Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-10-01 / 10. szám
I 2003. október ATOMERŐMŰ 5. oldal Ordasi falunap Hatodik alkalommal hívta közös ünneplésre a valamivel több mint ötszáz lelket számláló Ordas község apraja-nagyja a nagyvilágot, hogy kitárja saját értékeit, szépségeit. iparművész pedig büszkén csillogtatta meg késeit az őszi napfényben. A Foltvarró Csoport tagjai „pa-patch” munkáikkal kápráztatták el az érdeklődőket. Sokakat vonzottak Madár Olga tűzzománc- és dísztárgy készítő, Székely Csaba szíjgyártó és nyerges, Romsics Lászlóné, Vera néni író-hímző és Baranyainé Éva gyertyás alkotásai is. Eközben a Bogdán János karnagy vezette Hartai Nemzetiségi Ifjúsági Fúvószenekar erőt próbált önteni a bátortalan szeptemberi napsugarak -letlenül esett a választás e költeményre, hiszen a sorok hallatán méltán érezték úgy az ordasiak, hogy a gondolatok róluk, nekik szólnak: „Millió, sárba ragadt paraszt a szomszédom/ Ezeknek a sorsa az enyém, s az is marad örökre.” Végezetül a helyi óvodások, az iskolások és a nyugdíjas klub tagjai léptek színpadra, majd a horgászverseny eredményeinek ismertetésére került sor. Idén a következőképpen alakult a sorrend: 1. Rácz József (2154 pont), 2. Risecskin Dénes (1974 pont), 3. a „halasi” Farkas István (627 pont), aki egyúttal a zsűri különdíját is elnyerte. Az ifjú horgászok közül Ványai Dániel és Mészáros László vehette át a Kovács László fazekas mester által felajánlott díjakat. A nap további részében mackókiállítás, pogácsasütő- és főzőverseny várta az érdeklődőket, majd az R-Port együttesnek és a Győri Nemzeti Színház művészeinek - Csonka Tündének és Mohácsi Attilának - a műsora következett. Műsorukat a váratlanul színpadra lépő csőszlányok és csikósok tették feledhetetlenné. Délután néptáncbemutató, a Solti Mazsorett Csoport és Havasi Rózsa szórakoztatta a közönséget, akinek pedig kedve tartotta, pónifogatos sétakocsikázásra indulhatott a falu utcáin. Este tűzijáték és hajnalig tartó szüreti bál kezdődött, másnap pedig ökumenikus istentisztelet, ugrálóvár, pónilovaglás, paintballcélbalövés tette teljessé a háromnapos ünnepet. Miklós Imre Szeptember vége idestova immár hat éve a számvetés, a közös ünnep ideje Ordason. Az idén szeptember 26-28-án került sor az ordasi falunapokra. A kellemes őszi időnek, a jó hangulatnak, a vendégmarasztaló műsornak köszönhetően az ünnep résztvevői kitűnően érezték magukat. Az első nap programját aszfaltrajzverseny, az apostagi Ladik zenekar műsora és szabadtéri diszkó tette teljessé. A fergeteges hangulatról a Fortuna Rádió műsorvezetője, Papp Zsolt gondoskodott. Másnap reggel hűvös levegő és sűrű köd fogadta az ünneplőket, legfőképpen az ordasi Duna-parton gyülekező horgászokat és a községháza előtti téren portékáikat kínáló kézműveseket, köztük a bajai Vass János fafaragót, akinek míves kupáiból még a bor is jobban esik. Nem messze tőle Kovács László fazekas és segédje, Madár Helga állította ki saját készítésű munkáit. A hagyományoknak megfelelően a vállalkozó kedvűek a korongozó asztalnál tehették próbára kézügyességüket és rátermettségüket. A szomszédban mindeközben Czár János népijáték-készítő, fafaragó készített játékokat a gyerekeknek, a kecskeméti Pólyák Imre késes, népi ba. Tíz órakor ünnepélyes zászlófelvonás, majd Szabó Zsolt polgármester köszöntője és Tóth István országgyűlési képviselő beszéde következett. A képviselő kitért arra, hogy a több száz éves múltra visszatekintő Ordas a történelem zivataros időszakaiban képes volt összetartó közösséget teremteni. Ezután Veress Péter: Én nem mehetek el innen című verse volt hallható Borsodi Tamás tolmácsolásában. Nem vé-A világhírű művész büszke kalocsainak vallja magát Prokop-képek a Kisgalériában Magyar szentek címmel október 5-ig volt látható a kalocsai művelődési központ Kisgalériájában Prokop Péter festőművész kiállítása. Az immár húszéves múltra visszatekintő paprikaünnepet köztudottan különböző művészeti, kulturális és szórakoztató programok teszik teljessé. Hagyomány, hogy a művelődési központ szervezőgárdája olyan művészeknek, amatőr alkotóknak biztosít bemutatkozási lehetőséget, akik Kalocsáról, esetleg a környező települések valamelyikéről származnak. Idén Prokop Péter pap, művész-tanár, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa nyújtott át egy csokorra valót egyházi témájú képeiből. „Az igazi művészet az, amely az embert többé teszi. Azt kívánom, hogy ezek a képek sok-sok embert ihlessenek” - fogalmazott a megnyitón dr. Bábel Balázs érsek, aki két mondattal jellemezte Prokop Péter munkásságát: „A festészet nem csak tubus és ecset kérdése, hanem tehetség, invenció és szorgalom. A festők előrejárnak, 30-50 évvel előre jelzik a spirituális felemelkedést.” E két kijelentés érdekessége, hogy mindkettő Prokop Pétertől származik: előbbi a Vatikáni Rádióban hangzott el huszonöt évvel ezelőtt, utóbbi pedig a Máriaikonokról szóló 1975-ös tanulmányából való. Az érsek kitért arra is, hogy Prokop Péter képei az Isten teremtette világnak és a benne élő embernek az örömét ábrázolják. „Aki meg akarja festeni Krisztust, annak együtt kell élni vele - fogalmazott dr. Bábel Balázs. Aki meg akarja festeni a magyar szenteket, annak azonosulni kell a magyarság lelkületével, szellemiségével, szentjének ideáljával.” A megnyitóra ellátogató művész köszönetképpen elmesélte, hogy elemista korában, amikor a paprikaföldön tartott nekik órát a tanár, titokban leszakított egy paprikát, zsebre dugta. Ám a tanár észrevette, s megetette vele. „Erős volt a paprika, alig kaptam levegőt. Akkor egy életre megtanultam, hogy más tulajdonához nyúlni nem szabad” - idézte fel a történteket az idős művész, aki végezetül megjegyezte: noha több évtizeden át külföldön élt, s csak négy éve tartózkodik ismét itthon, egész életében büszke kalocsainak vallotta magát. Miklós Imre Hajózási múzeumot terveznek létrehozni Hartán A Hartai Duna Kör az önkormányzattal karöltve azt tervezi, hogy az augusztus 19-én a Dunában fellelt dunai bödönhajó „köré” állandó kiállítótermet, illetve egy átfogó hajózási múzeumot létesít Hartán. A Duna alacsony vízállása miatt a Dunapataj-Harta közötti Felsőzátonynál egy háromszáz éves bödönhajó került elő, néhány száz méterrel arrébb pedig egy másik hajó maradványaira bukkantak. Úgy hírlik, a helyi képviselő-testület kész felvállalni a rönkhajó restaurálási költségeit, s hajlik arra is, hogy állandó kiállítási helyet is biztosítson a szenzációs régészeti leletnek. Kónya Ferenc, a Hartai Duna Kör elnöke elmondta: egy olyan múzeumot terveznek létesíteni „a bödönhajó köré”, amely különböző tárgyi emlékeken keresztül mutatja be a hajózás múltját. A gyűjteményes kiállításnak a faluházzal szemben lévő egykori református iskola épülete adna otthont. Harta abban bízik, hogy a körülbelül háromszáz éves bödönhajónak köze lehet a három évszázaddal ezelőtti betelepüléshez. Eközben a Duna másik oldalán élő madocsaiak felvetették: könnyen elképzelhető, hogy a vízi alkalmatosság az ő településükről származik. Egy biztos: a bödönhajó „születésének” dátuma nagyjából egybeesik Harta XVIII. század első felére datálható benépesülésével. A hartai önkormányzat teljes mellszélességgel az ügy mellé állt, s leszögezte: felvállalja a bödönhajó restaurálásának költségeit. A 820 centiméter hosszú vízi alkalmatosság jelenleg a hartai múzeum udvarán sebtében kiásott gödörben pihen. A lelet azért is egyedülálló, mivel a bödönhajó valamilyen oknál fogva háromszáz évig viszonylag épségben konzerválódott a folyó medrében. Sérülések persze akadnak rajta, az orr-részén például egy 30-35 centiméter átmérőjű, kör alakú lyuk látható. Amint augusztus 19-én a szenzációs lelet híre elterjedt, Harta valósággal megbolydult. A faluba szállításhoz több tucat ember segítségét vették igénybe, hiszen a teherautó platójára a bödönhajó nem fért fel teljesen, ezért néhány embernek mindvégig fognia kellett a rendkívül gyenge, törékeny hajótestet. Gottschall Péter múzeumvezető azóta „a naptól, a széltől, a hidegtől, a melegtől” is óvja, sőt két-három naponta cseréli a fóliával letakart, Duna-vízzel feltöltött medencében a vizet. Fotó és szöveg: Miklós Imre VIRÁGOT A VIRÁGÉRT Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány idei évi lakossági virágosítási versenyének eredménye: A legszebb virágos kertes ház kategóriában: 1. hely: Balogh Istvánná, Szabó Pál (Dunakömlőd), 2. Hingl János, Góla Sándor, 3. hely: Bárdos László, dr. Czár Tibor. Különdij: Kern Józsefné, dr. Vábró László, Bach Mihály. A legszebb virágos lépcsöház kategóriában: 1. hely: Wolf Jánosné, 2. hely: Kovács Györgyné, 3. hely: Kelemen Gábomé. A legszebb virágos utca kategóriában: 1. hely: Szabó Pál (Dunakömlőd), különdij: Schuszter Györgyné. A jutalmazóttak a helyezéstől függően, házfalra tehető virág formájú kerámia táblát, virágjegyet és emléklapot kaptak. CSIPKEKIÁLLÍTÁS 2003. szeptember 12-én Pakson, a VMK Könyvtár galériájában csipkékből készült kézimunka-kiállítás nyílt, melyet Horváth Margit nyitott meg. Mayemé Sáfrány Mária szervező elmondta, hogy meghívásos alapon történt a kiállítás összeállítása. E nagyon munkaigényes alkotásokat egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők. Wollner Pál Dalos találkozó Szentgyörgyön Első alkalommal rendezett Dalos találkozót a Dunaszentgyörgyi Nyugdíjasok Érdekszövetsége a helyi faluházban. A délután folyamán bölcskei, németkéri és dunaszentgyörgyi nyugdíjasok énekkarosai, versmondói, zenészei léptek fel. A rendezvényt bál követte. Gondos odafigyeléssel készültek a vendéglátó szövetség tagjai a rendezvényre. Már a találkozót megelőző napokban megsütötték a finomabbnál finomabb süteményeket. Szalagokkal és virágokkal ünnepi díszbe öltöztették a Faluház színpadát. Szeptember 26-án, délután 3 órakor kezdődött a várva várt esemény. Benedecki György, a helyi nyugdíjas szervezet elnöke köszöntötte elsőként a szép számban megjelent közönséget, a dunaszentgyörgyi önkormányzat képviselőit és a fellépőket. Majd felkérte Hencze Sándor polgármestert, mondja el köszöntő beszédét. A polgármester úr elismerte a nyugdíjasok tevékenységét: örvendetesnek tartotta a Dalos találkozó megvalósulását. ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat - lehetőségeihez mérten -továbbra is támogatja a hasonló kezdeményezéseket. Más települések Dalos találkozóinak hagyományait megtartva a rendezvény első műsorszáma a Nyugdíjasok éneke volt, amit a jelenlévő kórusok együttesen adtak elő. Majd a házigazdák léptek először a színpadra, hogy a délután hátralévő részében zavartalanul láthassák el vendéglátói kötelességeiket. A szentgyörgyi Szelíd Rózsák Nyugdíjas Kórus dunántúli népdalcsokrot énekelt, felkészítőjük Szabóné Oláh Gyöngyi volt. Majd Komáromi Józsefné szavalt a közönségnek. Benedecki György és felesége pedig együtt énekelték el a Nyugdíjas dalt. A következőkben a humor kapta a főszerepet: Juliska és Mariska szerepét Komáromi Andrásné és Máj linger Györgyné alakította a színpadon. Molnár László virtuóz cimbalomjátéka igazán elnyerte a közönség tetszését, így tervezett műsora után pár dal erejéig visszaült hangszere mögé, és tovább szórakoztatta a nagyérdeműt. Matild és Amálka humoros jelenetét Szabó Imréné és Benedecki Györgyné játszotta el igen hitelesen. Majd ismét vers következett: Komáromi Andrásné mondta el kedvenc versét. A bölcskei nyugdíjasok is készültek erre a napra. Énekkaruk frissen alakult, vezetőjük Szabó Tibomé. Szentgyörgyön léptek fel először, mintegy főpróbaként a bölcskei falunapi rendezvény előtt. Műsorukat meglepetéssel zárták, hiszen szólistájukkal az élen nagyszerűen adták elő az „Ez a Föld a tiéd” című dalt. A németkériek műsora is igen színesre sikerült. Énekkaruk a magyar dalok mellett, Lamm Jánosné kórusvezető által magyarra fordított német műveket is énekelt. A kórusvezető ezen kívül saját verseit szavalta el, majd a németkéri nyugdíjas zenészek citerán, szájharmonikán és tangóharmonikán német dallamokat játszottak. Benedecki György zárszavában megköszönte a fellépők szereplését: emléklapokat, virágokat adott át a résztvevőknek. Befejezésként közös éneklés következett, miközben behozták a rendezvény meglepetését, egy háromemeletes tortát. A délutáni programot bál követte, ahol a getjeni Major István húzta a talpalávalót. A házigazda szentgyörgyi szövetség vendégül látta az összes jelenlévőt; üdítőt, süteményt és rengeteg pizzát szolgáltak fel. Magyar Judit
