Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-03-01 / 3. szám

2003. március ATOMERŐMŰ 3. oldal Értékes könyvek az újévben Huszonöt esztendő elteltével megje­lent a Népi gyermekjátékok Kalo­csa környékén című kötet második, javított kiadása. Egy másik könyv, az Elő népművészet Kalocsán is az elmúlt hetekben látott napvilágot, február elején pedig a harmadik kötet, A kalocsai pota nyelvjárás­sziget is kikerült a nyomdából. A Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén című könyv népszerűségét jól jelzi, hogy jó másfél évtizede elfo­gyott a könyvesboltok polcairól, így újbóli megjelentetése igencsak idő­szerűvé vált. A Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Bács-Kiskun Me­gyei Önkormányzat Múzeumi Szer­vezete anyagi támogatásával napvilá­got látott kiadvány első változatát 1978-ban vehették kézbe az érdeklő­dők. A mostani kiadás az előzőnél tar­­tósabb kötést, keményborítást kapott, elülső és hátsó borítójának színes fo­tóin pedig kalocsai népviseletbe öltö­zött gyerekek láthatók. Tartalmi vál­tozást nem találunk, stílusát tekintve azonban apróbb módosításokat esz­közöltek a szerkesztők. Változtattak például az egyes szövegek népnyelvi lejegyzésén, s ahol ez szükséges volt, átírták a hangokat, betűket, szótago­kat, hogy jobban érvényesüljön a pota nyelvjárásra olyannyira jellemző mássalhangzó-rövidülés. Egysége­sebbek lettek a leírások és a kották alatti szövegek formája, a dalok, mondókák pedig egyedi, kalocsai ízt kaptak, így megkülönböztethetővé váltak más tájegységek különböző gyermekjátékaitól. A helyenként elő­forduló, érthetetlen tájszót magyará­zattal látták el. A Viski Károly Múzeum és a Kalo­csai Múzeumbarátok Köre tarsolyá­ban két másik könyv is lapul. A színes és archív fekete-fehér fotókkal egy­aránt gazdagon illusztrált Élő népmű­vészet Kalocsán című kiadvány való­jában a 2001. október 26. és 2002. szeptember 23. között a múzeumban megrendezett időszaki kiállítás kata­lógusa. A könyv a még élő alkotók munkáin keresztül mutatja be a helyi népművészet szépségét, sokszínűsé­gét. Ajanuár 22-én megtartott nyilvá­nos bemutatón megjelentek a könyv­ben szereplő asszonyok is, akik a helyszínen dedikálták a kiadványt. „A kiállítás megrendezésének és a hozzá kapcsolódó kiadvány megje­lentetésének célja kettős. Egyrészt szerettük volna számba venni a ma még élő és alkotó író- és pingálóass­­zonyokat. Másrészt szeretnénk föl­hívni rájuk a figyelmet, hiszen nélkü­lük nem volt, nincs, és nem lesz kalo­csai népművészet. Mostohagyerme­kei ők a nagy magyar földnek, a ma­gyar népi kultúrának. Hivatalos he-Pécsiné Ács Sarolta Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén Kalocsa 2002 lyeken hímzőasszonyokként tartják őket számon. Ők ettől sokkal többek. Hímezni tízezrek tudnak. írni és pin­­gálni csak ők, tizenheten” - fogalmaz előszavában Romsics Imre múzeum­igazgató, a könyv felelős kiadója. A harmadik kötet egyik szerzője az a Kuczy Károly, akinek a pota nyelvjá­rásszigetről írt tanulmánya február ele­jén jelent meg könyv formájában. Szo­morú aktualitását az adja, hogy január elején - éppen a kézirat utómunkálatai közben - jött a szomorú hír: elhunyt az alaptanulmány szerzője, Kuczy Kár­oly. A másik tanulmány szerzője H. Tóth Tibor, a nyelvtudományok kandi­dátusa, aki a gyertyaszentelő boldog­­asszony napján a Viski Károly Múze­umban megtartott ankéton részletes át­tekintést adott a pota nyelvjárásról, il­letve ismertette a tanulmány hátterét. • Pécsiné Ács Sarolta: Népi gyer­mekjátékok Kalocsa környékén Viski Károly Múzeum, Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa 2002, 2. javított kiadás, 124 oldal. • Élő népművészet Kalocsán, Viski Károly Múzeum, Kalocsai Múzeum­barátok Köre, Kalocsa 2002, megjelent 800 példányban, 40 oldal színes belív, fűzött, keménytáblás, színes kötésben • A kalocsai pota nyelvjárássziget, Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Ka­locsa 2002, megjelent 500 példány­ban, 108 oldal. A kalocsai pota nyelvjárássziget 2002 Gerjen kivágta magát Február 7-én egyre többen voltak kíváncsiak a bekötő út állapotára: igaz-e, hogy járhatatlan, vagy el merjenek indulni, s hogy jön-e már a külső segítség. A temetőnél mindig lehetett néhány nézelődő, beszélgető embert látni. Itt fordultak meg a munkagépek is, ezért én is ide men­tem ki pénteken 11 óra tájban infor­mációt gyűjteni. A kanyarban kiste­herautók álltak és mezőgazdasági vontatók. Genye Benő alpolgármes­ter épp a teendőket beszélte meg Vajda Benővel. A nehézgépekre igen fontos feladat várt: két mentő­autót kellett visszavontatni, miután Gerjenbe jöttek egy kismamáért és egy lábtöréses betegért. Dénes kijössz velem?” — kér­dezte Lampert István a Rába traktor vezetője.- Szívesen - feleltem, és már indul­tunk is a mentőautóért. Közben megjött a másik mentő is, tehát irány az elágazó! íme a beszámoló a máskor oly rö­vid útszakaszról:- A Rába nekivág az útnak, maga mögött húzva a mentőt. Kétszáz méter után a traktor is nehezen küzd meg a hóval, majd feladjuk. Lekötik a mentőt és a nagy gép előre-hátra járva letapos­sa az akadályt. Visszaakaszljuk a men­tőt. A segítők a temetőtől gyalog beér­nek minket, és segítenek a mentőt ki­tolni. Ismét felzúgnak a motorok, és kényelmes tempóban haladunk to­vább. Kellő távolság után elindul utá­nunk egy John Deer traktor Páncél Ti­borral, utána a másik mentőautó, a te­jes autó és egy másik kisteherautó, a végén Kovács Tibor egy másik John Deer-ral. A konvoj lassan tör előre. Sajnos újra elakadunk. Az akció kez­dődik elölről: mentőt leakasztani, a Rába utat tapos, mentőt vissza, és is­mét haladunk tovább. Szembe jön egy traktor. Melléérünk. Hajnes János hoz­za a kenyeret Szentgyörgyről. Már lát­szik a Pap-kanyar, ahol egy teherautót fogott meg a hó. Előttünk egy nagy át­­fújás. A 240 lóerő nekivág az akadály­nak, de „belefulladunk” a hóba. Kiszállunk és felmérjük a helyzetet. Előrejön a John Deer, de nem bír a 12 tonnával. Lampert Pityu és Kovács Ti­bor visszamegy a majorba a nagy John Deer-ért. Míg visszaérnek, egy lapáttal kezdjük kiásni a nagy gépet a süvöltő szélben. Visszaérnek az újabb géppel és még néhány lapáttal. A két John Deer sikerrel küzd meg a feladattal: kihúzza a Rába-Steigert. Majd a Pap­kanyarban ragadt teherautót vontatjuk félre az útról. Végszóra megérkezik szemből a közútkezelő hóekéje is. A Rába visszaindul a telepre, rajta a tudósítóval. A járműkaraván tovább halad az elágazó felé. Később Vajda Benő érdeklődésem­re elmondta, hogy sikeresen megtet­ték a hátralévő mintegy 3 kilométeres szakaszt. Útközben találkoztak azzal a hókotróval, amelyik a mentők meg­segítésére érkezett, de azt is ők húz­ták ki a hóból. Végül is az öt kilomé­teres út megtétele három órába tellett.-Máté Dénes-Az elakadt RÁBA a mentőautóval a bekötőúton. A tengelyéig ér a hóakadály. Kalocsai TElT-iroda Testközelbe került az atomerőmű Egy éve, 2002. március 7-én adták át ünnepélyes keretek között a Tá­jékoztató és Látogató Központ (TLK) kalocsai bemutató termét, amely egyben a Társadalmi Ellen­őrző és Információs Társulás (TEIT) adminisztratív központja is. A Szent István király út 35. szám alatt működő kihelyezett részleg azóta több száz látogatót fogadott, főleg iskolásokat. A sokak által csak „TEIT-iro­­daként” ismert bemutatóterem idesto­va egy éve pontos, gyors és hiteles in­formációkkal látja el az érdeklődőket az atomenergia békés célú felhaszná­lásáról, a paksi atomerőmű szerepé­ről, működéséről és hatásairól. „A la­kosság részéről a paksi atomerőmű hetven százalékos elfogadottságának szintje csak akkor tartható, vagy nö­velhető, ha lehetőséget biztosítunk az érdeklődők számára, hogy minél job­ban megismerjék, minél ember­­központúbbnak érezhessék az atom­erőművet” - fogalmazott az átadáskor az erőmű akkori vezérigazgatója, Baji Csaba. Az iroda eddigi látogatottsága alapján úgy tűnik, a 2002-es esztendő minden várakozást fölülmúlt. A PA Rt. által mintegy tizenhatmil­lió forintos költséggel kialakított galé­riás bemutatótermet azóta is a helyi fi­zikatanárok működtetik. A Szent Ist­ván gimnázium két tanára, Szőke Im­re és Musza Katalin mellett a Kertvá­rosi Általános Iskola pedagógusa, Romsics Lászlóné vezetésével rend­szeresen érkeznek ide gyerekek, akik „testközelből” szereznek ismereteket az erőmű működéséről, a nukleáris energia békés célú felhasználásáról. A galériás részben kialakított, a paksi TLK-hoz színeiben és felszereltségé­ben egyaránt igazodó mini látogató központ legnépszerűbb darabja két­ségtelenül az energiát termelő kerék­pár, amely jó néhányszor alaposan megizzasztotta a diákokat. Kevésbé populáris, ám nagyságrendjét tekintve hasonló ismeretanyag szerzésére al­kalmas a paksi atomerőmű működését bemutató polárgrafika, vagy a radio­aktív hulladék elhelyezésének lehető­ségeit bemutató tabló is. Az alsó szin­ten kialakított irodában a TEIT állan­dó adminisztrátora, dr. Bálint Józsefné naprakész információkkal látja el az irodába betérőket, sőt szíve­sen körbe is kalauzolja az érdeklődő­ket. A minél szélesebb körű tájékozta­tást prospektusok, hasznos olvasniva­lók, Internetes kapcsolat szolgálja. Az iroda hétfőtől csütörtökig 08.00-tól 16.00-ig, pénteken 08.00- tól 13.30-ig várja az érdeklődőket. Váry Tamás Képviselői tiszteletdíj először Gerjen Község Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága február 17-én tartotta első ülését. Mindjárt egy igen komoly feladat hárult a bizott­ság tagjaira, a 2003-as költségvetés tervezetét tárgyalták meg. Először - az első ülésnek megfele­lően - elfogadták a 2003-as év mun­katervét és a bizottság ügyrendjét. Ezt követte az idei költségvetés el­ső vitája. A majd 410 milliós költség­­vetés felét még mindig a szennyvíz­­beruházás költségei terhelik. Az idei tervezett hiány elérheti a 15 millió fo­rintot. A költségvetés sorainak részle­tes megvitatása hat órán keresztül tar­tott. A költségvetésnek az eddigiek­hez képest egyetlen új eleme van ez pedig a képviselői tiszteletdij. Ennek bevezetését a rendszerváltás óta elő­ször kezdeményezi a bizottság. 1990 óta nem vettek fel a képviselők mun­kájukért tiszteletdíjat Geijenben. A február 24-i testületi ülésen el­fogadásra javasolja a bizottság a 2003-as költségvetés tervezetét. Farsangoltak az alsósok Február 15-én, szombaton tartotta az általános iskola alsó tagozata ha­gyományos farsangi bálját. Molnámé Hanoi Erika köszöntője után a jelmezes felvonulásra került sor. Az ötletes jelmezek sok fejtö­rést okoztak a zsűrinek. A zsűri - Vajda Sándomé, Pöndőr Rita, Berka Istvánné és Vaj dáné Rajna Ágnes - a következő rangsort állította fel, hangsúlyozva, hogy nehéz helyzet­ben volt: 1. helyezettek:remete, Napóleon, muskétás és a robot 2. helyezettekxeruza, görög és in­diai lány, és a hóember 3. helyezettek:Piroska, a gladiáto­rok és a vadmotorosok Az iskolások a sok éves hagyo­mányt követve ismét megválasztot­ták a bál hercegét - Dobai Nándor - és hercegnőjét - Fenyves Fruzsina. A szülői szervezetnek köszönhető­en nagyon jó hangulatban folyt az est minden programja, és sok nyeremény talált gazdára a tombolasorsoláson. A bátrabbak Temesvári Zoltán „dj­­tanonc” zenéjére táncolhattak. Felsősök farsangi bálja A hagyományoknak megfelelően január utolsó hétvégéjén a felső ta­gozatosok farsangi báljával meg­kezdődött Gerjenben a báli szezon. A hangulatosan feldíszített műve­lődési házban először Molnámé Hanoi Erika, a diákönkormányzat vezetője köszöntötte a vendégeket, majd a jelmezesek felvonulását lát­hatták az érdeklődők. Két óra-jel­mez hívta fel figyelmünket az idő fontosságára, volt jó- és rosszidő, madárijesztő, vámpír, a tisztaságra két takarító ügyelt és berobogott a 7. osztályos vadmotoros banda is. A háromtagú zsűri - Vajda Józsefné, Kiss Rozvita, Lazányiné Csörgő Ág­nes óvónők - sok gondolkodás után díjazta a jelmezeseket: Első díjat kapott a Jó- és rosszidő és a madárijesztő. A második díjat a Vadmotorosok kapták, a harmadik helyezett a Ta­karítók és a vámpír lettek. Ezt követően kezdődött a diszkó, melyet a tombola értékes nyeremé­nyeinek kisorsolása szakított csak meg, és a bál hercegének, hercegnőjé­nek hagyományos megválasztása. Az idén a bál hercegnője Pöndőr Lucia hetedikes tanuló, a bál hercege Beneját Tamás nyolcadikos tanuló lett. A fiatalok este tíz óráig táncolhat­tak Asztalos Gábor DJ. zenéire. Máté Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom