Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-05-01 / 5. szám

2003. május ATOMERŐMŰ 7. oldal Hétórás testületi ülés 30 napirendi ponttal Gerjen Község Önkormányzata áp­rilis 7-én tartotta soron következő ülését A maratoni ülésen 30 napiren­di pontot tárgyaltak a képviselők. Ezek között:- A PÉCSÉPTERV által készített települési rendezési tervet tekintet­ték át a képviselők, a tervező Csaba Gyula segítségével. Valamint ezzel összefüggésben első körben áttekin­tették a település szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát.- Megalkották az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletet.- Elfogadták a felnőtt korúak szo­ciális ellátásának helyi szabályait, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásának rendeletéit.- Beszámolót hallgattak meg a képviselők az iskolaigazgatótól, a háziorvostól és a Paksi Rendőrkapi­tányságtól a 2002. évi munkáról.- Több pályázat beadásáról is döntött a testület.- Döntöttek a képviselők, az alsó tagozatos iskola épületének eladásá­ról, hasznosításáról. Április 15-ig vár­ja az önkormányzat a jelentkezőket.- Végezetül a képviselők meg­hallgatták a beszámolót - egy video­film megtekintésével együtt - a Leinsweilerban tartott látogatásról, amely a testvér-települési kapcsola­tok felvételére irányult. Közmeghallgatás Dunaszentgyörgyön Az április 23-án tartott összejövete­len több témát beszéltek meg a köz­ség lakosságának megjelent tagjai (kb. 80 fő), köztük a 2. blokki ese­ményt is. A jelenlévőket Mittler Ist­ván, a TLK helyettes vezetője tájé­koztatta a történtekről, majd vála­szolt a feltett kérdésekre. A 8-9 hozzászóló a radioaktív ki­bocsátások mértékére és az élelmi­szerláncba történő beépülésre kérde­zett rá, majd általános kérdéseket fo­galmaztak meg a radioaktív hulladé­kok elhelyezésével kapcsolatban. A kérdésekre adott válaszokat elfo­gadták, illetve tudomásul vették. A NucNet hírei A NucNet áprilisban megjelent cikkei között tallóztunk. ■ A hónap elején Loyola de Palacio, az Európai Unió energiaügyi főbizto­sa, egy Brüsszelben megtartott sze­mináriumon a nukleáris opció meg­tartásának fontosságát hangsúlyozta. Az eseményen először voltak jelen az Európai Unió végrehajtó testületé­nek, az Európai Bizottságnak a tag­jai. De Palacio elmondta, hogy a Ki­otói Jegyzőkönyvben foglalt célok elérését (pl. a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentését) megnehezíti, ha egyes EU tagállamok elhatárolód­nak a nukleáris energia jövőbeli fel­­használásától. A főbiztos asszony ki­jelentette: „Az energiafogyasztás nö­vekedése az üvegházgáz-kibocsátás emelkedésével jár, pont akkor, ami­kor e károsító anyagok csökkentése mellett döntöttünk.” Figyelemremél­tó, hogy amikor az EU köztudottan semleges a villamosenergia-előállí­­tás mikéntjének kérdésében, ugyan­akkor érzékelve a környezetre káros gázok kibocsátás csökkentésének fontosságát, a nukleáris opció meg­tartását hangsúlyozza. Végezetül de Palacio hozzátette: az Európai Bi­zottság által nemrég jóváhagyott irányelvek azt a célt szolgálják, hogy az atomerőművek biztonságára és a radioaktív hulladékok elhelyezésére az Európai Unió tagállamaiban azo­nos feltételrendszer legyen érvényes. ■ Aláírták a romániai Cemavodai Atomerőmű 2. blokkjának felépíté­sére vonatkozó szerződést. A Nuclearelectrica, a Román Nukleá­ris Közszolgáltató elmondta: a 2. blokk jelenleg félkész állapotban van, s a befejezést külföldi hitelek, valamint az állami költségvetésből származó pénzösszeg segítségével sikerül megvalósítani. A munkálato­kat várhatóan jövő év második felé­ben fejezik be, a blokk inditását pe­dig 2006-ra tervezik. (A Cemavoda Atomerőmű, CANDU típusú 1. blokkját 1996-ban üzemelték be.) ■ 2002. ,jó év” volt a nukleáris biz­tonság területén Franciaországban. Az ország nukleáris hatóságának ve­zetője szerint mindössze két INES-1 besorolású esemény történt az el­múlt évben, de egyiknek sem volt egészségkárosító vagy környezeti veszéllyel járó hatása. ■ A Paksi Atomerőmű 2. blokkján 2003. április 11-én történt súlyos üzemzavarról eddig három cikk je­lent meg a NucNet közlésében. Az el­ső a péntek hajnalban lejátszódott eseményt követő hétfőn, 2003. április 14-én, melyben az atomerőmű sajtó­­közleményére támaszkodva közlik, hogy előzetesen INES-2 besorolást kapott az üzemzavar. Röviden leírják az eseményt, s megjegyzik, hogy a másik három blokk zavartalanul üze­mel. A második cikk egy héttel ké­sőbb, 2003. április 21-én jelent meg, és az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az INES tájokoztatásra hi­vatkozva közölte, hogy az esemény végleges minősítése INES-3, annak köszönhetően, hogy a tisztítókonté­ner fedelének felnyitását követően ki­derült, hogy a konténerben található fűtőanyag kazetták állapota rosszabb, mint remélték, mivel többségük de­formálódott és a védőburkolatuk is megsérült. A cikk hangsúlyozza, hogy nincs növekedés sem a környe­zeti kibocsátások, sem pedig a lakos­ságot érő dózisok tekintetében. A har­madik cikk május 2-án jelent meg. Részletesen beszámolt az eseményről és az eltelt időszak legújabb fejlemé­nyeiről. A NucNet tájékoztatott arról, hogy a végleges kivizsgálási jelentést a Paksi Atomerőműnek 2003. május 10-ig kell benyújtania az Országos Atomenergia Hivatal részére. Dohóczki Csaba ATOMERŐMŰ Az Rt. vezérigazgatója: Dr. Kocsis István • Főszerkesztő: Beregnyei Miklós Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánné • Olvasószerkesztő: Varga József A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Felelős kiadó: Kováts Balázs főosztályvezető Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztő: Kertai Edit* Nyomás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd Felelős vezető: A Séd Nyomda Kft. ügyvezetője Szerződésszám: 4500012651 A 2. blokki üzemzavar kommunikációja Budapestről nézve A Műegyetem oktatóreaktorának ve­zetőjeként jómagam is gyorsan a 2. blokki események sodrába kerültem. Amíg az INES-2 esemény iránt a sajtó alig mutatott érdeklődést - az április 11-12. időszakban mindenki az euró­pai uniós népszavazással volt elfoglal­va -, az esemény INES-3 kategóriába való átsorolása már egy „hírvákuu­mos” időszakban következett be, amit a sajtó nagyon felkapott. Tovább fo­kozta az érdeklődést, hogy a közvéle­mény úgy értékelte, a besorolást azért változtatták meg, mert „a helyzet Pak­son súlyosbodott”. Bizonyos, ha az esemény rögtön április 11-én az INES-3 besorolást kapja, a sajtó részéről ki­sebb érdeklődés övezte volna. Az atomerőműtől függetlenül mű­ködő egyetemi intézet képviselője­ként kezdetben két fő kérdésre várt választ tőlem a sajtó: mérhető-e a környezetben a paksi üzemzavar ha­tása, illetve mi történhetett, mi váltot­ta ki az üzemzavart. A környezeti dózisadatokkal kap­csolatban el kellett mondanunk, hogy az április 10-ről 11-re virradó éjszaka Budapesten - több, egymástól kilo­méterekre elhelyezkedő, független műszer is - a dózisteljesítmény rövid idejű, kb. 2 órás 10 % körüli emelke­dését mutatta (a 95 pSv/h háttérben volt egy 10 pSv/h értékű emelkedés). Ebben az időszakban Budapest adott területén esett az eső, így ez az emel­kedés lehetett volna egy egyszerű eső­csúcs is (az eső lemossa a levegőben esetlegesen megtalálható radioaktív port, pl. a radont, és ez 8-15 pSv/h-s változást okoz a háttérben). Ugyanak­kor a fall-out (kihullás) mintákat ele­mezve megtaláltuk a jód 131-es izo­tópját, ami 8 napos felezési idejével nem jöhetett természetes forrásból, egyértelműen a paksi kibocsátásból származott. Az április 10-én 22 óra környékén kezdődő paksi kibocsátás (elsősorban jód és nemesgázok) az ak­kor pontosan Budapest felé fújó szél­lel eljuthatott - és a mérések szerint el is jutott - Budapestre. Mindennek azonban radiológiai-sugáregészség­­ügyi következménye nem volt. Biztos vagyok abban, hogy a méré­sek őszinte kommunikációja növeli az emberek bizalmát, így az adataink be­jelentése segített az esemény objektív kommunikálásában. Szerencsésebb lett volna, ha az erőmű is hasonló stra­tégiát követ a közleményeiben, hiszen a kibocsátás jól mérhető volt a környe­zetben, mindamellett, hogy a kibocsá­tás mértéke nem volt akkora, hogy an­nak egészségügyi következményei lennének a lakosságra. A környezeti mérőállomások mérési eredményeinek közlésével jól bemutatható lett volna, mennyire érzékenyek és milyen jól működnek a mérőrendszereink, tehát tényleg kontrollálni tudjuk a környe­zeti sugárzási viszonyokat. A kérdések másik csoportja az ese­ményhez vezető folyamatokra, illetve a kiváltó okokra koncentrált. A kérdé­sek pontos, műszakilag megalapozott megválaszolása nyilvánvalóan alap­vető kívánalom ilyen esetben, ami igen nagy kihívást jelentett, hiszen egzakt technikai információk az első napokban nem álltak rendelkezésre, és később is nagy gondot okozott az esemény valószínű lefolyásának fel­­térképezése. A BME Nukleáris Tech­nikai Intézetébe minden nukleáris esemény után rövid úton befut a saj­tó, hiszen független szakértőket is meg akarnak szólaltami. Az ilyen megkereséseket nem szabad mereven elutasítani, mert ez növelné a nukleá­ris energiatermeléssel kapcsolatos bi­zalmatlanságot, minden felvetődő kérdést a legjobb tudásunk szerint meg kell válaszolnunk. Sokat segítet­te volna a munkánkat, ha létezik egy hivatalos kiemelt információs csator­na, amin több korrekt ismerethez jut­hattunk volna, mint a széles közvéle­mény (egy ilyen kiemelt csatorna lét­rehozását régebb óta szorgalmazunk, pont ilyen rendkívüli esetekre). En­nek hiányában az erőmű hivatalos közleményeire, illetve a kommuniká­cióval megbízott munkatársakkal folytatott telefonbeszélgetésekre tá­maszkodhattunk. Sajnálatos tény, hogy a sajtó mun­katársai sok esetben nagyobb biza­lommal fogadták a BME NTI-től el­hangzó információkat, mint az erőmű közleményeit. Az okokat érdemes lenne majd utólag elemezni. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi helyzetben alapvető feladat az embe­rek további informálása, a technikai részletek jól érthető, képekkel és szá­mítógépes animációkkal alátámasz­tott magyarázata. Ha az emberek megértik, mi is történt valójában, csak ez adhat alapot a lakossági biza­lom helyreállítására. Dr. Aszódi Attila egyetemi docens, igazgatóhelyettes BME NTI Dr. Aszódi Attilát a gazdasági és közlekedési miniszter május 8-án miniszteri biztosnak nevezte ki az üzemzavar következménye­inek elhárítására létrehozott szer­vezet mellé. Dr. Vámos Gábor a paksi közmeghallgatáson „Vegyi reakció nem léphet fel” Idei első közmeghallgatását tar­totta a paksi önkormányzat ápri­lis 23-án. Az erőműben történt üzemzavar okán ezúttal dr. Vá­mos Gábor biztonsági igazgatót kérték fel az illetékesek, tájékoz­tassa a város közvéleményét a helyzet állásáról. Az igazgató kiemelte: több ország szakemberei érkeztek vagy érkeznek Paksra, hogy segítségükkel elhárul­jon az akadály a termelés újraindítása elől. Külön belső munkaszervezetet hoztak létre, amelynek egyetlen fel­adata a mostam probléma mielőbbi megnyugtató lezárása. Vámos hozzá­tette, hogy a radioaktív sugárzás meg­szűnt, az a plusz pedig, ami a paksi lakosságot érte, nem mérhető, de azért számítható. Ennek mértéke nagyságrendekkel kisebb, mint az egészségi határérték - a 90-es skálán 0,13. Ezért semmiféle katasztrófa-el­­hárító intézkedés meghozatalára nem volt szükség. Egy csámpai lakos két kérést inté­zett az erőmű képviselőjéhez. Egy­részt megfogalmazta, hogy irreálisan alacsonyak ezen a településrészen a házárak, szűkíthető-e a 3 kilométeres biztonsági övezet? Másrészt segítsé­get várt a vállalattól a mezőgazdasági értékesítésben, abban, hogy az erőmű hathatós kommunikációval oszlassa el a hiedelmeket a paksi és Paks kör­nyéki termékeket illetően. Vámos Gábor az előbbi témát ille­tően aláhúzta: nem PA Rt.-os határo­zat a három kilométer, hanem jogsza­bály, míg a kommunikációval kap­csolatban kifejtette, minden lehetősé­get felhasznál a cég arra, hogy a meg­felelő kommunikációval segítsen a gazdákat hátrányosan érintő diszkri­mináció leküzdésében. Egy fővárosi újságíró is kérdezett. 1. Igaz-e, hogy vegyi reakcióba lép­het a kinyílott pasztillák tartalma a vízzel? 2. Hol van és hol volt az üzemzavar bekövetkeztekor a vezér­­igazgató? 3. Milyen személyi követ­kezmények várhatók? 1. Vízzel érintkezve nincsen esély arra, hogy bármiféle vegyi reakció beinduljon a tartályban. A sérült tab­letták állapota stabil, hőmérsékletük 20 és 30 Celsius fok között van. 2. Az erőműben - akárcsak más cégnél - feladatmegosztás van. Eb­ben a rendben dr. Kocsis Istvánnak is van munkája éppúgy, mint azoknak az embereknek, akik szerdán a kü­lönféle összejöveteleken tájékoztat­ják az embereket (Szekszárd, Dunaszentgyörgy stb). A vezérigaz­gató nincsen kiképezve üzemzavar­­elhárítási feladatokra, így minden­képpen a biztonsági igazgató felelős­sége, hogy a megfelelő lépésekről gondoskodjon. Ezek a vezérigazgató jelenlétét nem igénylik. 3. Ezekben a napokban a hűtési elégtelenség okának feltárása zajlik. Ezt követően korrigálják a történteket, és biztonsági intézkedéseket fogana­tosítanak, hogy soha többet ne fordul­hasson elő hasonló üzemzavar. A sze­mélyi konzekvenciák levonására csak mindezeket követően kerülhet sor. A testület tagja, Zsamai Sándomé kérdése a rémhírekre adandó válasz­lépéseket firtatta. Az igazgató ki­emelte a szakszerű és hiteles infor­mációadás szükségét, mely egyszerre kötelező befelé és kifelé. A téves in­formációk nagy része félreértések­kel, hozzá nem értéssel magyarázha­tó, elenyésző kisebbségük azonban rosszindulatú, lejárató szándékú és félelemkeltésre irányul. Ezekre - mint például a Magyar Rádió Vasár­napi Újság című műsorában elhang­zottakra - reagálni fognak. Tóth Ferenc országgyűlési képvi­selő a sajtóban megjelent 50 milliós kieséssel kapcsolatban érdeklődött. A leállás hosszát érintő kérdésre azon­ban az igazgató nem tudott válaszol­ni, becslésekbe pedig nem kívánt bo­csátkozni. Végezetül Faller Dezső képviselő, egyben az igazgatóság tagja az el­hangzottakhoz hozzátette: mindösz­­szesen négy sajtóanyag nevezhető támadó, lejárató célzatúnak. Ezek el­len a leghatározottabban fel fognak lépni. A vezérigazgató jelenlétét érintő kérdésre visszatérve megje­gyezte: az igazgatóság elnöke, dr. Molnár Károly elnöklésével zajlott a másnap kora reggeli rendkívüli érte­kezlet, amely megállapította, hogy dr. Vámos Gábor biztonsági igazga­tó szakavatottan járt el az üzemzavar észlelésekor. Végezetül eloszlatta azokat a tévhíreket, melyek szerint megsérült a reaktortartály is, ezért is késik a blokk újraindítása. Faller De­zső hangsúlyozta: a reaktor az éves karbantartás miatt állt, sérülés ennél fogva nem érhette. Vöröss Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom