Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-11-01 / 11. szám
2003. november ATOMERŐMŰ 5. oldal Gerjeni falunap iskolaavatással és szüreti felvonulással Ezüstbe öltözött lányok Kalocsán: A domblakókat beköltöztették a városba A falunap keretében, szeptember 20-án délelőtt avatta fel Magyar Bálint oktatási miniszter a Kenessey Albert Általános Iskola új épületszárnyát. Az ünnepségen beszédet mondott Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyűlés elnöke, Molnár József, a község polgármestere és Bánné Tóth Erika iskolaigazgató. Jelen voltak még a környékbeli települések polgármesterei és iskolaigazgatói. Meghívást kaptak az iskola egykori igazgatói és pedagógusai is. Bánné Tóth Erika igazgató köszöntője után Magyar Bálint beszédében elmondta:- Példaértékű az összefogás, amellyel ez a kistelepülés megteremtette az iskola bővítésének és korszerűsítésének feltételeit. Az új iskola reményt ad az itt élőknek a jövőre, hiszen az oktatás felelőssége a felnövekvő nemzedékek sorsa. Látszik, hogy ennek a településnek van jövőképe és hite a jövőre. Frankné dr. Kovács Szilvia elnök asszony is kihangsúlyozta köszöntő beszédében a település összefogását és fejlődni akarását, mely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban a turizmus egyik gyöngyszeme legyen Gerjen. Molnár József, településünk polgármestere beszédében végigkísérte az épület felépítésének történéseit, és emléklap átadásával köszönetét mondott azoknak, akik sokat tettek az új szárny létrejöttéért. Ezt követően Hatvani István református lelkész áldást kért az épületre és a benne tanulókra és tanítókra, Bagi Sándor plébános pedig a katolikus egyház szertartása szerint megszentelte az iskolát. A diákok színvonalas és nagy sikert arató műsorral köszönték meg az új épület felépülését. Az ünnepség végén Magyar Bálint és Frankné dr. Kovács Szilvia a nemzetiszínű szalag átvágásával hivatalosan is átadta az épületet. Délután a szokásoknak megfelelően a helyi kézművesek kiállításával és kirakodó vásárával kezdődött a program. Újra megcsodálhattuk kézműveseink - Kozák Éva, Imreh Ágnes, Antus László és a Luxin dolgozók - keze munkáját, kerámiáit, csuhé babáit, festményeit és szőtteseit. Három órakor a szüreti felvonulás a szekszárdi mazsorett csoport előadásával kezdődött, majd megérkezett Héricz János - Hajdú Ramóna bírói és Sági Szabolcs - Pöndőr Lucia jegyzői pár, hogy megtekintse az ilyenkor szokásos nyitótáncot 7 fiatal pár előadásában, akik erre az alkalomra álltak össze. A megérdemelt taps után elindult a felvonulás a falu utcáin, elöl a falu zászlajával, az ilyenkor elmaradhatatlan szőlőkoronával és a hintókkal, melyeken a bírói és jegyzői pár foglalt helyet, és fogadta a falubéliek köszöntését. A hintókat a lovas kocsik követték lányokkal, legényekkel, valamint egy csacsi fogat a helybéli cigányokkal ünnepi öltözékben. A zenekari kocsit a fiatal táncosok és a népviseletbe öltözött férfiak és nők, gyerekek és ifjak követték. A keresztutaknál a menet megállt, és a remek talpalávaló zenére ropták a táncot a felvonulók. Meglátogatták a jegyzői és jegyzőnéi, valamint a bíró házat, ahol minden finomsággal várták az embereket. Végül a bíróné házához érkezett a menet, ahol ismét remek hangulatban táncoltak fiatalok és idősek. Este a bálon is folytatódott a jó hangulat a remek zenének és a Tihanyi Vándorszínpad előadásának köszönhetően. Éjféltájban következett a nap „fénypontja” a tűzijáték, majd tovább folytatódott a bál, melyen kitűnően érezték magukat a résztvevők. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hajnali órákban úgy kellett „elzavarni” a vendégeket. Máté Dénes 2003. év Nagy Révész Díj kitüntetettje: póknál kezdi. Először gyakorlatot kell szerezni, és azután lehet vizsgázni, és haladni azon a bizonyos „szamárlétrán”. 1979-ben visszajöttem ide a kompra, és egy év múlva letettem a hajóvezetői vizsgát. Azóta itt dolgozom mint a kishajó vezetője.- Kikkel dolgozott a két évtized alatt?- Ezt nehéz lenne felsorolni. Több munkáltatóm volt ez idő alatt. 1975-ig a Geijeni Tanács, 1975-1987 között a Október 9-10-én rendezték hagyományos éves összejövetelüket a magyarországi révközlekedéssel foglalkozó önkormányzatok és vállalkozók Balatonvilágoson. Ezen a találkozón szó esett a kompok helyzetéről és jövőjéről, valamint átadták a Nagy Révész Vándordíját annak a révésznek, aki az elmúlt évtizedekben becsülettel dolgozott a folyó két partjának „összekötésével”. Idén ötödik alkalommal került sor erre az ünnepélyes eseményre. A díjazott 2003-ban a geijeni komp vezetője, Lacza József lett. Ez alkalomból beszélgettem a díjnyertessel. A beszélgetésre nem is kerülhetett volna sor jobb helyen, mint a kompon, mivel az ünnep után folytatódnak a dolgos hétköznapok. A két járat között kérdeztem az elmúlt több mint 30 évről.- Mikor kezdődött a viz és a Duna szeretete?- Mint gerjeni gyerek, már az anyatejjel magamba szívtam a víz és a folyó szeretetét. Már kisgyermek korom óta hajóvezető szerettem volna lenni. Ennek megfelelően az érettségi után idejöttem a kompra dolgozni mint révész. Megtanultam az alapokat. Majd 1972-ben bevonultam katonának. Utána a folyami kavicskotrási vállalatnál, a FOKA-nál dolgoztam. Itt tovább mélyítettem ismereteimet a hajózásról. Ekkor végig hajózhattam a magyarországi Duna szakaszt.- Kitől tanulta a fogásokat?- Érdekes az élet folyása. Az első fogásokat Réger Ferenctől tanultam, aki akkor a főnököm volt. Az elmúlt időszakban pedig ő volt az én beosztottam itt a kompon.- Hogyan lett hajóvezető?- A hajózásban mindenki az ala-Paksi Költségvetési Üzem, aztán a Geijeni Ónkormányzat, majd 1991-től Molnár Sándor bérli és működteti a kompot. Elmondható, hogy azóta sok változás történt a kikötőn. Sok fejlesztés történt, felújításra került a kishajó, és a környezet is nagyon szép. Közben itt az idő, elindul a járat. Lacza József biztos kézzel irányítja a kishajót és a kompot. Látszik a több évtizedes gyakorlata és a munka iránti szeretete. Út közben a révészekkel beszélgettem a „főnökükről”.-Nagyon örülünk, hogy Józsi ilyen kitüntetésben részesült. Mi, akik vele dolgozunk csak azt mondhatjuk, hogy remek választás volt. Nem is kerülhetett volna jobb kezekbe a díj. Élete a Duna, a hajózás. A szakma iránti szeretete és tisztelete példamutató. Közben visszaérünk a gerjeni oldalra.- Van-e néhány érdekes története az elmúlt évekről?- Sok érdekeset láttam és tapasztaltam. A legnehezebb az állatokat felhajtani a kompra. A lovak és a szamarak, ha meghallják a dobogásukat nem hajlandók felmenni, vagy megbokrosodnak. Egyszer egy csacsi mikor feljött a kompra, kibújt a hámból, és „beült” egy nyitott ajtajú autóba. Aztán volt, hogy egy várakozó autó belegurult a vízbe, de mesélhetnék még.- Milyen hírességeket szállított a két part között?- Sokat jött velünk Dr. Tamás Károly volt közigazgatási államtitkár, aki Kalocsán lakik. A legmagasabb rangú utasunk 2002 tavaszán Orbán Viktor akkori miniszterelnök úr volt.- Ön az ötödik, aki ezt az elismerést megkapta. Milyen érzés volt átvenni a dijat?- Megtisztelőnek érzem, hogy részt vehettem ezen az összejövetelen. Az pedig, hogy engem tüntettek ki ezzel a díjjal, meglepett, de nagyon jól esett.- Tudjuk, hogy nehéz idők jönnek. Hogyan látja a jövőt?- Én szeretnék innen nyugdíjba menni, azaz még jó néhány évig itt dolgozni. Tudom, hogy az önkormányzat is, de a RÓSZ (Révközlekedők Országos Szövetségejis megtesz mindent, hogy a működés feltételei biztosítottak legyenek.- Köszönöm a beszélgetést, és gratulálok a megtisztelő díjhoz! Máté Dénes Ezüstbe öltözött lányok címmel egy évig látható a kalocsai Viski Károly Múzeumban a Harta határában tavaly feltárt honfoglalás kori sírok anyagából rendezett időszaki kiállítás. A kiállítás megnyitóján, szeptember 24-én Alföldi Albert, a megyei közgyűlés alelnöke adta át Az Év Múzeuma 2002 emléktáblát Romsics Imre múzeumigazgatónak. Ugyanekkor csodálhatta meg a nagyközönség Vinczellér Imre festőművész Nincs menekvés című olajfestményét és Dargay Lajos Régészet című bronzplasztikáját. A megnyitó légköréhez és hangulatához igazodva a budapesti Saltarello Duó előbb időutazásra invitálta a megnyitó résztvevőit, majd András István, Harta polgármestere idézte fel az ásatással kapcsolatos főbb történéseket. A település határában, a mai falutól egy kilométerre, a Nagykékes felé vezető út keleti oldalán, a Freifelt nevű határrészben kezdte el a helyi önkormányzat 2002 májusában a húszhektáros terület rendezését, ahonnan a Duna mellett futó 51-es út új szakaszának építéséhez szükséges löszös földet bányászták ki a munkagépek. Kustár Rozália, a kalocsai Viski Károly Múzeum régésze folyamatosan figyelemmel kísérte a munkálatokat, s ezzel párhuzamosan végezte a terület megelőző régészeti feltárását. A hétköznapi ember számára közömbös, semmitmondó talajelszíneződés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a két dombon és annak környékén régészeti szempontból jelentős, több korszakra jellemző leletek rejtez(het)nek. Sejtése beigazolódott: a területen többek között egy 22 sírból álló honfoglalás kori temetőt találtak, amely - mint kiderült - a régió egyik leggazdagabb X. századi síregyüttese. A módos családok számos esetben lóval, lószerszámmal, szépmívű ékszerekkel és kivarrt ruhákban temették el hozzátartozóikat. Gazdagságukra utalnak a női sírokban talált ezüstdíszek, a temetőt szimbolizáló egyedi kialakítású hajfonatkorongpár, valamint a halottak felső ruháját körbefogó ezüst ruhaveretek, a jellegzetesen honfoglalás kori csüngős és préselt kaftánveretek. Mindezek mellett a feltárt sírok számos új adalékkal szolgálnak a korabeli női viselet rekonstrukciójához. A szép leletek önmagukért beszélnek, dicsérve a X. századi magyar ötvösmesterek tudását. Emellett egy háromezerötszáz éves bronzkori falu maradványait, egy VIII. századra datálható avarkori, illetve Árpád- és újkori település nyomait is fellelték. Unikumként emlegetik többek között a négyzethálóhoz hasonlító árokrendszert és azt a X. századi, az Alföldön eddig ismeretlen szerkezetű két kovácsműhelyt, amely már önmagában is felkeltette a tudományos szakma kíváncsiságát. A kutatásba időközben bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete is, így jó esély van arra, hogy a DNS- vizsgálat lefolytatása után képet kaphatunk arról, milyen rokonságban álltak egymással az elhunytak. Fotó és szöveg: Miklós Imre Véget ért az idei „városi” Ebben az évben is érdekes, változatos mérkőzéseknek lehettek tanúi azok, akik kilátogattak a PSE salakpályára az amatőr városi kispályás focibajnokság játéknapjain. Tavaszi-őszi rendszerben, két osztályban, odavisszavágós alapon mérkőzött egymással az I. osztályban tizenegy, a II. osztályban hét csapat. Az október 27-én megtartott eredményhirdetésen kiosztásra kerültek a kupák, ajándéktáigyak és a legjobb góllövőknek járó dijak. A helyezésekért való küzdelem mindvégig szoros volt. Az első osztályt nyerő City csak az egymás elleni eredmény figyelembevételével került az élre (az erre az idényre megerősített) Partner Kft. gárdájával szemben, míg a harmadik helyet az utolsó játéknap egymás elleni mérkőzése döntötte el a Kreszpark Rangers javára a Diófa-Héregi ellenében. A másodosztály küzdelméből az Ejzi és Döme gárdája került ki győztesen a Kópis Kft. és a Tűzoltók előtt. Az alábbi táblázatok az évi összesített teljesítményt mutatják: A 2003. évi Paks városi kispályás amatőr labdarúgó bajnokság végeredménye I. osztály 1. City 20 13 5 2 54 -33 21 44 2. Partner Kft. 20 14 2 4 75 -36 39 44 3. Kreszpark Rangers 20 12 2 6 54 -33 21 38 4. Diófa-Héregi 20 12 2 6 66 -38 28 38 5. Meló-T.-MÉH 20 9 4 7 51 -53-2 31 6. Gonoszok 20 7 4 9 38 -47-9 25 7. Atom Boys 20 7 3 10 32 -45-13 24 8. Kisbárka 20 7 2 11 48 -66-18 23 9. Farkas és Sch. Bt. 20 7-13 59 -67-8 21 10. Beanett Bt. 20 5-15 32 -63-31 15 11. Ulbert Bt. 20 4 2 14 45 -73-28 14 1 1. . osztály 1. Ejzi és Döme 12 8-4 45 -26 19 24 2. Kópis Kft. 12 7 2 3 31 -24 7 23 3. Tűzoltók 12 7 1 4 42 -31 11 22 4. Domb SC 12 6 1 5 29 -19 10 19 5. Fortuna Söröző 12 5-7 22 -28-6 15 6. Papp-Holc 12 4 2 6 26 -35-9 14 7. Söni Bt. 12 2 . 10 22 -54-32 6 Lacza József
