Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-10-01 / 10. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2003. október Példaértékű figyelmesség Ahogyan azt olvasóink az ATOM­ERŐMŰ augusztusi számának „Egy főiskolás szemüvegén keresz­tül” című cikkéből megismerhet­ték, Kiss Viktória a Budapesti Mű­szaki Főiskola első évét elvégzett hallgatójaként, a kötelező négy he­tes nyári gyakorlatát a Paksi Atom­erőmű Rt. Minőségbiztosítási Osz­tályán töltötte. Viki Pusztahencsén, az atomerőmű közelében nőtt fel. Édesapja, a NE­UTRON Kft. alkalmazottjaként több évig dolgozott a Paksi Atomerőmű­ben, jelenleg rokkantnyugdíjas. Édesanyja most is az atomerőműben dolgozik, a DC Gépszer Kft. alkal­mazásában. A júliusi szakmai gyakorlaton - külö­nösen az utolsó hé­ten, a beszámoló ké­szítése során - alapo­san megdolgoztattuk a leendő „kollégát”. Közvetlen munkatár­saim, Babos János, Kern Sándor és Romhányi László fi­gyelemreméltó segí­tőkészségről tettek tanúbizonyságot. Túl azon, hogy megis­mertették Vikivel a beszállítói minősí­tő felülvizsgálatot, elvitték magukkal megfigyelőként egy auditra, és igye­keztek a szimpatikus főiskolai hallga­tó egyéb gondjain is segíteni. Kezdődött a szeptemberi kollégiu­mi elhelyezést elutasító levél felleb­bezésének megfogalmazásával, majd az illetékesek irányába intézett jóin­dulatú, figyelemfelhivó telefonbe­szélgetésekkel. Meg is lett az ered­mény: Viki szeptembertől kollégiumi elhelyezést kapott. Ez még nem indokolná, hogy az ember tollat ragadjon, és egy cikket fogalmazzon. A sikeren felbuzdulva a NEUTRON Kft. és a DC GÉPSZER Kft. anyagi hozzájárulását is megsze­rezve, kollégáim úgy döntöttek, hogy egy komplett, nyomtatóval kiegészí­tett számítógéppel támogatják Viktó­ria főiskolai tanulmányait. Tudom, még nem mindenki számá­ra érték a modem technika, de aki szakmunkásképzőből indulva leérett­ségizik, majd felsőfokú tanulmányo­kat végez szűkös anyagi források mellett, az igazán tudja értékelni kol­légáim nemes gesztusát. Ettől kezdve nem találok szavakat, így beszéljen a boldogságot és elégedettséget sugár­zó szeptember 3-i fénykép. Tisztelt Kollégák! Fogadjátok a magam és az ATOMERŐMŰ szer­kesztőség őszinte gratulációját a pél­daértékű figyelmességetekért! Sípos László CENS értekezlet Budapesten Továbbra is a nukleáris biztonság a leglényegesebb kérdés Budapesten tartotta éves értekezletét a tavaly létrehozott CENS, a közép-európai országok és a FÁK országainak Nukleáris Biztonsá­gi Központja. Az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH) közösen tartott konferencián elsősorban a nukleáris biztonság erősítésének kérdéseit vitatták meg. Másfél évvel ezelőtti megalakulása óta másodszor került sor a CENS éves értekezletére, melyet ezúttal az Országos Atomenergia Hivatal közre­működésével szeptember 22-én, Bu­dapesten tartottak. A nukleáris biz­tonság szabványai témakörében meg­rendezett konferencián elhangzott előadások elsősorban az Európai Bi­zottság nukleáris politikáját, a reak­tortípusok fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásokat és a hatósági eljárásokat mutatták be. Ennek keretében elhang­zott: a nukleáris biztonságot az euró­pai kormányzatok az egyik legfonto­sabb kérdésnek tekintik. Az európai atomerőművek biztonságát azonban egyéb, újonnan felmerülő problémák is érintik: mint a villamos-energetikai piacok liberalizálása, az erőművek élettartamának kiterjesztése és az avulás, az elöregedés ezzel kapcsola­tos kérdései, illetve a szaktudás és hozzáértés elveszítése a nukleáris ágazatban aktív munkaerő jelentős részének nyugállományba vonulása következtében. Mindezek miatt a nukleáris biztonság terén összponto­sítani kell az erőfeszítéseket, hiszen ezeknek a problémáknak a kezelésére rendelkezésre álló erőforrások vége­sek. A CENS kitűzött céljainak eléré­sét a kutatás és fejlesztés eredménye­inek hatékony terjesztésével, vala­mint a kutatóintézetek, végfelhaszná­lók, felügyeleti hatóságok és a nem­zetközi szervezetek közötti eszme­csere és kapcsolatépítés elősegítésé­vel támogatja. A konferenciát megelőző sajtótájé­koztatón Sabyasachi Chakraborty, a CENS elnöke elmondta, hogy civil és nonprofit szervezetként igyekeznek a széles nagyközönség számára feltárni a nukleáris biztonságot érintő kérdé­seket. Szerinte az iparág sorsát és jö­vőjét érintő kérdés, hogy Finnország­ban döntés született egy újabb atom­­erőművi blokk építéséről. Ez a lépés olyan jelzés lehet az Európai Unió tagországai részére, amely azt erősiti, hogy atomenergia nélkül a jövőben nem lehet meg az unió sem. Lubos Tomik, a CENS ügyvezető igazgatója jelezte, hogy az EU több, a nukleáris biztonsággal összefüggő szabály ki­dolgozására készül, sőt az erre vonat­kozó direktíva kialakítása is folya­matban van. Mindez azért is nagyon lényeges, mert az unió néhány hóna­pon belül tíz olyan új taggal bővül, ahol szintén jelentős a nukleáris ener­giatermelés. Vöröss Lajos, az OAH főigazgató-helyettese szerint a CENS rendezvényei egy olyan nemzetközi fórumot biztosítanak, ahol az érintet­tek áttekinthetik a hatósági követel­ményrendszerek nemzetközi gyakor­latát és az ezekhez kapcsolódó aktuá­lis kérdésköröket is. Az OAH főigaz­gató-helyettese egy kérdésre vála­szolva elmondta: a magyar jogsza­bályok szerint az atomerőmű bizton­ságáért elsősorban az üzemeltető vi­seli a felelősséget, de szélesebb érte­lemben a nukleáris hatóságnak és a kormányzatnak is van felelőssége. A hatóság feladata a megfelelő követel­ményrendszer felállítása és annak be­tartatása. Szemben néhány európai ország gyakorlatával, az OAH-nak nincs olyan jogosítványa, hogy az atomerőművet érintő személyi kér­désben döntést hozzon. Mayer György SAP TIHANY ’03 - a jövő konferenciája előnyeiről, hogy ne a kikényszerített verzióváltás keserű szájíze maradjon egy olyan cégtől, melynek hazai érté­kesítéseinek árbevétele több, mint az összes többi software cégé (IBM, Oracle, Microsoft stb.) együttvéve. Az előadások után következett némi mozgás, hogy a feszült figye­lemben elgémberedett tagok vérke­ringése helyreálljon. Egyénileg vagy alkalmilag verbuválódott csapatok között hagyományos (tenisz, teke) és viszonylag új (fallabda, streetball, footballrex és airboard) sportágak­ban vetélkedtek sötétedésig. Egy gyors fürdés, átöltözés, mert este nyolckor közös vacsora. Ezek után kultúrműsor következett, majd tánc, diszkó hajnalig. A kiemelt szponzorok (Synergon, IBM és a Plaut) jóvoltából mindhárom napra jutott csemege - Boban Markovié fűvószenekara adott hangver­senyt, Udvaros Dorottya és Hirtling István mini operettet vará­zsoltak a színpadra, majd Király Lin­da hangjában gyönyörködhettünk. A csodálatosan szép őszi idő végig kitartott, hogy a lehető legjobb han­gulatban záródjon a konferencia. gyulai Hatodik alkalommal szervezett konferenciának adott otthont a Club Tihany 2003. szeptember 14-17 között. Ebben a festői környe­zetben rendezték meg ezt a rendkívül informatívnak szánt előadás­­sorozatot. A hatalmas érdeklődés miatt (1100 regisztrált résztvevő) a füredi Annabella szállóba is bőven jutottak vendégek. Az SAP szerteágazó program­­rendszerének sikeres alkalmazá­sait, lehetőségeit ismertető kon­ferencia százhúsz előadása hu­szonkét szekcióba rendezve, fizi­kailag hat különböző helyszínen zajlott. Reggel 9-től az átfogó té­mákról plenáris ülésen hallhat­tunk neves, rangos személyisé­gektől, majd kezdődtek a felve­tett témák részleteit megvilágító szekció-előadások délután fél ötig. Végig a bőség zavarával küz­döttünk, mert legalább két he­lyen kellett volna egy időben jelen lennünk. Viszonylag so­kan fejlesztettek SAP feletti felületre (BW), de álmomban sem gondoltam volna, hogy bizonyos esetekben a 32 processzoros szerver is kicsi a feladat­hoz. Érdekes fejlesztés a Duna-Dráva Cement Kft. Környezetirányítási Rendszer SAP-ban. Dokumentumok-A II. helyezett streetball csapat kai kapcsolatos mindennemű feladat megoldásának megkönnyítése infor­matikai eszközökkel a mindennapi munkát teszi hatékonyabbá. Jövőre az SAP megszünteti a támogatást a 4.6C előtti programokra. Több előadást vártam volna az újabb megoldások Együttműködés a BME és az MVM között A 2003-2004-es tanévre szóló, mint­egy 20 millió forint értékű együttmű­ködési megállapodást írt alá Pál László, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezérigazgatója és Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem (BME) rektora október 2-án Budapesten. Az MVM és a BME 1999 óta köt hasonló együttműködési megállapodást, melynek cél­ja, hogy a hazai műszaki szakemberképzés az uniós csatlakozás után is a nemzet­közi kihívásoknak megfelelve a világ élvonalában maradjon. Az MVM mint a magyar mű­szaki és gazdasági élet meg­határozó szereplője, a támogatást a tevékenységéhez leginkább kötődő gépészmérnöki, villamosmérnöki és informatikai kar, valamint a termé­szettudományi kar nukleáris techni­kai intézete számára nyújtja. Molnár Károly, a BME oktatási rektor-helyettese (aki egyben a Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöke is) a megállapodás aláírásakor ki­emelte, hogy mind az egyetem, mind a villamos művek életében nagyon fontos, hogy a kölcsönös előnyök fi­gyelembe vételével született meg ez a megállapodás. Detrekői Ákos rektor szerint nagyon aktuális, hogy éppen azokat a heteket követően jött létre ez a megál­lapodás a hazai energetikai ipar egyik zászlóshajójával, amikor a világban egymást követték a különféle energiaellátási gon­dok. Ez a szerződés támogatást nyújt ahhoz, hogy a hazai szak­emberképzést fejleszteni lehes­sen. Pál László külön kiemelte a szerződésből származó köl­csönös előnyöket. Mint mond­ta: az MVM a támogatással előnyös üzletet kötött, mert az iparág számára nélkülözhetetlen szakember­­képzést támogatja. Mayer György A NucNet hírei Igen mozgalmas szeptembert tudhat maga mögött a nukleáris ipar az egész világon. Távol-Kelet Kínában például a hónap közepén meg­tartott orosz-kínai csúcstalálkozó kö­zéppontjában a két ország nukleáris te­rületen való együttműködése állt. A tá­vol-keleti országban jelenleg két köny­­nyűvizes WER-1000-es reaktor épül orosz szakemberek közreműködésével. Az épülő két blokk beüzemelésének várható időpontja 2004. illetve 2005. A tárgyalások alatt az orosz fél előzetesen jelezte, hogy részt kíván venni az azo­nos telephelyen későbbiekben megépí­tendő újabb két reaktor munkálataiban is. A nukleáris területen való orosz-kí­nai együttműködés további lehetséges területe lehet egy oroszországi úszó atomerőmű építése kínai segítséggel, valamint Kína urándúsító kapacitásá­nak növelése orosz közreműködéssel. A tárgyalásokon szó esett arról, hogy a két ország a jövőben közösen dolgozik majd az űrkutatásokhoz kapcsolódó nukleáris létesítmények fejlesztésén is. Európa Az Európai Atomfórum (FORATOM) főtitkára arra hívta fel Olaszország fi­gyelmét, hogy gondolja újra energiapo­litikáját, és a jövőben ismét vegye szá­mításba a nukleáris energiát mint lehet­séges villamosenergia-előállítási módo­zatot. Dr. Peter Haug elmondta, hogy a közelmúltban szinte teljes Olaszorszá­got érintő áramkimaradás „egyértelmű­enjelezte az ország villamosenergia-el­­látás biztonságának sebezhetőségét”. Hozzátette, az itáliai eset, amelyhez ha­sonló váratlan áramkimaradás volt ta­pasztalható Svédországban és Dániá­ban, .komoly aggodalomra ad okot.” Olaszország vonatkozásában elmondta, hogy az ország a nyolcvanas évek vé­gén döntött atomerőművi blokkjainak a leállításáról. Dr. Haug szerint új erőmű­vek építésén kellene Olaszországnak gondolkodnia, amely lehetne új atom­erőmű és más típusú üzem is. Ezek az alternatívák nagymértékben növelnék az ellátásbiztonságot, és csökkentenék az árampiac sebezhetőségét. „Nukleáris energia - Tiszta energia” Ezekkel a szavakkal jellemezte a nukleáris energiát Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszter egy, a közelmúltban Berlinben megtartott klímaváltozás témájú konferencián. Hangsúlyozta, hogy Európában nem igazán értették meg az amerikai állás­pontot a klímaváltozás tekintetében. A miniszter részletes tájékoztatást adott arról, hogy milyen lépéseket kí­vánnak tenni a klímaváltozás elleni harcban. Spencer Abraham elmondta: „A nukleáris energiára olyan tiszta energiaként tekintünk, amelyet rövid- és hosszú távon is számításba ve­szünk. Az ún. „IV. Generációs program” keretén belül 11 nemzetközi partner­rel a maghasadásos alapon működő reaktorok újabb típusának a kifejlesz­tésén dolgozunk, amelyek még biz­tonságosabbak lesznek, és még gaz­daságosabban fognak villamos ener­giát előállítani. Emellett Amerika is­mét csatlakozik a Nemzetközi Termo­nukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) programhoz, amely a nukleáris fúziót mint a jövő energiaforrását próbálja létrehozni.” Amerika Spencer Abraham Berlinben megtar­tott beszédével egybevág, hogy az Egyesült Államokban új atomerőmű­vek építését célzó előzetes létesítési engedélyt nyújtott be két villamosener­gia-termelő cég. Az Amerikai Nukleá­risenergia Intézet „történelmi pillanat­nak” nevezte a beadványt. Egy olyan példát látnak a kérelemben, amelyben az energia társaságok komolyan elgon­dolkodnak, és fontos döntést hoznak a nemzet hosszú távú energiaszükségle­tének kielégítése érdekében. Eközben újabb atomerőmű nyújtott be üzemidő meghosszabbítási kérel­met. Ezúttal a Farley atomerőmű ké­relmezte 1-2-es blokkjainak a terve­zettnél hosszabb, további 20 éves üzemidő engedélyezését. Napjainkig 16 amerikai atom­erőművi blokk kapott meghosszabbí­tott üzemelési engedélyt, további 16 (köztük a Farley 1-2) pedig benyúj­totta már azonos célú kérelmét. Forrás: NucNet Összeállította: Dohóczki Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom