Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

2004. szeptember ATOMERŐMŰ 7. oldal 25 ÉVES AZ ATOMERŐMŰ SE - SZABADIDŐSPORT LEHETŐSÉGEINK Augusztusi számunkban kezdtük megemlékezésünket az ASE megala­kulásának jubileumáról. Igyekszünk bepillantást nyújtani a kulisszák mö­gé, így most az ASE Szabadidősport­szakosztály négy méltán népszerű szabadidősport szakcsoportjának vezetőjét szólaltjuk meg. Pakson a nyolcvanas években a sportlétesítmények száma folyamato­san növekedett, fokozatosan bővült a szakembergárda, így megnőtt a lehető­ség a különböző tömegsportok elterje­désére. A szaporodó szabadtéri létesít­mények, a nagyméretű tornacsarnokok és edzőtermek, valamint az 1986-ban elkészült gyönyörű Atomerőmű SE sportcsarnok tág teret nyitott a széles körű szabadidősportok kialakulásának és működtetésének. Az ASE Szaba­didősport szakosztályon belül a szak­csoportok folyamatos munkája, vala­mint a hagyományőrző rendezvények biztosítják a Paksi Atomerőmű Rt. és a város, illetve a város környéki lakosok szabadidejének hasznos eltöltéséhez a programokat. A szakosztály országos szintű rendezvények szervezésébe is belekóstolt, így ezeken a programokon az egész ország részesülhetett az ASE vendégszeretetében. A szakosztály kö­zel ezerötszáz fő rendszeres sportolá­sát teszi lehetővé a különböző spor­tágakban. Januártól december 31-ig a sportcsarnokban és az ASE külső sportlétesítményein folyamatosan sportolnak cégünk dolgozói és család­tagjai. Nagyon népszerűek a hagyo­mányőrző rendezvényeink: a városi amatőr kosárbajnokság és tekebajnok­ság tavasszal és ősszel, tavaszköszön­tő sportnapok, majálisi sportnap, gyer­­meksporttábor Domboriban, Paksi Nagy díj Kerékpárverseny, Atomerő­mű Ifjúsági- és Sportnapok, óévbú­csúztató sportnapok. Az iparágon be­lül zajló versenyeknél rendszeresen minden évben valamelyik sportágban szakosztályunk vállalja a házigazda szerepét, illetve az iparági versenyre felkészülő csapatoknak megteremtjük a felkészüléshez szükséges hátteret. Szakembereinken keresztül képvisel­ve vagyunk a vállalati Kulturális- és Szabadidősport Bizottságban, megyei szövetségekben és a regionális egye­sületekben. Alábbiakban az ASE Sza­badidősport-szakosztály szakcsoport­­vezetői, Nagy János műszaki gazda­sági főmunkatárs, Patkós István szer­ződéskötő, Volfné Ocsovai Zsuzsa ta­nárnő és Suplicz Sándor műszaki el­lenőr nyilatkozik a kezdeti nehézsé­gekről, a jelen eredményeiről és a jö­vőbeni terveikről. Sipos László Patkós István Patkós István szerződéskötő, az ASE öregfiúk-focicsapat vezetője- Mikor kezdődött a foci Pakson, mit emel­nél ki az elmúlt évek eredményei közül?- Az öregfiúk-labda­­rúgócsapat eredete egé­szen 1982-83-ig nyúlik vissza, amikor néhány labdarúgást szerető aktív pályafutását már befeje­zett játékos (Amtmann Jenő, Kővári István, Sipos József, Jambrich István, Kapus István és még sokan mások) úgy gon­dolta, hogy a versenysport mellett öregfiúk-csapatot alakítanak, ahol szervezett keretek között töltik sza­badidejük egy részét. Heti gyakoriság­gal találkoztak egy kis „örömfoci” erejéig, s eleinte a környező települé­sek (Bölcske, Madocsa) hasonló csa­pataival mérték össze erejüket. Ké­sőbb külföldi kapcsolatok révén a csa­pat eljutott Németországba, Szlováki­ába is, ahová többször is szerveztek néhány napos túrát, s természetesen a vendéglátó csapatok is eljöttek Paksra. Evekkel később, kisebb generációvál­tás után előbb 1986-tól Sipos György, majd 1994-től jómagam vettem át az öregfiúk focicsapatának irányítását.- Melyek az idei legki­emelkedőbb eredmények?- Csapatunk jelenlegi lét­száma 26 fő. A nyári két hó­napos szünet kivételével he­ti rendszerességgel, pénte­kenként tartunk edzést, nyá­ron a főpályán, téli időszak­ban pedig teremben. Hosszú évekre visszanyúló kapcso­latunk van Pesten a rákos­­szentmihályi, valamint a Ta­tabányai Erőmű öregfíúk-csapatával, akikkel évente oda-vissza alapon ren­dezünk barátságos mérkőzéseket. Ezek a találkozók némi presztízzsel is bírnak, de ennél fontosabb a játé­kosok között létrejött szoros barátság. Focicsapatunk alkotja a gerincét a Villamos Iparági Sporttalálkozón kö­zel húsz éve résztvevő atomerőműves csapatnak, amely az erős mezőnyben többnyire dobogón végez, ezen belül háromszor a kupát is elnyerte. Minden évben részt veszünk az 1997 óta megrendezésre kerülő Faddi Focifarsangon, ahol az erőmű mint fő támogató képviseletében sze­repelünk. A rendezvény bevétele ne­mes célt, a Faddi Gyermekalapítvány támogatását szolgálja, ezért mindig nagyon készülünk ide, és általában eredményesen is szerepelünk. Nem volna teljes a csapatról alko­tott kép, ha nem említenénk meg nagy hagyománnyal bíró nőnapi rendezvé­nyünket, amelyet közel húsz éve min­den év márciusában rendezünk a fo­cistafeleségek köszöntésére.- Milyen jövőbeni célokat dédel­gettek?- Csapatunk az ASE-nak, néhány támogatónknak, illetve a csapaton belül kialakított rendnek köszönhe­tően nyugodt, rendezett körülmé­nyek között éli mindennapjait. Kitűnő minőségű pályák, öltözők állnak rendelkezésünkre; mérkőzé­sekre, rendezvényekre megfelelő mezekkel, melegítőkkel rendelke­zünk. Létszámunk szinte állandó, s minden évben akad egy-két aktív, pályafutását befejező jelentkező, aki szívesen csatlakozna öregfiúk-csapa­­tunkhoz. Bízunk benne, hogy az ed­digiekhez hasonlóan még hosszú ide­ig élvezheti csapatunk minden tagja a mozgás, kikapcsolódás lehetőségét az ASE öregfiúk-focicsapatával. Suplicz Sándor Suplicz Sándor műszaki ellenőr, a tekeszakcsoport vezetője- Mikor kezdődött a teke Pakson, mit emelnél ki az elmúlt évek ered­ményei közül? — A tekézés mindig is népszerű sportág volt. Elődjét, a kuglizást min­den falusi kocsma mellett űzték, így volt ez Pakson is. Még emlékeinkben él az a jó hangulat, amit a mai teniszpályák területén a napi ver­senyek, fogadások keltettek... A tekéző megépítésével mindezen versenyeket az akkori technikai színvo­nalnak megfelelően, kultúrált körülmé­nyek között bonyolíthattuk. Ekkor jött létre az az igény, hogy szervezett for­mában, rendszeres testmozgás keretén belül is űzhessük ezt a sportágat. Végül is 1991 elején alakult meg az a tízfös mag, akik azóta is - most már kibővül­ve - amatőr szinten érik el eredménye­iket. Az első évek edzései ne­héz körülmények között zaj­lottak, az automatába nem győztük a húsz forintosokat bedobni. De kitartásunk és szorgalmunk meghozta gyü­mölcsét. Büszkén említhe­tem az Országos Amatőr Te­keversenyen és ezek területi, megyei selejtezőin, az iparági versenyeken, valamint a meghívásos tornákon, baráti találkozókon elért helyezéseket, az ütött fákat. Az immár hatodszor kiírt Városi Bajnokságon eddig is figyelem­re méltó eredmények születtek.- Melyek az idei év feladatai?- Szeptemberben indul - a nagy érdeklődésre való tekintettel ismét két csoportban - a Városi Bajnokság, melynek kiírása, lebonyolítása, szer­vezése a szakcsoport feladata. Ezen­kívül részt veszünk hagyományosan Budapesten az Országos Amatőr Te­keversenyen, valamint ezek selejte­zőin Bonyhádon és Kaposváron, il­letve október 15-17-én Tatán az ipar­ági versenyen. Segítjük a Villamos Napok tekeversenyének lebonyolítá­sát is. És természetesen edzünk szor­galmasan egymást segitve a jó ered­mények elérése érdekében!- Melyek a jövőbeni céljaitok?- A tekézés kortól, nemtől függet­lenül, szabadidőben vagy verseny­szerűen űzhető, élvezetes sportág. De megfelelő technikai színvonalú ás állapotú pályákra szükség van. Szeretnénk az egyre növekvő erőmű­ves és városi igényeknek megfelelő­en versenyeinket automata, négypá­lyás tekézőben megrendezni. Ismét átúsztak a Dunát A gyarapodó paksi hagyományok egyike, hogy augusztus 20-án több százan kompra szállnak, átmennek a túlsó parton lévő strandra, majd on­nan startolva átússzák a Dunát, amely ezen a részen közel 500 m szé­les. így volt ez most is augusztus 20- án, pénteken, amikor több százan rúgták el magukat a kellemes, homo­kos parttól, hogy bukdácsolva ki­evickéljenek a köves túlparton. Évek óta figyelem a köveken bukdácso­lókat, és mindig arra gondolok: ezek a lel­kes emberek megér­demelnének egy mél­tóbb partfogási lehe­tőséget. Nagy János Nagy János műszaki gaz­dasági főmunkatárs, a kosárlabda szakcsoport vezetője.- Mikor és hogyan kez­dődött a kosárlabdázás Pakson?- Az atomerőmű építé­sének köszönhetően 1977-től indult el Szente­si Alajos testnevelő tanár úr szervezése mellett a rendszeres, szervezett tömegsport-tevékenység. A kezdeti időszakban a különböző kivitelezői csapatok mérték össze tu­dásukat a bajnokságban, illetve a villámtomákon. Már ebben az idő­ben is igény jelentkezett arra, hogy a legjobbakból verbuvált csoport ösz­­szemérje tudását Dunaújváros, Szekszárd és Pét csapataival. Az ASE megalakulásával és a paksi 2. sz. általános iskola tornatermének megépülésével lehetővé vált a ver­senyszerű sporttevékenység is. Az első évi megyebajnoki szereplést kö­vetően már NB II.-ben játszottunk.- Melyeket tartod a legértékesebb eredményeknek?- Legértékesebb eredményeink­nek a következőket tartom: az aktív - a teljes települést átfogó - jelleg mi­att nagy szerepünk volt a lakótelep és az ótelepülés közötti feszültségek csökkentésében, mivel a sport révén lehetőség nyílt egymás megismeré­sére, illetve a közös tevékenység eredményeként egymás elfogadásá­ra. Kialakult a verseny­­sport, amely mindig nagy nézőközönséget vonzott a városon belül, de a köz­vetlen régióban is. Az él­sportban megszerzett baj­noki aranyérem, illetve a két Magyar Kupa elsőség méltóképpen reprezentál­ja a város, illetve a PA Rt. hírnevét. A szabadidő­­sport vonatkozásában az elmúlt tíz évben a töme­gesítés ragyogóan sikerült, hiszen 12-14 csapatos bajnokság zajlik a vá­ros fiataljait és öregjeit is megmoz­gatva. A bajnokságunk erejét repre­zentálja, hogy a Tolna megyei torna­­rendszerű bajnokságban, és a régió­beli (három megye) küzdelmekben is általában az élen végez a bajnoksá­got nyerő csapatunk. Az elmúlt évtől Kovács Gábor szervezésében már az országos Streetball mozgalomba is bekapcsolódott Paks városa.- Hogyan fogalmaznád meg a paksi kosarasok jövőképét?- Remélem, hogy a versenysport területén továbbra is magas színvo­nalú csapattal képviseltethetjük ma­gunkat mindvégig, akár a Nemzeti Bajnokságban, de már a nemzetközi porondon is. A szabadidősportot ille­tően a 10-14 csapatos bajnokság megtartása, valamint a streetball versenyek kiszélesítése, illetve a vá­roson kívüli kapcsolatok fenntartása a cél. Volfné Ocsovai Zsuzsa Volfné Ocsovai Zsuzsa tanárnő, a túrakerék­pár szakcsoport veze­tője. — Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a paksi tömegsport prog­ramok szervezésével?- 1991-től vagyok a kerékpáros szakcso­port vezetője. Szak­csoportunk klubjelleg­gel működik. Nem csupán a túrák szervezésében, lebonyolításában és a túrákon való részvételek alkalmá­val van együtt a csapatunk, hanem a szezonon kívüli (októbertől márciu­sig) időszakban is rendszeresen ösz­­szejövünk. Mivel csapatunk a túrák tervezésében és lebonyolításában igen egységesnek mutatkozott, ezért felmerült az ötlet, hogy a tömeg­­sportos, szabadidősportos rendezvé­nyeken is aktív szerepet vállalhat­nánk.- Mely eredményekre vagytok büszkék?- Elsősorban szervezői munkánkra vagyunk büsz­kék, melynek legnagyobb eredménye a Paksi Nagydíj amatőr kerékpárverseny, mely az idei évben immár ti­zennegyedik alkalommal ke­rül megrendezésre. A verse­nyen kerékpáros szakcsopor­tunk nagy része indulóként vesz részt, és az elmúlt évek­ben többen eredményesen szerepeltek.- Milyen rendezvényeken kerék­pározhatunk még az idén?- Mint már említettem, a 14. Pak­si Nagydíjat rendezzük meg októ­berben, melyre mindenkit hívunk és várunk, aki szeretné összemérni ere­jét a paksi és a vidéki indulókkal egy országúti versenyen. November ele­jén tartjuk meg évadzáró progra­munkat, mely idén egy „Városisme­reti vetélkedő kétkeréken”. Berkes Ferenc, a magyar bajnok Harmadszor indult el a fel­nőtt magyar bajnokságon az Atomerőmű SE fiatal sakkozója. Berkes Ferenc. Ezúttal azonban nem lett volna elégedett az előzőe­ken elért eredményével. „Éremért mentem” - je­lentette ki már a bajnokság után az ASE sportolója. A torna remekül indult számára: leg­nagyobb riválisával, Almási Zoltánnal csapott össze, és világossal sikerült hoznia a partit. Aztán a kilenc forduló egyik legfordulatosabb csatájában megverte kínai származású ellenfelét is, így jó helyzetből várta a folytatást. Az utolsó fordulóra mégis pontegyen­lőségből vágott neki Berkes és Almási. A pesti nagymesternek az egál nem kedvezett, ezért kockáztatott, és... raj­tavesztett. Feri ugyanakkor remire hoz­ta befejező partiját, így fél pont előny­nyel nyerte az országos bajnokságot.- Sötéttel nem ment valami fényesen - ismerte el az újdonsült magyar baj­nok. - Ezt mentális okokon túl (több ku­darc is érte a paksi nagymestert a koráb­ban bevált stabil repertoár mellett - a szerk.) az is eredményezhette, hogy többet készültem világos­sal, ráadásul a sötét-sor­solásom nem volt szeren­csés. Végeredményben fehérrel öt meccsen négy pontot gyűjtöttem, míg feketével 4/2 a mutatóm. Közben eldőlt az is, hogy az egy hónap múlva (okt. 14-31.) rajtoló, Mallorcán megrendezendő sakkolim­pián Berkes Ferenc második táblás lesz Almási Zoltán mögött, s bár az OB-n sereghajtóként zárt, lehet, hogy mégis Ács Péter lesz a hatodik játéko­sunk (második számú tartalék). Ber­kes Feri szerint a Lékó és Polgár nél­kül felálló magyar válogatottól az el­ső tízbe kerülés szép eredmény lenne. Ami pedig a magyar csapatbajnoksá­got illeti, Berkes amondó: újra éremesé­lyes az ASE, s ha a Csutit megelőzni nincs sok esélye, az ezüstérem sorsába beleszólhat az immár Berkes által veze­tett paksi csapat. A második és a harma­dik helyen előreláthatóan az ASE és a Nagykanizsa fog osztozni. Vöröss

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom