Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2005. január Országos bajnok lett a paksi túraversenyző csapat A 2004. évi Országos Természetjáró Tájékozódási Csapatbajnokság véget ért. Ebben az évben tizennyolc helyszínen rendeztek versenyt az ország különböző tájegységem. Az első versenyt az Atomerőmű Természetjáró Szakosztálya rendezte, Bakancsos Atom-kupa néven március 13-án. Az utolsó versenyre Mátraházán került sor október 16-án Mátra-kupa néven. A különböző életkori kategóriában lebonyolított versenyben (A, A36, A50 és A60) az Atomerőmű Természetjáró Szakosztálya részéről négy csapat vesz részt évek óta. A tizennyolc versenyből ebben az évben hét versenyen szerepeltek az atomerőmű csapatai. A versenyek összesitése alapján az idén újabb sikerről számolhatunk be. 2004. december 13-án a Magyar Természetbarát Szövetség székházában került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. Az „A36” kategóriában induló NYOM-ASE (Jakab Albert, fBaksa Tamás, Végh Brigitta) összeállítású csapat kategóriájában első helyezést ért el. Az országos bajnoki címet immár negyedszer nyerték el. Az „A” kategóriában induló Squaw női csapat a tizenkettedik helyen végzett (Jakab Éva, Török Erzsébet, Szucsán Marina, Packy Eszter, Pap Katalin). Az „A50” kategóriában induló két csapat közül a PARTOSOK csapata (Wollner Pál, Dománszky Zoltán, Gáljfy Dezsőné, Sárkány Pálné) negyedik lett. Az ATOM-SV (Adorján Antal, Péter Imre, Lukács Vilmos) ötödik. Tolna megyéből még két csapat indult a versenyeken. Szekszárdról az Ifjúsági Unió Bor-ászok nevű csapata (Pappert József, Györfi Gyula, Baka Ferenc, Majkut Milán) az „A” kategóriában negyedik helyen végzett. Bonyhádról a Völgység Turista Egyesület Kőbonzó nevű csapata (Heidinger Tibor, Heidinger Zoltán, Kult István, Kult Istvánná, ifj. Heidinger Tibor) az „A36” kategóriában hatodik lett. Az idén először szervezték meg külön az egyéni túrabajnokságot öt bajnoki fordulóval. Tolna megyéből nőknél Berlinger Anita 9. lett a 14 indulóból. Férfiaknál tBaksa Tamás 6., Baka Ferenc 8., Jakab Albert 10. helyezést ért el a 41 benevezett versenyző közül. Wollner Pál ASE Természetjáró Szakosztály Megjelent a 2005. évi Túraterv A túravezetőkkel közösen 2005-ben is a korábban már megszokott, gazdag programot kínálja az ASE Természetjáró Szakosztálya. Ez évre is jutott 18 db egynapos és 6 db többnapos gyalogtúra, 3 db egynapos és a „szokásos” nyári egyhetes kerékpártúra, „becsúszott” egy vízi túra is, mellyel régi hagyományokat szeretnénk feleleveníteni. Remélem, e gazdag kínálatból mindenki talál magának megfelelőt. A 2004. évben meghirdetett „25 év - 75 km” túramozgalmunk sikerén felbuzdulva ez évben is (immár egész évre) túramozgalmat hirdetünk. Az év folyamán lehetőség lesz szakosztályi arany, ezüst vagy bronz túrázói minősítést szerezni annak függvényében, hogy ki hány túrán vesz részt. Minden túrát a Magyar Természetbarát Szövetség minősítési szabályzata alapján pontozunk (egy túra pontszámát a túra távja és szintemelkedése határozza meg), mely pontokat a túráknál feltüntettük. Arany fokozatra érdemes az a személy, aki legalább 350 pontot összegyűjt, legalább 250 pont esetén ezüst, 150 pont felett pedig bronz fokozat a jutalom. A pontozásba minden, ebben a programtervben meghirdetett túra beszámít január 8-tól november 19-ig, legyen az gyalogos, vizi vagy kerékpáros, tartson egy napig vagy egy hétig. Az értékelést szokásos módon a Mikulás-túrán tartjuk. Az igazolásokat a megjelent Túrafüzet túraleírások alatti kis kockákba kell gyűjteni! így aztán a kis füzet mindjárt több is lett egyszerű programfüzetnél, 2005-ben egyúttal igazolófüzetként is szolgál. Forgasd hát haszonnal a kis könyvet, gyűjtsd a pontokat, és érezd magad jól túráinkon! 2005. évben is tervezünk hegyi kalandtúrákat, melyre váijuk a vállalkozó kedvű jelentkezőket. A túrákról, turista eseményekről, a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókról és további információkról olvashatsz honlapunkon az Intranetén a http://intranet. npp.hu/kozerdekuinfo/tura/, illetve az Interneten a www. ase.hu/tura címeken. Wollner Pál Január 08. Évadnyitó túra és az új év köszöntése Túravezető: Péter Imre Január 15. Bartina teljesítménytúra Túravezető: Jakab Éva Február 19. Dél-Mezőföld Túravezető: Adorján Antal Március 15. Petőfi Sándor-kerékpáros emléktúra Túravezető: Gergely László Március 19. Bakancsos Atom Kupa - Bátaapáti környéke Főszervező: Jakab Albert Március 25-28. Húsvéti túra Túravezető: Péter Imre, Húsvéti túra a Karancs- Medvesben. Április 9. Visegrádi-hegység Túravezető: Gergely László Április 23. Keleti-Bakony Túravezető: Nagy István Május 2-10. Tavaszi kéktúra, Balatonfelvidék - Kemeneshát Túravezető: Péter Imre Május 7. Budai-hegység Túravezető: Wollner Pál Május 13-16. Pünkösdi túra, Zemplénihegység Túravezető: Jakab Albert Május 15. Kerékpártúra Paks környékén Túravezető: Gergely László Május 21. Dél-Mezőföld teljesítménytúra Túravezető: Jakab Éva Június 04. Bakony, Baksa Tamás-emléktúra Túravezető: Gergely László Június 18. Mecsek Túravezető: Adorján Antal Július 11-17. Kerékpártúra Nógrád megyében Túravezető: Gergely László Július 23 - augusztus 1. Vízi túra a Felső-Tiszán Túravezető: Nagy István Augusztus 3-7. Erdély, EKE-tábor Túravezető: Jakab Albert Szeptember 3. Tolnai-hegyhát Túravezető: Végh Brigitta Szeptember 10-11. Kerékpártúra Túravezető: Gergely László Szeptember 17. Gerecse Túravezető: Nagy István Szeptember 19-25. Őszi kéktúra, Kemeneshát-Kőszegi-hegység Túravezető: Péter Imre Szeptember 23-25. Kőszegi-hegység Túravezető: Wollner Pál Október 2. Világ Gyalogló Nap, Alsószentiván - Németkér Túravezető: Jakab Éva Október 15. Gödöllői-dombság Túravezető: Nagy István Október 23. Szekszárdi-domság, Kegyeleti túra Túravezető: Poósz Endre November 5. Balaton-felvidék Túravezető: Wollner Pál November 19. Vértes Túravezető: Gergely László December 3. Mikulás-túra Látogatóban Komjáthy Bélánál a PA Rt. nyugdíjas mérnökénél Komjáthy Béla 1980. június 3-val nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz üzembe helyező mérnöki beosztásba. Mind a négy blokkon dolgozott, közvetlenül részt vett a fizikai indítás előtti munkákban majd végül az üzembe helyezésben. Később a Műszaki Fejlesztési Osztályon nagy szakmai hozzáértéssel, lelkiismerettel végezte a mindennapi munkáját. Rövid ideig az Energetikai Szakképzési Iskolában (ESZI) tanított. 1992. november 2-án 59 éves korában nyugdíjba ment. Béla bácsit dunaszentgyörgyi otthonában kerestem fel, hogy közösen idézzük fel az elmúlt több mint egy évtizedet.- Béla bácsi, hogy érzed magad? Mivel töltőd a nyugdíjas idődet?- Köszönöm jól vagyok. Nemsokára betöltőm a 72. évemet, szerencsére a családi orvosomat nem kell sűrűn meglátogatnom. Egész életemben tevékeny ember voltam. Dolgoztam, és nyugdíjas létemre is dolgozom. A ház körül mindig van mit tenni. Több mint egy éve, hogy házat vásároltunk. Még pár évnek el kell telni, mire minden a helyére kerül. Vetlén, Dunaszentgyörgytől pár kilométerre van egy 300 négyszögöles gyümölcsösünk. Feleségemmel éljük szép csendben a dolgos hétköznapjainkat.- Hogyan kerültél a Paksi Atomerőmű Vállalathoz?- Újsághirdetés útján. Feleségemmel eljöttünk Paksra és érdeklődtünk, hogy képzettségünknek megfelelően tudnak-e foglalkoztatni bennünket. Felvétel ügyben Vámos Gáborral beszélgettünk. Mondhatni, hogy a felvételünk viszonylag hamar megtörtént. Előző munkahelyemen a Borsodi Vegyi Kombinátban is üzembe helyező mérnöki beosztásban dolgoztam. Itt is üzembe helyező lettem, de ez teljesen más munka volt.- Hogyan gondolsz vissza az erőműben eltöltött időre? Van-e olyan emléked, amire a mai napig is szívesen gondolsz viszsza?- Mint műszaki fejlesztő mérnök nagyon sok szép feladatot kaptam - akár csak az osztályon dolgozó mémökkollégáim -, amit meg kellett oldani. Egyedül vagy közösen mindig sikerült. A munka öröme legalább olyan öröm, mint a magánemberként megért öröm. Talán az egyik legizgalmasabb munka az 1. blokk fizikai indítása előtti órák. A négyes bizottságnak (üzembe helyező, kivitelező, üzemeltető és a szovjet szakértők) én is egyik tagja voltam. A fizikai indítás egyik feltétele a hidrogénégető berendezés beüzemelése. Kisebb problémák adódtak. Szerencsére indítás előtt 1 órával sikerült a hibát kijavítani. Közös munka, közös siker. Az 1. blokk fizikai indítása kitűzött időpontban megtörtént. Szép emlékeim közé tartozik a nyugdíjas-búcsúztatásom is. Valamennyi munkatársam ott volt. Nehéz volt a búcsú. A karórát, amit kaptam ajándékba, a dobozában őrzöm, és a vitrinben tartom. Nagyon szép óra. Ha ránézek, a kollégáim jutnak az eszembe.- Van olyan emléked, amire nem szívesen emlékszel vissza?- Talán nincs. Az Energetikai Szakképzési Intézetben, amikor a tanítás megkezdődött, felkértek, hogy a fiataloknak a kémiát tanítsam. A felkérésnek örömmel tettem eleget, mivel fiatal mérnökként az Ungvári egyetemen is tanítottam. Sajnos - tőlem független okok miatt - csak két évig tartottak igényt a munkámra. — Nyugdíjasként jártál-e az erőműben? — Nagyon sok kollégám követett, elmentek nyugdíjba. Ha meglátogatnám a volt munkahelyemet alig találnék ismerőst. Ennek ellenére figyelemmel kísérem az atomerőművel kapcsolatos dolgokat. Részben az Atomerőmű újságon keresztül. — Családról, ha lennél szíves pár mondatot mondani.- Boldog házasságban élek a feleségemmel több mint négy évtizede. Három felnőtt családos gyermekünk van. Két lány és a legkisebb fiú. A szemünk „fénye” az öt unoka. Lehet-e nagyobb öröm egy szülőnek, nagyszülőnek, mint mikor a család együtt van. A családi béke és szeretet, ez éltet bennünket.- Béla bácsi, az életedben nagyon hosszú utat tettél meg. A történelem vihara nem került el. Kérlek, beszélj erről az időszakról!-Valóban. Hosszú lenne elmondani, hogy az elmúlt hét évtized alatt mi minden történt velem és családommal. Ungváron születtem magyarként, de akkoriban csehszlovák állampolgárként, majd magyar, aztán ukrán és végül szovjetként éltem az életemet Ungváron. Tehát a határ többször „átlépett”. Minden alkalommal a vezeték és keresztnevem „átíródott”. Anyai ágon - nagyszülők által - rokoni szálak kötnek Kossuth Lajoshoz. A vele kapcsolatos tárgyi emléket családi ereklyeként őrzöm. 1966-ban áttelepültünk Magyarországra feleségemmel és két lányunkkal. Visszahonosítottak, újból magyar állampolgárok lettünk. 33 évet Ungváron éltem. Az ottani emlékeket mélyen őrzöm a szívemben.- Köszönöm a beszélgetést! További jó egészséget, hosszú életet és sok boldogságot kívánok neked és kedves szeretteidnek! MJ. Mézeskalácsházak a múzeumban Majd’ egy hónapon keresztül (dec. 11 - jan. 6.) volt látható a Városi Múzeumban az a sok mézes remekmű, melyek egy verseny apropóján készültek. Kernné Magda Irén múzeumpedagógus szervezésében és koordinálásában összesen száznyolcvan ember dolgozott azon, hogy minél szebb, ötletesebb alkotások kerüljenek a zsűri elé. 2002 óta minden év végén a múzeum igyekszik „megdolgoztatni” a paksiakat. Először Betlehem-készítő versenyt hirdettek, tavaly szaloncukorfőzésben mérhették össze tudásukat a jelentkezők, míg idén mézeskalácsokból kellett szép alkotásokat készíteni. A lakosság öntevékeny megmozgatása 2004-ben is teljes sikerrel zárult: öszszesen száznyolcvanán tüsténkedtek otthon a konyhában; közülük a legfiatalabb négy-, míg a legidősebb résztvevő hetvennégy éves volt. Öt kategóriában díjazták a pályamunkákat. Ezek szerint az alábbi eredmények születtek: Gyerek egyéniben Kékesi Norma, gyerekcsoportban a Balogh Antal iskola kézműves szakköre és vele holtversenyben az Eötvös utcai ovi Gomba csoportja végzett az élen. A családi kategóriát Vámosi Béláné, édesanyja és gyermekei nyerték, míg Gócza Éva a felnőtt egyéniben, a Mesevár ovi óvónői pedig a felnőtt csoportban vehettek át első díjat. A nagyszerű teljesítményekre tekintettel a nem is olyan szigorú zsűri úgy döntött, hogy a huszonkilenc mézes remek mindegyikét díjazza, ezért második- és különdíjakat is kiadtak. A kóstolás mellett tehát már csak ezért sem távozott senki keserű szájízzel. A december 11-ei eredményhirdetésre érkező vendégek számát elnézve pedig ismét megfogalmazódott: a múzeum épülete egyre szűkösebb az ehhez hasonló népszerű kezdeményezések számára. -ve-Dunakömlődi falinaptár - 2005 A múlt az emlékezetünk, a jelen a cselekedetünk, a jövő az álmunk - tartja a mondás. Úgy tűnik, a Dunakömlődi Faluház nagy jelentőséget tulajdonít e gondolatnak, hiszen amellett hogy számos programot kínál a jelen napjaiban, és gazdag tervekkel várja a jövőt, számos alkalommal állított emléket a múltnak, és elevenítette fel a régi szokásokat a hagyományőrző kiállításokon, rendezvényeken. Most egy újabb példával állt elő, amit közreműködők, támogatók összefogásával sikerült megvalósítani. Egy falinaptár keretében állítottak emléket a dunakömlődi általános iskolának, amiről elmondható, hogy egykori, hiszen 2004 szeptemberében megszűnt. Az iskola utolsó tanévének tanulóit, óvodás csoportját és pedagógusait örökítették meg a fotókon, melyek a 2005. évi dunakömlődi falinaptárat díszítik. A naptár a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával, a Paksi Közművelődési Kht. kiadásában és a dunakömlődi faluház vezetőjének, Bodó Katalinnak gondozásában jelent meg. A kiadványt Molnár Gyula szerkesztette, és a fotókat is ő készítette. Az érdeklődők a faluházban juthatnak hozzá a falinaptárhoz. Lovásziné Anna
