Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-05-01 / 5. szám

2003. május ATOMERŐMŰ 15. oldal Egy tűzoltó dinasztia alapítója Kevés ember lehet az erő­műben, aki nem ismeri Csőglei Istvánt, sőt az erő­mű látogatására érkezők közül is sokan megismerik, hiszen évek óta vezeti a lá­togató csoportokat.- Pista bácsi! Hogyan lettél tűzoltó?- 1949-ben lettem önkén­tes tűzoltó Szedres községben, ugyanis ott laktunk. Mivel a mező­­gazdaságból megélni nem lehetett, Budapestre mentem, ahol utolért a so­­rozási behívó. Nem akartam katona lenni, ezért a Ganz Vagongyárban jár­őröző állami tűzoltóktól kértem taná­csot, hogy mit tegyek. Ők javasolták: vagy rendőrként, vagy tűzoltóként úszhatom meg a katonaságot. A tűzol­tókat választottam, és teljesítettem szolgálatot Makón, Bázakerettyén, Budapesten, Bonyhádon, majd tiszti­iskola ismét Budapesten, és végül Szekszárdra kerültem.- Az erőművel mikor kerültél kap­csolatba?-Az 1960-as évek jogszabályi elő­írása szerint a nukleáris kérdésekkel Csőglei István kapcsolatos téma a tűzol­tósághoz tartozott, és mint megyei parancsnokhe­lyettes, konkrétan hozzám. Amikor 1966-ban aláírták az államközi szerződést egy atomerőmű felépítésé­ről, a megye részéről én koordináltam a ránk eső feladatot, Horváth Bélával „Az önzetlenség igénytelen katonái az önkéntes tűzoltók. ” Tüzek és tűzoltók Faddon 1893-2001. és Bach Jóskával hárman csináltuk végig az építkezést. 1967. április 12- én ott voltam az atomerőmű helyének kijelölésén, amelyet 100-150 tagú bi­zottság végzett. Amikor 1986-ban nyugdíjaztak, felkért az atomerőmű szaktanácsadónak.- Már nem vagy aktív tűzoltó, vi­szont aktivan kutatod és dolgozod fel a tűzoltóság történetét.- Igen, a most megjelent köny­vem all. kötet, amely a faddi tűzol­tóság történetét tátja az érdeklődők elé. A tizenegy kötet néhány darab­ját két kollégámmal, Márton Pistá­val és Velencei Istvánnal írtuk, így a paksi, a tamási és a dunaföldvári tűzoltóság történetének feldolgozá­sa közös munka.- Milyen terveid vannak még?- Nagyon sok anyagot gyűjtöttem össze a levéltárakból, amelyre tá­maszkodva meg kellene írni a bony­hádi és a tolnai tűzoltóság történetét is. Közel negyven évig voltam aktív tűzoltó, igen sok élményem van, ezeket kellene egy újabb kötetben közreadni, és a munkám folytathatja a fiam és az unokám, ugyanis ők is tűzoltók. - béri -Tűzoltók másodállásban Az atomerőmű tűzoltóságán dolgo­zunk mind a ketten, mutatkozik be Ambach Ede szerparancsnok és Haaz József gépkocsivezető.- 2003. március elején in­dítottuk be Pakson a Dózsa György u. 31. szám alatt AMBACHAAZ Kft. néven gumijavító műhelyünket. Legfontosabb tevékenysé­günk a gumijavítás, illetve a hozzá kapcsolódó egyéb te­vékenységek, a vulkanizálás, kerékkiegyensúlyozás. Nyit­va tartásunk hétköznap reg­gel héttől este hétig, szomba­ton pedig délután négyig vár­juk az ügyfeleket.- Mi adta az ötletet ilyen másodállás folytatására?- Az atomerőmű tűzoltósá­gán dolgozunk és a munkarendünk ad­ta lehetőséget használjuk ki, mivei sok a szabadidőnk (24/48 órás munkarend). Ezenkivül felváltva dolgozunk, így el tudjuk látni ezt a tevékenységet is. — Mi a tervezett jövő? — Természetesen még jó darabig szeretnénk tűzoltók lenni. Az ember a mai világban nem élhet úgy, hogy a munkahely biztosan kitart majd nyugdíjig. Ezért úgy érezzük, mindenképpen van egy terü­let, amiben ki tudjuk próbálni magunkat. Ha netán valami miatt - pl. egészségügyi okok miatt - a főállásunkat nem tudnánk folytatni, legyen egy olyan pont, egy biztos háttér, ahol tovább tudunk dolgozni. Ezenkívül szeretjük is mind a ketten csinálni ezt a tevé­kenységet is, hisz gyerekko­runk óta a gépkocsik érdekel­nek bennünket.-További sikert kívánunk e tevékenység folytatásához is! Wollner Pál Masszázs - a behúzott fékek oldása Idegeskedés, a túlzott stressz, a nyüzsgő és szinte dübörgő élet, a fo­kozott zaj, a közvetlen környeze­tünk fizikai-, szellemi- és lelki hatá­sa naponta ér bennünket és így gyengíti az ellenálló képességünket, utat nyitva a különböző betegsé­geknek. Egy másik következmény - ami látható is - görcsösen viselke­dünk. Egyik barátom talá­lóan fogalmazott egy, a bel­ső egyensúlyát vesztett em­ber kapcsán: „Behúzott ké­zifékkel közlekedik.” Ezért öngyógyító képességünk erősítése ma fontosabb, mint bármikor korábban. „Mens sana, in corpore sano” - ép testben ép lélek - tartja a latín mondás. A Du­na partján élő embernek az egyensúlyt nem kell hangsú­lyoznom, most inkább a masszázs jótékony hatására szeretném a figyelmet irá­nyítani. Selye János professzort idézve „a szükséges és elégséges stressz” része életünknek, így a tevékeny munka nem vezet egészségkárosodáshoz. Szerve­zetünk alkalmazkodik a rövid ideig tar­tó izgalmi állapothoz, fokozott erőki­fejtésre képes a vészhelyzetekben. Gondoljuk csak végig, egy váratlan helyzetben, a normál egyensúlyi álla­potból kibillenve gyorsul a szívveré­sünk, nő a vérnyomásunk, fokozódik az izomtónusunk, a légzésünk kapko­dóvá válik és nyugtalanság lesz úrrá az emberen. A természetes stresszhelyze­tek rövid ideig tartanak, a veszély elhá­rítása oldja a feszültséget, a test és a lé­lek felszabadul, visszatér minden a nyugalmi, egyensúlyi állapotba. A mo­dem élet folyamatos terhei miatt nehe­zebben tudunk túljutni a fokozott izgal­mi állapotokon. A folyamatos feszült­ség, a megoldhatatlanul kilátástalan helyzet (a munkahelyi problémák, a tartósan megromlott kapcsolatok stb.) idő előtti egészségromláshoz vezethet, ha nem tanuljuk meg kiengedni a be­húzott fékeinket. A szorongás, a fel­gyülemlett feszültség oldására kiváló­an alkalmas a kertészkedés, a zene­­hallgatás és a meditáció. Az utóbbi ta­nács olyan régi, mint maga a történe­lem. Nem a keleti népek kiváltsága, amikor a vízparton a hullámokat, vagy a táncoló lángot figyeljük, nem is tu­dunk róla, mégis meditálunk. A masszázs is hasonlóan hat, és legalább olyan ősi kincse az emberiségnek, mint a meditáció. Adatok bizonyítják, hogy a kínaiak már ötezer éve használják a különböző masszírozási technikákat. A masszírozási technikák legfőbb formá­ja a test bizonyos szöveteire, különö­sen az izmokra, az ínszalagok­ra hat. A kézi masszázs egyik célja, hogy ellazítsa a nyak, a vállak, a kezek, a hát és a lá­bak izmait, másik célja, hogy serkentse az adott terület vér­ellátását, és e hatásokon ke­resztül nyugtatóan, de ugyan­akkor pezsdítően hasson az egész szervezetre. A masszázs közvetve ser­kenti a sejtszintű anyagcsere­folyamatokat („zsírégetés”), a méreg- és salakanyagok tá­vozását és növeli a kötőszö­vetek feszességét is. Pakson a Tanuszodában (bejelentke­zés telefonon: 75/411-294) még május végéig van lehetőségünk kipróbálni a frissítő svéd-, a lazító sport-, és a meditációt is segítő gyó­­gymasszázst. Kis Ágnes (telefon: 20/32-666-72) fizioterapeuta, gyógy­­masszőr és Varga László (telefon: 20/314-1696) labdarúgó edző, masz­­szőr a tanuszoda nyári bezárása alatt nem hagyják cserben a regenerálódni vágyó vendégeiket, június elsejétől már a paksi lakótelepen várnak ben­nünket. Sípos László Üzemeltetési Mutatók 2002. A Paksi Atomerőmű Rt Rendszertechnikai osztály, Üzemellenőrzési csoport­ja összeállította és kiadásra került az Üzemeltetési Mutatók 2002 című kiad­vány. A 28 oldalas A5 méretű, szép kivitelű kiadvány tartalmazza a PA Rt. üzemeltetési mutatóit 1983 óta. A kiadvány érdekessége, hogy a számadatok és grafikonok mellett 9 db színes fotó díszíti a kiadványt. A fotók a nemrégen megalakult Paksi Fotósok Baráti Köre egy-egy tagjának alkotása. A kiadvány­hoz csatolt CD lemezen nagyon sok egyéb információ is megtalálható. Az alkotók: Wollner Pál: Gesztenyesor; Laurinyecz Pálné: Szerelem; Csonka Edit: Balatonfured, sétány; Száméi László: Katlan; Boa András: Vo­nulás; Magyar Zoltán: Tüskék; Vincze Pál: Gyöngyök; Jakab Albert: Nyila­dék; Ötvös Miklós: Őszi színek. Wollner Pál Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Paks Nuclear power Plant Ltd. ÜZEMELTETÉSI MUTATÓK 2002 PERFORMANCE INDICATORS 2002 Duna-korzó 10.00- 18.00: Virágkiállítás és vásár 10.00: Halászléfőző verseny 13.00: Halászléfőző verseny eredményhirdetése 14.00: Sétahajózás a Dunán, a Duna megkoszorúzása 14.15: 100 galamb a levegőbe röppen 15.00- 16.00: „ Kölyökparty ” - Pap Rita és Bodnár Attila műsora 16.10-16.40 „Kettőnkről szólt" - Inflagranti együttes műsora 16.50- 17.40: Paksi Öröklfjak Táncegyüttes műsora 17.50- 18.20: „ Minden út Romába vezet" Füsti Fecskék együttes műsora 18.30-19.30: Szekszárdi Bartina Táncegyüttes műsora 20.00- 22.00: „Nehéz a boldogságtól búcsút venni" Apostol együttes él koncertje Erzsébet Szálló mögött, Vízi-színpad 10.00-13.00: A tűzoltóság programjai.Technikai bemutató, tárgykere­sés habban, vízipóló, habzuhatag 10.00-13.00: Kézműves foglalkozá­sok: gyöngyfűzés, sógyurma, forgácsbáb 10.00-13.00: Gyermek arc­festés 14.00-16.00: Amatőr művészeti gyerekcsoportok bemutatója: Tűzvirág Táncegyüttes, Koktél Táncegyüttes, Party Táncklub, Csillag Show-Tánc Egyesület, Paksi Báb-Mazsorett Egyesület, Mazsorett és Modern Tánc Egyesület 16.00-17.00: Holló együttes vidám műsora HORVÁTH IMRE (1932-2003) 2003. április 23-án Horváth Imre (Villamos Üzemviteli Osztály) otthonában elhalálo­zott. Hosszú időn keresztül - az orvosi utasításokat betart­va - szedte a gyógyszereket. Mindent elkövetett, hogy egészsége helyreálljon. Horváth Imre 1979. július 10-én nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, hálózati elektrikusi be­osztásba. Vezetői, munkatársai szor­galmas, jó szakembernek tartották. 1992. augusztusban ment nyug­díjba. Nyugdíjas éveit is igyekezett hasznosan eltölteni, telkén kertész­kedett. Szakmáját „folytatva” min­dig talált szerelnivalót magának. 2003. május 10-én Pak­son, a Fehérvári úti temető­ben helyezték el Horváth Imre hamvait. Gyászolja őt szerető fele­sége Mária, akivel 45 évig éltek együtt boldog házas­ságban. Szerető két lányuk: Csilla, Emese és családjuk. Testvérei: Éva, József, Zoltán és családjuk. Az özvegy testvérei: Jó­zsef, Ferenc, Erzsébet és családjuk. Szerető unokái: Melinda, Attila, Mátyás, Gergő és Máté. Rokonok, volt munkatársak, kollégák és isme­rősök. Nyugodjék békében!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom