Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-01 / 8. szám
2004. augusztus ATOMERŐMŰ 3. oldal Dr. Aszódj Attila a paksi atomerőmű miniszteri biztosa volt... A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktorának vezetőjét 2003. május 9-én nevezte ki a gazdasági miniszter miniszteri biztossá. Kettős feladatát - a 2. blokki helyreállítási munkák szakmai támogatását, valamint az OAH, az atomerőmű és a Gazdasági Minisztérium munkájának koordinálását - 15 hónapon keresztül látta el, amikor is elnyerte a BME Nukleáris Technikai Intézetének (BME NTI) igazgatói posztját. Miniszteri biztosi megbízatása ezzel megszűnt, de az atomerőművel való kapcsolata nem, hiszen az intézet igazgatójaként továbbra is szoros kapcsolatban áll majd a PA Rt.-tal. Az atomenergetikával foglalkozók számára nem ismeretlenként vált miniszteri biztossá: fiatal kora ellenére számtalan kutatási projektet, publikációt tudhat maga mögött, több kitüntetés birtokosa, szakmai és oktatási tevékenysége jelentős, emellett a szakmai közéletben is aktív szerepet vállal. — Több okot is hallani a felmentésével kapcsolatban: egyrészt a törvényi szabályozás megváltozása merül fel lehetséges okként, másrészt az új megbízás összeférhetetlensége a miniszteri biztosi poszttal. Vagy esetleg másról van szó? — Évek óta készülök a BME NTI igazgatói teendőinek ellátására, hiszen az egyetemen dr. Szatmáry Zoltán professzor úr három éve deklarálta, hogy 2004 júniusa után már nem szeretné betölteni ezt a pozíciót, én pedig úgy gondoltam, kellően nagy szakmai kihívás lenne számomra az ő munkájának folytatása. Amikor 2004 márciusában az egyetem kiírta az intézetvezetői pályázatot, megkerestem dr. Csillag István miniszter urat, és tudattam vele, hogy pályázni szeretnék, hiszen a szakmai pályámon ez egy fontos állomás lenne. Miniszter úr tudomásul vette a szándékomat, és amikor az egyetemi testületek döntései alapján júniusban véglegessé vált, hogy elnyertem az NTI igazgatói posztját, újra leültünk értékelni a helyzetet. Miniszter úrnak az volt az álláspontja, hogy az üzemzavar utáni eseménydús, intenzív koordinációt igénylő időszak lezárult, ráadásul időközben a nukleáris biztonság felügyelete a kormányon belül átkerült a gazdasági miniszter felelősségi köréből a belügyminiszterhez. Az intézeti igazgatói kinevezéssel az én feladataim is megszaporodtak az egyetemen, és jóval nagyobb felelősség is hárul rám. így a GKM-ben az a döntés született, hogy a minisztérium a továbbiakban nem tart fenn Paksra kiküldött miniszteri biztosi pozíciót.- Hogyan értékeli az elmúlt bő egy év eseményeit, egyben a 2003 májusa óta elvégzett munkát?- Ahogy a kezdetektől fogva mondtam: a 2. blokki üzemzavar egy nagyon komoly műszaki probléma, aminek a biztonságos felszámolása igen alapos előkészítést igényel. Ráadásul egy nem szokványos helyzetet nem szokványos eszközökkel kell kezelni, így számos szakterület gondos és összehangolt munkájára van szükség. Az orosz fél és az atomerőmű szakemberei rendelkeznek a megfelelő szaktudással, a lényeg az, hogy olyan munkalégkör uralkodjon, amelyben a műszaki és biztonsági kérdéseket nyíltan és őszintén meg lehet vitatni. Csak ez lehet ugyanis a garancia arra, hogy az elhárítási tevékenység hatékony és sikeres lesz. A miniszteri biztosi pozícióból szemlélve az elmúlt 15 hónapot én úgy látom, hogy a biztonságközpontú gondolkodásban jelentős pozitív fordulat következett be Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettesi kinevezésével, és azt remélem, hogy a biztonsági kultúra javítására elinditott program - amelynek még az elején jár az atomerőmű - sikeresen végigvihető lesz. Műszaki értelemben is rengeteg dolog történt 2003 májusa óta. Az elmúlt év nyara a valós helyzet felmérésével telt, ami nagyon izgalmas volt. Jó volt látni, hogy a Havaria csoport révén milyen ütőképes csapattal rendelkezik az erőmű a rendkívüli helyzetek felmérésére és kezelésére. A Helyreállítási Projekt pedig azon dolgozott, hogy a szerelőaknát leválaszthassák a blokk többi részétől, és önállóan „üzemeltethetővé” tegyék. Az elhárítást végző vállalkozó kiválasztása, majd a kapcsolattartás az orosz féllel szintén sok munkát igényelt. Azt sajnálom, hogy a TVEL-lel történt 2003. szeptemberi szerződéskötés után kicsit leeresztett a csapat, és az elemző-tervező munka intenzitása Magyarországon lecsökkent, de úgy látom, mára újra magasabb fordulatszámot vett fel a helyreállítás előkészítésével foglalkozó csapat. A helyreállítási projekt mellett a PA Rt. másik, nagyobb erőforrást lekötő tevékenysége a 2. blokk újbóli üzembevételének előkészítése volt. Járva a világot egy dolog egyértelműen kijelenthető: a teljes nukleáris szakma figyelme övezi a paksi 2. blokk és a sérült üzemanyag sorsát, a blokkon folyó tevékenységet, és Amerikától Európáig szurkolnak a paksi atomerőműnek, hogy biztonságosan és eredményesen számolja fel a tavalyi üzemzavar következményeit.- Régóta készült a Nukleáris Technikai Intézet igazgatójának, és a kinevezése szakmailag is jelentős elismerés. Miből fog állni ezután a munkája?- A BME NTI egy 50 fős intézet, amely a hazai nukleáris technikai oktatás központja. A BME és más hazai egyetemek hallgatóinak oktatásán túl fő feladata az ország egyetlen oktatóreaktorának üzemeltetése, és számos kutatási terület gondozása. A 100 kW teljesítményű, ún. medencetípusú oktatóreaktor 1971 óta üzemel, mostanra megérett számos rendszerének felújítása. A reaktort üzemeltető és karbantartó, kis létszámú személyzet zöme a reaktor üzembe helyezésekor kezdte meg munkáját, így mára sajnos a legtöbben elérték vagy bőven át is lépték a nyugdíjkorhatárt. A közeli jövő egyik legfontosabb feladata számomra, hogy fiatal gépész és villamos technikus szakembereket vegyek fel az intézetbe, akik 2-3 év alatt elsajátíthatják az oktatóreaktor üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos teendőket, és a következő 30 évre biztosíthatják a reaktorunk biztonságos üzemét. A nukleáris biztonsággal kapcsolatos szabályok ránk ugyanúgy vonatkoznak, mint az atomerőműre, így például 2007-ben lesz aktuális az oktatóreaktor időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálata (IBF), ami nagyon nagy feladat az NTI kis létszámú személyzete számára. Nagyon fontos az intézet számára a kutatás-fejlesztés, illetve a műszaki szakértői tevékenység. Több területen, pl. a reaktorfizika, a termőhidraulika, a radiokémia területén unikális szaktudással, egyedi speciális műszerekkel és számítógépi eszközökkel rendelkezünk, így számos műszaki probléma megoldásában az atomerőmű és a nukleáris biztonsági hatóság segítségére vagyunk. Az atomenergetikán kívülről is kapunk megbízásokat: régészeti, orvosi vonatkozású nukleáris kutatások is folynak az intézetünkben, számos nemzetközi, újabban több európai uniós projektnek vagyunk résztvevője, és külföldi hallgatókat is rendszeresen fogadunk kísérletek, mérések vagy éppen doktori kutatómunka keretében.- Sok időt töltött itt az elmúlt I évben, és bár bizonyára az új beosztás is jelentős erőfeszítéseket igénye! majd, azért biztosan több szabadideje lesz. Mire is?- Sajnos mindig sokat dolgozom, a szabadidővel folyamatosan hadilábon állok. Ez év januárja óta azonban van egy komoly motiváció, ami arra sarkall, hogy ne csak a munkára koncentráljak: hamarosan 7 hónapos lesz kislányunk, Aszódi Anka, aki már eddig is nagyon sok örömöt szerzett nekünk. Ő és feleségem, Edit, nagyon örül annak, hogy mostantól egy kicsit több időt tölthetek velük.- Köszönöm a beszélgetést! Ertyedi Bernadett Átadták a Deák Ferencről elnevezett hajót Folytatás az 1. oldalról. Ezt a hiányt pótolhatja a „Deák Ferenc”, amely egyedüli személyszállító hajó Budapest és Mohács között. Reményét fejezte ki, hogy a hajó sokáig szállítja majd az utasokat, és ad helyet rendezvényeknek. Kováts Balázs, a PA Rt. térségi kapcsolatokért felelős vezető mérnöke, aki ezer szállal kötődik a Dunához, üdvözlő beszédében kitért a „Haza bölcsé”-nek Pakshoz fűződő kapcsolatára, majd beszélt az új hajó „nagyapjáról”, a régi Deák Ferencről. Az 1896-ban épített lapátkerekes gőzös túlélte a világháborúkat, napi rendszerességgel szelte a Dumajd tíz éven át Budapestnél volt kikötve Duna Gyöngye néven. Érdekes, hogy akkoriban építették az „ifjú” Deák Ferencet. Kováts Balázs szólt a Paks nevű előbb vontató, majd tolóhajóról is, mely Balatonfiireden készült, majd gratulált a tulajdonosnak az új szerzeményhez. Búcsúzóul „Jó vizet!” kívánt a kapitánynak, és ajándékként annak a kiállításának egy fotóját nyújtotta át, mely tavaly volt látható a szakközépiskolában és a képtárban. A Felkelő nap háza című tárlatot Kiszl Károly nyitotta meg, ám a fotó nem csupán ezért kerül a hajóra: a gyűjtemény képein a dunai napfelkelte ezernyi pillanata látható, a Dunáé, melyen immár a „Deák Ferenc” is szállítja az utasokat. Vöröss Endre na hullámait Budapest és Mohács között. „Eseményszámba ment, amikor feltűnt a Duna kanyarulatában a Deák” - emlékezett viszsza azokra az időkre Kováts Balázs. A mostani hajó elődje 1968-ig futott, Egyetemi tanszékvezető látogatása a tűzoltóságon Július közepén dr. Jakabházy László egyetemi tanszékvezető azzal a céllal tett látogatást Pakson, hogy az Atomerőmű Tűzoltóság rekreációs tevékenységével ismerkedjen. Dr. Jakabházy László élsportban elért sikerei közismertek. A jégkorong tizenhétszeres bajnoka, az FTC- nek háromszor volt szövetségi kapitánya és válogatottjának 86-szor tagja. Edzőként magyar bajnokok, olimpiai és világbajnokok kerültek ki keze alól jégkorongban, labdarúgásban és birkózásban. A Testnevelési Egyetemnek 30 éve tanára. A rekreációs tanszék vezetője és az egyetemi tanári kinevezés várományosa. Számtalan publikációja, könyve jelent meg. Sportoló, pedagógus és pszichológus egy személyben. A rekreációt országos sportegészségügyként kezeli.- Milyen benyomást szerzett az Atomerőmű Tűzoltóságról? - kérdezem Jakabházy urat az erőműben és a tűzoltóságon tett látogatását követően.- Megbizonyosodtam a magas fokú szervezettségről. A tűzoltók gyakorlati és elméleti munkáját magas színvonalú felszerelés biztosítja, ami az ország többi tűzoltóságának mintaként szolgálhat. A gépek, berendezések mellett a hozzáállás és az az eszmei érték, amivel a testnevelést és a sportot itt kezelik, rendkívüli módon példamutató. Mindenki előtt ismert a tűzoltók veszélyes munkája, komoly, életveszélyt jelentő szakmája, és e tekintetben itt különösen figyelemre méltó az emberek motiváltsága.- Milyennek látja a sporttevékenységet?- Érdeklődésem központjában a tűzoltók kondícionális edzettségi szintjének növelése és a sportfoglalkozások változatosabbá tétele állt. Úgy látom, csupán a sporttevékenység változatosabbá tételében lehetne előrelépni, hisz már nagyon sok mindent megteremtettek. Fontos, hogy a tűzoltók erőnlétileg és lelkileg is egészségesek legyenek. Döntő helyen áll az állóképesség, a gyorsaság, a fizikai kondícionális állapot, de mindezen felül kell egy olyan tudat, olyan gondolkodásmód, amivel felvállalják a veszélyt. Ez nem könnyű feladat, ez már a szakma csúcsa. Paks ebben első helyen áll. A tűzoltóknál alapvetően fontos a kellő lelkűiét, motiváltság megszerezése.- Miként összegzi a látogatás eredményét?- A magam részéről szorgalmazni fogom a Testnevelési Egyetem és az Atomerőmű Tűzoltóság közötti együttműködési megállapodás létrejöttét. Nagyon sokféle módon tudnánk segiteni egymást. Részünkről különböző képzéseket ajánlanánk fel, és olyan sportoktatói végzettség megszerzéséhez segítenénk a tűzoltókat, amivel életvitelüket erősíthetnék. Az atomerőmű saját tapasztalatainak előadások keretében történő átadásával tudna támogatni bennünket. A nagy gyakorlattal, hivatástudattal rendelkező tűzoltók magas lelkierkölcsi szintet közvetíthetnének, és meggyőződésem, hogy e tekintetben az Atomerőmű Tűzoltóság élenjár.- Mit vall ars poétikájának?- Fáradj el, hogy pihent legyél! — ez az én életfilozófiám alapja. Először dolgozni kell, minden területen és nagyon keményen. Ezt őszintén vallom, és 65 évesen, saját életmódom rá a bizonyíték. Fontos, hogy erőnlétileg mindennap képezzük magunkat. Pakson is hasonló emberekkel találkoztam, legalább 20-25 olyan fiatalt ismertem meg, akikről látszik, hogy jó kezekben van az atomerőmű.- Köszönöm a beszélgetést! Lovásziné Anna III. Daróczy-virtusúszás Remek, vízbe csalogató idő várta július 24-én a harmadik alkalommal megrendezett Daróczy-emlékverseny résztvevőit. Ok jöttek is szép számmal, pontosan 112-en neveztek a Paks-Kalocsa táv leúszására. A rendezvény fő célja, hogy felelevenítse a paksi távúszó hagyományt, sőt az elődök által leúszott táv megduplázásával nem Úszódig, hanem Kalocsáig jutni. Emellett bizonyítani, hogy az atomerőmű környékén nincsen semmilyen, az élővilágra káros kibocsátás. A rajt előtt felhívták a figyelmét az úszni vágyóknak, hogy ezen a megméretésen nem az eredmény az elsődleges, sokkal fontoemléket állít a város egykori szülöttjének, kinek egyik ősének földi maradványait egyébként július közepén találták meg a plébániatemplom altemplomában. A nemes vetélkedés főszervezője, Gyulai János ehhez hozzátette: Beregnyei Miklós helytörténésznek, lapunk főszerkesztőjének múlhatatlan érdemei vannak a virtusúszás létrejöttében. Ő volt az, aki megtalálta a Daróczyak kiemelkedő teljesítményéről tanúskodó iratokat, és ennek nyosabb a táv biztonságos teljesítése. A vízben vigyázzanak magukra és figyeljenek egymásra is, s ha kell, vegyék igénybe a kísérőcsónakok segítségét. A legfontosabb ugyanis az, hogy annyian érkezzenek meg a túlpartra, amennyien elindultak. Bagdy László az önkormányzat nevében köszöntötte a sportembereket. Elmondta: örül, hogy idén is megrendezik a virtusúszást, mellyel méltó mán hívták életre a megméretést. Tavaly a távot leúszó 67 fő után komoly eredmény, hogy idén a résztvevők száma jelentősen meghaladta a százat. Összesen 32 településről jöttek, hogy teljesítsék az Országos Olimpiai Ötpróba utolsó Tolna megyei részét, melyért négy pont ütötte az úszók markát. Érdekességképpen: még egy Hollandiában élő magyar származású hölgy is „virtuskodott”. A legfiatalabb úszó a tizenhárom éves Kaszab Róbert, míg a mezőny doyenje a hatvanegy esztendős Balogh László volt, akiket a tizenöt kilométeres táv megtétele után Daróczi Attila ajándékozott meg. Vöröss Endre