Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

2004. június ATOMERŐMŰ 13. oldal Dél-mezőföldi teljesítménytúra (30 km) Ez a túra most került először meg­rendezésre. Csak a megyében volt meghirdetve, így Bajáról 6 fő és Szekszárdról 3 fő csatlakozott hoz­zánk. Május 22-én harminc rettent­hetetlen túrázó szánta el magát, hogy teljesítse hét órán belül a Vajta-Paks tá­vot. Rettenthetetlen, mert lehűlést, kiadós zivatarokat jelzett a meteorológia. Ez a túraútvonal teljesen új, tavaly járták be, jelölték meg a fákat korrektül, piros sávval, hogy a jelölés hiánya miatt a túrázók ne tévedjenek el. Ez nagyon fontos szem­pont, főleg a teljesítménytú­ránál. A közeljövőben jelenik meg a terület turistatérképe. Bérelt busszal utaztunk Paks- Nagydorog-Vajta útvonalon. Vajta előtt letértünk a 63-as útról egy eldu­gott autós pihenőbe, és kiszálltunk. Egy darabig a főúttal párhuzamosan indultunk visszafelé a homokos úton, majd bevettük magunkat az akácer­dőbe. Az erdő szélén, a bikácsi Ökör­hegyen gyönyörű árvalányhajas mező tűnt elő (fokozottan védett természeti érték). Nem győztünk gyönyörködni, míg elhaladtunk mellette. Egy háborí­tatlan „őserdőbe” vitt az utunk, mely­ben szinte sötét volt a hatalmas fák összeboruló lombkoronája miatt. A németkéri Látó-hegyet övező lápos réten vágtunk keresztül, melynek kö­zepén még áll a gémeskút. Itt ellenőr­ző pont volt kijelölve, ami egyik elen­gedhetetlen része a teljesítménytúrá­nak. Jakab Albert, a túra szervezője és vezetője itt kiosztotta az eddig há­tizsákjában cipelt dobozos ivóleve­­ket. Mindjárt még szebb lett a világ. Innen már mindenki saját tempójá­ban folytathatta a túrát. Rögtön az élre vágtunk, mert onnan még van esély vadállatokat megpillantani. Pár őzet eddig is láttunk megugrani a sűrűben, egy nyúl hosszan futott előttünk a csa­páson, meg-megállva, míg alkalmas rést nem talált a magas fűben, hogy el­illanjon. Vagy a civilizáció közelsége, vagy a ritkább, telepített erdő okozta, de már az út hátralévő részé­ben nem volt több ilyen él­ményünk. Több méhészet te­lepült ki a hófehér ruhában pompázó, mámorító illatot árasztó akácerdőbe. Szorgos méhek zsongtak mindenfelé. Az egyéni tempónk is ke­vésnek bizonyult a vezetés­hez, mert legutoljára indult túravezetőnk utolért ben­nünket, beszélgettünk egy kicsit, majd előrement szemrevételezni a követke­ző ellenőrző pontot, s rövi­desen eltűnt a szemünk elől. A cseresznyés-erdei iskola udvarán volt az ellenőrző pont. Innen már is­merős helyen jártunk - a kiszáradt ta­vak partján, az Ürge-mezőn, végül a városunkon keresztül ki a Halászcsár­dához. Egy babgulyás, hozzá sajtos pogácsa elfogyasztása közben felem­legettük egy-egy túra élményeit. Felejthetetlen napot töltöttünk együtt, kellemesen elfáradtunk, megis­mertük környezetünk páratlan értékeit. Köszönet a szervezőknek. gyulai Avon egynapos gyaloglás az életért Negyedik alkalommal rendezte meg ez a kozmetikai termékeket előállító és forgalmazó cég jótékonysági sportrendezvényét 2004. június 5- én, szombaton. A résztvevők feladata, hogy ado­mányt gyűjtsenek, melyből azután a nők leggyakoribb rákos betegségé­nek, az emlőráknak szűrésére alkal­mas speciális berendezéseket (mam­­mográf) vegyenek a kórhá­zaknak. Az ország 22 váro­sában 39 ilyen berendezés működik, melyek közül há­rom az Avon jóvoltából ke­rült a helyére. Az idei gyűj­tésből a Zala Megyei Kór­ház elavult, használhatatlan berendezését cserélik le. Az erőmű dolgozói nem először vesznek részt ebben az akcióban. Szalainé Kern Mária fáradhatatlan szervező munkájának köszönhetően idén húszán vágtak neki a nem könnyű feladatnak: Budai Károlyné, Dórnak Gábomé, Egyed József, Gattyán Edit, Gyulai Ilona, Gyulai János, Kiss Anna­mária, Kissné Farsang Erika, Kovács Eszter, Kovács Lajos, Krizák János, Krizák Jánosné, Lukács Tibomé, Miklóssy Erzsébet, Oláh Mária, Riszter Margit, Romposné Füller Má­ria, Szalainé Kém Mária, Szeri Ferenc és Zentainé Arany Csilla. Szentendre főterén történt a neve­zés, rajtszámok és alkalmi emblémás pólók átvétele. Tíz órától neves sze­mélyiségek, sportolók üdvözölték pár szóban a megjelenteket - termé­szetesen mindegyikőjük részt is vett a gyaloglásban. Közös bemelegítés után nekivágtunk a 22 km-es távnak. Nagyon nehéz volt összehangolni lépteinket, mert voltak, akik készül­tek erre a gyaloglásra (Dórnak Gábomé, Kovács Lajos), részt vettek a Vajta-Paks 30 km-es teljesítmény­túrán, voltak, akik ennél a távnál már többet is autóztak valamikor. Mivel négyezer ember haladását kellett biztosítani minimális forgalomkorlá­tozás mellett, ez nem kis feladatot jelentett a szerve­zőknek. Sok résztvevő ked­vét szegte a lassú tempó, a lépten-nyomon megállás. Talán egy rövidebb távon nem húzódna szét a me­zőny. Kisebb csoportokban a város egy-egy forgalmas helyén sétálva nagyobb fi­gyelmet keltenénk. Kellemesen elfáradva az esti órákban értünk haza. Köszönetét mondunk dr. Kocsis István vezérigazgató úrnak, hogy felvállalta az adományozó sze­repét, és ezzel lehetővé tette, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. képviseletében részt vegyünk ezen a nemes megmoz­duláson. gyulai Gyermeknap, ajándékba Vannak olyan emberek, akik önzet­lenül, nem sajnálva pénzt, fáradsá­got, igyekeznek másoknak örömet szerezni, a gyermekeknek boldog mosolyt varázsolni az arcára. Már a hatodik gyermekzsúrt ren­dezte Hrivik Lászlóné családja má­jus 21-én dunakömlődi családi házuk udvarán. Az összejövetelre ezúttal a Mesevár Óvoda Maci csoportja, a Balogh Antal Általános Iskola ötödik és a dunakömlődi iskola negyedik osztályosai, valamint a Paksi Sport­egyesület Margaréta Mazsorett- és Twirlingcsoportja voltak hivatalo­sak. A gyermeknapi rendezvényt je­lenlétével megtisztelte a szekszárdi Területi Gyermekvédelmi Szakszol­gálat igazgatója, dr. Soós László, Béndek Ferencné gyermekpszicho­lógus, és a paksi Családsegítő Köz­pont két munkatársa. A családi gyermeknapot mazsorett- és twirl ingbemutató nyitotta. A tízó­rait követően játékprogram várta a gyerekeket, majd ellátogattak a falu­házba. A finom ebédet követően dél­utánig játszadoztak az udvar zöld gyepén, a babaházban, a hintán és a homokozóban. Összemérték tudásu­kat ügyességi versenyen és találós­­kérdés-vetélkedőn, de ha kedvük úgy kívánta, a szoba hűvösében tévéztek, videóztak. Amerre a szem tekintett, játszadozó gyerekeket látott. A pedagógusok és a szülők is na­gyon szép kezdeményezésnek értékel­ték ezt a gyermeknapot. Mint mondták, furcsa a mai világban, hogy valaki erre vállalkozik. Egyáltalán nem megszo­kott, hogy egy család nagyobb gyerek­társaságot lásson vendégül, de az bizo­nyos, hogy a gyerekek jól érzik magu­kat, örülnek, hogy kiszakadhatnak a megszokott környezetükből. A twirlingcsoport - melynek Hrivikék két kislánya, Pamela és Johanna is tagja - örömmel készült a fellépésre, és nagy izgalommal adták elő pro­dukciójukat gyerektársaik előtt. Az első gyermekzsúrt Hrivikék még akkor rendezték, amikor kislá­nyaik óvodába jártak, és a jó közös­ségi légkört szerették volna tovább erősíteni. Hrivikné Erzsiké úgy lát­ja, hogy a szülőknek a sok munka, a napi rohanás mellett kevés idejük jut a gyerekekre, akik sokszor akarnak örömet okozni, de nem figyelnek rá­juk. Ez a nap egy kis viszonzás, ez csak őértük van. Szeretné, ha több csa­lád követné a példájukat, ha az év 365 napjából egyet kiragadnának, ahol gyermekeiket és azok társait ünnepel­nék, hisz önfeledt játékuk, boldog mo­solyuk minden fáradságot megér. -L-Pakson koncertezett a Cotton Club Singers Mittler tanár úr földrajz óráira, me­lyeket vidámság, lazaság jellemzett, vagy Czuczor tanár úr nyugalmára és a mindig vidám Fekete tanár úr humorára.- A paksi koncert - mint mondot­ta - más, mint a többi. Nagyon jó azt Május 21-én Pakson, a Vak Boty­­tyán Gimnázium fedett díszudva­rán fellépett a fennállásának tize­dik évfordulóját ünneplő' Cotton Club Singers. A kétórás koncerten hallhatók voltak az elmúlt tíz év legnagyobb slágerei, köztük a ze­nekar legújabb Spirit of Sinatra DVD legsikere­sebb melódiái, valamint számos dal az új reper­toárból és a november­re várható új albumról. Az együttes énekese, László Boldizsár gyerek­korát Pakson töltötte, és ebben az iskolában adta élete első koncertjét László „Boldi” a barátai­val alapított Niagara együttessel. László Boldizsár nem tartozott az eminens diákok közé. Tanulmányi eredményei is hagytak kívánnivalót maguk után, s a magaviseleté sem volt éppen példás.- Akkor még zenéből sem voltam jó, 27 éves korom után kezdtem biz­tonságban érezni magam a színpa­don, a hangom is akkor kezdett elő­jönni - emlékszik vissza az énekes, aki szívesen gondol az egykor itt el­töltött gimnáziumi hétköznapokra, hallani, hogy esemény, „téma” ez a városban, hogy itt lépnek fel, hogy szeretik azt, amit csinálunk. Nem tu­dok úgy végigmenni Pakson, hogy ne állítanának meg. Régen a lakóte­lepről a Szent István térig félórás volt az út, most másfél órába telik. Paks nekem mindig is egy biztos háttér, bármikor visszajöhetek, de ha csak visszagondolok, akkor is meg­nyugszom - tette hozzá. A nagysikerű koncertet vastapssal köszönte meg a közönség. -W.B.­www.cottónclubsingersTu Ezüstös hermanosok Komáromban rendezték a 7-8. osztályos fiúk floorball diákolim­piájának országos döntőjét hat csapat részvételével. Tolna megyét a paksi Herman Ottó Általános Is­kola csapata képviselte. A paksiak egy szolnoki és a buda­pesti Kesjár Csaba Általános Iskolá­val kerültek egy hármasba, ahonnan egy vereséggel és egy győzelemmel csoportelsőként jutottak a legjobb négy közé. Eredmények: Kesjár - Herman 2:0, Herman - Szolnok 5:1 (Góllövők: Horváth Róbert 4, Boa Attila). A másik ágról egy debreceni és egy budapesti csapat került a négy közé. Az elődöntőben: Herman -Toldi 1:1, büntetőütésekkel 2:1. Gól­lövő: Boa A. (2). A másik mérkőzé­sen Kesjár - Debrecen 3:2. A finálé nagy csatát, küzdelmes és színvonalas mérkőzést hozott. 1:1-es félidő után a fővárosiak végül 3:1-re nyertek. A hermanosok gólszerzője Pesti Róbert volt. Az országos döntőn második he­lyezést elért csapat tagjai (álló sor balról): Horváth Róbert, Blatt Pál, Feil Gergő, Örvösné Feil Mária test­nevelő, Pesti Róbert, Schreiner Márk, guggolnak Boa Róbert, Kovács Márk, Csoknyai Ákos, Boa Attila. A torna gólkirálya négy találatá­val Horváth Róbert lett. Vöröss Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom