Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

2005. február ATOMERŐMŰ 11. oldal VDSZSZ Munkavédelmi Bizottságok elnökeinek fóruma Különböző természetű dolgok kategorizálásának kérdései nyi körülmények között, így hasznos, ha rendszeres időközönként tapasztala­tot cserélnek egymással, egymás mun­káját segítve végzik tevékenységüket. A szervezetet három koordinátor irányítja A fórum decemberi megalakulása óta újabb cégeknél választották meg a munkavédelmi képviselőket, akik szintén csatlakoztak a munkánkhoz. Az elmúlt évben a Munkavédelmi Törvény módosítása révén a munkavé­delmi érdekképviseleti munkában jelen­tős változások következtek be. Ezen a két napon megbeszéltük a munkavédel­mi képviselők jogosítványait, a Mun­kavédelmi Bizottság ügyrendjét, a munkavédelmi képviselők oktatásá­nak, továbbképzésének módszereit, a Paritásos Munkavédelmi Testület lét­rehozására vonatkozó feltételeket. Az első napon a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány munka­társai, Főcze Lajos és Hartai Ferenc is segítette a tanácskozás munkáját. A fórum résztvevői elhatározták, hogy az VÜTFO-hoz hasonlóan rendszeresen találkoznak. Wollner Pál A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez (VDSZSZ) tartozó cégek Munkavé­delmi Bizottságok Vezetői Fórumát (VIMvFO) tartották január 24-25- én a tengelici a Hotel Orchideában. A tanácskozás házigazdája a paksi atomerőmű Üzemi Ta­nácsa volt. A fórum résztve­vőit Kovács József, a PA Rt. vezérigazgatója is köszön­tötte. A Villamoseneigia-ipari Mun­kavédelmi Bizottságok Fóruma (VIMvFO) a múlt év végén ala­kult meg a villamosenergia­iparban működő munkavédelmi bizottságok vezetőiből. Úgy gondolták, mivel hasonló fel­adatokat látnak el azonos törvé-Évértékelő sajtótájékoztatót tartottak az OAH-ban Mindenki számára bebizonyosodott, hogy problémamentesen üzemeltethető a paksi 2. blokk Dr. Rónaky József főigazgató és Dr. Lux Iván főigazgató-helyettes az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elmúlt évi tevékenységének értékeléséről, valamint az idei ter­veikről tartott országos sajtótájé­koztatót január 31-én Budapesten. Lux Iván a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (OAH NBI) vezetője el­mondta, hogy kiemelt feladatnak te­kintették a 2003-ban történt üzemza­var felszámolásának hatósági támo­gatását, illetve az atomerőmű 2. blokkjának tavaly augusztusi újrain­dításával kapcsolatos engedélyezést és ellenőrzést. Ennek fontosságát jel­zi, hogy ezekre a feladatokra külön munkacsoportokat hoztak létre. Az újraindítás követelményrendszere ki­tért minden, a blokk sajátos helyzeté­ből adódó biztonsági tényezőre, és meghatározta, hogy az 1. sz. akna biztonsága szempontjából milyen kö­vetelményeket kell teljesítenie az erő­műnek. Részletes ellenőrzési terv ké­szült a blokk indításának és folyama­tos működésének idejére. Az atom­erőmű a terveknek megfelelően de­cember 18-ig üzemeltette a blokkot, ezzel mindenki számára bebizonyo­sodott, hogy a 2. blokkot semmilyen károsodás nem érte, és probléma nél­kül képes a villamos energia termelé­sére. Lux Iván jelezte azt is, hogy a sérült fűtőelemek eltávolítása érdeké­ben a paksi atomerőmű számára meg­határozták az eltávolítás megkezdésé­ig, valamint az eltávolítás során fi­gyelembe veendő műszaki és bizton­sági követelményeket. Engedélyez­ték, majd ellenőrizték az 1. sz. akna önálló biztonságvédelmi berendezé­seinek telepítését és üzemeltetését. Mindezek mellett lényeges, hogy az orosz üzemanyaggyártó szerkezeti módosítást hajtott végre a Pakson is használt profilírozott üzemanyagon. A módosított üzemanyagra az OAH megadta az elvi átalakítási és behoza­tali engedélyt. Ez a fajta üzemanyag elvileg alkalmas a reaktorteljesít­mény növelésére is, ennek megalapo­zására azonban további elemzés és vizsgálat szükséges. Rónaky József a Központi Nukleá­ris Pénzügyi Alap felhasználásáról (melyből finanszírozzák a hulladéktá­rolás és az atomerőmű majdani lesze­relésének költségeit) elmondta, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat Dél­dunántúli Területi Hivatala elfogadta a Bátaapáti (Üveghuta) térségében végzett felszíni kutatások zárójelen­tését, megállapítva, hogy a terület al­kalmas a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére. Elfogadták a létesítmény pontos he­lyének kijelöléséhez szükséges kuta­tási tervet is. A 2005-2007-re vonat­kozó kutatási programot az alappal rendelkező igazságügy-miniszter ta­valy december 14-én hagyta jóvá. A kutatásokra eddig 13,6 milliárd forin­tot fordítottak. A főigazgató jelezte azt is: mintegy 4 évi szünet után kez­dődtek meg újra a Bodai Aleurolit Formációban (Mecsek) a nagy aktivi­tású radioaktív hulladékok elhelyezé­sének előkészítésére irányuló munká­latok. A jóváhagyott kutatási terv sze­rint tavaly megkezdődhetett a kutató­fúrások előkészítése és az infrastruk­túra kialakítása. Helyszíni és labora­tóriumi vizsgálatok indultak a kőzet alkalmasságát vizsgáló földalatti la­boratórium helyszínének és más para­métereinek meghatározása érdeké­ben. Ugyancsak tavaly használatba­vételi engedélyt kapott a püspökszilá­gyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló felújított üzemi épülete. Folytatódott a tároló hosszú távú biz­tonságának növelésére irányuló prog­ram végrehajtása, korszerűsítése és a környezeti hatástanulmány összeállí­tása is. A Központi Nukleáris Pénz­ügyi Alapba tavaly a Paksi Atomerő­mű Rt. 23 milliárd forintot fizetett be. A sajtótájékoztatón megkérdezték az OAH vezetőit arról, hogy miként vélekednek dr. Kocsis István, az atomerőmű előző vezérigazgatójá­nak, a Magyar Villamos Művek Rt. közelmúltban kinevezett vezérigaz­gatójának kijelentéséről, mely szerint az ország hosszú távú és biztonságos energiaellátásának biztosításához két új, 1500 MW-os blokkot kellene épí­teni Pakson, valamint felvetődött kér­désként, hogy az üzemidő-hosszabbí­tási elképzeléseket mennyire befolyá­solja a blokkokon tapasztalt vasoxid­­lerakódás. Lux Iván válaszában elmondta: újabb blokkok építése olyan energia­­politikai döntést igényel, melyre az OAH-nak nincs ráhatása, és nem is feladatuk ezt megitélni. Amennyiben ilyen döntés születik, majd megvizs­gálják és meghatározzák az ehhez szükséges tennivalókat, de a kérdés most nincs napirenden. A vasoxid-le­­rakódással kapcsolatosan több paksi vizsgálat is elkészült már. Jelenleg úgy néz ki, hogy a dekontaminálás megszüntetésével megoldódtak ezek a problémák, így várhatóan ennek nem lesz hatása az üzemidő-hosszabbítás­ra. Természetesen erre vonatkozóan még több vizsgálatot és felmérést fog­nak készíteni. A tájékoztatón megkér­dezték az OAH vezetőit arról is, hogy érkezett-e már az erőműtől engedély­­kérelem az üzemzavar-elhárítási mun­kákra vonatkozóan. Lux Iván jelezte, hogy eddig nem kaptak ilyen kérel­met, de ismereteik szerint ennek be­adása februárban várható. Előzetesen azt lehet elmondani, hogy várhatóan az üzemzavar felszámolásának mun­kálatai még az idén elkezdődnek. Rónaky József elmondta még az OAH tavalyi munkájáról: új feladatott jelentett, hogy februárban megalakult az Atomenergia Koordinációs Tanács, amely átvette a megszüntetett Orszá­gos Atomenergia Bizottság munkáját is. Közreműködésükkel novemberben sikeres nukleárisbaleset-elhárítási gya­korlatot tartottak Magyarországon, va­lamint több nemzetközi kötelezettsé­güknek is eleget tettek, külön kiemelve az uniós csatlakozásunkhoz kapcsoló­dó új feladatokat. Mayer György Biztonsági üzenetek belső szemmel Folytatás az előző oldalról.- Mit vár az ABÜ-team a biztonsá­gi üzenetek terjesztésétől?- Az ABÜ-team tagjai elég ta­pasztaltak ahhoz, hogy tudják: min­den új dolog bevezetése nehéz, és három fokozaton megy keresztül. Az újat először elutasítják, majd el­fogadják, végül használják. A biz­tonsági üzenetekkel kapcsolatban ma még kissé mi is érezzük az el­utasítást, de már megjelentek az el­fogadás jelei. Reméljük, hogy az ABÜ-kártyák, -plakátok, az Intra­netén, a Heti Hírlevélben rendsze­resen megjelenő vezérigazgatói ér­telmezések, példák révén az üzene­tekben foglaltak hamarosan a min­dennapi munkánkba is beépülnek.- Mi lesz a folytatás?- A közeljövő tervei között sze­repel a Biztonsági Napok intézmé­nye, amelynek keretében a kollé­gák kötetlen formában, kerékasz­talnál vitathatják meg az erőmű ak­tuális biztonsági kérdéseit, megfo­galmazhatják elvárásaikat, javasla­taikat, visszacsatolást kapnának észrevételeikről a biztonság iránt elkötelezett vezetőiken keresztül. A team tervez még biztonsági kvízjá­tékot a szabályok, feladatok isme­retéről, amelyen személyre szabott nyeremények - várhatóan ABÜ- pólók, -bögrék - lesznek. Hadnagy Az ember mindent, ami a környezeté­hez tartozik, megnevez, és ezáltal nyel­vileg tagolja környezetét. A nyelvi ter­mészetű kategorizáció sajátos minden nyelvben, tehát nyelvspecifikus. Ha is­merjük a nyelvi kategorizációt, ezt az implicit elméletet (Szilágyi, 1996., 39.) a környezetről, akkor tisztában va­gyunk vele, hogy egy dolog melyik nyelvi kategóriába tartozik, mi a neve. Tudni fogjuk, hogy nyelvileg minek minősítsük. Ez a minősítés a dolgok nyelvi minősítettsége. Az adott kategó­riának ismérvei vannak, és ezeknek az ismérveknek az együttese megadja a szó jelentését. Amit kategorizáltunk, ami benne van egy nyelvi kategóriá­ban, arról már tudunk beszélni. A különböző természetű dolgokat különböző módon, vagyis más-más elvek alapján kategorizáljuk. Ugyan­is a nyelvi kategorizáció sajátos fel­adat elé állítja az embert, ez a feladat pedig jellegében eltérő a dolgok, szubsztanciák, illetve a tulajdonsá­gok, minőségek megnevezése esetén. A dolgok, szubsztanciák nyelvi kategorizációja A dolgok, szubsztanciák kategorizá­­cióját, vagyis névvel való ellátásukat a dolgok nyelvi észlelési feltételei hatá­rozzák meg. Az észlelési feltételek je­lenléte dönti el azt, hogy az illető do­logra a nevet lehet-e alkalmazni. „Be­­szélés közben, mikor egy dologról mondani akarunk valamit, akkor a do­log (a mondanivaló) felől indulunk ki, a megfelelő, odaillő szót az illető dolog észlelési feltételei alapján választjuk ki. (Beszédünket tehát a mondanivaló­hoz igazítjuk.) Megértés közben vi­szont mi csak a szót halljuk, ahhoz fé­rünk hozzá közvetlenül, és ebből kiin­dulva, a nyelvi minősítésnek a jelentés­ben adott ismérvei alapján teremtünk kapcsolatot a megnevezett dologgal" (Szilágyi, 1996.,40-41.). Adolgok kü­lönböznek, de nyelvi észlelési feltét­eleik között vannak olyan ismérvek, amelyek közösek, ezek alapján visel­hetik ugyanazt a nevet, ugyanabba a nyelvi kategóriába is tartozhatnak. A tulajdonságok és minőségek nyelvi kategorizációja Tulajdonságokat, minőségeket je­lölő szavaink között találunk egysze­rű szavakat és szerkesztett, összetett szavakat. A továbbiakban ez utóbbi­akkal foglalkozunk. A dolgok, szubsztanciák katego­­rizációjához képest a minőségek kategorizációja több sajátosságot is mutat. Ugyanis a dolgokkal ellentét­ben a minőségek elég jelentős részét (legjellegzetesebben talán a színeket) nem annyira észleljük, mint inkább érzékeljük. Az ilyen minőségek nyel­vi kategorizációjában tehát az érzéke­lés lesz a fő kritérium, ez fog előtérbe kerülni. Az érzékelhető tulajdonsá­gok mellett azonban vannak olyan tu­lajdonságok is, amelyeket nem tu­dunk érzékelni, hanem a dolgot ilyen­nek észleljük. Ezek elvont tulajdon­ságok, például az arany esetében azt, hogy értékes, nem érzékelem, hanem ilyennek észlelem az aranyat. A minőségek megnevezése, katego­rizációja, úgy tűnik, egyszerűbb, ha azoknak a dolgoknak a segítségével történik, amelyek tipikusan, jellemző módon hordozzák őket. Az ilyen dol­gok nevének jelentéséhez az illető mi­nőség jelenléte is hozzátartozik mint nyelvi észlelési feltétel vagy mint nyelvi attribútum. Hauszmann János Fizika nélkül nem megy... A 2000. év végén - a Fizikai Társulatok Világkonferenciáján - több mint negy­ven társulat támogatta azt a javaslatot, hogy 2005-öt nyilvánítsák a Fizika Nemzetközi Évének. A javaslattal az Európai Fizikai Társulat Tanácsa is egyetértett, és végül az UNESCO 2003. novemberi konferenciáján is felkarol­ták e kezdeményezést. A javaslattevők fő célja az, hogy hozzájáruljanak a fizi­ka és szélesebb értelemben a természet­­tudományok társadalmi elfogadottsá­gának, presztízsének javításához. Érde­mes megvizsgálnunk, hogyan hatott a fizika a társadalom és a kultúra fejlődé­sére. Kevésbé megfogható, de fontos hatás, a fizika alapvető szerepet játszott gondolkodásunk fejlődésében. A fizika hatása jóval közvetlenebb módon jele­nik meg hétköznapi eszközeinkben, meglepően sok helyen bukkan fel körü­löttünk, sokféle módon járni hozzá az életminőségünk javításához. Miért éppen 2005-öt választották a Fizika Nemzetközi Évének? - Albert Einstein (1979-1955), a berni szaba­dalmi hivatal műszaki szakértője 1905- ben több - most már tudjuk, hogy fizi­katörténeti jelentőségű - cikket közölt az Annelen Physik című folyóiratban. Ezekben magyarázatot adott a fény­elektromos jelenségre, és bevezette a foton fogalmát; értelmezte a „nyugvó folyadékban lebegő részecskéknek a hő molekuláris elméletéből következő mozgását”; megalapozta a speciális re­lativitáselméletet; levezette a tömeg és az energia ekvivalenciáját kifejező E=mc2 összefüggést. A dolgozatok mindegyike alapvető a maga területén, de a kvantum-hipotézis, illetve a speci­ális relativitáselmélet a nem szakembe­rek számára is a modem fizika szimbó­lumává vált. így érthető, hogy Einstein „csodaévének” centenáriuma lett a Fi­zika Nemzetközi Éve. A Fizika Nemzetközi Évében világ­szerte és idehaza is számos rendez­vényt terveznek, melyek célja, hogy felkeltsék a fizika iránti érdeklődést, illetve hozzájáruljanak a fizika - szé­lesebb értelemben véve a műszaki- és természettudományok - társadalmi elfogadottságának javításához. A Fizi­ka Nemzetközi Évének hazai indító eseménye január 11-én a Magyar Tu­dományos Akadémia épületében tar­tott sajtótájékoztató volt. „Az elmúlt száz év a fizikáé volt, de legalább ennyire a hazai fizikusoké is, akik ma is ott vannak a világ legnevesebb in­tézményeiben, öregbítve a magyar tu­dományjó hírét” - kezdte mondandó­ját Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. ,Nemcsak elméleti szinten lépett na­gyokat a fizika a huszadik században, hanem behatolt a mindennapjainkba: se szeri, se száma azoknak a hétköznapi és speciális eszközöknek, amelyek a fizika gyakorlati alkalmazásai” - jelezte Né­meth Judit, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Megtudtuk, hogy a Fi­zikai Szemlében új rovat indul, amely­ben diákok, tanárok, fizikusok közölhe­tik legújabb eredményeiket. Horváth Zalán, az MTA Fizikai Osztályának el­nöke annak a véleményének adott han­got, hogy nemcsak az elmúlt, hanem a következő száz év is a fizikáé lesz, hi­szen korunk két alapvető értéke, az egészség és a jólét alakulásában mar­káns szerepet játszik ez a diszciplína. Egyed László, a Csodák Palotájának ve­zetője azt hangoztatta, hogy intézmé­nyükben annak alapítása óta zajlik a „fi­zika éve”. Kiemelte, hogy az Öveges­teremben rendszeresen élőben zajlanak a kísérletek. Erre a kezdeményezésre épül majd a Csodák Palotájába szerve­zett jubileumi rendezvénysorozat egyik legfontosabb eleme, az otthon kísérlete­ző fizikatanárok bemutatkozása. Vizi E. Szilveszter zárszavában ki­emelte, 2005-ben nagyon is időszerű az áttörés a természettudományok is­meretterjesztésében, hiszen egyelőre ott tartunk, hogy a hazai sajtótermékek még a világszenzációt jelentő népszerű publikációk mellett is gyakran szó nél­kül elmennek. Sipos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom