Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-07-01 / 7. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2003. július Megszűnik az atomenergia bizottság Közel félévszázados működés után megszűnik a magyar közigazgatás egyik különleges jogállású és legrégebben működő kormánybizottsága, az Országos Atomenergia Bizottság (OAB). A megváltozott körülmények, az Unióhoz történő csatlakozás előkészítése, a biztonságot szolgáló hatósági rendszerrel kapcsolatos korszerű nemzetközi elvárások tették szükségessé, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) működése és felügyelete egyértelműen függetlenné váljon az atomenergia alkalmazásában, vagy a nukleáris létesítmények üzemeltetésében érdekelt személyektől, testületektől és szervezetektől. A bizottság feladatát a megalakuló Atomenergia Koordinációs Tanács és az OAH veszi át -jelentette be Csillag István gazdasági miniszter június 27-én, az OAH székházában tartott sajtótájékoztatón, melyen a Paksi Atomerőműben bekövetkezett üzemzavarral kapcsolatos vizsgálat eredményét tekintették át. Mint Csillag István kiemelte: a bekövetkezett üzemzavar kapcsán a legfontosabb, hogy a bizottság megállapítása szerint az esemény minősítése korrekt volt, a történtek nem veszélyeztették a lakosságot. Az üzemzavarról szóló végleges jelentését úgy fogja elkésziteni az OAH, hogy abban figyelembe veszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megállapításait is. Lényeges, hogy a hivatal vonja le a tanulságokat, és tegyen javaslatot a biztonsági szemlélet megerősítésére. A bizottság elengedhetetlennek tartja a nyugodt légkör megteremtését, ugyanakkor a testület a felelősség kérdésének megállapítására nem jogosult. A miniszter szerint tovább kell folytatni mind az OAH-nál, mind Pakson azokat a vizsgálatokat, amelyek a múltra vonatkoznak és feltárják az üzemzavarhoz vezető hiányosságokat. Elsődleges az üzemzavar felszámolása és az ehhez szükséges nyugodt környezet megteremtése, valamint a biztonsági szemlélet megerősítése. Mayer György Több ezer fős népünnepély az új hídon Folytatás az 1. oldalról. Az egésznapos program során mindenki megtalálta a kedvére való szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. A híd mindkét oldalán és a híd közepén is egy-egy színpad várta az érdeklődőket, amelyen a környék fuvószenekarai, ismert színészek, énekesek léptek fel. Mindemellett szórakoztató műsorok, játszóházak, népművészeti bemutatók, mazsorett csoportok, élő koncertek várták a szórakozni vágyókat, sőt a bátrabbak még a bungee jumpingot is kipróbálhatták. A Lőrinci-Szemeretelepi Polgárőrség Kocsis Péter mesterszakács vezényletével pedig igazi meglepetéssel készült: egy 4251 literes óriásbográcsban tízezer adagos gulyáslevessel lepte meg a népünnepély vendégeit A Guiness rekordkísérlet főbb sarokszámai: nyolc mázsa szilaj marhahús, százötven kiló makói vöröshagyma, ugyanennyi vegyes zöldség, száz kiló mangalica sertés zsírja, három kiló kerti kömény, százötven kiló bogyiszlói- és tíz kiló kalocsai paprika. Mindehhez körülbelül harminc ember munkáját vették igénybe, s háromhetes előkészület után kezdték meg a főzést. A szekszárdi oldalon állította fel sátrát a kalocsai Csajda Csárda, amely több díjat is elhozott. A Gyarmati Lászlóné, Németh József, Gerendái János alkotta csapat, melyet Kocsis Csaba, a Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi iskola szakács-tanulója egészített ki, elnyerte a Leglátványosabb megjelenés, a második helyezést jelentő Ezüst fakanál és az Ügyes asszony halászléje kitüntető díjakat. A környékbeli településekről félóránként ingyenes autóbuszjárat szállította a hídhoz és vissza az érdeklődőket, gépkocsival ugyanis tilos volt a helyszínre hajtani. Az átkelőt július 4-én adták át hivatalosan a forgalomnak. Váry Tamás A Szent László-híd 920 méteres, építéséről négy évvel ezelőtt döntött az akkori kormány. A beruházás 23,5 milliárd forintból valósult meg, melyből 9,5 milliárdot a híd építésére fordítottak a le- és felhajtókkal együtt. A híd szerepe óriási, a déli országrész fejlődése szempontjából létfontosságú. A Magyarországot keletnyugati irányban átszelő M9-es út részét képező 920 (más adatok szerint 917) méter hosszú, 14 méter széles vasbeton- és acélszerkezetű híd tehermentesíti a kistérség közúti forgalmának gerincét képező 51-es számú főközlekedési tengelyt, ugyanakkor jelentősen hozzájárni a kelet-nyugati irányú közlekedés javulásához, az úgynevezett sugárirányú közlekedés enyhítéséhez, a térség gazdasági fejlődéséhez. Az egyelőre kétsávos híd a forgalom növekedése esetén négysávosra bővülhet. Három különálló szerkezetből áll: az 520 méter hosszú, ortotróp acélszerkezetű mederhídból, valamint a bal és a jobb parti ártéri hídból. Az építmény tizenkét pillére közül hat az ártéren található, négy pedig a mederben áll. A mederpillérek szintre rendezése úszó munkagépekről történt, a fenék felületének elsimításához pedig speciális mélyásó szerelékű kotrógépet használtak. Az építéshez összesen 13000 köbméter különböző minőségű betont, hétszáz tonna betonacélt és nyolcezer köbméter vízépítési terméskövet használtak fel. • • Lezárult a NAU vizsgálata Több mint egyhetes paksi vizsgálódás után készítette el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakértői csoportja az április 10-i üzemzavarral kapcsolatos előzetes jelentését. A csoport vezetői június 25-i budapesti sajtótájékoztatójukon kiemelték, hogy az üzemzavar oka a tisztítótartály felépítése és üzemeltetése volt, mert az nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy sem az atomerőmű, sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakértői nem jártak el elég körültekintően az alvállalkozóval szemben, túlzottan megbíztak bennük az eddigi munkájuk alapján. Ken Brockman, a NAÜ nukleáris biztonsági részlegének vezetője elmondta a tájékoztatón, hogy az üzemzavarról már az esemény másnapján értesítést kapott az ügynökség, és ahogy az eset súlyossága egyre nyilvánvalóbbá vált, felajánlották segítségüket a magyar szakembereknek. A felkérést követően június 16-25. között végezték el a helyszíni vizsgálatokat, melyről egy hónapon belül adják át a végleges jelentést. A vizsgálat elsősorban az eseményhez vezető tényeket rögzíti, és ennek a tényfeltáró munkának nem célja, hogy felelősöket keressenek. Az már most megállapítható, hogy mind az OAH, mind a paksi kollégák elhatározták, hogy javítanak a biztonsági szinten. Megállapították, hogy az esemény kialakulása visszavezethető a gőzfejlesztők dekontaminálásáig, hiszen ennek hatására keletkeztek a lerakódások, és vált szükségessé a tisztítás. Miroslav Lipar szaktanácsadó szerint az üzemzavar oka a tisztítótartály felépítése és üzemeltetése volt, mert nem feleltek meg az ide vonatkozó biztonsági előírásoknak. Ezt támasztja alá, hogy a feltárt problémák mindegyike ehhez a tisztítótartályhoz kapcsolódik. Ugyanakkor sem a Paksi Atomerőmű, sem az OAH szakértői nem jártak el elég körültekintően az alvállalkozóval szemben a tisztítási eljárás engedélyezésénél és az üzemeltetésnél, túlzottan megbíztak bennük az eddigi munkájuk alapján. Az OAH alábecsülte a biztonsági kockázatot az elvi engedély kiadásánál, az alvállalkozó pedig az atomerőmű megfelelő felügyelete nélkül dolgozott. Az alvállalkozó személyzete nem kapott megfelelő biztonsági kiképzést, valamint nem voltak az ilyen esetre vonatkozó és megfelelően kidolgozott biztonsági előírások sem. A NAÜ nem találta annak jelét, hogy a dolgozók az előírtnál több sugárdózist kaptak volna, valamint a környezetbe került dózis sem haladta meg az előírt biztonsági szintet. A NAÜ korlátlan hozzáférést kapott a vizsgálat elvégzéséhez, és mind az OAH, mind Paks áll a további vizsgálat elé. Az újságírók kérdéseire válaszolva a külföldi szakértők elmondták, hogy az atomerőműnél tapasztaltak nem adnak okot semmiféle biztonsági kockázatra, a meghozott intézkedések megfelelően kezelik az üzemzavart, bár még meg kell oldani a kérdést. A sajtótájékoztatón részt vevő Csillag István gazdasági miniszter jelezte, hogy a személyi felelősség megállapításához először is meg kell várni a végleges jelentést, majd el kell hárítani az üzemzavart. Személyi felelősségre vonásról akkor lehet dönteni, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy az érintettek tevékenysége veszélyezteti a biztonságos működést és a kárelhárítást. A tulajdonos egyébként is a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., tehát ebben a kérdésben nem a gazdasági miniszter dönt. Mayer György Kommunikációs stratégiaváltás Egy sajtótájékoztató két helyszínnel Május 12-től számítható az új kommunikációs stratégiaváltás a PA Rt. sajtómunkájában. Rendszeresen, hétfőtől péntekig a hét minden munkanapján 13 órai kezdéssel sajtótájékoztatót tartanak, ill. közvetítenek a Tájékoztató és Látogató Központból. Ez a tájékoztató annyiban tér el a megszokott sajtótájékoztatóktól, annyiban más, újszerű, hogy két helyszínnel, egyazon időben zajlik. ,Ülőben” lehet részese mindenki, akár Budapesten, akár Pakson tartózkodik. Az egyik helyszínt a Tájékoztató és Látogató Központban, Pakson rendezték be, míg a másikat az atomerőmű budapesti Kirendeltségén, a kettő között nagyon korszerű, modem videókonferencia vonal működik. A TLK- ba a regionális és helyi sajtó munkatársait, míg a Kút utcai kirendeltségbe az országos sajtó képviselőit váiják. Óriásképemyőkön kölcsönösen látják egymást a tájékoztató résztvevői. Kamerával megoldható beszélő személyre való közelítés, mozgás, a figyelem irányítása. A képek jó minőségűek, élesek a képernyőn, akárcsak egy tévéstúdióban. Ugyanúgy folyik a sajtótájékoztató, mintha együtt, egy teremben ülnének mindannyian. Budapesten arra is lehetőség van, hogy hat tévékamerát direkt módon csatlakoztassanak a rendszerre. A sajtó, média budapesti munkatársainak nem szükséges külön Paksra jönni, hisz kérdéseiket minden nap Budapesten is ugyanúgy feltehetik. A sajtótájékoztatót a vezérigazgató vagy helyettese tartja, és jelen vannak az érintett területek szakemberei. A folyamatos híranyag biztosított, hisz a helyreállítási munkák mellett komoly termelés folyik az atomerőműben, amiről megadott tematika alapján rendszeresen tájékoztatást adnak. Ismertetést közölnek a 2. blokkon és a többi üzemrészben folyó munkálatok helyzetéről, különböző programokról, rendezvényekről, továbbá reflektálnak az előző 24 órában pontatlanul elhangzott sajtóhírekre. Ugyanúgy, mint egy közvetlen adású, élő sajtótájékoztatón, a riporterek azonnali kérdéseket tehetnek fel mindkét helyszínről, Paksról és Budapestről, és lehetőség van exkluzív interjúk készítésére. A május 12. óta eltelt időszak alatt a sajtó érdeklődése változó volt, egyegy várható esemény ismertetésénél, vagy személyi bejelentésnél nagyobb számban voltak jelen. A videókonferenciás sajtótájékoztató mérsékelte, egy időpontra koncentrálta a telefonos érdeklődéseket, sajtóigényeket, és így csökkentette a TLK személyzetének túlterheltségét is. Ezzel a rendszerrel a sajtómegkeresések 80 %-át megfelelő mederbe lehetett terelni, ami így már kellőképpen kezelhető, de természetesen továbbra is megmaradnak az élő műsorokban, tévé- és rádióközvetítésekben történő nyilatkozatok, megnyilvánulások. Lovásziné Anna Vissza kell szerezni az erőmű társadalmi elfogadottságát A nemzetközi tapasztalatok alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy a nukleáris energiatermeléshez kapcsolódó kockázatok kezelhetők, de mindenképpen le kell vonni a tanulságokat a Paksi Atomerőműben bekövetkezett súlyos üzemzavar kapcsán - jelentette ki Zarándy Pál, a Magyar Atomfórum Egyesület elnöke június 13-án, ^paksi üzemzavarról - másképpen” címmel rendezett budapesti sajtótájékoztatón. Az elnök szerint az üzemzavar bár felszínre hozta a biztonsági kultúra hiányosságait, ugyanakkor nem jelent olyan megoldhatatlan műszaki problémákat, amelyek alapján meg kellene kérdőjelezni az atomerőmű élettartamhosszabbítására vonatkozó terveit. Mint mondta: paradoxnak látszik, de éppen az élettartam-hosszabbításon alapuló jövőkép adhat távlatot az üzemeltetőnek, hiszen arra ösztönöz, hogy jó gazda módjára bánjon a legfontosabb erőforrásokkal, és ésszerűen tervezze meg a berendezések igénybevételét. Az üzemzavar kapcsán egyetlen olyan berendezés sem sérült meg, amely az erőmű hosszú távú működése szempontjából mértékadónak számítana. Más kérdés azonban, hogy az üzemzavar kapcsán bekövetkezett változások az erőmű társadalmi elfogadottságban nem könnyítik meg a helyzetet, hiszen meggyőzően bizonyítani kell a biztonsági kultúra javulását, és vissza kell szerezni a politikai döntéshozók, valamint a lakosság bizalmát is. Az elnök ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a liberalizált árampiacon kemény verseny folyik azért, hogy egy adott fogyasztói igényt, mint piacot ki szerezzen meg, és ki diktálja a feltételeket. A Paks jövőjét érintő támadások mögött ilyen érdekek is felfedezhetőek. Czibolya László, az egyesület főtitkára szerint az utóbbi évtizedekben a nukleáris energiatermelés a fejlett ipari régiókban a villamosenergia-termelés egyik meghatározó elemévé vált, miközben főleg a csernobili katasztrófa, valamint feltehetőleg a piacvesztéstől félő fosszilis energiahordozókban érdekelt csoportok háttérmunkájának hatására számos támadás érte a különféle zöld mozgalmak részéről. Természetesen vannak olyan, felesleges villamos energiai kapacitásokkal rendelkező államok, ahol a különféle politikai alkuk eredményeként visszafejlesztik a nukleáris energiatermelést, de az átlagos tendencia mégis a nukleáris programok fenntartása és továbbfejlesztése irányába mutat. Ez utóbbi tapasztalható az EU energiapolitikájában is, hiszen megfogalmazták, hogy a nukleáris energiatermelés fenntartására még legalább 30- 40 évig szükség lesz. Mindezek alapján bátran kimondható, hogy a hazai fogyasztók számára elfogadható árú villamosenergia-ellátás szempontjából a Paksi Atomerőmű termelése a jövőben is nélkülözhetetlen. Mayer György
