez 2030-ra 70%-ra fog növekedni. Magyarországon már most megköze­lítjük a 80%-ot, éppen ezért az ellátás biztonsága és a környezetvédelem mel­lett rendkívül fontos az energiatakaré­kosság, a megújuló energiahordozók részarányának növelése. A megújuló erőforrások közül hazánkban igazán a bioenergiának lehet számottevő jövője. Az állam által is kijelölt stratégiai irá­nyok között talán a legfontosabb kér­dés a paksi atomerőmű üzemidő-hosz­­szabbítása és a teljesítménynövelő program végrehajtása. Hatvani György ismét hangsúlyozta, hogy ennek egy­szerűen nincs a következő 20-25 évben alternatívája. Ezzel együtt nagyon fon­tos kérdés a rendszerirányítás szabá­ly ozhatóságának javítása, melyhez nél­külözhetetlen egy tározós erőmű létesí­tése, hiszen e nélkül többek között nem lehet a szélerőművek számát megfele­lő mértékben növelni, valamint a rend­szerirányítás gondjai miatt kell a paksi atomerőművet is rendszeresen vissza­terhelni. Természetesen idetartozó lé­pés az is, hogy a Mavir helyzetét ren­dezik, és létre kell hozni a TSO-t, a je­lenlegi ISO-rendszer helyett. Hatvani György végezetül arra is emlékeztetett, hogy a nukleáris energiát az EU is a jö­vő egyik alternatívájának tartja, mely­nek segítségével nemcsak a növekvő energiaigényt, hanem a környezetvé­delmi kérdéseket is kezelni lehet. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezérigazgató-he­lyettese az átviteli hálózat fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint jelezte: az országon belüli fejlesztések mellett Szlovákia, Románia, Ausztria és Szlovénia felé is bővíteni szeretnék a hálózatot. Az MVM komolyan foglal­kozik a már említett tározós erőmű helyszínének a kiválasztásával is, hiszen ezzel a rendszerirányítás gondjainak megoldása mellett bizonyos erőművi bővítéseket is ki lehetne váltani. Tombor Antal, a Mavir Rt. elnök-ve­zérigazgatója szerint 2010-ig a jelenle­gi erőművi kapacitások elegendőnek tűnnek, ám a növekvő hazai igények, valamint a leállítandó erőművek pótlá­sára 2020-ig mintegy 6 ezer megawatt új kapacitás építésére lesz szükség. Komoly gondokat okoz a rendszerben, hogy kevés a jól szabályozható erőmű, ezek is alapvetően a szénhidrogén tü­­zelésűek, ezért kényszerül a Mavir a paksi blokkok rendszeres visszaterhe­­lésére. 2003-ban 115, tavaly pedig 113 alkalommal kellett ezzel élni, pedig a paksi termelés a leggazdaságosabb, és az üzemidőre is komoly hatása van az állandó terhelésváltozásnak. Minderre a már több előadó által is említett szi­vattyús tározós erőmű megépítése ad­hat megoldást. Tombor Antal szerint sincs a paksi atomerőmű üzemidő­hosszabbításának és teljesítménynöve­lésének alternatívája. A villamosenergia-piac kettős mo­dellje, vagyis a közüzemi és a verseny­piac közös működése rengeteg problé­mát felvet, és már az EU egyetlen or­szágában sem így működik az energia­­rendszer - mondta Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MÉH) el­nöke. Gátolja a rendszer működését az is, hogy 2015-ig jelentős hosszú távú szerződések vannak a hazai villamos­­energia-piacon, mert mindez komoly befagyott költséget eredményez. Az erőművi átlagár jelenleg Magyarorszá­gon 13 forint/kWh, a versenypiacra pe­dig a fogyasztók 29%-a lépett ki. Az viszont lényeges, hogy a versenypiac áraiban jelentős arányt képvisel az ol­csóbb importenergia. -Mayer György-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom