Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-02-01 / 2. szám

2003. február ATOMERŐMŰ 11. oldal Ötvenéves a Városi Könyvtár „Isten áldd meg a magyart” A Magyar Kultúra Napja a Városi Könyvtárban Az idén ünnepli létrehozásának ötven éves évfordulóját a paksi Városi Könyvtár. Ebből az alkalomból be­szélgetek Gutái Istvánnal a könyvtár vezetőjével.- Hogyan alakult meg a könyvtár?- Pakson - ahogy azt Herczeg Ág­nes leírásából tudjuk - egy 1952-es minisztertanácsi határozat nyomán 1953. október 15-én hozták létre a Já­rási Könyvtárat. A Marx tér 4. szám alatti házban kapott he­lyet a 2248 kötetnyi gyűjtemény, amely öt év alatt a duplájára nőtt, 1965-ben pedig megkö­zelítette a tizenötezret. A községi tanács meg­vásárolta a volt zsinagó­gát és az átalakítás után, 1968 óta működik könyvtár a falai között. Az alapszolgáltatásokon kívül a kezdetektől rendszeresek voltak az író-olvasó találkozók, az ismeretterjesztő előadá­sok, a gyermekprogra­mok, pódiumműsorok. Megfordult a könyvtár­ban több előadóművész, tudós, politi­kus, író például Bánffy György, Bes­senyei Ferenc, Pécsi Ildikó, Ruttkai Éva, Váradi Hédi, Ágh István, Czine Mihály, Fekete Gyula, Nagy Gáspár... Bemutatkoztak itt helyi alkotók is.- Jelenleg mennyi könyvvel rendel­kezik a könyvtár?- A Városi Könyvtár a Móra- Herman iskolában fiókkönyvtárat működtet, ami egyben iskolai könyv­tár is. Ezen a két szolgáltató helyen jelenleg mintegy 92 ezer könyv, audi­ovizuális, elektronikus és egyéb do­kumentum (és természetesen tíz mun­katárs) válj a az olvasókat.-Mennyien látogatják a könyvtárat?- 2002-ben a beiratkozott olvasók száma 2970 volt, ebből 1291 tizen­négy éven aluli. Áz információ robbanás a könyvek kezelését sem kerülte el.- Még ebben az évben - négyesz­tendei előkészítő munka után - a könyvtár áttért a számítógépes köl­csönzésre és nyilvántartásra. A Szé­chenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programja ke­retében meghirdetett pályázaton 6 számítógépet nyertünk. Ennek fejé­ben vállaltuk legalább hatvan érdek­lődő képzését, csoportonként 20 órás, az internetet és a számítógép haszná­latát népszerűsítő tanfolyam kereté­ben. Február végéig ezt a vállalást tel­jesítik a könyvtár munkatársai. Az örvendetesen nagy érdeklődés miatt azonban (immár „külső” infor­matikus vezetésével) a tanfolyamok tovább folytatódnak.- Jelenleg milyen kedvezményes akció van?- A pályázati követelmények sze­rint minden beiratkozott olvasó napi lxl órában (a gyermekkönyvtárban lxfél órában) 2003. szeptember 30-ig költségtérítés nél­kül használhatja az Internetet. Ezt - az ötvenéves évfordu­lóra való tekintettel - december 31-ig meghosszabbítjuk.-A könyvtár teret ad egyéb kulturális rendezvényeknek is.- A jubileumi év­ben elkezdődött a könyvtári népfőis­kola, melyet főként középiskolások lá­togatnak. Ferenczes István Csíkszeredá­ban élő József Atti­­la-díjas költő volt a vendége a magyar kultúra napján tar­tott irodalmi estnek. Április 14-én be­mutatjuk Oláh Zoltán: Beszélő kopja­fák című új verseskötetét. Április 28- án Csengey Dénesre emlékezünk. Ok­tóberben pedig áttekintjük a magyar könyvtárügy és a paksi könyvtár öt­ven évének történetét. Ekkor tartjuk az intézmény névadóünnepségét is.- Köszönöm a tájékoztatót! Wollner Pál Ünnepélyes keretek között indult a Városi Könyvtárban január 22-én a Magyar Kultúra Napja. Gutái Ist­ván köszöntötte mindazokat, akik megjelentek, s mint ahogy Ő mond­ta azokat, akik teremtik a kultúrát. A Móra Ferenc Ál­talános Iskola 4. osz­tályos növendékei, Acsádi Rozália veze­tésével elénekelték, majd elszavalták a Himnuszt. Az est műsorának összeállí­tója és háziasszonya beszélt arról az aktu­alitásról, amire ezen a napon emlékez­tünk, nevezetesen, hogy 180 évvel ez­előtt fejezte be Köl­csey a Himnuszt. A műsort számos költő verseivel tisztelték meg, többek között elhangzott Máray Sándor Halotti beszédje is, Decsi Kiss János előadásában. Szó esett a magyar­ságról, az anyanyelv fontosságáról, irodalomról, hazafiságról, otthontalan­­ságról. Az est meghívott díszvendége Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Székelyföld című folyóirat fő­­szerkesztője volt, aki Csíkszeredáról érkezett Paksra. Beszélt arról a drámai történelmi helyzetről, ami a sem ide, sem oda­­tartozást eredményezte. Arról a harc­ról és küzdelemről, amibe a szeren­csétlen politika sodorta az erdélyi magyarságot, kiváltva ezzel az embe­ri szabadság kételyeit. Arról, hogy még a mai napig is így emlegetik őket, az erdélyi ma­gyar nemzetiségű ro­mánok. Ahogy ezeket a szavakat kiejtette, a költő pár pillanatig nem tudott szólni. El­hangoztak még külön­böző kérdések az er­délyiek helyzetéről, de a költő nem szíve­sen politizál, mint mondta. Valóban nem sze­rencsés íróembemek semmilyen hatalom mellé állni, hiszen éb­redésre szólítani egy nemzetet, vagy népet csak állhatatossággal lehet. Beszélt még a Himnusz magyarság­érzését megtartó hatalmáról, hogy min­den alkalom ünnep, amikor elénekelik. Elszorult szívvel hallgattam mind­ezt, hiszen nekünk milyen természe­tes a magyarságunk... talán jobban tisztelhetnénk mivoltunkat... egy­mást. .. a Himnusz erejét, igazságát. Fatáblák lesznek a présházakon Tisztújító közgyűlésnek indult az az összejövetel, melyet január 31- én tartott a Sárgödör téri Présház­­tulajdonosok Egyesülete. A határo­zatképesség azonban egy tag híján, de hiányzott, ezért a megjelentek csak a többi napirendi pontot tud­ták tárgyalni. Szedmák István présházában el­hangzott a tavalyi évvel kapcsolatos beszámoló, majd a házigazda részle­tezte a pályázatokkal kapcsolatos helyzetet. Elmondta, hogy két okból voltak sikertelenek az infrastruktúra fejlesztésére benyújtott jelentkezése­ik. Az egyik: a Sárgödör tér nem az egyesület tulajdona, a másik pedig, hogy Paks 2002-ben nem számított a megye támogatási célterületének. Előbbivel kapcsolatosan már tár­gyaltak a város új vezetésével, mely megpróbál segíteni Paks egyik leg­nagyobb vonzerejét jelentő terület civil szervezetének. Felmerült annak gondolata, hogy a település birtoká­ban lévő teret az egyesület tartós használatába adják. Ami pedig a kü­lönböző céltámogatásokat illeti, Szedmák István szerint idén a SAPARD-hoz lesz érdemes pályáz­niuk. A város vezetése a saját erővel kapcsolatban támogatásáról biztosí­totta a szervezetet: egyrészt a koráb­bi döntést tiszteletben tartva, más­részt a fejlesztést nagyon fontos cél­ként elismerve továbbra is rendelke­zésre áll 13,5 millió forint. A tagság megtudta azt is, hogy az egyesület vezetése jól sáfárkodott a rábízott javakkal. 2002-t közel száz­ezer forintos plusszal zárták. Kell is a tartalék, mert az egyesület meg szeremé oldani a présházak számo­zását. A városban látható fémtábla, és a térhez inkább illő fatáblák közül választhattak a jelenlévők, akik egy­öntetűen az utóbbiak egyike mellett tették le voksukat. A mostani sikertelen tisztújítást későbbi időpontra halasztották. Filmbemutató a Városi Könyvtárban A TelePaks Városi Televízió „A marslakók legendája” címmel 6x25 perces fűmet készített Wigner Jenő­ről, Szilárd Leóról, Teller Edéről, Hevesy Györgyről, Bay Zoltánról és Telegdi Bálintról. A filmsorozat ins­pirátora, narrátora és összekötő fő­szereplője Marx György professzor. A film bemutatója december 16-án volt a Városi Könyvtárban, ahol Ko­vács Tibor főszerkesztő mondta el a film készítésének történetét, majd Kováts Balázs a filmet mutatta be. Kováts Balázs megemlékezett a köz­ben elhunyt Marx Györgyől. Elmond­ta, hogy a professzor úr utolsó előadá­sa a paksi Művelődési Központban volt november 22-én, a jubileumi kon­ferencián és előadása után átnyújtotta neki a film első példányát. Másnap Marx professzor felhívta őt telefonon, gratulált a filmhez, ám postafordultával kért egy másik példányt, mert a film vége felé megakadt a kazetta. Kováts Balázs elmondta, azonnal postá­zott egy másik példányt és reményét fejezte ki, hogy a professzor úr megkapta a filmet és vé­gignézhette halála előtt. A bemutatón elhang­zott, hogy a filmet meg­kapja a TEIT települések minden iskolája, illetve könyvtára. A PA Rt. természetesen segítette a film létrejöttét, támogatta a sokszoro­sítást, és fontolgatja a nagyobb kör­ben történő teijesztés lehetőségét.-berí-Fábry show Pakson 2003. január 27-én - nagy érdeklő­dés közepette - a paksi Városi Mű­velődési Központban lépett fel Fábry Sándor showman. A nagysikerű előadás után sike­rült a művészt szóra bírni. Közölte hogy most járt Pakson először és nagyon kellemesen csalódott. Elis­meréssel szólt a művelődési ház színvonaláról és dicsérte a hálás közönséget. Azt is elmondta, hogy a halászcsárdánál már volt alkalma megállni, így eddig csak a paksi halászlét ismerte. Dunaföldvári sikerek a Hermanban Hatodszor rendezett a Herman Ot­tó Általános Iskola a Magyar Kul­túra Napja alkalmából versmondó versenyt. A kezdetekben paksi megméretésnek induló eseményre mára már az egész kistérségből ér­keznek, hiszen a Bezerédj, a Deák, a Móra és a rendező Herman isko­la mellett Dunaszentgyörgyről, Németkérről, Györkönvből és Dunaföldvárról is neveztek. A helyi Humán Munkaközösség (HMK) által felsősök számára szer­vezett versenyen huszonhármán vet­tek részt. Istókné Pap Irén, a HMK vezetője elmondta: az iskola névadó­jára emlékezve olyan műveket kér­nek az indulóktól, amelyek a termé­szetről szólnak. Meglepő volt, hogy ketten is Ily­­lyés-verset választottak a színvonalas versenyen, ahol a diákok csak elvétve sandítottak lapjukra. Ki felszabadul­tan, ki kicsit félénken, de valamennyi fiatal el tudta szavalni választott köl­teményét. A sok felkészült induló ne­héz próba elé állította a Strasszer Andrea, Cselenkó Erika és Borbély Tamás alkotta zsűrit, amely végül a fiatalabbaknál Garbacz Gréta, míg a nagyobbaknál Kovács Judit produk­cióját találta a legjobbnak. Mindket­ten a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskolába járnak, előbbi Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyálról, utóbbi pedig Illyés Gyula: Két régi vers egy kutyáról című mű­vét adta elő. Felkészítő tanáraik: Sűrűné Győri Judit, illetve Krisztofícs Lászlóné. Eredmények: 10-11 évesek: I. Garbacz Gréta; II. Rakitai Réka (Dunaföldvár); III. Lamm Éva (Györköny). Különdíjas: Ledneczki József (Paks, Deák R). 13-14 évesek: I. Kovács Judit; II. Hornyák Ivett (Paks, Móra R); III. Pámer Brigitta (Györköny). Különdíjas: Csikai Klaudia (Paks, Bezerédj). 3 A WANO vezetőinek látogatása • A WANO (Atomerőműveket Üzemeltetői Világszövetsége) 1989. május 15-én Moszkvában alakult négy regionális (Moszkva. Párizs. Atlanta. Tokió) és a koordinációs központtal (London), tagjai: az atomerőművek illetve azok üzemeltetői 35 országból, A PA Rt. a Moszkvai Központhoz (MC) tartozik. • Célja a működtetés biztonságának és megbízhatóságának növelése a tapasztalatok egymás közötti nyílt megosztása révén. • Híidzsiimi Maeda (Japán) a WANO elnöke . és Farit Tuhvelov (Oroszt).) a WANO MC igazgatója januári paksi látogatásuk jelentősége: \ közép-európai WER atomerőművek biztonságának elismerése az EU csatlakozás előtt: \ l’aksi Viomerómú' részéről a W \\() korai időszakában kért úttörő jellegű vizsgálatok értékelése:- A PA Rt. és a \Y \NO közötti régóta tárté), sikeres és eredményes egy iittmükixlés elismerése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom