Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-11-01 / 11. szám

2003. november ATOMERŐMŰ 3. oldal Magyar Nukleáris „Csúcs” Szekszárdon Az ötéves RHK Kht. jubileumi ünnepsége Szeptember 19-én a szekszárdi Vármegyeháza dísztermében ünnepi prog­rammal emlékezett meg alapításának ötödik évfordulójáról a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. A programot megtisztelte je­lenlétével dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Hetzmann Albert, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Először a Kht. ügyvezető igazgató­ja köszöntötte a nagyszámú hallgató­ságot. Bevezetőjének elején Hegyháti József felidézte a nukleáris szakma egyik közkedvelt mondását, miszerint „Aki a nukleáris iparban dolgozik, akkor dolgozik jól, ha körülötte nem sokat beszélnek”. Ezután a szavak he­lyébe a képek - a mozgó képek — lép­tek, a vendégek megtekinthették az RHK Kht. eddigi tevékenységét és eredményeit bemutató 10 perces videofilmét, amely átfogóan foglal­kozott az RHK Kht. illetékességébe tartozó területekkel. A filmet követő szóbeli kiegészíté­sében Hegyháti József szólt arról, hogy nemzeti érdek az RHK Kht. fel­adatainak magas színvonalú ellátása. Utalva a filmben látottakra, az RHK Kht. igazgatója elmondta, hogy a kht. munkája során a tudomány mai állá­sának megfelelően a legkorszerűbb technológiát alkalmazza mind a kuta­tások, mind az üzemeltetés területén. A lakosságot tiszta, érthető, világos eszközökkel tájékoztatni kell arról, hogy mi folyik körülötte, húzta alá Hegyháti József. Úgy ítélte meg, hogy ezen az úton jó irányba halad a kht. dr. Persányi Miklós beszédében azt emelte ki, mennyire fontos a „Felelős­séggel, biztonsággal és garanciákkal” kht.-s jelmondat. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter annak is hangot adott, hogy véleménye szerint csak ak­kor szabad a nukleáris energia haszno­sításában hosszú távon gondolkodni, ha biztonságban tudjuk azt, hogy a ter­melt vagy szükségtelenné vált radioak­tív anyagokat és melléktermékeket fe­lelősséggel, biztonsággal és garanciák­kal lehet elhelyezni. Ezért alapvető a társaság működését jellemző szlogen. Az elmúlt öt esztendőben a közhasz­nú társaság olyan munkát végzett, mely legtöbbször nem volt a figyelem hom­lokterében. Alapvető szabály, hogy ak­kor végzi ez a társaság jól a munkáját, ha nem is kerül oda. Akkor működik jól egy környezeti kockázatokat képviselő létesítmény, ha nem kell róla beszélni. . Ugyanakkor tudni kell, hogy az ország egyik legfontosabb és egyik legnagyobb je­lentőségű környezet­védelmi beruházását valósította meg, fej­leszti tovább és üze­melteti ugyanez a cég. A környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter kitért arra is, hogy az Európai Unióban is készül a radioaktív hulla­dékok végleges elhelyezésére vonat­kozó direktívának a tervezete. A mos­tani állapot szerint a tagállamoknak ki kell dolgozni a saját stratégiájukat, ennek keretében dönteni arról, hogy mit fognak tenni a radioaktív hulladé­kokkal. A kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolója esetében 2013-ig, a nagyaktivitású sugárzó anyagok esetében 2018-ig el kell készülnie ezeknek a létesítményeknek. Ugyanilyen lényeges kérdésnek tar­totta dr. Persányi Miklós - idézve a Hegyháti József által mondottakat is - a társadalmi párbeszédet, azt a tájékoz­tató információs munkát, amely ehhez a felelős tevékenységhez kötődik. Nem lehet megoldani a hulladékok problé­máját - legyen ez radioaktív vagy tele­pülési - úgy, hogy az az emberek kárá­ra történjék. Mindenkinek az az érde­ke, hogy a