Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
2003. október ATOMERŐMŰ 11. oldal A munka megbecsülése Zelei Lajos előléptetése tűzoltó őrnaggyá Másodpercek szorításában Atomerőmű Tűzoltóság a II. helyen Augusztus 20-a alkalmából, életútja elismeréséül a belügyminiszter soron kívüli előléptetésben részesítette Zelei Lajos tűzoltót, az Atomerőmű Tűzoltóság szerparancsnokát. A Belügyminisztérium állományából mint százados vonult nyugdíjba 1994 nyarán, de főfoglalkozású létesítményi tűzoltóként továbbra is az atomerőmű tűzoltóságánál, az ATOMIX Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazatánál teljesít szolgálatot. Zelei Lajost felettes parancsnoka és a megyei katasztrófavédelmi igazgató javaslatára, az országos katasztrófavédelmi főigazgató támogatásával a belügyminiszter nyugdíjas tűzoltó őrnaggyá léptette elő. Rendfokozatot csak hivatásos BM állományú tűzoltók kaphatnak, és mivel az atomerőmű létesítményi tűzoltói nem ebbe a körbe tartoznak, ezért ők nem rendelkeznek rangjelzéssel. Kivételt csak az a néhány tűzoltó képez, akik korábban BM állományból kerültek az erőműhöz. Ez ideig itt csak egyetlen egy személy, Bőhm Péter tűzoltóparancsnok viselt őrnagyi rendfokozatot. Zelei Lajos 1963-ban kezdett dolgozni, összességében 40 éves munkaviszonnyal rendelkezik. BM-es szolgálati idejének számát, ami több mint negyedévszázadot tesz ki, növeli a határőrségnél teljesített katonai szolgálat is. Az atomerőmű tűzoltóságánál 1990-től dolgozik, ami kezdetben üzemi, majd hivatásos szervezet volt, jelenleg pedig létesítményi tűzoltóságként működik. Zelei Lajos szakmai tudásával és tapasztalatával jelentősen segíti a fiatalabb munkatársak szakmai fejlődését és a szolgálati csoportba történő beilleszkedését. Az erőmű 2-es blokkján korábban történt kábeltűz és az idei áprilisi üzemzava ri események felszámolásánál jelen tős munkát végzett úgy a káreseménj felderítésében, mint a személyzet felkészítésében. Szakmai hozzáértése, bátorsága példaként szolgál a helyi tűzoltótársadalom előtt. Munkáját a lelkiismeretesség, elhivatottság és elkötelezettség jellemzi.- Miként fogadta az előléptetés hírét?- kérdezem Zelei Lajos tűzoltó őrnagytól.- Rendkívül boldog voltam. Bár nem szeretem a rangokat, de különös örömet jelentett az, hogy a főnökeim gondoltak rám, és az is jó érzés volt, hogy mint BM nyugdíjasról sem feledkeztek meg rólam.- Mi motiválta, hogy tűzoltónak állt?- Mindig kedveltem az érdekes dolgokat, és volt bennem még egy jó adag indíttatás is, hogy segítsek az embereken. Először a kihívás, az érdekesség számított, később nagyon megszerettem a szakmát. 1979-ben szereltem föl a XIX. kerületben, fél év után átkerültem a Fővárosi Tűzoltó-parancsnoksághoz, időközben felsőfokú képesítést szereztem az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi szakán. A diplomaosztó ünnepségen kerestek meg a Tolna megyei parancsnokságtól, hogy jöjjek Paksra. 1986-ban kerültem a Paksi Tűzoltó-parancsnoksághoz, és 1990-ben az erőműhöz.- Milyen volt a kezdet?-Nagyon érdekes feladatot jelentett az atomerőmű megismerése, két év kellett a betanuláshoz. Egy tűzoltónak tájékozottnak kell lennie, és mindenhol el kell igazodnia, itt az erőműben ez egyáltalán nem egyszerű feladat.- Családjával Pakson telepedett le?- Az első évben még Pakson laktunk szolgálati lakásban, majd családi házat építettem Dunaszentgyörgyön, és két évvel később odaköltöztünk. Két lányom van, a nagyobbik Pécsett dolgozik az ÁNTSZ-nél, a kisebbik a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. Feleségem szintén az atomerőműben dolgozik, laboráns a primerkörben.- A fiataloknak milyen útmutatást adna ehhez a pályához?- Ma inkább a jó munkahelyet, jó kereseti lehetőséget keresik benne a fiatalok. A tanácsom az lenne, hogy ne csak azt lássák, mit kell tenni, hanem azt is, hogy miért kell, és akkor nem csak feladatot jelent ez a munka, hanem hivatásukká is válik. Lovásziné Anna „Jelmondatokkal, plakátokkal a szemetelők ellen” pályázat eredményei A világtakarítási nap alkalmából „Nem bántja a szemét a sok szemét?” címmel szlogen- és plakát tervekkel lehetett részt venni a paksi „Önzetlenül Környezetünkért, Otthonunkért” Munkacsoport pályázatán. Az akció célja, hogy segítse a városban és környékén elszaporodott illegális szemétlerakó helyek felszámolását. Apályázat értékelése megtörtént, és a díjak „A séta az egészségért” programon került kiosztásra. • Plakátterv: Fődíj: Haaz Péter, I. Kovács Koméi, II. Mihályi Zsolt, III. Taba Katalin. Különdíj: Lehoczki Laura, Dalos Mariann, Stallenberger Veronika. Csoport: Illa Tamás, Rákóczi Gergő, Sitkéi Gábor, • Szlogenterv: Fődíj: FORTUNA Rádió kreatív csoport, I. Wattig Gábor, Különdíj: Haaz Ferencné WollnerPál A problémamegoldás építőkövei Egy olyan sorozatot kívánok útjára indítani, amely a problémamegoldás kérdéseivel foglalkozik. A XXI. század kapuját átlépve mindannyian tapasztaljuk az egyéni, vállalati és társadalmi méretekben is megjelenő hatalmas mennyiségű problémát. Ha visszamegyünk, mondjuk tizenöt évet az időben, akkor azt érezzük, hogy relatíve kellemesebb és nvugodtabb állapotok uralkodtak a mai korhoz viszonyítva. Társadalmunk, és így vállalataink is, hatalmas méretű gazdasági, politikai, jogi változást értek meg. A gazdaság, a társadalom szerkezete átrendeződött, és ez a rendeződés tart még napjainkban is. A változások tömeges problémát generáltak, és ezek a problémák jelentkeznek az egyén, a vállalat és a társadalom szintjén. Hogyan lehet megoldani őket? Hogyan lehet úrrá lenni rajtuk? Hogyan lehet egyáltalán felismerni, hogy problémánk van? Ha vannak megoldások, akkor hogyan döntsük el azt, hogy melyiket válasszuk? E néhány feltett kérdésből is jól érződik, hogy nem szakmai kérdések. Ez valami olyan, amit a szóbanforgó probléma megoldása érdekében nem szakmai, hanem etikai, erkölcsi meggyőződésből, értékektől vagy céloktól vezérelve, belsőnkből fakadó intuíciónkra támaszkodva teszünk. Ezek határozzák meg probléma-érzékenységünket, problémalátásunkat, döntéseinket és egyben értékrendünket is, melyektől az előbbiek nagyon erősen függnek. A sorozatban mélyebb, e tudomány gyakorlati alkalmazását szeretném megmutatni. Olyan kérdéseket teszünk fel, és keressük a válaszokat, amelyek mindannyiunkban nap, mint nap felbukkannak, befolyásolják életünket. Csak néhány ezekből ízelítőnek: • Hogyan szemlélődünk, mit értünk meg a környező világból? • Mit tekintünk problémának? • Milyen puha és kemény ingerek alakítják problémalátásunkat? • Miért hisszük azt, hogy adatok birtokában informáltak is vagyunk? • Milyen döntéseket hozunk, és azok milyen esetekben használhatóak? • Hogyan viselkedünk csoportos döntéshozatalnál? • Miért kelnek életre a cél- és érdekkonfliktusok minden vállalati struktúrában? • Miért enged a döntéshozó az elvárásaiból? • Tényleg racionálisan hozzuk a döntéseinket? Ezek a mindnyájunkat foglalkoztató, csak részben megfogalmazott kérdések messzire vezetnek, és olyan izgalmas területekre visznek majd, amiben felfedezzük az ember belső Énjét, az eltérő értékrendeket, a játékstratégiákat és azok gyakorlati alkalmazásait. Látni fogjuk, hogy az egyetlen hosszú távú nyerő stratégia a vállalati működést tekintve, a kooperatív stratégia. Olyan alapigazságokat fedezünk fel, amelyek minden szakmától függetlenül érvényesek a problémák észlelésénél, megfogalmazásánál, kezelésénél, a döntéseknél. Erre az utazásra invitálom Önöket, melybe beleszövöm saját kutatásaim j eredményeit is. Az ember történelmének kora hajnalán már arra volt kényszerítve létfenntartása érdekében, hogy döntéseket hozzon. Kezdetben a vadászat szerepelt a listán, később piramisokat, katedrálisokat emelt. Sok száz munkafolyamatban több tízezer ember dolgozott. Komoly, összetett döntéseket kellett hoznia, megszervezve azok végrehajtását a kor technikai ismereteire támaszkodva. Egy piramis építése közel 20 éven át tartott, és mintegy 100 ezer ember dolgozott rajta. A katedrálisok 2-3 emberöltőn keresztül is épültek. J Ezek ma is komoly teljesítményeknek számítanak - pár száz, pár ezer évvel ezelőtt pedig különösen annak. Azonban csak ezekről a teljesitményekről, a mögötte megbújó - egyébként briliáns és csak felsőfokban emlegethető - szervezési munkákról beszéltek. Az egész munkaszervezés, munkavégrehajtás és minden esemény, ami összefüggött egy piramis vagy katedrális felépítésével egyetlen forrásból: a döntésből indult ki. A döntéseknek közvetett módon pénzben kifejezett értéke van. Ha a vállalatban tudatosan él mint érték, akkor a vállalat a problémáit hatékonyabban oldja meg, mérlegszerinti eredménye emelkedhet. Szakmai „best practise” -két majdnem mindenki ismer, vagy ha nem, akkor felkutatja és megveszi. „Elfogadható döntéseket” nem lehet venni. Azokat valaki(k)nek meg kell hozni — ettől lesz az a valaki vagy lesznek valakik értékesek. Hauszmann János 2003. szeptember 12-én rendezték Hajdúszoboszlón a VII. Florian Press Kupát, a létesítményi tűzoltóságok országos versenyét, ahol az Atomerőmű Tűzoltósága kis híján megszerezte a győzelmet, harminckét csapat közül csupán pár másodperces különbséggel került a II. helyre. Tűzoltóságunk versenyzői: Apró János, Hanh János, Kovács István, Lacza János, Mikolics Tibor, Pesztericz Rajmund, Szabó Tamás, Szabó Zoltán, Széles Ferenc, Viniczai Ferenc. A kupaverseny kezdete óta - immár hetedik éve - az Atomerőmű Tűzoltóság minden alkalommal részt vett a versenyeken, és mindig az élmezőnyben végzett. A legelső vetélkedő még az ismerkedés jegyében zajlott, azt követően pedig háromszor lettek elsők és háromszor másodikak. E rangos megmérettetés az eddigieknél erősebbnek bizonyult. A profi csapatok közül egy sem hibázott, a rendkívül kiélezett versenyben csupán egy rossz lépés, egy megcsúszás lényeges különbséget okozott az időeredményekben. Az atomerőmű tűzoltói 1,3 másodperccel maradtak le összesítettben a győztes csapat mögött, a II. helyet érték el. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is házi versenyt rendeztek a szolgálati csoportok között, és a legjobb eredményt elérő versenyzők képviselték az Atomerőmű Tűzoltóságot Hajdúszoboszlón. Az országos megmérettetés három versenyszámban zajlott. Volt gépjárműfecskendőről történő osztott sugárszerelés, kismotorfecskendős szerelés és staféta, ahol a 7x55 m-es váltófutást különböző akadályok (gerenda, palánk, légzőálarcban történő futás, egy sugár szerelése) leküzdésével kellett megtenni. Az Atomerőmű Tűzoltóság csapatáról a versenyen készült fotó, melyen Bőhm Péter parancsnok úr is a legénység közé állt, igen tetszetős képet mutat. A látvány nem csupán a kupáktól, érmektől, oklevelektől szép, hanem a csapat által viselt sportruházattól is. Mint kiderült, az Atomerőmű Tűzoltóság csapata a múlt évben elnyerte a „Legjobban öltözött csapat” címet. Lovásziné Anna Országos szövetség székhelye Városunk életében új színfoltként jelent meg az országos viszonylatban is újdonságnak számító twirling, vagyis botforgatás. Paks neve egyre inkább összekötődik a twirlinggel, innen indult a twirling hazai terjesztése, népszerűsítése, innen kerülnek ki a legjobb versenyzők, és ez a város ad otthont az országos szinten működő Magyar Twirling Szövetségnek. Az országos szervezet tíz sportegyesület közös elhatározásának, együttműködésének eredménye. A bejegyzés alatt álló, paksi székhelyű, újonnan alakuló Magyar Twirling Szövetség a szeptember 20-i országos verseny alkalmával közgyűlést tartott, mely során megválasztotta tisztségviselőit. A vezetőség tagjai a szövetség szervező bizottságának aktív tagjaiból kerültek ki. A közgyűlés döntése alapján a Magyar Twirling Szövetség elnöke Mezősi Árpád lett, helyettese Lovászi Zoltánné, szakmai elnöke Macskinné Pór Erzsébet, az ellenőrző bizottság elnöke Papp Zsigmond, tagjai Sut Lászlóné és Nagy Zsuzsa. A szövetség megalakulásával tágabb lehetőség nyílik a szakmai fejlődésre, a mozgásművészet és mozgáskultúra bottechnika által történő terjesztésére. LA Törzsgárda tagsági elismerések 2003. október 10 éves Ferenczi Józsefné GVIGH KFO Tervezési és Elemzési Osztály, 1993. október 1.; Vargáné Kovács Mária GVIGH KFO Tervezési és Elemzési Osztály, 1993. október 1. 20 éves Bese Lászlóné HŰIG HUFO Munka- és Személyügyi Osztály, 1983. október 5.; Reményi Sándorné HŰIG HUFO Munka- és Személyügyi Osztály, 1983. október 24.; Kungl Mátyás BIG IBIFO Balesetelhárítás, 1983. október 7.; Lőrinc Zoltán BIG IBIFO Rendészeti Osztály, 1983. október 3.; Berki Béla Műszaki Vezérigazgató-helyettes, 1983. október 4.; Gyöngyösi Ferenc MVIGH INFO Rendszer- és Adatadminisztrációs Osztály, 1983. október 4.; Nagy István Csaba ÜVIG ÜVFO Reaktor Osztály, 1983. október 3.; Csöndes József ÜVIG ÜVFO Turbina Osztály, 1983. október 10.; Herman Zoltán MIG NUFO Reaktorfizikai Osztály, 1983. október 3.; Pálmai István MÍG NUFO Fejlesztési és Elemzési Osztály, 1983. október 3.; Antus Mária KÁIG KTFO Karbantartás Technológiai Osztály, 1983. október 17.; Miholics János KÁIG KAFO Villamos Karbantartó Osztály, 1983. október 31.; Kákonyi Dalma KÁIG Üzemfenntartási Főosztály, 1983. október 17.; Mácsik István KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1983. október 3.; Róth Attila KÁIG ÜFFO Biztonsági Rendszer Osztály, 1983. október 14.; Belusné Flóra Gizella Katalin GVIGH Pénzügyi és Számviteli Főosztály, 1983. október 3.; G. Szabó Pálné GVIGH PSZFO Iratkezelési Csoport, 1983. október 3.; Berecz Istvánná GVIGH LOGFO Raktározási Osztály, 1983. október 19.; Krizer Jánosné GVIGH LOGFO Raktározási Osztály, 1983. október 25.
