Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
2004. szeptember ATOMERŐMŰ 9. oldal A Végleges Biztonsági Jelentés A Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) az atomerőművek gyakorlatában egy olyan alapdokumentum, amely részletesen és tételesen bizonyítja, hogy az erőmű megvalósult állapotában a tervezés során meghatározott kritériumok szerint, valamennyi hatósági és műszaki elvárásnak megfelelve, a biztonságot minden körülmény között garantálva képes üzemelni. így mondhatjuk, hogy a VBJ az atomerőmű legmagasabb szintű, az üzemeltetés hatóságilag engedélyezett állapotát megalapozó dokumentuma. A paksi atomerőmű üzembe helyezése idején nem volt követelmény a VBJ készítés, azt a nemzetközi elvárások alapján a ’90-es évek második felében írta elő számunkra a hatóság. 2000-re elkészítettük a VBJ első változatát, amelyet a hatóság „tanuló verziónak” Ítélt, s amellyel kapcsolatban megfogalmazott észrevételekre alapozva előírta egy minden szempontból korszerűbb és alaposabb, s ennek megfelelően az erőmű hosszú távú stratégiai törekvéseit jobban megalapozó dokumentum elkészítését. A paksi atomerőmű jelenlegi és hosszú távú üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele, alapvető érdeke tehát az, hogy rendelkezzen az érvényes szabályozási rendszerrel összhangban lévő, a hatósági elvárásoknak megfelelő VBJ- vel. A Végleges Biztonsági Jelentés „újrakészítése” és hatósági elfogadtatása az erőmű tervezett teljesítmény növelésének és élettartam meghoszszabbításának egyik kiinduló pontja. Most már mondhatjuk, hogy a „nagy mű” elkészült, s a 2004. szeptember 30-i határidőre be tudjuk nyújtani az OAH NBI-nek (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) az átdolgozott VBJ-t. Az összesen 18 fejezetbe foglalt dokumentum elkészítése óriási munkát jelentett, amelyben külső vállalkozók, az erőmű tudományos hátterét biztosító intézetek mellett saját szakembereink is jelentős számban vettek részt. VBJ-fejezetek: 1. Bevezetés és az erőmű általános áttekintése; 2. A telephely leírása; 3. Rendszerek, rendszerelemek tervezése, tervei; 4. A reaktor; 5. A reaktor hőhordozó rendszere és a kapcsolódó rendszerek; 6. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek; 7 Mérés- és irányítástechnika; 8. A villamosenergia-ellátás rendszerei; 9. Egyéb rendszerek és épületek, építmények; 10. Gőz-, tápvíz- és energiaátalakító rendszerek; 11. Radioaktívhulladék-kezelés; 12. Sugárvédelem; 13. Az üzemeltetés irányítása; 14. Üzembe helyezési munkaprogramok; 15. Biztonsági elemzések; 16. Az üzemeltetés feltételei és korlátái; 17. Minőségbiztosítás; 18. Az atomerőmű és blokkjai megszüntetésének előzetes terve. A nagy munkát 2002 áprilisa óta egy kis csapat, a kezdetben önálló, ma pedig az ÜH-projekt (üzemidőhosszabbítási projekt) részeként működő VBJ-alprojekt 6 fős személyzete koordinálta. Az ő munkájukat az egyes fejezetekhez rendelt fejezet-koordinátorok támogatták közvetlenül, de emellett a munka különböző fázisaiban további 50-150 szakember kapcsolódott be adatszolgáltatási, véleményezési tevékenységgel. A VBJ-készítést PA Rt.-os és külső szakemberekből álló Szuperkontroll Team támogatta, és a PA Rt. műszaki vezetőiből álló Felügyelő Bizottság ellenőrizte. A projektben főállásban dolgozók mellett külön köszönetét érdemelnek a fejezet-koordinátorok. Ok kezdettől fogva rengeteg időt (túlnyomórészt szabadidőt) áldoztak a VBJ sikeréért. 2004. szeptember 30-val a munka oroszlánrésze befejeződik, de a nagy megmérettetés azután következik. A munkát akkor tekinthetjük eredményesnek, ha az OAH NBI minősítése megfelelő lesz. A hatósági véleményre egyébként valószínű, hogy jövő tavaszig vámunk kell, a mintegy 15 ezer oldal dokumentum áttanulmányozása az ő számukra is óriási feladatot jelent. A jelenleg folyó munkával a VBJ-„ügy” nem tekinthető lezártnak. A jövő év végére a VBJ-vel utol kell érni magunkat, azaz a 2002. év vége óta végrehajtott átalakításokat is meg kell jeleníteni, s 2006 márciusában egy benyújtandó újabb verziót a hatósági észrevételek figyelembevétele mellett az új NBSZ (Nukleáris Biztonsági Szabályzatok) követelményeinek is meg kell feleltetni. A PA Rt. vezetése már döntött abban a kérdésben, hogy ez utóbbi határidőig a jelenlegi VBJ-s szakembergárdát a folytonosság érdekében együtt tartja. Végül a közeledő, egy jelentős időszakot lezáró szeptember 30-i határidő mindenképpen jó apropó arra, hogy a VBJ-készítés sok-sok résztvevőjének az újság lapjain is köszönetét mondjon a projekt vezetése a hihetetlen nagy és lelkiismeretes munkáért. Kiss István alprojektvezető Százhuszonöt éve született Albert Einstein német fizikus Hatvanöt éve keltezett levél A Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogatóközpont „Az atomenergia kutatásának hőskora” című falán található egy éppen hatvanöt éve, 1939. augusztus 2-án kelt levél másolata. Az energia felszabadításának beláthatatlan távlatai ekkoriban tárultak fel, amelyet az ember szolgálatába szerettek volna állítani. Az óceánon túlra emigrálni kényszerült tudósok számolva felfedezésük pusztításra is alkalmas erejével, rádöbbentek iszonyú felelősségükre. A második világháború küszöbén Albert Einstein - Szilárd Leó és Wigner Jenő ösztönzésére - Roosevelthez, az USA akkori elnökéhez címzett levelében hívta fel a figyelmet az új energia veszélyeire, aminek nyomán beindult az amerikai atomprogram. A TLK főbejáratának jobb oldali falán láthatjuk R. Kiss Lenke szobrászművész 5x1,5 méteres bronz domborművét, a „Maghasadás”-!. Érdemes tanulmányozni az ide felvésett Einsteintől származó gondolatfüzért: „Mi tudósok szabadítottuk fel ezt a szörnyű erőt. Rajtunk áll, parancsolóan minket terhel a felelősség az atomenergia irányításáért. Hogy ne megsemmisülést idézzen elő, hanem az emberiség jólétét szolgálja”. A bevezető sorok után érdemes megismerni: - Ki is volt Einstein? Százhuszonöt éve, 1879. március 14-én született Ulmban, az idén 1150 éves jubileumát ünneplő bajorországi városban. Münchenben, Aarauban és a zürichi műszaki egyetemen végezte tanulmányait. 1901-ben felvette a svájci állampolgárságot. A svájci találmányügyi hivatalban dolgozott tisztviselőként (1902-1905). Ekkor publikálta első tanulmányait az elméleti fizika tárgykörében. Speciális és általános relativitáselmélete (1905, ill. 1916) tette világhírűvé. Einstein speciális relativitáselméletében rögzítette a tömeg és az energia egyenértékűségének elvét, mely szerint a testek kölcsönhatásakor az energiaátadást mindig egy vele arányos tömegátadás kíséri. Közérthetően fogalmazva: a testek nyugalmi tömegéhez is tartozik energia, melyet a közismert Einstein-féle egyenlet, az E=mc2 képlet határoz meg. Ez az elv egyesíti a tömeg és az energia megmaradásának elvét a legáltalánosabb keretek között. Az elméletből következő tömeg és energia közötti ekvivalencia elve megteremtette az atomenergia felszabadításának elméleti alapját. „Két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi hülyeség, de az előbbi nem biztos." Albert Einstein A zürichi (1909 és 1912) és prágai egyetemek professzoraként dolgozott, majd a berlini Kaiser Wilhelm Fizikai Kutatóintézet igazgatója lett (1914-1933). 1921-ben fizikai Nobel-díjat kapott a fényelektromos jelenség elméleti magyarázatáért. Hitler hatalomra kerülése után elhagyta Németországot, Oxfordban és Cambridge-ben adott elő, majd 1934- től az USA-ban, a Princeton Egyetemen dolgozott. 1940-ben felvette az amerikai állampolgárságot, és a Princeton Egyetem professzora lett. Élete hátralévő részében saját egységes térelméletét felhasználva próbálta meg a kvantum- és az általános relativitáselméletet egyesíteni. A háború után az atomfegyverek nemzetközi ellenőrzésének megszervezését sürgette. 1955. április 18-án Princetonban (New Jersey) halt meg. Sipos László Aktuális információk, évfordulók 2004. szeptember közepétől szeptember végéig Szeptember 16. - Marketing Fórum Budapesten. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szeptember 16- án Budapesten, a Helia Hotelben rendezi a 8. Távközlési és Informatikai Marketing Fórumot. Bővebb infó: www.hte.hu Szeptember 17. - Százhatvan éve született Puskás Tivadar. Pesten született Puskás Tivadar (1844-1893), a Telefonhírmondó feltalálója, a hires Edison munkatársa, majd európai képviselője. Puskás a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó volt Szeptember 18. - A Kulturális Örökség Napjai. Franciaország 1984-ben kitalálta, az Európai Tanács felkarolta, és Magyarország 2001-ben csatlakozott a minden év szeptemberének harmadik hétvégéjén tartandó Kulturális Örökség Napjai programokhoz. Az idei jelszó: Lélegző örökségünk. Bővebb információ a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1 -224-5586-os telefonján. Szeptember 21. - Széchenyi, „a legnagyobb magyar" születésnapja. 1791. szeptember 21-én született Széchenyi István gróf, honépítő hazafi-államférfi, „a legnagyobb magyar”. 1825-ben nemes támogatása révén született meg a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Budát és Pestet egyesítő állandó híd, a Lánchíd. Szeptember 23. — Takarítási Világnap. 1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja meghirdette a Takarítási Világnapot. Jelszavuk: „Gondolkodjál világméretekben, cselekedj otthon!' Magyarországon ezen a hétvégén a környezet megtisztítására hívják fel a szakemberek a figyelmet. Szeptember 27. - Az Idegenforgalom Világnapja. Az Idegenforgalmi Világszervezet határozata alapján 1980 óta világszerte évente mindig szeptember 27- én tartják az Idegenforgalmi Világnapot. Szeptember 29. - Százöt éve született a golyóstoll feltalálója. Budapesten született Bíró László József (1899- 1985), a golyóstoll feltalálója. A nyomdai rotációs hengerek folyamatos munkájának látványából merítette az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. Tíz év kísérletezés után, 1943-ban Argentínában nyert szabadalmat, ahol nagy tiszteletet vívott ki magának, a feltalálók napját az ő születésnapján ünnepük. Tematikus számmal jelent meg a Fizikai Szemle A Fizikai Szemle 2004/7-es száma öt cikkben foglalkozik sugárvédelmi kérdésekkel. Ez az újszerű kezdeményezés az ELFT (Eötvös Lóránd Fizikai Társulat) Sugárvédelmi Szakcsoport azon törekvésének eredménye, hogy az érdeklődő kollégák, s rajtuk keresztül a szélesebb közvélemény sugárvédelmi ismereteit szeretnék bővíteni. Kanyár Béla (Veszprémi Egyetem) a sorozat bevezetőjében leírta, hogy ebben a számban átfogó jellegű ismeretek találhatók, de a későbbiek során speciális kérdések is tárgyalásra kerülnek. Ezek közt említi pl. az orvosi röntgenalkalmazásokat, a radonnal kapcsolatos kérdéseket, a csernobili baleset tanulságait, az atomerőmű sugárvédelmét és nukleárisbaleset-elhárítás egyes kérdéseit. Csete István (Országos Mérésügyi Hivatal) „A sugárvédelemben használatos mennyiségek és azok mérési lehetőségei” címmel írta meg közleményét. Köteles György (Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet - OSSKI) cikkének címe: „Biológiai ismeretek és sugárvédelmi szabályozás”. A cikk bemutatja, hogy miképp fejlődött egymással párhuzamosan a sugárbiológia és a sugárvédelem. Foglalkozik napjaink egyik legizgalmasabb sugárvédelmi kérdésével, a kis dózisok megítélésével. Záró gondolatai közt szerepel: „Megfelelő tájékoztatás, gazdasági, környezeti, etikai és pszichológiai ismeretek bővítése szükséges ahhoz, hogy a biztonságos alkalmazás (a mesterséges sugárforrásoké - a szerző) megvalósuljon, és azt a társadalom elfogadja éppen a saját jóléte, biztonsága érdekében.” Bäumler Ede (Gamma Műszaki Rt.) és társai „A hazai sugárvédelmi műszergyártás múltja és jelene” címet adták írásuknak. Cikkükből kiderül, hogy e műszerek gyártása katonai, polgári védelmi céllal indult, de később a felhasználás köre lényegesen kibővült. A nagyobb sugárvédelmi rendszerek (pl. a paksi atomerőmű kömyezetellenőrző rendszerének rekonstrukciója) kialakításában igen jelentős a hazai kutatóintézetek és egyetemek közreműködése. Kanyár Béla és szerzőtársai a tematikus szám következő cikkében a felsőoktatásban megvalósuló sugárvédelmi képzésről adtak átfogó képet. A cikk számos eredmény mellett néhány gondot is megemlít. Ezek közül a nem ionizáló sugárzások elleni védelem oktatásának szabályozatlanságát, az EU sugárvédelmi előírásainak honosítását emelem ki. Bujdosó Ernő (Országos Atomenergia Hivatal) a sugárvédelmi továbbképző tanfolyam történetét és várható jövőjét ismerteti. A tanfolyamok megszervezése 1976 óta folyamatos; ez az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának egy igen sikeres kezdeményezése. A legtöbb előadással, illetve poszterrel szereplő szerzők sorát Ballay László (OSSKI) vezeti, az előkelő 11. helyen pedig kollégánk, Germán Endre szerepel. A folyóiratot és a következő tematikus számokat minden érdeklődő kolléga szíves figyelmébe ajánlom. Rósa Géza Törzsgárda tagsági elismerések 2004. augusztus 20 éves Takács Miklós ÜVIG ÜIFO Üzemirányítási Osztály, 1984. augusztus 31.; Mukli József Sándor ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1984. augusztus 31.; Pergő György ÜVIG ÜVFO Reaktor Osztály, 1984. augusztus 27.; Novák László ÜVIG UVFO Turbina Osztály, 1984. augusztus 6.; Bíró Lajos ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 6.; Boldizsár Mihály ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 27.; Kródi Zoltán ÜVIG ÜVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 29.; Magyar Lajos ÜVIG ÜVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 1.; Németh László ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 13.; Oláh Sándor ÜVIG UVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 1.; Szőke István ÜVIG ÜVFO Villamos Üzemviteli Osztály, 1984. augusztus 6.; Fekti Lászlódé ÜVIG VEFO Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, 1984. augusztus 30.; Horváth Miklós Ferenc MVIGH Karbantartási Igazgatóság, 1984. augusztus 1Debreczeni Tibor KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 23.; Horváth István KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 2.; Peleskei István KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 7.; Horváth Gábor Zoltán KÁIG KAFO Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 23.; Szalai Zoltán KÁIG KAFO Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály, 1984. augusztus 21.; Horváth Lászlóné KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1984. augusztus 7.; Gödör József KÁIG ÜFFO Digitális Rendszer Osztály, 1984. augusztus 6.; Baksai József Attila KÁIG ÜFFO Automatika Osztály, 1984. augusztus 30.; Kovács István GVIGH LOGFO Beszerzési Osztály, 1984. augusztus 22.; Bíró Lászlóné GVIGH LOGFO Raktározási Osztály, 1984. augusztus 22. 30 éves Czekmeister Sándor HŰIG OKFO Szimulátor Osztály, 1974. augusztus 2. I
