Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2004. november Első a biztonság! ... avagy NAU-konzultáció a működésfejlesztésről Miként lehet még magasabb szintre növelni a biztonságot? Mi a titka a jó biztonsági kultúrának? Miképp lehet tökéletesíteni a működést? A Paksi Atomerőmű Rt. szakemberei ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértőivel közösen a Szervezeti Működésfejlesztési Program (SZMFP) kapcsán. A harmadik ilyen konzultáció célja az volt, hogy közösen megbeszéljék a program eddigi eredményeit és további sikeres előrehaladásának feltételeit. A hatfős külföldi csoport október 18- 22. közötti látogatása során olyan javaslatokat tett, amelyek figyelembevétele az SZMFP és a biztonságnövelés terén jelenthet segítséget. A NAÜ egy éve a Szervezeti Diagnózisban feltárt problémák kezelését, majd áprilisban a Koncepció Tervben felvázolt fejlesztési irányokat vizsgálta. Ez alkalommal a két korábbi látogatás során már megismert szakértői csoport - egy cseh szakemberrel kiegészülve - a biztonság és működés javítására irányuló legutóbbi külföldi tapasztalatokat és a legeredményesebb iparági megoldásokat mutatta be. A kétoldalú konzultációkon a hat szakértő a program eredményeivel, gondjaival ismerkedve rámutatott olyan szempontokra is, amelyek az atomerőmű működtetésének mindennapjai során talán nem szembeötlőek. A konzultációsorozatot Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes nyitotta meg jelezve, hogy a PA Rt. munkatársai a fennálló komoly feladatok mellett készek a hasznos tapasztalatok átvételére. Mint a NAÜ-csoport vezetője, Tom Mazour elmondta, nem ellenőrizni, hanem segíteni jöttek Paksra, és aktív, hatékony párbeszédre számítanak. A megnyitó után, Pásztory Zoltán SZMFP-programmenedzser tájékoztatóját követően a külföldi szakértők már az első napon megfontolásra érdemes üzeneteket adtak át a hallgatóságnak. Néhány ezek közül: -„Jelezni kell annak komolyságát, hogy a régi gyakorlatot új típusú, biztonságos működéssé kell változtatni.” (Zbynek Grunda, Csehország)- „A változások pozitív következményeit kell szem előtt tartani.” (Charles Packer, Kanada)- „Elengedhetetlen a hatékony vezetői jelenlét a munkavégzések helyszínén.” (Thierry Meslin, Franciaország)- „Az irányításhoz nem elég a dolgokat csak mérni.” (Sonja Haber, USA) A konzultáció az előre rögzített vizsgálati célok és program alapján zajlott. A NAÜ-szakértők délelőtt szélesebb körben, a PA Rt. felső vezetésének - a műszaki vezérigazgató-helyettesen kívül Radnóti István biztonsági igazgatónak és dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgatónak valamint felelős szakembereknek a jelenlétében mondták el tapasztalataikat, ötleteiket, javaslataikat. A szakmai megbeszélések főleg az SZMFP és a Stratégiai Kontrolling Főosztály munkatársainak, valamint a programban érintett szakembereknek a részvételével folytak. A NAÜ-csoport az előre megküldött anyagokból, az SZMFP-beszámolókból, a helyszíni bejárásokból, a vezetőkkel és dolgozókkal folytatott beszélgetésekből vonta le következtetéseit. A nemzetközi csapat elismerte a következő legfontosabb eredményeket:- A paksi atomerőmű kiváló munkatársi gárdával és jelentős erőforrásokkal rendelkezik, ami remek lehetőség a jó eredmények elérésére.- Az SZMFP terv szerint halad előre; a stratégiai csapat biztosítja a folyamatosságot.- A jövőkép és az értékek kidolgozása és jóváhagyása megtörtént.- A munkatársi elkötelezettségvizsgálat végrehajtása és az eredmények elemzése jó eszköz a tervezett javító intézkedések sorrendjének meghatározásához.- A külső tájékoztatás kellőképpen hatékony. A NAÜ és a PA Rt. szakértői alaposan áttekintették az SZMFP egyes alprogramjainak és feladatainak helyzetét. A vezetésfejlesztésről Kovács József üzemviteli igazgató, a humán fejlesztésről Búza Katalin humánpolitikai főosztályvezető, az információtechnológiai fejlesztésekről Szentgyörgyi Zsolt informatikai főosztályvezető adott tájékoztatást. Az SZMFP sikeressége és eredményessége érdekében alkalmazható megoldások, a bemutatott biztonságnövelő módszerek, javaslatok az általánosan elfogadott nemzetközi iparági tapasztalatokon, valamint a szakértők magukkal hozott egyéni, vállalati, nemzeti tapasztalatain alapszanak. Többek között ezek a következők:- A szervezetek érezzék magukénak a jövőképet, értékeket!- A munkatársak kapjanak egyértelmű elvárásokat, ismerjék a követendő példákat!- Fokozni kell a hatékony személyes helyszíni ellenőrzést és felügyeletet!- Hasznos a már kész iparági tapasztalatok, elvárások alkalmazása, mint például az önvizsgálat és benchmarking (összehasonlítás példamutató erőművekkel).- A munkavégzéssel kapcsolatos ellenőrzési módszerek következetes alkalmazása jótékony hatású.- A kisebb jelentőségű események gyűjtése és feldolgozása segíti a tanulást, fejlődést. A NAÜ SZMFP-konzultáció összefoglalására ismét szélesebb körben, a felsővezetők részvételével került sor. A nemzetközi team interaktív beszélgetés keretében, a paksi szakemberek közreműködésével foglalta össze tapasztalatait, melyet majd hivatalos jelentésben rögzít. Hadnagy Lajos Sajtóattasék az erőműben A Külügyminisztérium és a Szakújságírók Egyesülete szervezésében, november 4-én látogatást tett az erőműben a Magyarországra akkreditált sajtóattasék egy csoportja. Nem az első alkalom ez, már korábban is nagy figyelmet fordított az erőmű a saját országukban befolyásos és hiteles személyek megfelelő informálására. A résztvevők összetétele azt jelezte, hogy szerte a világon kiemelt figyelem kiséri a nukleáris létesítmények biztonsági, üzemeltetési és üzemidő-hosszabbítási kérdéseit. Az alábbi országokat képviselték vendégeink: Argentína, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Svájc. Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes úr tartott előadást az erőmű termelési eredményeiről, a biztonság alapvető kérdéseiről, a 2. blokkon bekövetkezett üzemanyagsérülés kérdésköréről, és az erőműnek a magyar villamosenergia-piacon elfoglalt pozíciójáról. Kiemelt figyelem közepette ismertette Hamvas úr az üzemidő-hosszabbítás és a teljesítménynövelés paksi koncepcióját, és az eddigi nemzetközi eredményeket. A hallgatóság köréből számos kérdés érkezett, nagy részük a radioaktív hulladékok elhelyezésével és az elhasznált üzemanyag további sorsával volt kapcsolatos. Választ kaptak még vendégeink arra is, hogy miként teljesítette az atomerőmű az Európai Unió által — még a belépés előtt megfogalmazott - megfogalmazott elvárásokat. A prezentációt és a válaszadást követően a vendégek látogatást tettek a 4. blokki útvonalon. Varga József A magyar tudomány ünnepe Pécsett Folytatás az 1. oldalról. Az ország termelésének közel 40 %át adjuk verhetetlenül jó áron. Ez az ár 8 forint 30 fillér kilowattóránként. Amennyiben mi nem termelnénk meg ezt a mennyiséget ilyen áron, akkor a villanyszámlájuk 20-30%-al magasabb volna, hiszen ez a 40% lefedi a közüzemet, amely lényegében azonos a lakossági fogyasztással. A jövő sem lehet más. Én úgy gondolom, ebben, hogy előre haladhassunk, önöknek nagyon nagy felelősségük van. Az, hogy a közvélemény miképpen vélekedik az atomenergiáról, az önökön is múlik, tudós embereken. Nekünk nem kell más, csak az, hogy az igazságot mondja mindenki, számunkra ez bőségesen elegendő. Amikor mi egy ilyen megállapodást aláírunk, amelyben van egy általános keretrendszere az együttműködésnek, és van egy éves lebontása a közös munkáinknak, akkor azt szeretnénk, hogy a fő projektjeink kapcsán legyen kommunikáció. A legfőbb projektünk az üzemidőhosszabbítás; harminc évből szeretnénk ötven évet csinálni. Ennek sem műszaki, sem gazdasági, sem biztonsági akadálya nincsen. Nem kérünk hozzá pénzt, saját költségünkből biztosítjuk azt a 130-150 milliárd forintot, amibe az erőmű élettartamának a meghosszabbítása kerül. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy még húsz évig működik egy 2000 MW-os erőmű. Ha újat akarnánk építeni, akkor 150- 160 milliárd forintot kellene erre fordítani. Ez a beruházásunk egy rendkívül jól megtérülő beruházás, és az ország energiaellátásának biztonságát szolgálja. Lehet-e más úton haladni? Kérem, nehezen! Én azt mondom, hogy a belátható 50-60 éves időhorizonton nem állíthatjuk azt, hogy a fúziós reaktorok beindíthatók. Azt viszont állíthatjuk, hogy 20 éven belül a transzmutációs reaktorok beindíthatók, és megoldjuk a környezetvédők minden problémáját, mert a világban eddig felhalmozott maradék anyagot, kiégett fűtőelemeket tovább tudjuk tüzelni nagyon jó eredménnyel, hisz a gyorsítókat 20 százaléknyi energiarész fogja terhelni, 80% mehet a hálózatra. Én azt jósolom, hogy ez meg fog valósulni, és ha belegondolnak: karnyújtásnyira van az az idő, amikor elfogynak a kőolaj- és földgázkészleteink. Szénkészleteink jelentősek, 200- 300 évre elegendőek, de szén-dioxidot termelünk az elégetéssel, minden káros gázt meg tudunk kötni, de a szén-dioxidtól nem tudjuk megszabadítani az emberiséget. Ha Paksot le akarnánk cserélni egy széntüzelésű erőműre, akkor tízmillió tonna széndioxidot bocsátanánk ki évente pluszban a légkörbe. Úgy gondolom teljesen logikus az, hogy követjük a világnak a trendjét, és még 20 évet hozzá akarunk tenni az üzemidőhöz. És nemcsak ezen gondolkodunk, hanem nagyon komoly elemzéseket végzünk arra vonatkozóan is, hogy mikor célszerű javasolni a döntéshozóknak egy 5. és 6. blokk elindítását. Nagyon sok vizsgálat volt, nem mutatható ki jobb pozíció erre, mint a paksi atomerőmű telephelye. Itt ki van hagyva az 5. és 6. blokknak a helye, a hűtőközeg rendelkezésre áll, veszélyt nem okoz, a Duna-víz hőmérsékletét teljes keresztmetszetre vonatkoztatva egy fokkal emeli meg az, hogy a kondenzátorokat a Duna vizével hűtjük. Ez mellett fizetünk hárommilliárd forint vízhasználati díjat, amiért a vizet kivesszük, megtisztítjuk, és visszavisszük a Dunába. Úgy hiszem, ezt a kérdést majd tíz év múlva kell mérlegelni, és ha majd oda jutottunk, ahová a finnek - ők új blokkokat építenek -, akkor nem kell majd túlbonyolítani a kérdést. Mert ha belátható, hogy nincs más megoldás, ha belátható, hogy nincs más primer energiaforrásunk a ligniten kívül - az olaj és a földgáz nagyon kevés -, akkor nemzetbiztonsági, gazdaságbiztonsági és stratégiai szempontból az urán vagy a tórium jöhet számításba. Tehát mi azt mondjuk, hogy érdemes megalapozni ezt az elképzelést és öszszekötni az 5-6. blokk építését egy tározós vízi erőművel, amely Magyarországon nem áll rendelkezésre, de Szlovákiában, Romániában bőven vannak olyan területek, ahol ez megoldható. Azt az egy dolgot kell hozzátenni, hogy ezt a döntést „a magyar nép jóléte érdekében” hozza meg adott esetben a parlament. Azért idézem ezt, mert a finn indoklás a parlament előtt ez az egy mondat volt. Ezen gondolatokat tudom hozzáfűzni ehhez az aláíráshoz, és amint láthatják, mi támaszkodni kívánunk a tudományra. Nekünk a tudomány szövetségesünk, nincs olyan nap, hogy valamilyen módon életünket ne érintené. Azt ígérem, hogy a következő évben a mostani értéket meghaladóan fogunk anyagiakat biztosítani az együttműködés támogatására, és nem kívánunk mást, csak az igazság artikulálását. Ezt segítsenek elmondani, hogy a közvélemény tárgyilagosan alkothasson ítéletet rólunk. Ha a hisztériát le tudjuk fejteni erről a nagy kommunikációs halmazról, akkor előbbre jutottunk, és önök ebben tudnak segíteni.”