megoldás megszülessen, és nyilván nagyon fontos azt is kommuni­kálni, hogy ahol a köz érdekében az ál­dozatokat vállalják, ahol vállalkoznak hulladékok befogadására, ott vannak hátrányok is. De a másik oldalon nem szabad, hogy egy adott település eseté­ben csupán a hátrányok jelentkezze­nek. Egymással összekötődnek ügyek, s emiatt nagyon fontos az előnyök fel­vázolása is. „Én egyet tudok biztosan, hogy olyan megoldásokat kell majd találnunk, amelyek messzemenő garanciát nyújta­nak arra, hogy a sugárzó anya­gok sem a gyermekeink, sem az unokáink, dédunokáink egészségét nem veszélyeztetik Magyarországon.” — mondta beszédének végén a miniszter. A Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság nevében Hetzmann Albert vezérigaz­gató-helyettes köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, az elmúlt két éven belül ez a negyedik olyan születésnap, amely a nukleáris techni­kához kötődik. Két évvel ezelőtt ünne­peltük a Paksi Atomerőmű megalakí­tásának 25. évfordulóját. Tavaly volt 20 éves a magyar nukleáris energiater­melés. Még egy évfordulót említenék, ugyanis 1993-ban kezdeményezte a Paksi Atomerőmű akkori vezetése azt, hogy megoldást kell találni a kiégett kazetták átmeneti tárolására. Ez gyor­san egy programmá változott, és még ez évben igazgatósági szinten döntés született. A programból beruházás, majd létesítmény lett, az a létesítmény - a KKAT - amely kiválóan szolgálja a Paksi Atomerőmű folyamatos üze­mét, ugyanis minden évben néhány száz kiégett fűtőelem keletkezik, amelynek további tárolása a pihentető medencékben nem biztosítható. Immáron több mint 3200 kazettát tá­rol ez a három modulból álló létesít­mény, és el kell, hogy mondjam, hogy a Tablókon a jövő energiaforrásáról A fúziós energiatermelés a jövő egyik meghatározó energiaforrása lehet, amely megoldást kínálhat az emberiség egyre súlyosbodó környe­zetszennyezési és energia-ellátási gondjaira nézve is. A fúziós energia­­termeléssel kapcsolatos több évtize­des kutatásokat, valamint az ezzel kapcsolatos ismereteket bemutató EU vándorkiállítás két hétig volt látható október közepén Budapesten, a Millenáris Park épületében. A feladat rendkívüli nehéz­sége miatt már a kezdetektől fogva széles nemzetközi együttműködés bontakozott ki, hogy munkára tudják fogni azt a természeti erőt, ami a földi élet forrását jelentő Nap hatal­mas energiakészletét biztosít­ja, vagyis az atomok magjai­nak egyesülésekor felszabaduló mag­­fúziós energiát. A fúziós energiafor­rásnak ugyanis egyedülálló tulajdon­ságai vannak: minimális mennyiségű üzemanyagból hatalmas mennyiségű energiát állít elő, üzemanyaga a föl­dön évmilliókig elegendő mennyiség­ben megtalálható, nem termel szeny­­nyező anyagokat, és más formában sem veszélyes a környezetre. Ezzel az egyedülálló tulajdonságokkal rendel­kező energiaforrásról, az eddigi kuta­tásokról, valamint a jövőben várható fejlesztésekről szóló EU vándorkiállí­tást a Magyar Euratom Fúziós Szö­vetség közreműködésével két hétig láthatták az érdeklődők. Európában a fúziós kutatások évti­zedek óta egy közös projekt kereté­ben folynak, melyben az Európai Unió és a kutatásokhoz társult orszá­gok - köztük Magyarország - vesz­nek részt. Jelenleg már mintegy két­ezer szakember foglalkozik a fúzió­val kapcsolatos kutatásokkal. A mun­ka koordinálására 1999-ben életre hívták az Európai Fúziós Fejlesztési Együttműködést, az EFDA-t, amely az EU legjobban koordinált kutatási projektje. A fúziós energiatermelés megvalósításával bár már világszerte öt évtizede foglalkoznak a kutatók, ám csak a közelmúlt technikai fejlő­dése és a szakemberek világméretű összefogása tette lehetővé, hogy be­látható időn belül megépíthessék azt a termonukleáris kísérleti reaktort, amellyel a jövő fúziós erőműveinek minden berendezését tesztelni lehet majd. Ez a reaktor az ITER (Nemzet­közi Termonukleáris Kísérleti Reaktor), melynek tervei már el­készültek. Az ITER megépítése egy rendkívüli nemzetközi összefogás eredménye lesz, melyben az EU, Kanada, Japán, Oroszország, Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Dél-Korea vesznek részt. Jelenleg a beren­dezés helyszínének kijelölése fo­lyik, az építés befejezése az el­képzelések szerint 2015-20 körül várható. Az ITER a számítások szerint 500 MW fúziós teljesít­ményt szolgáltat majd, amely már ipari mennyiség, s a termelt energia körülbelül tízszerese lesz, mint ami a reaktor működéséhez szükséges. A mai számítások szerint az első olyan fúziós berendezés, amely villamos energiát termel a hálózatra, valami­kor a XXI. század közepén állhat majd rendszeres működésbe. Mayer György Fotó: Kiss Árpád Paksi Atomerőmű igen szoros szerző­déses kapcsolatot épített ki a kht.-val és ennek keretében az erőmű személyzete készült fel a mű karbantartására és vég­zi azt a szállítási tevékenységet, mely­nek keretében a reaktor pihentető me­dencéiből a kiégett fűtőelemek átkerül­nek az 50 éves közbenső tárolásra. Ez a mű - mely 50 évig képes befogadni a fűtőelemeket - lehetőséget ad arra, hogy a magyar társadalom és a magyar mémökgárda a kor színvonalán gondol­ja végig, hogy milyen végső megoldást kíván a kiégett fűtőelemeknek. Ebben a mérnöki és műszaki tudományos tevé­kenységben a letéteményes az RHK Kht. Beszédét zárva Hetzmann Albert ehhez a jövőbe mutató és a jelenben is meghatározó munkához kívánt további sok sikert az RHK Kht.-nak. Védelem - 2003 ERŐMŰVES BEMUTATÓK Október 16-án az atomerőműben tartotta egy hónapos gyakorlatso­rozatának záró ülését a Tolna Me­gyei Védelmi Bizottság. A Frankné Dr. Kovács Szilvia által vezetett testület a látogató központban megtartott tárgyalása után megte­kintette az Atomerőmű Tűzoltóság bemutatóját is. A tűzoltósági laktanyánál Bőhm Péter parancsnok köszöntötte a ven­dégeket, majd az ő kommentálásával kezdődött meg a mentési gyakorlat. Ennek során magas épületben kelet­kezett tüzet kellett megfékezni, mi­közben az emeleten rekedteket is ki kellett menekíteni. A feladatot alpin­­technikával oldották meg a tűzoltók, akiknek jelentős része ezen a téren legalább középfokú képzettséggel rendelkezik. A feltételezett mentés­ben vákuumágyat is szükséges volt használni, hiszen egy gerincsérültet kellett biztonságba juttatni. E gyakorlat után autótüzet oltot­tak az erőműves lánglovagok, még­hozzá IFEX-puskával, mellyel megelőzhető, hogy az oltáshoz használt vízmennyiség nagyobb ká­rokat okozzon, mint maga a tűz. Ezen eszköz puskalövésszerű robaj­jal és gyorsasággal 10-15 méter tá­volságra lövelli ki az oltóanyagot, a mikron nagyságú vízrészecskék pe­dig jó hőelvonó képességük révén hatásosan oltanak. A bemutatók után a látogatók megtekinthették az Angliából be­szerzett vegyi-, biológiai- és nukleá­ris baleseteknél használatos mentesí­tő sátrakat, melyeket szükség esetén óránként 1200-an vehetnek igénybe. Nagy előnye e sátraknak, hogy kön­nyen és gyorsan bárhol felállítható­­ak, súlyuk (30-70 kg) és kezelhető­ségük is praktikus célokat szolgál. Az erőműves program sajtótájé­koztatóval zárult, amelyen Frankné Dr. Kovács Szilvia elégedettségének adott hangot. Elmondta: a megyei védelmi szervezetek bebizonyítot­ták, hogy képesek megfelelni meg­változott világunk kihívásainak. A gyakorlatot sikeresnek minősítette. Vöröss Endre A NucNet hírei Nagy-Britannia hosszú-távú terve­kért felelős minisztere, Lord Rooker hangsúlyozta a nukleáris energia sze­repének fontosságát a környezetkáro­sító gázok kibocsátás-csökkentésé­nek kérdésében. Támogatásáról biz­tosított egy olyan nem fosszilis ener­giahordozókra épülő villamosener­­gia-előállítási változatot, amely úgy kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hogy a nukleáris opciót is figyelembe veszi. Szélerőművek építésének a leállításá­ra vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta a miniszter: „azok, akik el­utasítják a fosszilis energiahordozók felhasználását, el kell, hogy fogadják a nem fosszilis felhasználást, amely módozatok nem juttatnak szennyező anyagokat az atmoszférába. Mint pél­dául a szélerőművek, az ár-apály erő­művek vagy az atomerőművek.” Az angol nukleáris ipar képviselőit tömörítő szövetség a (NIA) elnöke, Keith Parker üdvözölte a véleményt majd megjegyezte: „a nukleáris ipar mindig is hangsúlyozta a villamos­­energia-előállítási módozatok - bele­értve a nukleáris és a megújuló ener­giaforrásokat - egymás mellet törté­nő felhasználásának a lehetőségét.” Forrás: NIA Hasonlóan vélekedik a fenti kérdés­ről egy tapasztalt EU parlamenti képvi­selő is, aki elmondta, hogy a nukleáris technológia továbbfejlesztése Európá­ban mint lehetséges energia előállítási módozat, szerepel abban a tervezetben, amelyet később az EU alkotmány is tartalmazni fog. Dr. Rolf Linkohr, aki elnöke a független Európai Energia­alap szervezetnek, a Svájci Atomener­gia Szövetség közgyűlésén beszélt ar­ról, hogy ez az első alkalom, amikor az energia kérdése egy európai egyez­ménytervben törvénycikkelyként sze­repel. Dr. Linkohr a NucNet kérdésére elmondta: az energia paragrafus arra kéri a tagállamokat, hogy mindent te­gyenek meg az Eu-n belüli villamos­­energia-piac állapotának megőrzése és az energiaellátás biztonságának az ér­dekében. Megemlítette, hogy a terve­zetben utalás található „az új és a meg­újuló energiaforrások fejlesztésére”. A képviselő szerint ebben a nukleáris energia is benne foglaltatik. Forrás: Dr. Rolf Linkohr/SVA Az Olkiluoto-i atomerőművet vá­lasztották ki a megépítendő új, ötödik finn reaktorblokk felépítésének hely­színéül. A blokk típusának kiválasztá­sánál az Európai Nyomottvizes Reak­tor (EPR) típust preferálják. A finn közszolgáltató cég, a TVO arról tájé­koztatott, hogy értesítették a létesítés­re pályázatot benyújtókat, hogy a kedvezményezett Framatome ANP és a Siemens AG konzorciummal foly­tatnak tárgyalásokat egy 1600 MW villamos-teljesítményű nyomottvizes reaktorblokk felépítésére. Ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy a többi al­ternatívát sem vetették el. Mauno Paavola, a TVO elnök-vezérigazgató­ja a telephely kiválasztásával kapcso­latban elmondta, hogy két kitűnő adottsággal rendelkező lehetőség kö­zül Olkiluoto mellett döntöttek, an­nak ellenére, hogy a Loviisa-i atom­erőmű szintén megfelelő helyszín le­hetett volna az új blokk felépítésére. 2003. március hónap végéig a TVO- hoz több ajánlat is befütott az új atom­­erőművi blokk létesítésére, melyek között a nyomottvizes típus mellett vízforralós és turbina erőművek is sze­repeltek. A TVO ez év végéig szeretné befejezni a tárgyalásokat, hogy azt kö­vetően benyújthassa a létesítési enge­délykérelmet a finn parlamenthez. Az új, ötödik blokkot 2009-ben szeretnék kereskedelmi üzembe vermi. Összeállította: Dohóczki Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom