Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-04-01 / 4. szám
20(14. április ATOMERŐMŰ 3. oldal Integrált projekt a radioaktív hulladékok kezelése érdekében „Ludwig”-Cobalt 60 bonlóberendezések Nagy ütemben szerelik a folyékony radioaktív hulladékok tárolására szolgáló tartályokat, értesülhettünk a Heti Hírlevél 2004. február 12-i számából. Feil Ferencet, a jövőnket alapjaiban meghatározó Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt vezetőjét kérdeztük a jelen feladatairól és terveiről. A paksi atomerőműben a folyékony radioaktív hulladékok térfogatának csökkentését célzó munka már 1992- ben elkezdődött. Az Országos Atomenergia Bizottság határozatban rögzítette, hogy az atomerőmű területén keletkező hulladékok kezelésére és tárolására társadalmilag elfogadható megoldást kell kidolgozni. Az 1993- ban elfogadott „A Paksi Atomerőmű Rt. komplex radioaktív hulladékkezelési stratégiájának koncepcióterve” című dokumentum tartalmazza a napjainkban is követett radioaktívhulladék-kezelési stratégiát, melynek fő elemeit érdemes ismerni: — a radioaktív hulladékok ne zavarják az erőmű üzemét — a beruházások költségtakarékosak legyenek — csak referenciával rendelkező technológiákat telepítsünk — a hulladékkezelési technológiák optimálisan kihasználhatók legyenek abban az esetben is, ha új technológiákat kell alkalmazni — a tárolók modulszerűen legyenek bővíthetők, felesleges tárolókapacitás ne épüljön — a hulladékkezelés-átmeneti tárolás színvonala feleljen meg az erőmű nemzetközi hírének, a szükséges változások ne befolyásolják hátrányosan a radioaktív hulladékokkal összefüggésben meglévő társadalmi konszenzust. Az elmúlt évi 2. blokki üzemzavar következtében keletkezett és még keletkező radioaktív hulladékok mennyisége és izotóp-összetétele új helyzetet teremtett az eddig követett radioaktívhulladék-kezelési-, illetve átmeneti tárolási koncepciónkban, ami miatt újra át kell gondolni a radioaktívhulladék-kezelési stratégiánkat. A Radioaktív Hulladékok Kezelése Projekt (RHKP) Integrált Projekttervében a közelmúltban az alábbi célokat rögzítették: — a komplex hulladékkezelési stratégia fő elemeinek figyelembevételével a radioaktív hulladékkezelési koncepció és felülvizsgálata a 2. blokki üzemzavar és a végleges tároló megvalósításának csúszásának hatásait figyelembe véve — biztosítani kell a szilárd és folyékony radioaktív hulladékok telephelyen belüli átmeneti tárolásának lehetőségét — a végleges tároló üzembe lépéséig — az átmeneti tárolókapacitásaink bővítésével és/vagy térfogatcsökkentő technológiák bevezetésével — a földrengésvédelmi program lezárásához kapcsolódó feladatok, átalakítások végrehajtása, és a szeizmikus PSA-ból származó megerősítési feladatok elkészítése A projekt végrehajtása során az RHKP elvégzi a hulladékkezelési koncepció felülvizsgálatát, a lehetséges alternatívák és döntési javaslatok kidolgozását, a feladatok műszaki megalapozását a szakterületek igény szerinti bevonásával. A projekt végzi a feladatok megvalósításához kapcsolódó terveztetési, engedélyeztetési, szerződéskötési, műszaki ellenőri, kivitelezési és üzembe helyezési tevékenységek szervezési, irányítási, ellenőrzési és koordinációs tevékenységeit, tehát a tevékenységi spektruma valóban „integrált”. Az RHKP konkrét tevékenységei így az alábbiak lettek: —folyékony radioaktívhulladék-feldolgozó technológia megvalósítása, üzembe helyezése, ezen belül a kobalteltávolító — komplex bontó technológia megvalósítása, üzembe helyezése —1 .-4. blokki üzemi ultraszűrő berendezések üzembe helyezése során felmerült átalakítási igények megvalósítása —folyékonyhulladék-tároló tartálypark bővítése és üzembe helyezés —MOWA hulladékcementező berendezés üzembe helyezése —földrengésvédelmi program zárásának feladatai —a 2. blokki üzemzavar felszámolásához kapcsolódóan az akna vizének tisztítására szolgáló NURES- konténer telepítése —a radioaktívhulladék-kezelési koncepció felülvizsgálatához szükséges tanulmánytervek, vizsgálatok elvégzése a következő témákban: • radioaktív iszapok kezelési lehetősége • nagyméretű szilárd radioaktív hulladékok szétbontásának/darabolásának és átmeneti tárolási lehetőségeinek megteremtése • szuperkompaktálás és 50 tonnás prés II. kiépítésre történő telepítésének koncepcionális megalapozása • bórax-kezelés • dekontamináló oldatok kezelése — Mióta foglalkozol e témakörrel, és milyen eddigi eredményekről tudsz beszámolni? — kérdeztem Feil Ferenc projektvezetőtől. —Az egyetem befejezése után, 1995 novemberében kerültem az akkori Radioaktív Hulladékkezelési Osztályra technológus mérnöki beosztásba. Azóta foglalkozom a radioaktívhulladékkezelési kérdésekkel. Az első nagylélegzetű feladatom az 1 .-2. blokki üzemi ultraszűrő üzembe helyezése volt, amiből természetesen a kollégáim, Otterbein János, Horváth Ferenc, Márkus János és Gál János is kivették a részüket. Az üzembe helyezés tapasztalatai alapján a 3.-4. blokki berendezést átterveztettük, aminek eredményeképpen a kezelési és karbantartási feladatok kedvezőbb körülmények között végezhetők. Nagy feladat volt az FHF- technológia inaktív komplex próbáinak és a bórsav-visszanyerő rendszer aktív próbájának elvégzése. — Melyek a jelen időszak legégetőbb feladatai, és milyen segítséget vársz a társszervezetektől? —A legfontosabb beruházási feladatunk talán a folyékonyhulladéktároló tartálypark bővítésének megfelelő minőségben és határidőre történő befejezése. A határidő csak akkor tartható, ha az érintett műszaki, üzemeltető, karbantartó szervezetek támogatják a tervezési, kivitelezési, üzembe helyezési munkákat. Hasonlóképp fontos a kobalteltávolítókomplex bontó berendezés üzembe helyezésének befejezése az első félévben. A konkrét kivitelezési fázisba jutott munkák mellett a jövőnk szempontjából fontos feladat a hulladékkezelési koncepció felülvizsgálata kapcsán készített tanulmánytervek feldolgozása, az aktualizált koncepció kialakítása. Ebben nagyban támaszkodunk az ETV-EROTERV Rt.-re mint generáltervezőre. A hulladékkezelési koncepció kialakításánál (illetve a hulladékkezelési technológiák kiválasztásánál) alapvető szempont, hogy csak az átvételi követelményeket kielégíteni képes hulladékos csomagokat előállító technológiák telepítésére kerüljön sor. A Bátaapátiban tervezett, a kis- és közepes aktivitású, rövid élettartamú izotópokat tartalmazó — 30 évnél rövidebb felezési idejű — hulladékok végleges elhelyezését biztosító létesítmény konkrét telephely-specifikus átvételi követelményei az RHK Kht. tájékoztatása szerint mintegy 1-1,5 év múlva lesznek kidolgozva. Jelenleg egy előzetes követelményrendszer kidolgozása folyik szoros együttműködésben a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasággal. — Mely határidők elérésekor leszel elégedett? —A tartálypark bővítése esetében a szerződéses határidő tartása a cél, ami a tartályok gyártására április végét, a beemelésre május második felét határozza meg. A tartályok üzembevételére tervezett határidő 2004. július. A hulladékkezelési koncepció aktualizálását a tanulmánytervek beérkezésétől és az előzetes átvételi követelményrendszer elfogadásától függően szeptemberig szeretnénk elvégezni. — Köszönöm az értékes információkat. Sipos László Tartálypark bővítés Cobalt 60 útószűrő állomás Orosz nagyköveti látogatás Pakson Valerij Muszatov, Oroszország budapesti, rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a PA Rt. vezetésének és a Paksi Orosz Klub Egyesületnek a meghívására március 26-án délután a paksi atomerőműbe látogatott. A nagykövet urat és Alekszandr Prohorenkót, a budapesti Orosz Kereskedelmi Kirendeltség vezetőjét, valamint további hét orosz diplomatát Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes fogadta. A nem hivatalos látogatás célja az atomerőművel való ismerkedés, az üzemeltetéssel és a helyreállítással kapcsolatos tájékozódás, a helybéli orosz szakemberekkel való találkozás volt. A diplomaták vendégségbejöttek Paksra. A vendégeket az Orosz Klub vezetése, Kém Tatyjána, Szőke Larisza és Hadnagy Lajos várta a Tájékoztató és Látogató Központban. A TLK tárlatával való ismerkedés után Szőke Attila a blokkok üzemeltetéséről, Szucsán Sándor a helyreállításra vonatkozó legfrissebb információkról számolt be. Az ezt követő megbeszélésen Hamvas István jelezte, nagy megtiszteltetés a magas rangú delegáció látogatása. A műszaki vezérigazgató-helyettes úr tájékoztatást adott az üzemzavar nyomán kialakult helyzetről, a 2. blokki főjavításról, gazdasági kérdésekről és az atomerőmű terveiről. A nagykövet úr megköszönte a meghívást és a kedves fogadtatást, majd hozzátette: „Jól ismert a paksi atomerőmű jelentősége Magyarország életében és az országaink közötti együttműködésben. Az erőmű építése és üzemeltetése ennek kiváló példája. Reméljük, hogy ez a szerep csak nőni fog.” Hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű az egyik legjobb Európában, és azt kívánta, hogy az is maradjon. Muszatov úr elmondta: jelenleg kormányszinten a két ország közötti további együttműködés esélyeit vizsgálják, amire az atomerőmű jó lehetőséget nyújt. Erre példa az ideutazásuk előtti napokban Budapesten folytatott konzultáció a kiégett fűtőelemek esetleges elszállításáról. „Az 1966. évi magyarorosz kormányközi egyezmény a tárgyban a jogi bázist biztosítja, csak bizonyos részletek pontosítására, egyes kérdések megválaszolására volt szükség.” A tárgyalások eredményeit összefoglaló jegyzőkönyvtervezet lehetőséget nyithat a végleges jegyzőkönyv aláírására és a konkrét kereskedelmi szerződések megkötésére. A miniszterelnökök 2003. évi budapesti találkozója során az orosz fél már jelezte készségét az üzemidőhosszabbítással kapcsolatos munkákban való részvételre. Mint most is elhangzott, a magyar kormánydöntése után az egyébként európai szinten működő orosz nagyvállalatok készek bekapcsolódni a munkákba. Magyarország EU-tagsága alatt is szeretnének a nemzetközi versenyben részt venni. Optimisták, hiszen termékeik jó minőségűek, európai és világszínvonalúak. Prohorenko úr jelezte, örömmel vennék az eddigi együttműködés folytatását. Mivel a paksi blokkokat egykor orosz szakemberek hozták létre, szerinte mindkét fél érdeke a további közös munka. Természetesen kiemelt terület a sérült üzemanyag eltávolítása, de az orosz vállalatok minden téren készek segíteni. Reméli, hogy munkájuk révén az erőmű üzemeltetése eredményes lesz. A megbeszélések után a vendégek megtekintették a 4. blokkot. Az atomerőművel közelebbi és távolabbi „ismeretségben” levő diplomaták és szakemberek érdeklődve szemlélték a korszerű blokkvezénylőt, a hatalmas gépházat. A reaktorcsamoki látogatófolyosó jó lehetőséget teremtett a 2. blokki üzemzavar részleteinek szemléltetésére. Az erőmű látogatását kötetlen vacsora követte. Muszatov úr elmesélte, hogy korábban, 1984-ig már dolgozott Magyarországon: a nagykövet első helyettese volt. Ebben a minőségében részt vett az 1. blokk indítási ünnepségén 1982 nyarán, de később is figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket. 2000-ben visszatért, és már nagykövetként meghívott volt a tavalyi jubileumi paksi rendezvényekre is. A Paksi Orosz Klub tagjai képekkel illusztrálva bemutatták egyesületük eddigi tevékenységét, eredményeit. A nagykövet úr számára külön öröm volt találkozni a kis helyi orosz delegációval. Megígérte, hogy ő és munkatársai az orosz klubot támogatni fogják, amelyben bizonyára segítséget jelent, hogy a paksi atomerőmű vezetésével mindig jó volt a kapcsolatuk, és így van ez Kocsis István úrral is. Valerij Platonov, az Orosz Kulturális Központ igazgatója, a vendéglátók régi ismerőse jelezte, hogy terveik megvalósításában a Paksi Orosz Klub tagjai mindig számíthatnak rá. Elmondta, hogy komoly, színvonalas kulturális rendezvények várhatók a két országban idén és 2005-ben is. -hl-
