Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2003-08-01 / 8. szám

2003. augusztus ATOMERŐMŰ 7. oldal A SUGÁRVÉDELMI OSZTÁLY (1.) Egy gépezetnél értelmetlen azt latolgatni, melyik fogaskerék a fontosabb, hiszen bármelyik eltörik, a gé­pezet megáll. így van ez az erőművel is, nem lehet rangsorolni az osztályok fontosságát, ám azt elmond­hatjuk: a Sugárvédelmi Osztály tevékenysége mindig a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Az osztályhoz tarto­zó laboratóriumok, valamint a Dozimetriai Szolgálat mérési eredményei óriási publicitást kapnak. A mos­tani és szeptemberi számunkban ezt az osztályt mutatjuk be az olvasóknak. Bujtás Tibor Paksra kerülése előtt a simon­­tornyai bőrgyárban dolgozott fej­lesztési főosztályvezetőként, la­borvezetőként és környezetvédel­mi megbízottként, majd 1996-ban az erőműbe került.- Hogyan kerültél kapcsolatba az erőművel?- A.veszprémi egyetemen végez­tem radiokémikus vegyészmérnök­ként, itt írtam a diplomamunkámat a Radiokémiái Laborban, a Vegyésze­ti Osztályon. Már akkor szerettem volna elhelyezkedni az atomerőmű­ben, de akkor nem volt felvétel. Pró­báltam közelálló munkahelyet ke­resni, ezért kerültem a bőrgyárba, egyébként simontomyai vagyok.- Milyen területeken dolgoztál?-ADozimetriai Üzemnél kezdtem 1996-ban, mint sugárvédelmi mér­nök, majd miután Horváth Etelka GYES-re ment, a Személyi Dozimet­riai Laborban voltam helyettes labor­vezető fél évig. Akkor létesítettük az új egésztest-számlálót, amely nagyon szép feladat volt. Később a Dozimet­riai Üzemben lettem üzemeltetés ve­zető, ahol dózistervezéssel, dozimet­riai engedélyekkel, KISUM progra­mokkal és különböző jelentések ké­szítésével foglalkoztam. Eközben Dozimetriai szolgálatvezetői hatósá­gi jogosító vizsgát is tettem. 2000-ben lettem Nukleáris Kör­nyezetvédelmi üzemvezető, és 2002. január elsejétől neveztek ki a Sugár­­védelmi Osztály vezetőjének, amikor Volent Gábor megbízást kapott az Ipari Biztonsági Főosztály vezetésére.- Nem tartottál ettől a beosztástól?- Úgy gondolom - mivel végig­jártam az osztályon néhány olyan lépcsőt, amely fontos munkakör - nagyjából tudtam, láttam, hogy mi­lyen feladatok várnak rám. Tudtam, hogy sok munkával jár, és azért is nehéz beosztás, mert közvetlenül a Biztonsági Igazgatóhoz tartozom. Nincs főosztályvezető köztem és az igazgató között, ezért nagyon sok értekezleten részt kell vennem, ame­lyeket sokszor délután három órára fejezünk be, és csak ezután tudok az osztály ügyeivel foglalkozni.- Milyen területek tartoznak a su­gárvédelemhez?- Az osztály két üzemből és a su­gárvédelmi szolgálatból áll. A Dozi­metriai Üzemhez tartozik a munka­helyi és technológiai sugárvédelmi ellenőrzés, a személyi dozimetria, a hulladékminősítés és a Dozimetriai Szolgálat. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem fő feladataihoz a kibocsátás- és kömyezetellenőrzés tartozik. A radioaktív kibocsátások ellenőrzését a Kibocsátás-ellenőrző Laboratóri­um végzi. A kömyezetellenőrzés pe­dig a Kömyezetellenőrző Laborató­rium feladata, amely a paksi a lakó­telepen található. Ezen kívül ide tartozik a Tetjedés­­számítási Csoport, amely a lakosság sugárterhelését számítja, valamint a KKAT sugárvédelmi laboratóriuma. A Sugárvédelmi Szolgálat egy su­gárvédelmi mérnökből, egy sugárvé­delmi ellenőrből, valamint az egyes osztályok, illetve külső szervezetek sugárvédelmi megbízottaiból áll.- Van-e létszámgondotok? — Többféle gonddal küszködünk. Mostanában sok az olyan kollégánk, akik nyugdíjba készülnek, ezért pót­lásukat folyamatosan meg kell olda­ni. Igyekeztünk előre gondolkodva, egy kicsit előbb felvenni a betanuló dozimetrikusokat, szolgálatvezetőket és laboránsokat. Sajnos a képzések sokáig elhúzódnak, közben történtek olyan betegségek, ami miatt többen idő előtt voltak kénytelenek nyugdíj­ba menni. Volt olyan dozimetrikus és szolgálatvezető, aki egy évvel hama­rabb esett ki, mint ahogyan terveztük. A pótlásukat viszont csak túlóra árán sikerült megoldani. Most tett sikeres dozimetrikusi vizsgát két betanuló szolgálatvezető és két betanuló dozimetrikus. A betanuló szolgálat­­vezetők a szolgálatvezetői vizsgát csak jövőre tehetik le. Másrészt a 2. blokki események kapcsán nagyon sok feladatunk volt, szinte mindenhol ott kellett lennünk. Szinte folyamatos munkarendet kel­lett felállítani a Kibocsátás- és a Kömyezetellenőrző Laborban egész májusig, ami az adott létszámmal csak túlórával volt megvalósítható. Ezenkívül szélesíteni kellett a méré­sek körét - gondolok itt elsősorban az alfa-spektrometriára -, ami szin­tén többlet munkával jár. Ezért van­nak létszám gondjaink a laboroknál. A 2. blokki helyreállításnál való­színűleg a sugárvédelmi ellenőrzést tőlünk fogják kérni, a külső vállalko­zó nem hoz külön sugárvédelmi sze­mélyzetet. Ez alapvetően jó, hiszen a PA Rt. saját maga kell, hogy megold­ja a sugárvédelmi felügyeletet, vi­szont ez plusz létszámot igényel.- Milyen fontosabb feladatok áll­nak előttetek?- Több fronton is készülünk nagy dolgokra. Egyrészt a jövő év elején kezdődnek meg a 2. blokk 1. sz. akná­jában a helyreállítási munkák, és eh­hez el kell készíteni a sugárvédelmi tervet. Ki kell alakítani az 1. sz. akná­ra a sugárvédelmi műszerezettséget. A közeljövőben megkezdődik a kibocsátás- és kömyezetellenőrzés rekonstrukciója. Teljesen új rend­szert kap a szellőző kémény ellenőr­zése, valamint a kömyezetellenőrző állomásokon is kicseréljük a műsze­reket. Végül előkészítés alatt van a munkahelyi és technológiai sugár­­védelmi ellenőrző rendszer megújí­tása is. A rekonstrukciók fő felelőse az ESER Projekt, de ez az SVO-tól is aktív közreműködést igényel.- Hogyan alakul a szabadidőd?- Általában délután hat-hét óráig itt szoktam maradni, és ha még van munka, akkor hazaviszem, mert a gyerekeimet is szeretném néha látni. Ilyenkor még éjszaka egy-két órát dolgozom.- A gyerekek milyen idősek?- A lányom a jövő héten lesz hat­éves, a kisfiam pedig októberben lesz kétéves. A lányom jövőre megy iskolába, a nejem GYES-en van, egyébként itt dolgozott a Személyi Dozimetriai Laborban, és szeretne visszajönni, ha lehetősége lesz rá.- Van-e hobbid?- A gyerekeken kivül a labdarú­gás a hobbim, több kispályás csapat­ban is játszottam a városi bajnok­ságban, illetve a MÉSZ bajnokság­ban. Sajnos ősszel térdszalag-sérülé­­sem volt, azóta nem focizom, csak kerékpározom. Antus Andrea Az elmúlt időszak eseményei kapcsán a sugárvédelmi szakte­rületen is nagy hangsúly helye­ződik az előírások, az ellenőrzött zónái viselkedés szabályainak betartására. Erről kérdeztük a Sugárvédelmi osztály fiatal munkatársát.- Mikor került az erőműbe és mi­lyen munkakörbe?- Veszprémben végeztem vegy­ipari gépész szakon 1991-ben, és a következő nyáron kerültem az erő­mű Radiokémiái Laboratóriumába, a Vegyészeti Osztályra. Néhány hó­nap elteltével Ormai Péter vezeté­sével alakult meg a Hulladékkeze­lési és Vegyészeti Fejlesztési Osz­tály, ahová jelentkezésem után fel­vettek. Izgalmas munka volt, mert korábban ezzel a területtel ilyen mélységben kevesen foglalkoztak az erőműben. Először folyékony hulladékok kezelésével foglalkoz­tam, majd szilárd hulladékkezelés­sel. A folyékony radioaktív hulla­dékkezelésnél akkor kezdődött az új technológiák kiválasztása, enge­délyeztetése, tervzsűrizése, ezek tartoztak feladataim közé. Ezt követően a Radioaktív Hulla­dékok Kezelése Projekthez kerül­tem, és ott dolgoztam 2000. decem­ber elejéig. Akkor kerestek meg a Sugárvédelmi Osztályról, ahol az eseménykivizsgálásokkal, a sugár­­védelmi megbízotti hálózat működ­tetésével és oktatásával kezdtem foglalkozni. Feladataim közé tartozik még a sugáregészségügyi és nukleáris kör­nyezetvédelmi hatósággal való kap­csolattartás is.- Úgy tudom, az ESZl-ben is ta­nított.- Igen, 1996 szeptemberétől 2002-ig tanítottam, mivel elvégez­tem egy műszaki tanári szakot Bu­dapesten, majd Pécsett egy környe­zetvédelmi szakmérnöki szakot 1996-ban. Nagy örömet jelentett számomra a gyerekekkel való foglalkozás, minden nap új kihívás, a gyerekek pedig meghálálják, ha szeretik őket. Még ma is megkeresnek volt tanít­ványaim, ha sugárvédelemmel, vagy az atomerőművel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.- A tanítást - gondolom - az új beosztás miatt hagyta abba.- Nem igazán fért össze a mun­kámmal, hiszen hetente négyórás elfoglaltságot jelentett.- Mit takar az eseménykivizs­gálás?- Azokat a személyi hibákat, vagy berendezés-hibákat, amelyek kifejezetten sugárvédelmi szakte­rülettel kapcsolatosak. A bekövet­kezett események általában embe­ri mulasztások okai. Ezeket az eseményeket ki kell vizsgálni, és olyan feladatokat kell meghatá­rozni, amelyekkel a későbbiekben megakadályozható az esemény be­következése. Ha kirívóan sok ese­mény történik, vagy sugárvédelmi változások vannak a munkahelyi sugárvédelmi szabályzatban, vagy magában a rendszerben (mint a teljeskörű operatív dozimetriai rendszer bevezetése), akkor min­dig tájékoztatót tartunk a sugárvé­delmi megbízottaknak. Ezenkívül írásos anyagot is küldünk számuk­ra, amit a területükön tovább kell oktatniuk.- Mennyire tartjuk be a sugárvé­delmi előírásokat?- Sajnos lazulás tapasztalható, egyes előírásokat elég lazán kezel­nek. Mert az apróságnak tűnik, hogy nyitott overallban dolgoznak az ellenőrzött zónában, de nagyon könnyen elszennyezhetik a bőrfelü­letüket. Amit még hiányolok: jó len­ne, ha az emberek használnák a jó­zan paraszti eszüket, vagyis szeny­­nyezett gumikesztyűvel nem nyúl­nának be az overall belső zsebébe, vagy nem törölnék a homlokukat. Ezek önkéntelen mozdulatok, de az erőműben erről le kell szoknunk. A másik probléma, amit látok, hogy az új dolgozók átveszik a rossz és be­idegződön szokásokat.- Hogyan lehet szilárdítani a fe­gyelmet?- Úgy látom, hogy az oktatás te­rén is lehetne javítani, illetve a fo­lyamatos és következetes ellenőrzé­sekkel. Szerintem csak akkor lehet valakit rászorítani az előírások szi­gorú betartására, ha többször ellen­őrzik és figyelmeztetik. Főleg a kül­sősökkel és a külföldi munkaválla­lókkal van gond, számukra az okta­tás nehézkesen oldható meg.- A szabadideje úgy kezdődik, hogy a hazavitt munkán dolgozik?- Volt egy időszak, amikor haza­vittem, az utóbbi időben már itt ma­radok, mivel a munkámhoz szüksé­ges anyagokat itt találom meg, ne­hézkes lenne hazavinni.- Mi a kedvenc időtöltése?- Igazából a vízisportokat kedve­lem: vitorlázás, úszás, kenuzás, eve­zés a Dunán és a Tiszán. Kedvelem a nyári vízitúrákat, azokkal a kollé­gákkal, akikkel korábban dolgoz­tam még mindig jó a kapcsolatom, így velük szervezünk nyaranta víz­itúrákat, bár az idén elég szeles és esős időt sikerült kifogni. Varjú Béla Egyre kevesebb azoknak az embe­reknek a száma, akik még látták - nem Lenint - az első blokkok alapgödreit, és a fiatalabb nemze­dék számára fel tudják idézni az első blokk indításának eufórikus hangulatát.- Béla! Honnan érkeztél Paksra?- Alföldi származású vagyok, Bé­kés megyei, a főiskola után pályázat útján kerültem az erőműbe 1978-ban. Ez az első munkahelyem, és mint do­zimetriai szolgálatvezető kezdtem a pályám a Sugárvédelmi Osztályon.-Milyen volt az erőmű 1978-ban?- Akkor még a 2. blokkból csak a gödör volt meg, az 1. blokk 6 m kö­rül tartott. Akkor úgy gondoltuk, hogy 1980-ban indul az 1. blokk. A Sugárvédelmi Osztály akkori veze­tője Bakács István volt. Az ide kerü­lésem utáni első négy év tanulással telt el, ebben volt Novovoronyezs, Tanreaktor, Műszaki Egyetem, KFKI, OSSKI, ahol megtanultuk a sugárvédelmi szakmát. Közben per­sze itt Pakson is sok tanfolyam volt, amelyek az atomerőművi ismerete­ket alapozta meg. Rónaky József volt a dozimetriai üzem vezetője és gyakorlatilag a sugárvédelmi men­talitást, a hozzáállást ő oltotta be­lénk, ő nagyon sokat foglalkozott azzal a hat személlyel, akik akkor ide kerültünk Dozimetriai Szolgá­latvezetőnek. Hárman még ma is a Sugárvédelmi Osztályon vagyunk, egy fő átszervezés kapcsán került más osztályra.- Nagy izgalommal vártátok az 1. blokk indulását? —Az első izgalom akkor volt, ami­kor először hoztunk friss fűtőeleme­ket. Ez emlékeim szerint 1980 őszén történt, és a friss üzemanyag tároló­ban, illetve annak az előterében már igazi sugárveszélyes körülmények között kellett dolgozni, ez már ellen­őrzött zóna volt. Az nagyon bennem maradt, az az izgalom, amikor elő­ször mentem műszakba. A követke­ző izgalmas időszak akkor volt, ami­kor kezdték felterhelni a reaktort, és csonkzóna mellett műszerekkel les­tük, hogy nő-e a sugárzás, vagy nem.- Bemutatnád a munkaterületedet?- A Sugárvédelmi Osztály tulaj­donképpen két területből tevődik össze, az egyik az erőművön belüli dolgokkal, a másik a környezettel foglalkozik. A kettő között van az a terület, amit radioaktív anyag kibo­csátásnak nevezünk, ez egy közös terület. A kibocsátás- és kömyezetel­lenőrzés Ranga Tiborhoz, az erőmű­vön belüli sugárvédelem pedig hoz­zám tartozik. Ez kiteljed a személy­zet sugárterhelésének ellenőrzésére, a munkaterületek és technológiai rendszerek állapotának a felügyele­tére, az atomerőművi helyiségek el­lenőrzésére, a sugárveszélyes mun­kák megtervezésére, a személyi és kollektív dózis értékelésére és mint mondtam részben a kibocsátás ellen­őrzésére. A folyamatosan működő rendszereket mi felügyeljük a Dozi­metriai Szolgálat révén folyamato­san, három műszakban.- Minden területnek megvan a presztízse, hogy érzed, a tietek milyen?- Úgy gondolom elég jó, ám egy kicsit beárnyékolja az, hogy az erő­mű az utóbbi néhány évben túlszer­vezetté vált. Mindenkinek megvan­nak a saját előírásai, és amikor van egy szakmai egyeztetés, mindenki azzal kezdi, hogy ezt nem nekem kell megoldani, én csak akkor fog­lalkozom ezzel, ha te ezt és ezt csi­nálod. Ezek mind presztízscsaták. Ennek ellenére megvan a tekinté­lyünk, az emberek hallgatnak a Do­zimetriai Szolgálatra.- Megvan a vétójogotok is!- Az is megvan, de az a jó, ha az­zal nem kell élni. Én azt mondom, hogy a sugárvédelmet nem a sugárvé­delemnek kell csinálni, hanem annak, aki az adott feladatot végrehajtja. Folytatás a 8. oldalon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom