Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-08-01 / 8. szám
Augusztus 20. Az első állami ünnep az Európai Unió keretein belül. Ráadásul, jellegénél fogva talán az egyik legfontosabb ünnepünk. Az államalapításról van szó, az egyház pedig a magyar történelem egyik legnagyobb alakjára emlékezik, a középkori keresztény magyar állam létrehozójára, Szent Istvánra. Arra a Szent Istvánra, aki ezer évvel ezelőtt Magyarországot a középkori keresztény európai államokkal egyenrangú országgá tette. Fontos azonban megemlíteni, hogy apja, Géza fejedelem érdemei sem elhanyagolhatók. A 955-ös augsburgi és a 970-es balkáni (arkadiopoliszi) vereségek a magyar fejedelmek számára világosan jelezték: súlyos kockázat nélkül a korábbi út tovább már nem járható. A Magyar Nagyfejedelemség végveszélybe jutott, mindenfelől ellenséges országok és népek vették körül, s ez az ellenséges gyűrű előbbutóbb teljes megsemmisítéssel fenyegette. A 970-es évek elején különösen a Bizánci Birodalom bizonyult félelmetes ellenfélnek, hiszen Bulgária elfoglalása után a görög császár diadalmas légiói elérték a magyar határt, a Duna-Száva vonalát. Ebben a rendkívül kritikus helyzetben az új nagyfejedelem, Géza (kb. 972-997) külpolitikája mentette meg a magyarságot. Géza nemcsak véglegesen beszüntette a kalandozó hadjáratokat, hanem a bizánci veszély árnyékában - véget vetve a korábbi ellenséges viszonynak - rendezte kapcsolatait a német uralkodóval. Kérésére - I. Ottó császár egyetértésével - 972-ben a mainzi érsek alá tartozó térítő püspök irányítása mellett német papok és szerzetesek kezdték meg a nyugati kereszténység szervezett terjesztését a magyarság körében. Tulajdonképpen a 972-es esztendő az az időpont, amikor a magyar nép - német segítséggel - hivatalosan elindult a Nyugat-Európához való csatlakozás útján. Az úttörés tehát kétségtelenül Géza érdeme. 973-ban Quedlinburgban, az „összeurópainak” mondható gyűlésen a békekötés nyomán magyar-német politikai szövetség jött létre, s ez egyértelműen jelezte: a német birodalom a magyar-bizánci viszályban a magyarok mellett áll. A német császár ugyanis nem fogadhatta el azt, hogy a Magyar Nagyfejedelemség esetleges bekebelezése nyomán a görög császár jelentős teret nyeljen a német birodalom tőszomszédságában. Ez a középeurópai hatalmi egyensúly drasztikus felborulását jelentette volna a német császárság kárára. Szent István pedig pogány (helyenként ortodox befolyást mutató) családi környezetből kiemelkedve vált a latin rítusú keresztény hit meggyőződéses hívévé, amely életének meghatározó, minden lépését megszabó élménye volt egyben. Egy új magyar államot hozott létre, amely erőteljes német hatásokat fogadott magába, de sajátos magyar jellegét és függetlenségét megőrizte. Ő vetette el a kereszténység terebélyes fává növő magvát Magyarországon. Uralmának a koronázás - az Isten kegyelméből való országiás elfogadása - új legitimációt adott. Leverte a vele szembeszegülő törzsi vezetőket, s uralkodása végére a Kárpát-medence egésze felett érvényesült fennhatósága, ezzel ő tekinthető a mai értelemben vett Magyarország megteremtőjének. Azt meg kell azonban említeni, hogy a magyar közgondolkodásban az államalapítás időszaka az első magyar király hosszú, közel négy évtizedes uralkodásával azonos. Valójában ezt az időszakot célszerűnek látszik némiképp meghosszabbítani. István halála után ugyanis a magyar állam tartós válságba került. A királyi dinasztia tagjai között minden nemzedékben fegyveres harcba torkollott a trónöröklés kérdésének eldöntése, s a válságot tovább mélyítette, hogy a belviszályokba a Magyar Királyság hűbéri alávetésére törő német uralkodók rendre beavatkoztak egyik vagy másik fél pártfogóiként. Egy rövid, néhány éves időszakra a magyar állam függetlensége el is veszett, amikor Orseoló Péter III. Henrik hűbéreseként uralkodott. Nagyon is reális lehetőség volt tehát, hogy Istvánnak a birodalomtól független királysága csupán múló epizód lesz a középkor történetében, s Magyarország a birodalomnak alávetett tartományként találja meg a helyét Közép-Európában, mint ahogy Csehország esetében is történt. A válságból csak all. század végére sikerült kilábalni, I. László és utóda, Kálmán király uralkodásának idején. A korábbi évtizedekben a puszta létéért küzdő Magyar Királyság alapítása után száz évvel immár hódításra is képes hatalommá vált, melynek terjeszkedési törekvéseivel legtöbb szomszédjának előbb vagy utóbb szembe kellett néznie. István 1038. augusztus 15-én halt meg. Az általa alapított székesfehérvári bazilikában temették el. 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Ezzel a lépéssel már tulajdon százada, all. század a legnagyobb elismerést adta meg neki, amelyben földi ember akkor egyáltalán részesülhetett. A Magyar Királyság megalapítója, a kereszténység magyarországi meggyökereztetője az emberek tudatában immár visszavonhatatlanul égi magasságokba emelkedett, egyszersmind e világi utóéletében minden szabadság és kiváltság foglalata, letéteményese lett. Látjuk tehát, hogy európai létünk nem 2004. május 1-jén kezdődött, hanem több mint ezer évvel ezelőtt, és augusztus 20-án nemcsak szimplán az államalapítást ünnepelhetjük, hanem azokat a törekvéseket és sikereket is, amelyeket Szent István ért el a magyar állam európaivá tételében. Balaton-átúszás 2004 A ma már hagyománynak tekinthető Balaton-átúszás a nyár egyik legjelentősebb, teljesítmény-orientált, nagy tömegeket megmozgató sporteseménye a magyar tengernek. A különleges hangulatú rendezvényen élsportolók és főleg az egészséges életmódra nyitott hazai és külföldi nagyközönség egyaránt szerepeltek. Tették mindezt annak ellenére, hogy a megelőző napok időjárása a tervezett időpontban csaknem lehetetlenné tette a megvalósítást. A napokig tartó viharos erejű szél és az október elejét idéző hőmérsékletek 20 °C alá hűtötték a tó vizét. A táv Révfülöp és Balatonboglár között 5200 m. Egy felkészült úszó számára is ez több órás, folyamatos vízben tartózkodást jelent. (Az idei rekordidő 1 óra 8 perc volt.) A túlhűlés veszélye tehát fokozottan fennállt. Ezzel magyarázható, hogy a tavalyi közel tizenegyezer úszóval szemben alig ötezren próbálkoztak az idén. De ez is óriási eredmény! Úszott nyugdíjas korú veterán és alig tízéves gyermek. A Paksi Atomerőmű Rt. mint a tömegsportra hagyományosan nyitott, odafigyelő és érzékeny támogató, először jelent meg szponzorként a rendezvényen. Az erőmű lógójával ellátott pavilont sok százan keresték fel. Nemcsak a rendkívül népszerű emléktárgyak vonzották a látogatókat, rengeteg érdeklődő kérdésre is választ kellett adni. Egy gyakori válasz: egészséges életmód nem képzelhető el egészséges környezet nélkül, egészséges környezet tiszta energia nélkül. Ahol tiszta energia kell, ott az atomenergiának helye van. Kemenes László A BME ÚJONNAN KINEVEZETT REKTORA Dr. Molnár Károly A Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának elnökét, dr. Molnár Károlyt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) eddigi rektorhelyettesét 2004. augusztus 1-jével az egyetem rektorává nevezték ki. Dr. Molnár Károly 1944-ben született Budapesten. A BME Gépészmérnöki Kar Vegyipari Gépész Szakán szerzett okleveles gépészmérnök diplomát. Tanulmányai befejezése után is az egyetemen maradt, és tanársegédként folytatta munkáját. A diploma megszerzésétől kezdve folyamatosan a Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszéken dolgozott. Egyetemi adjunktus, docens, tanár, tanszékvezető, dékánhelyettes, dékán, majd 2000-től rektorhelyettesként tevékenykedett. Megszerezte a műszaki doktori, a műszaki tudomány kandidátusa és a műszaki tudomány doktora fokozatot. Komoly oktatási, tudományos, kutatási és szakmai közéleti tevékenységet folytat. Részt vesz számos hazai szakmai szervezet munkájában. Néhányat kiemelve, elnöke és tagja a Magyar Tudományos Akadémia több bizottságának, elnöke az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Műszaki Tudományos Tanácsának, tagja a Magyar Professzorok Világtanácsa elnökségének és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület választmányának. Jelentős nemzetközi szervezetek magyarországi képviselője, aktív közreműködője. A TVK Rt. Igazgatóságában 1994-től 1998-ig elnökként, majd elnökhelyettesként tevékenykedett. A Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának 1998-ban elnöke, majd két évig a felügyelőbizottság tagja, és 2002. szeptember 6-tól ismét az igazgatóság elnöke. Dr. Molnár Károly éppen külföldön tartózkodott a hivatalos ünnepi rendezvény idején - amikor is a köztársasági elnök többek kinevezését adta át -, ezért a kinevezési okmányokat az oktatási miniszter nyújtotta át részére egy későbbi időpontban. A megbízatás 2004. augusztus 1-jétől négy év időtartamra szól.- Milyen előzmények után kapta meg kinevezését? Folytatás a 2. oldalon Az erőműben tartotta ülését a TEIT Dr. Kocsis István vezérigazgató meghívására a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás július 14-én az erőműben tartotta ülését. Az erőmű körüli 13 település polgármesterei részletekbe menő tájékoztatást kaptak a 2. blokk újraindításának előzményeiről, az engedélyeztetés folyamatáról és az újbóli üzembe vétel lépcsőiről. A vezérigazgató úr megnyitójában elmondta, hogy az erőműnek nincsenek titkai, kapcsolata a környezettel, a hatóságokkal, a médiával kiegyensúlyozott. Kiemelten fontos közlésnek tartotta, hogy a 2. blokkot a sérült fűtőanyag eltávolításának időszakára leállítják. Kovács József üzemviteli igazgató összefoglalta a PA Rt. előtt álló legfontosabb feladatokat. Rámutatott az átgondolt előkészítésre, a munkák logikai összehangolására, a biztonság prioritására. Buránszky István teamvezető részletesen bemutatta a 2. blokki 1. aknában és annak környezetében elvégzett munkákat, továbbá a leválasztás menetét, ismertette a kiépített autonóm segédrendszereket. Ezt követően az újraindítás folyamatának menetét hasonlította össze a főjavítások utáni szokásos indítási menetrenddel. A több órán keresztül folyó tájékoztató előadásokat gyakran szakították félbe a polgármesterek érdeklődő kérdései, amelyekre minden esetben részletes, pontos válaszokat kaptak. Átadták a Deák Ferencről elnevezett hajót Ünnepélyes keretek között köszöntötték augusztus 5-én a paksi kompkikötőben a Deák Ferenc-motorost. A felújított, légkondicionált teremmel is ellátott, kétszáz személyt befogadni képes hajót tavaly vásárolta Németországban a Charon Bt. Az összejövetelen Kiszl Károly, a cég ügyvezetője ismertette a hajó paramétereit. Az új vizi jármű 34 méter hosszú, négy méter széles, és 139 tonnát nyom. A felújítása fél évet vett igénybe. Dr. Csaba Attila, a GKM vezető főtanácsosa köszöntőjében elmondta: korábban az állami kézben lévő hajózási társaság, a Mahart bonyolított le személyforgalmat a Duna magyarországi alsó szakaszán, ám jó ideje nem volt ilyen lehetőség a hajózni vágyó emberek előtt. Folytatás a 3. oldalon
