Atomerőmű, 2003 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2003-08-01 / 8. szám
Teller Ede megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést Teller Ede magyar származású fizikus egyike annak a tizenegy kiválóságnak, akit George Bush a legmagasabb amerikai polgári kitüntetésre, az Elnöki Szabadság-érdemrendre idén kiválasztott. Az Egyesült Államok legmagasabb civil kitüntetését Harry Truman elnök alapította 1945-ben a II. világháborúban teljesített civil szolgálat elismerésére, majd John F. Kennedy elnök 1963-ban megerősítette a hagyományt, és a kitüntetést a kiemelkedő hivatásbeli teljesítmények jutalmazására is kiterjesztette. Július 23. óta Teller Ede immár a harmadik magyar származású neves személyiség, aki e kitüntetésben részesült. Előtte 1956- ban Neumann János mérnök-matematikus, a tárolt programvezérlésű számítógép megalkotója, 1970-ben pedig Ormándy Jenő karmester részesült elnöki kitüntetésben. „Amerika tartozik Teller Edének egy hosszú életért, amelyre mindvégig briliáns eredmények és a hazafias szolgálat nyomta rá bélyegét. ” - egyebek között ezt hangsúlyozta az USA elnöke azon a fehér házi ünnepségen, amelyen az Egyesült Államokban élő kilencvenöt éves magyar származású fizikus lányának az Elnöki Szabadság-érdemrendeket átadta. (A San Francisco melletti Stanfordban élő világhírű tudós idős kora miatt nem tudott Washingtonba utazni, nevében a kitüntetést lánya vette át.) Bush elnök Teller Ede munkásságát méltatva még a következőket mondta: - „...amikor a nácizmus fenyegette a szabadságot, egy fiatal magyar tudós elhagyta Európát, és utat talált az Egyesült Államokba. Egy évtizeden belül a német birodalom hadban állt Amerikával, és a legszömyűbb fegyverek előállításán munkálkodott. Teller csatlakozott a Manhattan Tervhez és fegyelmezett elméjét annak a legégetőbb feladatnak a szolgálatába állította, amellyel Amerika valaha is szembesült, nevezetesen, hogy kifejlessze az atombombát Hitler előtt. Folytatás a 2. oldalon. Pro libertate! Duna-menti emléktúra Kalocsától Ordasig Emléktúrával tisztelgett a három évszázaddal ezelőtti szabadságharc emléke előtt a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagy ományőrző Köre és a Rákóczi Szövetség helyi szervezete. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint II. Rákóczi Ferenc 1703. június 15-én átlépte Magyarország határát és átvette a szabadságharc közvetlen irányítását. Hadaival a festői szépségű Duna-menti településen, Ordason vert tábort, sőt a legenda szerint a község címerében is szereplő tölgyfa tövében maga a fejedelem is megpihent. Háromszáz év elteltével a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre és a társszervező Rákóczi Szövetség emléktúrát szervezett, amelynek keretében a résztvevők Kalocsáról indulva a Duna-menti települések érintésével kerékpáron, illetve gépkocsin érkeztek Ordasra, a Millenniumi Emlékparkba. Folytatás a 2. oldalon mesnek tartott poén után („azt keresitek, amelyik felrobbant?”) útba igazítottak bennünket. Megtaláltuk a Civil Sátort, és az „Üzemzavar Pakson: megoldás és tanulságok” című, mindenki - a déli órákban még ébredező szigetlakok - számára is közérthető, és a témát teljes mértékben kimerítő előadást meghallgattuk. A sátorban uralkodó hőmérsékletet fejes salátaként jobban értékeltük volna, de így legalább tapasztalatot szereztünk az üvegház-hatásról is. A FINE-s fiatalok az idén immár ötödik éve vannak kinn a szigeten, és nagyon sok érdekes élményről számoltak be. Nagy az érdeklődés a Nukleáris Totó iránt is, amelyet mindenki kitölthet kisebb ajándékokért cserébe. A legfontosabb azonban az, hogy sok a visszatérő vendég, és a jól végzett munka elismeréseként ilyen mondatok hangzanak el: „igen, figyeltem az atomos híreket, mert eszembe jutott, amiket tavaly mondtatok”. Folytatás a 2. oldalon. Klub sátrába botlottunk. Nem váltottunk ki erős szimpátiát érdeklődő kérdésünkkel, de aztán néhány szelle-Augusztus első hete köztudottan a szigetelés ideje immár tíz éve. Ne ijedjen meg egyetlen házépítő és lakásfelújító sem, nem maradt le semmiről, esetleg egy maradandó élményről, ha nem járt a Hajógyári Szigeten... Mi nem hagytuk ki. Szombat reggel elindultunk, hogy feltérképezzük a szigetet, amely nem hogy lakatlan nem volt, de a rendezők szerint 60 ezren voltak kiváncsiak arra, amire mi is: a „sziget-feelingre”. Na meg a Nukleáris Sátorra és az egyenpólós FINE-s (hosszabban: Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) fiatalokra. Sok ismerőssel találkoztunk, hiszen a BME-s fiatal energetikusok mellett 16, az erőműben dolgozó huszonéves is népszerűsítette a nukleáris energetikát a szigeten. Odaérkezésünk kalandos volt, ugyanis dr. Aszódi Attila miniszteri biztos előadását és a Nukleáris Sátort keresve először az Energia AUGUSZTUS 20. Ünnep. Megemlékezés az egyén vagy a közösség szempontjából fontos eseményekről. Ennek megfelelően az ünnep több fajtájáról, típusáról beszélhetünk. Vannak családi ünnepeink, munkavégzéssel kapcsolatos, évszakváltásokhoz kapcsolódó ünnepeink. mozgalmi ünnepeink és egyházi illetve állami ünnepeink. Augusztus 20. egyszerre egyházi, és állami-nemzeti ünnep. A magyarországi nagyobb egyházak közül a római katolikus és a görög katolikus egyház dott az állami ünneppel. Az állam élén ugyanis szervezők, adminisztrátorok állnak, akik tisztában vannak az „ünnepek” jelentőségével. Fontos számukra és a közösség számára is a gondolkodásbeli, érzelmi közösség, ezért az államban élő polgárok mindegyikére kiterjedő, sajátos közösségi „állami” ünnepeket teremtenek, amely a polgár és a fennálló politikai hatalom közötti kapcsolatteremtés fóruma és eszköze. Az államhatalom ünnepkultúráján leolvashaünneprendjében szerepel. Szent István apostoli király, országalapító, Magyarország^ fő védőszentje ünnepe. 1083-ban VII. Gergely pápa a szentek sorába iktatta, és a magyar nép ez időtől fogva kegyelettel üli meg a szent király testének felemeltetése napját, augusztus 20-ikát. Ezen a napon Buda várában nagy pompával szokták körülhordani épségben maradt jobb kézfejét, a Szent Jobbot. Az egyházi ünnep azonban a XIXXX. században szorosan összefonótóak a közösség elé vetített célok és ennek megfelelően az ünnepek állami meghatározása a politikai harc tárgya is. Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Az államhatalom számára kiemelkedően fontos, ezért a XIX. századtól minden hatalmon levő kormányzat állami ünnepként kezelte és munkaszüneti napot rendelt el. Az már más kérdés, hogy melyik hatalom mit ünnepelt ezen a napon. Folytatás a 2. oldalon. Fotókiállítás - Határok nélkül Az MVG Galériában mutatta be fekete-fehér technikával készült fotóit Fábián Évi, aki a fél világot bejárva készítette egyéni látásmódú felvételeit. A "Határok nélkül" című kiállítást Müller Mihály nyitotta meg és Borsos Mihály méltatta Fábián Évi munkásságát. A kiállítás zenei hangulatát Fazekas Gergő és Csillag Béni teremtette meg. Csillag Béni, Fábián Éva, Borsos Mihály és Müller Mihály Totó, jojó és egyebek... a Szigeten!
