Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
2005. január ATOMERŐMŰ 3. oldal A világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt Mindennapjaink része: a nukleáris energia Úgy vélem, általánosságban nyugodt szívvel kijelenthető, az emberi tudás egyre nagyobb területet hódít meg a világegyetemből, ugyanakkor ismereteink egyre „hézagosabbak”, egyre nehezebb lépést tartani a fejlődéssel. Pedig a körülöttünk lévő világot csak annyira érthetjük, amennyire ismerjük azt. Fentiekből kiindulva egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne érdeklődjünk, ne értsük, ne tudjuk, hogy miként működik. Minél mélyebben ismerjük, annál tartósabban, annál nyugodtabban tudunk vele együtt létezni. A fenti állítások igazak a nukleáris energia vonatkozásában is. Az emberek többségének — legyen szó akár idősebbekről, akár fiatalabbakról - igen csak hiányosak az ismereteik, amikor e témáról van szó. Azt persze szinte mindenki tudja, hogy Magyarországon, Pakson üzemel atomerőmű, amely „villanyt gyárt”, és még olcsón is teszi, ám arra a kérdésre, hogy hogyan működik, miképpen lesz az „atomból” világítás vagy fűtés, milyen hatásai vannak, többnyire nem kapunk választ, vagy ha mégis, inkább csak sejtések, tévhitek hangzanak el. Nem meglepő hát, hogy az olyan szakszavaktól, mint pl. atom, maghasadás, radioaktivitás, tartanak az emberek, és nem igen tudják helyén kezelni a szavak mögött rejlő tartalmat. Bizonytalanná válnak, hiszen ismeretlen területre tévedtek. így pedig ki vannak szolgáltatva a média híreinek, amelyeket az esetek jelentős hányadában a témában egy jottányival sem jártasabb szereplők tesznek „közkincsé”. Ezért aztán a nukleáris energiával kapcsolatosan az újságot olvasó, televíziót néző emberekhez eljutó információk sem segítenek pótolni a hiányos ismereteket, sőt... Márpedig a nukleáris energia és az atomerőművek részei világunknak, ezért hát a „békés egymás mellett élés” érdekében fontos lenne, hogy rendelkezzünk ismeretekkel, milyen folyamatok zajlanak le addig, míg felkapcsoljuk otthon a villanyt. Vannak, akik vallják, az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, hogy meghódította az atomi folyamatok feletti ellenőrzést, de van, aki szerint ez a fajta energia a tömegpusztító fegyverek legszömyűbb fajtáját szabadította az emberiségre. Nos, az igazság valószínűleg ezúttal is valahol a két nézet között helyezkedik el. Most induló sorozatunk nem szakembereknek, hanem „átlagembereknek” szól, megkíséreljük közelebb hozni őket az atom világához, annak békés célú felhasználásának „iskolapéldájához”, az atomerőműhöz, annak működéséhez, főbb folyamataihoz. Remélve azt, hogy a tisztelt olvasó ezáltal véleményt formálhat arról is, „áldás” vagy „sorscsapás” számunkra a nukleáris energia. Véleményt mindenkinek magának kell alkotnia, az alábbiak legfeljebb csak segítséget jelenthetnek a véleményalkotáshoz. foton 1 2 3 A hidrogén atom Bohr-féle modellje Mi az atom? Az atom az ókori görögök szerint a legkisebb, így egy és oszthatatlan elemi részecske. Nos, azóta eltelt egy kevéske idő, mialatt az atomszemlélet alaposan megváltozott. Mai tudásunk szerint az atom mégiscsak osztható, pozitív töltésű atommagból és a körülötte keringő elektronokból áll. Az elektronok kijelölt pályákon keringenek rögzített távolságra a mag körül. A mag körüli pályán, ún. elektronhéjon keringő elektronnak csak meghatározott, diszkrét értékekkel, egy (energiaminimumot jelentő) kvantum energiájának többszörösével jellemezhető energiája van. (Rögtön az elején egy „ronda” szó? Nem cél a tisztelt olvasó elrettentése, nem is boncolgatjuk mélyebben jelentését. A kvantumot fogjuk fel úgy, mint egy energiacsomagot, amely meghatározott, vagyis diszkrét energiával rendelkezik. A kvantum egy,.részecske”, melynek sem kiterjedése, sem tömege, csakis energiája van.) Az egyes elektronhéjakon csak meghatározott számú elektronok tartózkodhatnak. Amikor az elektron az egyik pályáról a másikra átlép, akkor a két szint közötti energiakülönbséget vagy a környezetétől kapja, vagy a környezetének adja le foton formájában. A legkisebb energiája a maghoz legközelebb eső elektronnak van. Az ábrán a 3. elektronhéjról egy elektron éppen az 1. elektronhéjra ugrott, miközben az atom a két szint közötti energiakülönbséget egy foton formájában kisugározta. Az elektron helyzeti (potenciális) energiája pontosan a foton energiájával megegyező mértékben csökkent. Az atommag méretében* igen kicsi, az egész atom térfogatának néhány százalékát foglalja csak el. Talán úgy lehet ezt szemléletesebben elképzelni, hogy ha a hidrogénatom maga egy focipálya nagyságú lenne, akkor az elektronja futkosna a futópálya salakján körbe-körbe, míg a mag a kezdőpontban lenne. Viszont ebben a kicsi térfogatban összpontosul az atom teljes tömegének több mint 99%-a. Az atommagban vannak a nukleonok, amik lehetnek pozitív töltésű protonok vagy semleges neutronok. A neutron tömege valamivel nehezebb, mint a protoné. Az elektronok az atommag körül keringenek igen nagy sebességgel. Töltésük negatív, és tömegük igen kicsi, kevesebb, mint egy nukleon tömegének 1/1000-ed része. Az egyes elemeket az atomok periódusos rendszere tartalmazza. (Folytatás a következő számban.) Medgyesy * Az atom mérete és tömege annyira kicsi, hogy a megszokott mértékegységrendszer használata - még ha lehetséges is - kényelmetlen. Ezért kerültek bevezetésre a tömegnek és az energiának olyan mértékegységei, melyekkel már könnyebben ki lehet fejezni az atomi méretekben megszokott mennyiségeket. így a tömeg mértékegysége az atomi tömegegység (ate) és egy atomi tömegegység 1,66x10-24 gramm. A proton és a neutron tömege közelítőleg 1 ate. Az energia mértékegysége atomi méretekben az elektronvolt (eV), és egy elektronvolt l,602xl0'19 joule, elektromos térben ennyi energiát kap egy elektron egy volt potenciálkülönbségen átesve. Ugyan nem kapott külön mértékegységet, de az általunk ismert legkisebb töltéssel az elektron vagy a proton rendelkezik. Tudjuk, hogy abszolút értékben ezek megegyeznek. Ez a töltésmennyiség az elemi töltés, értéke 1,602x10-19 coulomb. Biztonságosan, megbízhatóan A Biztonsági Igazgatóság (BIG) a paksi atomerőmű független felügyelő és ellenőrző szervezete a nukleáris biztonság, a fizikai védelem, a sugárvédelem, a munka- és tűzvédelem, a környezetvédelem és a hatósági kapcsolatok területén. Tevékenységi köréhez tartozik továbbá az erőművi minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, anyagvizsgálat, valamint a minőség felügyelete, ellenőrzése és biztosítása. Az igazgatóság elmúlt évi tevékenységéről és idei célkitűzéseiről Radnóti István biztonsági igazgató úrtól kértem tájékoztatást.- Melyek voltak az igazgatóságot érintő fő feladatok és legnagyobb eredmények?- A múlt év a 2. blokki 1. sz. akna helyreállításának és a 2. blokk újraindításának a jegyében telt el. Az üzemzavar utáni kivizsgálások azt mutatták, hogy a paksi atomerőműben a biztonsági kultúra javításra szorul, és ez az üzemzavar kialakulásában is szerepet játszott. Ezért különös figyelmet fordítottunk a biztonsági kultúra erősítésére mind a helyreállításnál, mind a 2. blokk visszaindításánál. Mindegyik területen olyan eredményeket értünk el, ami bíztatást adhat arra, hogy a jövőben az erőmű tekintélye visszaáll, és az eddigieknél is biztonságosabban és megbízhatóbban tovább üzemel.- Milyen kép vázolható a biztonsági értékelés, illetve a biztonsági mutatók alapján?- A biztonsági kultúra területén tett erőfeszítéseinkre több módon is viszszajelzést kaptunk. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a múlt évben két alkalommal is járt a paksi atomerőműben, és bár más terüíetet vizsgáltak, figyelemmel voltak a mi tevékenységünkre is. Értékes észrevételeket és megjegyzéseket tettek a biztonsági kultúra javítását célzó erőfeszítéseinkkel kapcsolatban. A sikerek és előrelépések elismerése mellett rámutattak azokra a területekre is, ahol tovább kell javulnunk. A biztonsági mutatók trendje alapján egyértelmű következtetéseket lehet levonni. Az üzemzavar évében, 2003-ban a biztonsági mutatók erőteljesen romlottak. A 2004-es biztonsági mutatók egy részét már feldolgoztuk, ami alapján megállapítható, hogy 2004- ben javuló tendencia mutatkozik, de a 2002-es szintet nem értük el. Ez azt mutatja, hogy a 2. blokk eseményei kihatottak a 2004-es évre is, és nem minden tekintetben sikerült az üzemzavart megelőző állapotot elérni. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy akkor működött volna igazán jól ez a biztonsági mutatórendszer, ha az adatokból következtetve, előre látható módon az üzemzavar előtt már megjelentek volna a problémás területek. A mutatórendszer - annak ellenére, hogy korrekcióra szorul - határozottan hasznos, mivel az eseményeket híven tükrözi, a 2004-es év javuló tendenciája mellett a megoldandó feladatokra is rámutat.- Milyen az együttműködés a nemzetközi és hazai atomenergiai szervezetekkel?- A nemzetközi szervezetek közül ki kell emelnem a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel és a WANO-val (Atomerőművet Üzemeltetők Világszövetsége) való együttműködést. Mindkét szervezettel sikerült erősítem a bizalmat. A NAÜ-vel való kapcsolatunkról már az előbbiekben szóltam. A WANO a múlt év augusztusában utóvizsgálatot tartott az erőműben. A 2003-as üzemzavar után tett látogatásuk alkalmával megfogalmazott javaslatok érvényre jutását, az intézkedések végrehajtását ellenőrizték. Ok is megállapították, hogy műszaki területen egyértelmű az előrelépés, a biztonsági kultúra területén a fejlődés jelei mellett azonban további erőfeszítésekre van szükség. A két nemzetközi szervezet véleménye egybehangzó, melyből számunkra egyértelmű feladatok következnek. Nagy megmérettetés lesz a február végén sorra kerülő OSART-utóvizsgálat, ami egyidejűleg tekinti át a 2001-es OSART- vizsgálat eredményeinek, illetve az üzemzavar utáni NAÜ-ellenőrzésen tett javaslatoknak a sorsát. Erre nagyon készülünk, mert a NAÜ véleménye nagymértékben meghatározza a PA Rt. nemzetközi megítélését. A hazai szervezetek közül a BIG elsősorban a hatóságokkal, kiemelten a Nukleáris Biztonsági Igazgatósággal tartja a kapcsolatot. Itt erősödött az egymás közötti megértés, a bizalom. A többi magyar szervezettel (elsősorban tudományos kutatóintézetekkel, tervezőintézetekkel) az erőmű más egységei állnak összeköttetésben. Egyértelmű, hogy azt a műszaki kihívást, amit a helyreállítás és a 2. blokk visszaindítása jelentett, csak a többi szervezettel való szoros együttműködéssel lehetett megoldani.- Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatban a Biztonsági Igazgatóságra milyen feladatok hárulnak?-Az üzemidő-hosszabbítás stratégiai cél, melynek alapfeltétele, hogy a meglévő problémákat megoldjuk. Az üzemzavar következményeinek felszámolásával párhuzamosan azonban az üzemidő-hosszabbítás munkáit is végezni kell, hiszen jelenleg jogszabályi előírások kötnek a határidőhöz. A Biztonsági Igazgatóság feladata ebben a munkában sokrétű. A legfontosabb a hatóságokkal való kapcsolattartás, az engedélyezési folyamatban való érdekérvényesítés, ami garantálja, hogy a törvényi határidőket be tudjuk tartani. A másik fontos feladatunk az üzemidő-hosszabbításban közreműködő, erőművön belüli szakmai szervezetek munkájában való részvétel. Az üzemidő-hosszabbítás egyik lényeges eleme a berendezések öregedéskezelése, vizsgálata. Ebben kiemelkedő szerepet játszik az igazgatóság anyagvizsgálati és minőségellenőrzési osztálya. Szakmai hozzáértésük és tudásuk feltétlenül szükséges az üzemidő-hosszabbítás megvalósításához.- Melyek az idei év fő tervei, célkitűzései?- Ebben az évben, hasonlóan az elmúlt évhez, nyugodt és tervezett munkavégzésre van szükség. 2005- ben folytatni kell a Szervezeti Működésfejlesztési Programot, és kiemelten kell kezelni a biztonsági kultúra fejlesztését. Folytatni kell a 2. blokki 1. sz. akna elhárítási munkáit. Az elhárítási munkák tényleges elkezdéséig még nagyon komoly műszaki feladatokat, problémákat kell megoldani. Nagy kihívást jelent a 2. blokk ez évi üzemeltetése. A szokásostól eltérő tevékenységeket kiemelt figyelemmel és biztonságosan kell elvégezni. A 2. blokkon decemberben megkezdődött a nagy főjavítás, amit az ütemezésnek megfelelően, sikeresen el kell végezni. Ebben a Biztonsági Igazgatóság kiemelt tevékenysége a reaktortartály anyagvizsgálata és a reaktor műszaki felülvizsgálata. A 3. blokk főjavításán szintén esedékes lesz a reaktortartály anyagvizsgálata és a műszaki felülvizsgálat. Hasonlóan kiemelt feladat az 1. és 4. blokk biztonságos üzemeltetése, és a főjavítások elvégzése. Jelentős feladat hárul az igazgatóságra nagyobb rendezvények lebonyolításában is. Nagy fontossággal bír a február végén zajló OSART-utóvizsgálat, az ősszel sorra kerülő WANO-vizsgálat, és az októberben Budapesten megrendezésre kerülő WANO-közgyűlés, ahol a házigazda szerepét a PA Rt. látja el. Ez utóbbi egy olyan esemény, amely igen nagy nemzetközi szakmai és sajtóvisszhanggal jár. A sikeres megrendezés ezért is nagyon fontos számunkra, melyhez azonban elengedhetetlen, hogy az atomerőművet biztonságosan és megbízhatóan üzemeltessük. Lovásziné Anna Újra van rendőre Gerjennek Január 4-én ünnepi testületi ülés keretében iktatták be Gerjen új körzeti megbízottját, Józsa Márk őrmestert. Az beiktatáson jelen volt Dr. Kustra József megyei rendőrkapitány és Illés László, a paksi rendőrkapitányság vezetője. Genye Benő alpolgármester úr köszöntő szavai után Mónus Attila, Józsa Márk felettese olvasta fel a kinevezési parancsot, és értékelte Gerjen elmúlt évének bűneseteit, kiemelve, hogy amikor a községben nem volt körzeti megbízott, megnövekedtek a bűncselekmények száma, s reményét fejezte ki, hogy újra a régi nyugodt településsé válik Gerjen. Ezt követően átadta Józsa Márknak a kinevezési papírokat. Végül az alpolgármester úr gratulált, és köszöntötte az új gerjeni rendőrt, megígérve. hogy a település segíteni fogja munkáját. JÓZSA MÁRK őrmester 1981-ben született, hatéves koráig Gerjenben élt szüleivel, majd a család Paksra költözött. Nagyszüleihez rendszeresen visszajárt a faluba. 2000-ben végzett a Szekszárd- Palánk Közbiztonsági Gimnáziumban. Majd elvégezte a Budapesti Rendészeti Szakközépiskolát, és 2002-ben a készenléti szolgálat Támogató Kommandójába nyert felvételt. Gyakorlatát Pakson töltötte, itt tetszett meg neki a közrendészeti szolgálat. 2003-tól a Paksi Rendőrkapitányság állományában szolgált, és 2004-ben lett közrendészeti járőr. Majd 2005. január 1-től Gerjen község körzeti megbízottja.- Már gyermekként segítem szerettem volna az embereknek, hogy nyugodtan és biztonságban élhessenek. Ezért választottam a rendőri pályát. Nagyon örülök, hogy Gerjenben lehetek körzeti megbízott. Szeretném, ha munkámmal hozzájárulhatnék, hogy ez a kis Duna melletti település ismét a „béke szigete" lehessen. Szeretnék előadásokat tartani a különböző korosztályok számára iskolás kortól a nyugdíjasokig, ahol az őket érintő közbiztonsági dolgokról tájékoztatnám az érdeklődőket. Ezzel is hozzájárulnék, hogy biztonságban élhessenek. Remélem, hogy minden gerjeni polgár és a polgárőrség tagjai segítségemre lesznek abban, hogy a faluba szívesen jöhessenek a turisták, vendégek, mert tudják, hogy itt nyugodtan pihenhetnek. Máté Dénes
