Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-04-01 / 4. szám

Kitüntették a PA Rt. Igazgatóságának elnökét Dr. Molnár Károlynak, a műszaki tudomány doktorának, a Budapesti Műsza­ki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának, tanszékvezető egyetemi tanár­nak több évtizedes, nemzetközileg is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, oktatásszervezési tevékenysége, a tudományos-szakmai közéletben való tevőleges részvétele elismeréseként: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztár­sasági elnök március 15. alkalmából. Gratulálunk a magas kitüntetéshez! Dr. Túri-Kovács Béla Pakson A biztonság a legfontosabb üzemzavar közelgő kétéves évfordu­lóján túl az atomerőmű 2007-ben ese­dékes üzemidő-hosszabbítása, illető­leg ezzel kapcsolatban az atomhulla­dék elhelyezésének kérdése adta. A környezetvédelmi bizottság elnö­két Kovács József vezérigazgató fo­gadta. Az atomerőmű vezetője tájé­koztatta vendégét az atomerőmű üzemmenetéről, a 2. blokk karbantar­tási munkálatairól és visszaindításá­­ról, valamint az 1. sz. akna helyreállí­tásának menetéről. A vezérigazgató informálta a környezetvédelmi bizott­ság első emberét a radioaktív hulladé­kok elhelyezésének alternatívájáról is. Dr. Túri-Kovács Béla a megbeszélés után megtekintette a 2. blokkon folyó munkálatokat, majd sajtótájékoztatón összegezte tapasztalatait. Folyt. 2. old. Dr. Túri-Kovács Béla, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának el­nöke tájékozódó látogatást tett a pak­si atomerőműben 2005. március 17- én. Látogatásának apropóját a súlyos Miniszteri látogatás az erőműben időarányos végrehajtásához, és remé­nyét fejezte ki, hogy az újraindítás is­mét zökkenőmentes lesz. Szólt az előző napi Párizsban rende­zett konferenciáról (2. oldali keretes írás). A miniszter úr elmondta: megle­petés volt számára, hogy a világ ener­giaellátásával foglalkozó szakemberek ennyire egységesen vélekednek az atomenergia nélkülözhetetlenségéről. „A konferencián elhangzottak és a minisztériumi szakemberek tájékoz­tatása alapján én is arra a következte­tésre jutottam, hogy a paksi atomerő­mű nélkülözhetetlen a hazai energia­­ellátás rendszerében, és minden tőlem telhetőt megteszek az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, va­lamint az atomerőművi ra­dioaktív hulladékok végle­ges elhelyezésének megol­dása érdekében”- mondot­ta Kóka János. A köszönő és biztató sza­vak után Kovács József ve­zérigazgató tájékoztatta a vendégeket a 2. blokki munkákról. A tájékoztatást követően a vendégek üzem­­látogatáson vettek részt. Megtekintették a 2. blokk helyszíni munkáit, valamint a 2. blokkvezénylőt. Beregnyei Dr. Kóka János gazdasági és közle­kedési miniszter Hatvani György energetikai helyettes államtitkár, Dióssy Gábor politikai államtitkár, dr. Kocsis István MVM-vezérigaz­­gató és Kocsis Imre Antal, Szek­­szárd város polgármestere kíséreté­ben március 22-én tett látogatást az atomerőműben. A miniszteri láto­gatás első részében Kovács József vezér­­igazgató, Hamvas István műszaki ve­zérigazgató-helyettes és dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgató kö­szöntötte a vendége­ket. Ezt követően a miniszter úr gratulált a 2. blokk újraindítá­sát előkészítő kar­bantartási munkák Regionális szerepvállalás „A paksi atomerőmű 24 éve vendé­geskedik a dél-dunántúli régióban. A csaknem negyedszázados műkö­dése és a tervek szerint még leg­alább ugyanennyi továb­bi termelési ideje törté­nelmi léptékkel mérve kis idő, de akik ma élnek ezen a vidéken, azok éle­tének egyik meghatározó kísérőjelensége. Az erő­mű a régió legnagyobb gazdasági vállalkozása és foglalkoztatója. A rész­vénytársaság vezetőinek és munkavállalóinak sok­rétű felelősség nyomja a vállát. Az ország energia­­ellátási felelőssége, a nuk­leáris biztonság iránti fe­lelősség és az erőmű vé­delmének felelőssége mel­lett van még valami, ame­lyet nem rögzítenek jogszabályok. Az erőmű felelősséget érez a kör­nyezetéért, annak állapotáért, az ott élők életminőségéért, a térség. a megye és a régió fejlődéséért, jö­vőjéért.” Ezekkel a gondolatokkal kezdte hozzászólását Kováts Balázs, az erő­mű térségi kapcsolataival foglalkozó szakembere már­cius 10-én Pécsváradon. Itt jelentette be Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter, hogy egy különle­ges pályázószövetség, 4 kis­térségi társulás közös fellé­pése kiváló eredményt ho­zott. A 102 település a kom­lói, a bonyhádi, a mohácsi és a pécsváradi kistérségben fekszik, akik együtt kivánják megvalósítani az elektroni­kus közigazgatási rendszert, amely európaivá, gyorssá és követhetővé teszi az ügyin­tézéseket, nyilvántartásokat. Folytatás a 2. oldalon Kováts Balázs, Wekler Ferenc társulási elnök, Kovács Kálmán miniszter Az atomenergia magyarországi alkalmazásának biztonságáról készített 2001., 2002. és 2003. évi jelentésekről tárgyalt az Országgyűlés A magyarországi energiapolitika ak­tuális kérdéseit, valamint az eddig el­maradt 2001., 2002. és 2003. évről szóló beszámolókat (Ma­gyar Energia Hivatal és Or­szágos Atomenergia Hiva­tal) tárgy alták meg a képvi­selők március 29-én az Or­­szággyűlés plenáris ülésén. A napirendek között szere­pelt dr. Rónaky Józsefnek, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgató­jának beszámolója, amely az atomenergia magyaror­szági alkalmazásának biz­tonságáról készített 2001-, 2002. és 2003. évi jelentés volt. A napi­rend kezdeteként Rónaky József tar­totta meg szóbeli expozéját Tisztelt Elnök úr, tisztelt Országgyűlés! A radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások alkalmazása széles körű­en elterjedt emberi tevékenység. Az atomenergia felhasználása az egész­ségügyi ellátásban, a villamosener­­gia-termelésben, az iparban, a mező­­gazdaságban és a tudományos kutatás számos területén a társa­dalom javát szolgálja. Az atomenergia helytelen al­kalmazása azonban súlyos veszélyekkel járhat. Ezért az atomenergia alkalma­zása területén kiemelt sze­repe van a biztonságnak. Az atomenergia sokrétű alkalmazása és az alkalma­zás biztonságával össze­függő kérdések jelentősé­ge indokolja, hogy az Or­szággyűlés a törvény elő­írásainak megfelelően évente tájékoz­tatást kapjon az atomenergia hazai al­kalmazásának biztonságáról. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény rendelkezése alapján 2003 júniusáig a beszámolót az Orszá­gos Atomenergia Hivatal készítette el, és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke nyújtotta be. Az atomtörvény 2003. évi módosításával - az Európai Unió elvárásainak megfelelően - az Országgyűlés megszüntette az egykori rendeltetését már betöltött Országos Atomenergia Bizottságot. A módosított törvény az Országos Atomenergia Hi­vatal főigazgatóját kötelezi arra, hogy az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról évente beszámoljon a Kormánynak és az Országgyűlésnek. Az Országos Atomenergia Bizottság megszűnésével párhuzamosan jött létre az Atomenergia Koordinációs Tanács a hatósági feladatokat ellátó minisztériu­mok, az Országos Atomenergia Hivatal és más központi közigazgatási szervek tevékenységének összehangolására. A tanács a 2003. évi beszámoló tervezetét megtárgyalta és tudomásul vette. Az atomenergia alkalmazásának leg­ismertebb, és egyik legjelentősebb te­rülete a villamosenergia-termelés. A paksi atomerőmű a hazai villamosener­­gia-termelésnek 2001-ben 39,1%-át, 2002-ben 39,4%-át, 2003-ban pedig 33,7%-át adta. A csökkenés a 2. blokk mellett bekövetkezett üzemzavar utáni termeléskiesés következménye. dr. Rónaky József A paksi atomerőműben 2003. ápri­lis 10-én a tervezett főjavításra leállí­tott 2. blokk melletti karbantartó akná­ban súlyos üzemzavar történt; 30 fűtő­elem megrongálódott, és radioaktív anyag került a környezetbe. Az ese­mény a lakosság tájékoztatására szol­gáló hétfokozatú nemzetközi skálán (INES) INES-3 besorolást kapott. Az üzemzavar körülményeit az Országos Atomenergia Hivatal és a paksi atom­erőmű által végzett vizsgálatok után a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség független szakértői csoportja is ki­vizsgálta, és számos ajánlást fogalma­zott meg mind az üzemeltető, mind a hatóság számára. A vizsgálatokról ké­szült jelentések alapján az Országos Atomenergia Bizottság megállapítot­ta, hogy az üzemzavar minősítése he­lyes volt, és az esemény a lakosságot, a környezetet, a környező országok la­kosságát nem veszélyeztette. A súlyos üzemzavar kezelése, a kö­vetkezmények elhárítása, felszámolá­sa és a helyreállítás feladatai meghatá­rozó jelentőségűvé váltak a paksi atomerőmű és az Országos Atomener­gia Hivatal tevékenységében. Az üzemzavar tanulságai, a kivizsgálások során feltárt hiányosságok kiküszöbö­lése, a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség független szakértői csoportjá­nak ajánlásai szükségessé tették az üzemeltető és a hatóság tevékenysé­gének átfogó kritikai felülvizsgálatát, a jogszabályi háttér, az emberi erőfor­rások, az engedélyezési és ellenőrzési módszerek, eljárások újraértékelését. A nemzetközi gyakorlatban szokásos követő felülvizsgálat, amelyet a Nem­zetközi Atomenergia Ügynökség a kö­zelmúltban végzett, megállapította, hogy az ajánlások vagy teljesültek, vagy teljesítésükhöz az erőmű és a hatóság megtette a szükséges lépéseket. Világo­san érezhető mind az erőműben, mind a nukleáris biztonsági hatóságnál a szem­léletváltás, és ez garantálhatja, hogy az üzemzavarhoz vezető hibákhoz hason­­lóakat a jövőben nem követnek el. Szeretném kiemelni, hogy a nukleá­ris biztonsági hatóság tisztában van mind felelősségével, mind lehetősége­ivel a nukleáris biztonság garanciáinak megteremtésében és megőrzésében. Mindenkor kész élni a hatósági jogo­sítványaival, és a paksi atomerőmű - annak ellenére, hogy a régió és az or­szág egyik meghatározó gazdasági egysége - a hatósági intézkedéseknek gazdasági megfontolásaitól függetle­nül mindenkor köteles alávetni magát. Folytatás a 2. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom