Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-10-01 / 10. szám

A PAKSI ATOMERŐMŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LAPJA www. atomerőmű. hu Munkában a parlamenti bizottság Harmadszor ülésezett október 1-én az a parlamenti vizsgálóbizottság, amelyet a Paksi Atomerőműben áp­rilisban előállt üzem­zavar miatt állított fel az országgyűlés. A csaknem öt órán át tartó ülésen, amelynek célja az volt, hogy az üzemzavar előtti idő­szakot vizsgálja, ezút­tal jelen volt az atom­erőmű teljes vezetése, élén Kocsis István ve­zérigazgatóval, vala­mint részt vett dr. Rónaky József, az Atomenergia Hivatal főigazgatója is. A képviselők alapve­tően arra voltak kíván­csiak, s kérdéseikben azt firtatták, hogy vajon meg lehetett-e volna előz­ni az üzemzavart, és kitapintható-e mentumot, kérésük alapján, csak ez­után fognak összeállítani a bizottság számára. Továbbra is vita tárgyát ké­pezte, hogy a bizott­ság által kért informá­ciók, szerződések ál­lamtitoknak minősül­nek-e vagy sem. A bizottság több olyan kérdést tett fel, amelyre az erőmű ké­sőbb írásban válaszol, mivel ő csak 2002 óta vezeti a Paksi Atom­erőművet. Elhangzott még, hogy az áprilisi üzemzavar miatt ke­letkezett kártérítés összegéről jelenleg is tárgyalásokat folytat­nak, egyébként 120 milliárd forint kárösz­­szegig biztosítva van az erőmű. El­képzelhető, hogy a vizsgálódást Paks­­ra kihelyezett ülésen folytatják majd. olyan mulasztás, amelynek felelősét megtalálva arra is választ kapnak, hogy ki miatt történt a váratlan eset. A képviselők öt óra után sem tartot­ták lezárhatónak ezt a témakört. Már csak azért sem, mert számos doku­ENERGexpo-2003. Debrecen volt a házigazdája az első Energetikai Szakkiállítás és Konfe­renciának, amelyen az energia-keres­kedelem gazdasági és műszaki prob­lémáit vitatták meg a szakemberek. A szeptember 25-27-e között lezaj­lott rendezvénnyel a szervezők ha­gyományt szeremének teremteni, és lehetőséget biztosítani az energia­szolgáltatásban résztvevő műszaki szakemberek, energiakereskedők, az energia készülék és gépgyártásban te­vékenykedők rendszeres találkozásá­ra, közös problémáik megvitatására. A rendezvény szervezését a Mű­szaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége (MTESZ) koordi­nálta, amelyben az alábbi szakmai szervezetek kapcsolódtak be: Energia Gazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Ener­giagazdálkodási Társaság (MET). Bakács István, az ETE elnöke kö­szöntőjében kiemelte: az energiapoli­tika és energiahatékonyság egyik nagy kihívása a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások minél szé­lesebb körű alkalmazása. A plenáris ülés levezető elnöke dr. Zettner Tamás, az MTESZ elnöke volt, míg az előadók hosszú sorából - terjedelmi okok miatt - csak Hatvani György energetikai helyettes államtit­kárt, Lengyel Gyulát, az MVM Rt. Igazgatóságának elnökét és Mittler Istvánt, a TLK információs szolgálat­­vezetőjét említem. Lengyel Gyula előadása az MVM Rt. és a hazai villamosenergia-ipar helyzete és tendenciái az Európai Uniós csatlakozás küszöbén című té­mát ölelte fel. Az MVM-ről - többek között - a következőket mondta: „Nagyon fontos, hogy versenyképes cég legyünk, és meg akaijuk őrizni a domináns nagykereskedői szerepkö­rünket úgy, hogy mint domináns nagykereskedő is a liberalizált ver­senypiacon működjünk. Az MVM-nek egyébként az a véle­ménye, hogy minél előbb teljes piac­nyitásnak kellene bekövetkeznie, mert a jelenlegi kettős piac nem nagy öröm számunkra, mert nagyon sok terhet ró az MVM-re. Természetesen az MVM mint álla­mi cég és mint az alaphálózat tulaj­donosa, nem feledkezhet meg kül­földi kapcsolatairól, arról, hogy az ország két tengely középpontjában áll. Egy É-D-i és egy K-NY-i tengely közepén. A K-NY-i tengely jelentő­sége már kisebb, de én azt hiszem lesz még nagyobb is.” A PA Rt.-ről a következőket mondta: „A paksi atomerőmű nélkül az ország jövője egy energetikus szemében csakis nagy károk és áldozatok árán képzel­hető el. Nem mondom, hogy nem képzelhető el, mert minden elkép­zelhető, sőt meg is va­lósítható, sokkal drá­gább villamos energiá­val, jelentős beruházá­sokkal. Ami végül is nem lenne baj, hogyha nem kerülne túl sokba, és nem járna nagyon nagy károkkal a környezet­védelem területén. Mert hiszen azo­kat a célokat, amelyekről itt már szó volt, például a kiotói egyezmény, a C02 és így tovább, a paksi atomerő­mű nélkül, illetve atomerőművi vil­­lamosenergia-termelés nélkül sem Magyarországon, sem a világon má­sutt, a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet megvalósítani. Úgy vélem, hogy ott egy szakgárda van, és az országban másik ilyen szakgárda nincs, és ez a gárda jól ol­dotta meg a feladatát. Meg vagyok róla győződve, hogy a paksi atomerőmű újra bekerül a világ legbiztonságosabban termelő erőmű­vei közé. A feladat az, amiben szintén hiszek, hogy olyan szervezeti átalakí­tások, szervezési módosítások követ­keznek be, ami alapján mondhatjuk: soha ilyen esemény nem fog többet bekövetkezni.” A délutáni előadások sorát Mittler István kezdte, aki a húsz éve működő atomerőmű eredményeiről szólt, majd röviden vázolta az erőmű jele­néről és jövőjéről szóló erőművi el­képzeléseket. -béri-Aláírták a szerződést A PA Rt. és a TVEL Rt. vezetői szeptember 9-én, Budapesten írták alá azt a szerződést, amely alapján az áprilisi üzemzavar felszámolását végzi el az orosz cég. Az esemény jelentőségét hangsúlyozandó, az aláírási ceremónián jelen volt Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök. Alexander N. Nyago elnök és dr. Kocsis István vezérigazgató régi kerékvágásba Előző számunkban dr. Kocsis István vezérigaz­gató átfogó értékelést adott az áprilisi üzemza­vart követő események­ről. Akkor úgy fogalma­zott, hogy a nehezén már túl vagyunk.- Vezérigazgató Úr! Az elmúlt hónap sem volt ese­ménytelen, ezért arra ké­rem, foglalja össze a jelzett időszak legfontosabb történéseit.- Szeptember 10-én nagyon fontos állomáshoz érkeztünk, mert a TVEL- lel a szerződést alá tudtuk írni, még­pedig olyan magas rangú figyelem mellett, mint amilyet Medgyessy Péter miniszterelnök és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök jelenléte fémje­lez. Ez óriási megtiszteltetés az atom­erőmű számára, és egyben elismerése annak a sok erőfeszítésnek, amelyet dolgozóink és szakembereink tettek a helyzet stabilizálására, amelyről már örömmel mondhatom, hogy múlt idő. Az aláírt szerződés pontos menet­renddel rendelkezik, és már csak idő kérdése, hogy az orosz és a magyar szakemberek ezt a műszaki problé­mát megoldják. Ebből adódóan úgy gondolom, hogy mindenki nyugodt körülmények között végezheti a munkáját. Ez egy közös siker, és az atomerőmű amellett, hogy az üzemzavarelhárítás kérdését jól kéz­ben tartotta és egy stabil pályára irá­nyította, azt is ki kell emelnünk, hogy a többi blokk karbantartása és üze­meltetése zavartalanul halad. Az elmondottak alapján úgy gon­doljuk, hogy az üzleti tervünk korrek­cióját november 5-én az Igazgatóság­nak be tudjuk mutatni. Intenzív tár­gyalást folytatunk a FRAMATOME ANP-vel és az Atompool biztosítóval annak érdekében, hogy a kártérítési ügyekben is eredményt érjünk el. Amennyiben októberben sikerül a tárgyalást befejezni, akkor olyan kor­rekciókat tudunk végrehajtani az üz­leti tervben, amelyek sokkal pozití­vabb képet adhatnak a mostaninál. Bízunk ben­ne, hogy ez a tulajdonos, az MVM Rt. számára is megnyugtató lesz.- Mi a helyzet a II. blokk újraindításával?- Ezzel kapcsolatban egy kicsit újra izgatott lett a közvélemény. Az erőmű Igazgatósága ezt a kérdést már tárgyalta, és egy na­gyon higgadt, nagyon szakszerű ál­láspontot alakított ki. Ez abban fog­lalható össze, hogy a nukleáris biz­tonság prioritását nem sértheti sem termelési, sem tulajdonosi érdek. Természetesen egy részvénytársa­ságnak az a feladata, hogy az alaptevé­kenységét végezze, ami azt jelenti, hogy az áramtermelés lehetőségét a szakembereknek vizsgálniuk kell. Ha megteremthetők a teljes biztonság leg­kisebb csorbulása nélkül azok a mű­szaki feltételek, amelyek mellett a ha­tóság ki tudja adni az engedélyt, akkor miért ne indulhatna a n. blokk, még a tisztítótartályban lévő sérült elemek el­szállítása előtt. Ez egy abszolút szak­mai kérdés, ezzel a szakembereknek kell foglalkozni, és ezt így is tesszük.- Milyennek látja az erőmű jövőjét?- Megítélésem szerint az atomerő­mű szakgárdája nagyon jól helytállt az elmúlt időszak nehéz körülménye közepette. És mivel ilyen helyzetben mindig újra számvetést kell végezni, rendeltünk egy tanulmányt annak ér­dekében, hogy külső hozzáértők ítél­jék meg, milyen az erőmű múltja, je­lene és jövője. Ezt a tanulmányt az Igazgatóság megtárgyalta, és a tanul­mányból leszűrhető alapvető tézisek­kel teljes mértékben egyetértett. Mik ezek az alapvető tézisek? Az, hogy az erőmű múltja nem csak hogy vállal­ható, hanem egy rendkívül pozitív történet, a blokkjaink a világ élvona­lához tartoznak. Az üzemzavar végle­ges elhárítása után az atomerőmű vis­sza fog zökkenni a régi kerékvágásba, és ez az út vezet a jövőbe. Folytatás a 2. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom