Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

2004. szeptember ATOMERŐMŰ 9. oldal A Végleges Biztonsági Jelentés A Végleges Biztonsági Je­lentés (VBJ) az atomerő­művek gyakorlatában egy olyan alapdokumentum, amely részletesen és tétele­sen bizonyítja, hogy az erőmű megvalósult álla­potában a tervezés során meghatározott kritériu­mok szerint, valamennyi hatósági és műszaki elvá­rásnak megfelelve, a biz­tonságot minden körülmény között garantálva képes üzemelni. így mondhatjuk, hogy a VBJ az atomerő­mű legmagasabb szintű, az üzemelte­tés hatóságilag engedélyezett állapo­tát megalapozó dokumentuma. A paksi atomerőmű üzembe helye­zése idején nem volt követelmény a VBJ készítés, azt a nemzetközi elvárá­sok alapján a ’90-es évek második fe­lében írta elő számunkra a hatóság. 2000-re elkészítettük a VBJ első válto­zatát, amelyet a hatóság „tanuló verzi­ónak” Ítélt, s amellyel kapcsolatban megfogalmazott észrevételekre ala­pozva előírta egy minden szempontból korszerűbb és alaposabb, s ennek megfelelően az erőmű hosszú távú stratégiai törekvéseit jobban megala­pozó dokumentum elkészítését. A pak­si atomerőmű jelenlegi és hosszú távú üzemeltetésének elengedhetetlen fel­tétele, alapvető érdeke tehát az, hogy rendelkezzen az érvényes szabályozá­si rendszerrel összhangban lévő, a ha­tósági elvárásoknak megfelelő VBJ- vel. A Végleges Biztonsági Jelentés „újrakészítése” és hatósági elfogadta­tása az erőmű tervezett teljesítmény növelésének és élettartam meghosz­­szabbításának egyik kiinduló pontja. Most már mondhatjuk, hogy a „nagy mű” elkészült, s a 2004. szeptember 30-i ha­táridőre be tudjuk nyújtani az OAH NBI-nek (Orszá­gos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igaz­gatóság) az átdolgozott VBJ-t. Az összesen 18 fe­jezetbe foglalt dokumen­tum elkészítése óriási munkát jelentett, amelyben külső vállalkozók, az erő­mű tudományos hátterét biztosító in­tézetek mellett saját szakembereink is jelentős számban vettek részt. VBJ-fejezetek: 1. Bevezetés és az erőmű általános áttekintése; 2. A te­lephely leírása; 3. Rendszerek, rend­szerelemek tervezése, tervei; 4. A re­aktor; 5. A reaktor hőhordozó rend­szere és a kapcsolódó rendszerek; 6. Biztonságvédelmi rendszerek, rend­szerelemek; 7 Mérés- és irányítás­­technika; 8. A villamosenergia-ellátás rendszerei; 9. Egyéb rendszerek és épületek, építmények; 10. Gőz-, táp­víz- és energiaátalakító rendszerek; 11. Radioaktívhulladék-kezelés; 12. Sugárvédelem; 13. Az üzemeltetés irányítása; 14. Üzembe helyezési munkaprogramok; 15. Biztonsági elemzések; 16. Az üzemeltetés fel­tételei és korlátái; 17. Minőségbizto­sítás; 18. Az atomerőmű és blokkjai megszüntetésének előzetes terve. A nagy munkát 2002 áprilisa óta egy kis csapat, a kezdetben önálló, ma pedig az ÜH-projekt (üzemidő­hosszabbítási projekt) részeként mű­ködő VBJ-alprojekt 6 fős személyze­te koordinálta. Az ő munkájukat az egyes fejezetekhez rendelt fejezet-ko­ordinátorok támogatták közvetlenül, de emellett a munka különböző fázi­saiban további 50-150 szakember kapcsolódott be adatszolgáltatási, vé­leményezési tevékenységgel. A VBJ-készítést PA Rt.-os és külső szakemberekből álló Szuperkontroll Team támogatta, és a PA Rt. műszaki vezetőiből álló Felügyelő Bizottság ellenőrizte. A projektben főállásban dolgozók mellett külön köszönetét érdemelnek a fejezet-koordinátorok. Ok kezdettől fogva rengeteg időt (túlnyomórészt szabadidőt) áldoztak a VBJ sikeréért. 2004. szeptember 30-val a munka oroszlánrésze befejeződik, de a nagy megmérettetés azután következik. A munkát akkor tekinthetjük eredmé­nyesnek, ha az OAH NBI minősítése megfelelő lesz. A hatósági véleményre egyébként valószínű, hogy jövő tava­szig vámunk kell, a mintegy 15 ezer oldal dokumentum áttanulmányozása az ő számukra is óriási feladatot jelent. A jelenleg folyó munkával a VBJ-„ügy” nem tekinthető lezártnak. A jövő év végére a VBJ-vel utol kell érni magunkat, azaz a 2002. év vége óta végrehajtott átalakításokat is meg kell jeleníteni, s 2006 márciusában egy benyújtandó újabb verziót a ható­sági észrevételek figyelembevétele mellett az új NBSZ (Nukleáris Biz­tonsági Szabályzatok) követelménye­inek is meg kell feleltetni. A PA Rt. vezetése már döntött abban a kérdésben, hogy ez utóbbi határidőig a jelenlegi VBJ-s szakembergárdát a folytonosság érdekében együtt tartja. Végül a közeledő, egy jelentős idő­szakot lezáró szeptember 30-i határ­idő mindenképpen jó apropó arra, hogy a VBJ-készítés sok-sok résztve­vőjének az újság lapjain is köszönetét mondjon a projekt vezetése a hihetet­len nagy és lelkiismeretes munkáért. Kiss István alprojektvezető Százhuszonöt éve született Albert Einstein német fizikus Hatvanöt éve keltezett levél A Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogatóközpont „Az atomenergia ku­tatásának hőskora” című falán találha­tó egy éppen hatvanöt éve, 1939. au­gusztus 2-án kelt levél másolata. Az energia felszabadításának beláthatatlan távlatai ekkoriban tárultak fel, amelyet az ember szolgálatába szerettek volna állítani. Az óceánon túlra emigrálni kényszerült tudósok számolva felfede­zésük pusztításra is alkalmas erejével, rádöbbentek iszonyú felelősségükre. A második világháború küszöbén Al­bert Einstein - Szilárd Leó és Wigner Jenő ösztönzésére - Roose­­velthez, az USA akkori el­nökéhez címzett levelében hívta fel a figyelmet az új energia veszélyeire, aminek nyomán beindult az ameri­kai atomprogram. A TLK főbejáratának jobb oldali falán láthatjuk R. Kiss Lenke szobrászmű­vész 5x1,5 méteres bronz domborművét, a „Magha­sadás”-!. Érdemes tanul­mányozni az ide felvésett Einsteintől származó gondolatfüzért: „Mi tudósok szabadítottuk fel ezt a szörnyű erőt. Rajtunk áll, parancsoló­­an minket terhel a felelősség az atom­energia irányításáért. Hogy ne meg­semmisülést idézzen elő, hanem az emberiség jólétét szolgálja”. A bevezető sorok után érdemes megismerni: - Ki is volt Einstein? Százhuszonöt éve, 1879. március 14-én született Ulmban, az idén 1150 éves jubileumát ünneplő bajorországi városban. Münchenben, Aarauban és a zürichi műszaki egyetemen végezte tanulmányait. 1901-ben felvette a svájci állampolgárságot. A svájci ta­lálmányügyi hivatalban dolgozott tisztviselőként (1902-1905). Ekkor publikálta első tanulmányait az elmé­leti fizika tárgykörében. Speciális és általános relativitásel­mélete (1905, ill. 1916) tette világhírű­vé. Einstein speciális relativitáselmé­letében rögzítette a tömeg és az ener­gia egyenértékűségének elvét, mely szerint a testek kölcsönhatásakor az energiaátadást mindig egy vele ará­nyos tömegátadás kíséri. Közérthető­en fogalmazva: a testek nyugalmi tö­megéhez is tartozik energia, melyet a közismert Einstein-féle egyenlet, az E=mc2 képlet határoz meg. Ez az elv egyesíti a tömeg és az energia megma­radásának elvét a legáltalánosabb ke­retek között. Az elméletből következő tömeg és energia kö­zötti ekvivalencia elve megteremtette az atomenergia felszaba­dításának elméleti alapját. „Két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség, de az előbbi nem biztos." Albert Einstein A zürichi (1909 és 1912) és prágai egyetemek professzo­raként dolgozott, majd a berlini Kaiser Wilhelm Fizikai Kutatóintézet igazga­tója lett (1914-1933). 1921-ben fizi­kai Nobel-díjat kapott a fényelektro­mos jelenség elméleti magyarázatáért. Hitler hatalomra kerülése után el­hagyta Németországot, Oxfordban és Cambridge-ben adott elő, majd 1934- től az USA-ban, a Princeton Egyete­men dolgozott. 1940-ben felvette az amerikai állampolgárságot, és a Prin­ceton Egyetem professzora lett. Élete hátralévő részében saját egységes tér­elméletét felhasználva próbálta meg a kvantum- és az általános relativitásel­méletet egyesíteni. A háború után az atomfegyverek nemzetközi ellenőrzé­sének megszervezését sürgette. 1955. április 18-án Princetonban (New Jer­sey) halt meg. Sipos László Aktuális információk, évfordulók 2004. szeptember közepétől szeptember végéig Szeptember 16. - Marketing Fórum Bu­dapesten. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szeptember 16- án Budapesten, a Helia Hotelben rendezi a 8. Távközlési és Informatikai Marke­ting Fórumot. Bővebb infó: www.hte.hu Szeptember 17. - Százhatvan éve szüle­tett Puskás Tivadar. Pesten született Puskás Tivadar (1844-1893), a Telefon­­hírmondó feltalálója, a hires Edison mun­katársa, majd európai képviselője. Puskás a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó volt Szeptember 18. - A Kulturális Örök­ség Napjai. Franciaország 1984-ben kitalálta, az Európai Tanács felkarolta, és Magyarország 2001-ben csatlakozott a minden év szeptemberének harmadik hétvégéjén tartandó Kulturális Örökség Napjai programokhoz. Az idei jelszó: Lélegző örökségünk. Bővebb informá­ció a Kulturális Örökségvédelmi Hiva­tal 1 -224-5586-os telefonján. Szeptember 21. - Széchenyi, „a legna­gyobb magyar" születésnapja. 1791. szeptember 21-én született Széchenyi István gróf, honépítő hazafi-államférfi, „a legnagyobb magyar”. 1825-ben ne­mes támogatása révén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, vala­mint a Budát és Pestet egyesítő állandó híd, a Lánchíd. Szeptember 23. — Takarítási Világnap. 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja meghirdette a Takarítási Vi­lágnapot. Jelszavuk: „Gondolkodjál vi­lágméretekben, cselekedj otthon!' Ma­gyarországon ezen a hétvégén a kör­nyezet megtisztítására hívják fel a szakemberek a figyelmet. Szeptember 27. - Az Idegenforgalom Világnapja. Az Idegenforgalmi Világ­­szervezet határozata alapján 1980 óta vi­lágszerte évente mindig szeptember 27- én tartják az Idegenforgalmi Világnapot. Szeptember 29. - Százöt éve született a golyóstoll feltalálója. Budapesten született Bíró László József (1899- 1985), a golyóstoll feltalálója. A nyom­dai rotációs hengerek folyamatos mun­kájának látványából merítette az ötle­tet, hogy egy tintával telt cső végéből golyóval lehetne a folyadékot folyama­tosan a papírra vinni. Tíz év kísérlete­zés után, 1943-ban Argentínában nyert szabadalmat, ahol nagy tiszteletet ví­vott ki magának, a feltalálók napját az ő születésnapján ünnepük. Tematikus számmal jelent meg a Fizikai Szemle A Fizikai Szemle 2004/7-es száma öt cikkben foglalkozik sugárvédel­mi kérdésekkel. Ez az újszerű kez­deményezés az ELFT (Eötvös Ló­­ránd Fizikai Társulat) Sugárvé­delmi Szakcsoport azon törekvésé­nek eredménye, hogy az érdeklődő kollégák, s rajtuk keresztül a szé­lesebb közvélemény sugárvédelmi ismereteit szeretnék bővíteni. Kanyár Béla (Veszprémi Egye­tem) a sorozat bevezetőjében leírta, hogy ebben a számban átfogó jelle­gű ismeretek találhatók, de a későb­biek során speciális kérdések is tár­gyalásra kerülnek. Ezek közt említi pl. az orvosi röntgenalkalmazásokat, a radonnal kapcsolatos kérdéseket, a csernobili baleset tanulságait, az atomerőmű sugárvédelmét és nukle­­árisbaleset-elhárítás egyes kérdéseit. Csete István (Országos Mérésügyi Hivatal) „A sugárvédelemben hasz­nálatos mennyiségek és azok mérési lehetőségei” címmel írta meg közle­ményét. Köteles György (Országos Sugár­­biológiai és Sugáregészségügyi Ku­tató Intézet - OSSKI) cikkének cí­me: „Biológiai ismeretek és sugár­­védelmi szabályozás”. A cikk bemutatja, hogy miképp fejlődött egymással párhuzamosan a sugárbiológia és a sugárvédelem. Foglalkozik napjaink egyik legizgal­masabb sugárvédelmi kérdésével, a kis dózisok megítélésével. Záró gon­dolatai közt szerepel: „Megfelelő tá­jékoztatás, gazdasági, környezeti, etikai és pszichológiai ismeretek bő­vítése szükséges ahhoz, hogy a biz­tonságos alkalmazás (a mesterséges sugárforrásoké - a szerző) megvaló­suljon, és azt a társadalom elfogadja éppen a saját jóléte, biztonsága érde­kében.” Bäumler Ede (Gamma Műszaki Rt.) és társai „A hazai sugárvédelmi műszergyártás múltja és jelene” cí­met adták írásuknak. Cikkükből kide­rül, hogy e műszerek gyártása kato­nai, polgári védelmi céllal indult, de később a felhasználás köre lényege­sen kibővült. A nagyobb sugárvédel­mi rendszerek (pl. a paksi atomerőmű kömyezetellenőrző rendsze­rének rekonstrukciója) kiala­kításában igen jelentős a ha­zai kutatóintézetek és egye­temek közreműködése. Kanyár Béla és szerzőtár­sai a tematikus szám követ­kező cikkében a felsőokta­tásban megvalósuló sugár­­védelmi képzésről adtak át­fogó képet. A cikk számos eredmény mellett néhány gondot is megemlít. Ezek közül a nem ionizáló sugár­zások elleni védelem okta­tásának szabályozatlansá­gát, az EU sugárvédelmi előírásainak honosítását emelem ki. Bujdosó Ernő (Országos Atomenergia Hivatal) a su­gárvédelmi továbbképző tanfolyam történetét és vár­ható jövőjét ismerteti. A tan­folyamok megszervezése 1976 óta folyamatos; ez az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának egy igen sikeres kezdeményezése. A leg­több előadással, illetve poszterrel szereplő szerzők sorát Ballay László (OSSKI) vezeti, az előkelő 11. he­lyen pedig kollégánk, Germán Endre szerepel. A folyóiratot és a következő tema­tikus számokat minden érdeklődő kolléga szíves figyelmébe ajánlom. Rósa Géza Törzsgárda tagsági elismerések 2004. augusztus 20 éves Takács Miklós ÜVIG ÜIFO Üzem­­irányítási Osztály, 1984. augusztus 31.; Mukli József Sándor ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1984. au­gusztus 31.; Pergő György ÜVIG ÜVFO Reaktor Osztály, 1984. au­gusztus 27.; Novák László ÜVIG UVFO Turbina Osztály, 1984. au­gusztus 6.; Bíró Lajos ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 6.; Boldizsár Mihály ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 27.; Kródi Zoltán ÜVIG ÜVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 29.; Magyar Lajos ÜVIG ÜVFO Vil­lamos Üzemviteli Osztály, 1984. au­gusztus 1.; Németh László ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 13.; Oláh Sándor ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 1.; Szőke István ÜVIG ÜVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 6.; Fekti Lászlódé ÜVIG VEFO Ve­gyészeti Ellenőrzési Osztály, 1984. augusztus 30.; Horváth Miklós Fe­renc MVIGH Karbantartási Igazga­tóság, 1984. augusztus 1Debrecze­­ni Tibor KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 23.; Horváth István KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karban­tartó Osztály, 1984. augusztus 2.; Peleskei István KÁIG KAFO Turbi­na és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 7.; Horváth Gábor Zoltán KÁIG KAFO Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 23.; Szalai Zoltán KÁIG KAFO Armatúra és Csőveze­ték Karbantartó Osztály, 1984. au­gusztus 21.; Horváth Lászlóné KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1984. augusztus 7.; Gödör József KÁIG ÜFFO Digitális Rendszer Osztály, 1984. augusztus 6.; Baksai József Attila KÁIG ÜFFO Automati­ka Osztály, 1984. augusztus 30.; Ko­vács István GVIGH LOGFO Beszer­zési Osztály, 1984. augusztus 22.; Bí­ró Lászlóné GVIGH LOGFO Raktá­rozási Osztály, 1984. augusztus 22. 30 éves Czekmeister Sándor HŰIG OKFO Szimulátor Osztály, 1974. augusztus 2. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom