Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-06-01 / 6. szám

2002. június ATOMERŐMŰ 11. oldal A TMMK 2002. évi taggyűlése Május 10-én Szek­­szárdra látogatott dr. Kováts Gábor, a Ma­gyar Mérnöki Kamara elnöke, aki a Tolna Megyei Mérnöki Ka­mara 2002. évi tag­gyűlésén beszámolt az április 27-i sikeres bu­dapesti küldött-köz­gyűlés tapasztalatai­ról. Elnökünk kiemel­te, hogy vitákban lehet kiérlelni a jövőt. Elfogadásra került a több körben véleményezett stratégia, most már „csak” a szélesebb társada­lommal kell megismertetnünk és el­fogadtatnunk. Dr. Kováts Gábor vá­zolta a fontosabb feladatokat: - Kom­munikációs terv készítése. - Az ér­dekérvényesítés terén a jogosulatlan tervezők kiszűrése. - Az európai in­tegrációs teendők felgyorsítása, aktí­vabb kamarai részvétel a jogszabály előkészítő munkákban. - A felsőokta­tás terén tovább kell javítani kapcso­latainkat, és meg kell tanulnunk kom­munikálni a társadalommal. - A Ma­gyar Építész Kamarával együttmű­ködve eredményeket tudunk elérni a hatóságoknál és a minisztériumoknál. - Szeretnénk mi is rendezni kapcsola­tunkat a MTESZ-el, amire most dr. Zettner Tamás ügyvezetőtől a kül­dött-közgyűlésünkön személyes ga­ranciát kaptunk. - Komplex tudású mérnökök jelentik a jövőt, amire ne­künk is fel kell készíte­ni tagjainkat. Az idei TMMK tag­gyűlésen az elnökségi-, felügyelő bizottsági-, etikai és fegyelmi bi­zottsági beszámolók, valamint a 2001. és a 2002. évi költségvetés megtárgyalása volt a meghívóban jelzett na­pirend. Sajnálatos mó­don a tagság csupán ti­zenöt százaléka érzi fontosnak a köte­lezően előírt napirendek tárgyalását. Bohli Antal, a TMMK elnöke, a meg­hívók mellékletében korábban kikül­dött írásos beszámoló szóbeli kiegészí­tésében jelezte, hogy a TMMK felada­tai nem változtak, ezek között szerepel a szakmai segítségnyújtás, hogy a mű­szaki kérdésekben hatékony támasza vagyunk az önkormányzatoknak. Ki­emelt feladatunk az érdekérvényesítés, valamint a szakmai önigazgatás, azaz képesek legyünk a mérnöki tevékeny­ség igazgatási feladatait saját önkor­mányzati hatáskörben ellátni. Az 1996. évi LVffl. törvény hatályba lépését kö­vetően elsőként alakult meg a TMMK, így nem meglepő, hogy elsők között hoztuk létre Internetes honlapunkat (www.tmmk.hu). Az alakuló taggyűlé­sen elfogadott, illetve az éves taggyűlé­seken indokolt mértékben módosított, így mindenkor aktualizált alapszabályt és a megválasztott tisztségviselők elér­hetőségi adatait az érdeklődők megtud­hatják az Internetről, ahol megismerhe­tik a területi társkamarák, a szakmai ta­gozatok legfontosabb elérhetőségi ada­tait is. A taglétszám folyamatosan nö­vekszik, jelenleg az induló létszám megduplázódott. A tagok kiszolgálásá­ban, informálásában minőségi válto­zást hozott az 1999. június 1-én meg­nyitott - Szekszárd központjában lévő - önálló saját iroda, mely folyamatos, félnapos ügyfélszolgálatot biztosít. Szeretnénk bővíteni kamarai szolgálta­tásainkat, amihez várjuk a tagság köz­reműködését. Dr. Orbán Gyula, a Felügyelő Bizott­ság elnöke szóban kiegészítette a tag­gyűlésen kiosztott két vizsgálati jelen­tés jegyzőkönyvét, elfogadásra ajánlot­ta az elnökség által készített 2001. évi pénzügyi beszámolót, a 2002. évi ter­vet, valamint megállapította, hogy a TMMK Iroda a kamarai tagsági vi­szony létesítését, a jogosultságok elbí­rálását, a nyilvántartást az alapszabály­zatban megfelelően teljesítette. Kenderes László, az Etikai és Fe­gyelmi Bizottság elnöke tájékoztatta a tagságot, hogy az elmúlt időszakban csak egy bejelentést kellett kivizsgál­niuk, amely végül is nem minősült etikai vétségnek. A tagság elfogadta a beszámolókat és az idei költségter­vet, majd kötetlen beszélgetésben faggattuk a körünkben először megje­lent új MMK elnököt. Sípos László, a TMMK alelnöke 80 ÉVE HUNYT EL a magyar tűzoltók örökös példaképe Gróf Széchenyi István - a Nagy Ma­gyar- 1839. december 14-én a követ­kezőket írta naplójába: „Ma nejem, Seilern Grescencia grófnő megszülte másodszülött gyermekünket, Ödönt.” Dacos és különc ifjúvá nőtt fel. 1860. szeptember 2-án Nagycenken 8 ház égett le egyszerre. A 21 éves Ödön gróf azonnal a helyszínre sietett. A mentés közben a ruhája is égni kez­dett. Ugyanaz nap Felsőszentmiklós­­on is tűz ütött ki, amelynek 98 ház lett a martaléka. A derék gróf itt is segí­tett. így esett át a tűzkeresztségen. Bi­zonyára már ekkor felvetődött benne a tűzoltóságok szervezésének a kérdése. Londonban 1862-ben, a harmadik világkiállításon ő képviselte a Ma­gyar Kormányt. Ezt kihasználva meg­ismerkedett az ottani tűzoltóság életé­vel. Shaw Eyre Massay tűzoltó kapi­tány azzal a feltétellel vette fel, ha minden tűzoltói feladatot, még a taka­rítást is elvégzi. A tűzeseteknél tanú­sított magatartásával, önfeláldozó munkájával kivívta mind a legénység, mind a tisztikar elismerését. Londonból hazaérve összehasonlí­tást tett a hazai és a külföldi tűzbizton­ság között. Megállapította, hogy a vá­rosaink - köztük Pest-Buda - tűzoltói felkészülés terén nagyon elmaradottak. Ezt egy újságcikkben tette szóvá, a „Tűzoltó intézetek hasznossága” cím­mel. 1864-ben „Tűzoltás körül tett ta­pasztalatok” címmel 64 oldalas tanul­mányt írt. Ezt tekintjük az első magyar tűzoltó irodalomnak. Ebben kimondta, hogy „Minden városban és helységben tűzoltó karnak kellene szerveztetni”. Majd így folytatta: „Társadalmi, külö­nösen financiális körülményeinkhez legalkalmasabb az önkéntes tűzoltók rendszere.” Szor­galmazta a Fővá­rosi Tűzoltó Egy­let megalakítását, amelynek főpa­rancsnoka lett. Gőz­fecskendőt hozatott. Kezdeményezésére hozták létre a főváros­ban a fizetett tűzoltó ügyeleteket. így már érthető, hogy az 1870-ben megalakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökévé választotta. Ilyen minőségben célul tűzte ki a magyar tűzoltóság egységesí­tését. Egység a szellemben, az akarat­ban és a tettekben. Szorgalmazta a fecskendők, felszerelések, ruházat és a szerelések egységesítését. Eredményei alapján a török szultán 1874-ben meghívta a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésére. Hatalmas szervező munkát végzett. A magyar tűzoltóságtól sem szakadt el. A Buda­pest Fő- és Székváros Tűzoltó Testüle­tek Szövetsége tiszteletbeli elnöké­nek választotta. Zászlószeget küldött a tűzoltók zászlajára. Vállalását híven teljesítette, rengeteg tűzoltásban vett részt. A török tűzoltóság főparancsnoka lett, több kitüntetést kapott. A korral járó öregség őt sem kerülte el. 1922. március 23-án örökre le­hunyta szemeit. A Ma­gyar Országos Tűzoltó Szövetség a következő gyászjelentést adta ki: „Gróf Széchenyi Ödön pasa, ottomán császári tá­borszernagy, a török katonai tűzoltódandár főparancsnoka, a Lipót-rend lovagkeresztese, az Ozmanie-rendjel gyémántos I. osztá­lyának és a Medjidie-rend I. osztályá­nak tulajdonosa életének 83. évében elhunyt.” Végakaratának megfelelően Kons­tantinápolyban, a ferikői temetőben a magyar és a török szertartás szerint helyezték örök nyugalomra. A ma­gyar igazi tűzoltók örök példaképnek tekintik. Csőglei Pista bácsi CD-ROM ajánló-----------------------------------------------­A magyar telefonja 120 éve (1881-2001) A Postai és Távközlési Múzeumi Ala­pítvány, a Miniszterelnöki Hivatal In­formatikai Kormánybiztosságának támogatásával megjelentette „A ma­gyar telefónia 120 éve (1881-2001)” c. CD-ROM-ot. A jelzett kiadványt 2002. május 17-én a Távközlési Vi­lágnapon mutatták be az érdeklődő szakembereknek, vezetőknek. Kovács Gergelyné és Krizsákné Farkas Piroska vállalták a szerkesz­tési munka hálás és kevésbé hálás feladatait. Az elmúlt százhúsz év eredményekben gazdag magyar tele­fónia történeti kronológiáját Krizsákné Farkas Piroska írta, fel­használva Dérszegi Miklós a távbe­szélő hálózatok fejlesztéséről, Jakab László a távbeszélő központok áram­ellátásáról írt tanulmányait, Kis­­faludi Júlia postatörténeti kronológi­áját, Pataki Klára személyzeti és munkaügyekről szóló írásait, vala­mint Szijj László átviteltechnikai dolgozatait. Meg kell itt említeni a Postamúzeum gyűjteményéből be­mutatott tárgyak és dokumentumok válogatását és az ezt végző muzeoló­gus szakembereket: - Távbeszélő történeti tárgyak, valamint a műszaki rajzok (Krizsákné Farkas Piroska) - Távbeszélő hálózati emlékek (Dér­szegi Miklós) - Okmányok és törté­neti iratok (Mészáros Emőke, Krizsákné Farkas Piroska) - Térké­pek (Kovács Gergelyné, Mészáros Emőke) - Telefonkártyák, apró nyomtatványok (Kisfaludi Júlia) - Személyes emlékek (Mészáros Emő­ke, Kisfaludi Júlia) - Művészeti em­lékek (Hajdú József). A gazdag iro­dalom és bibliográfia bizonyára segí­teni fogja a témákban elmélyülni kí­vánókat: - Távbeszélő-történeti könyvek a Postamúzeum Könyvtárá­ban, Szakfolyóiratok cikkei (Bartók Ibolya) - Telefonkönyvek (Kovács Adrienn). A múzeumi kiállítóhelyek­ről készült videofilm Jutási Andor munkája, a fényképeket Hajdú József és Mike Károly fotóművészek készí­tették. A digitalizálás munkáiban Heckenhast Gábor muzeológus vett részt, míg a CD-ROM feldolgozást Csányi János projektvezető irányítá­sával a Skicc Bt. végezte. Bővebb in­formáció a Postai és Távközlési Mú­zeumi Alapítvány 268-1997 telefon­számán igényelhető. Ajánlotta: Sipos László Energiapiaci figyelő Árak az európai áramtőzsdéken (2002. május) A táblázatban a brit, a német és a skan­dináv országok (Nord Pool) energia­tőzsdéin, valamint az Amszterdami Energiatőzsdén (APX) májusban megkötött - nem a csúcs időszakra vo­natkozó - ügyletek napi átlag árai lát­hatók Ft/kWh-ban. Hírek az energiapiacról Az amerikai energiakereskedő cé­gek az „Enronitis” nevű (The Economist) kórtól szenvednek. Az Enron bukását követő vizsgálatok többé-kevésbé valamennyiüket érin­tettnek találták a nem egészen tiszta, időnként törvénytelen ügyletekben. A cégek - Dynegy, Reliant, Mirant - részvényeinek értéke májusban már az 2001-es érték 20 %-át sem közelí­tette meg. A vizsgálatok megállapí­tották, hogy bevett gyakorlat volt a cégek között fiktív szerződések köté­se. Ennek során ugyanazt az energia­­mennyiséget többször adták el és vet­ték meg egymás között. Ez önmagá­ban nem törvénybe ütköző, és direkt hasznuk sem származott belőle, azon­ban a cégek forgalmát, ami a tőzsdei információk egyike, jelentősen meg­növelte. Ennél súlyosabb vád az Enron el­len, hogy a tavalyi kaliforniai ener­giaválság alatti fellépésével szándé­kosan élezte a helyzetet, beavatkozá­saival hozzájárult a hiány kialakulá­sához és az árak csillagászai magas­ságokba emelkedéséhez. A British Energy - az Egyesült Ki­rályságban működő és zömmel atom­erőművekkel rendelkező cég - a 2001-2002-es pénzügyi évben (2001 április-2002 március) 493 millió £ (190 Md Ft) veszteséget volt kényte­len elkönyvelni. Ez az észak-ameri­kai akvizíciók (Bruce erőmű Kanadá­ban) és az angliai nyomott villamos­­energia-árak következménye. Mint már más forrásokból ismert, a finn parlament május 24-én hozzájá­rult egy újabb atomerőművi blokk lé­tesítéséhez. Bajsz József ■■ Következő napra Eg)' hétre előre Júniusra 2002 III. n.évre UK 5,29-7,22 5,45-6,22 5,55-5,82 5,57-5,86 Németország 3,71-5,08 4,07-5,20 5,09-5,19 6,42-6,44 Nord Pool 2,92-4,38 APX 2,92-13,38 * Amsterdam Power Exchange Prantner Pál (1940-2002) Valamennyiünket megdöbbentett a szomorú hír, amikor tudomásunkra jutott, hogy Prantner Pál (Anyag­­vizsgálati Osztály) 2002. május 25-én a pécsi kórházban elhunyt. Nyugdíjasként is tovább dolgo­zott. Ez év márciusában egészségi gondok jelentkeztek nála. Kezdet­ben az orvosi vizsgálat során semmi aggodalomra adó okot nem találtak. Két komoly műtét után szervezetét a gyógyíthatatlan kór legyőzte. Prantner Pál 1987-ben került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz anyagvizsgáló be­osztásba. Munkatársai, vezetői halkszavú, csen­des, jószándékú, szorgalmas, segítőkész, szak­máját jól ismerő és szerető embernek ismerték. 1993 decemberében elment nyugdíjba. Talán kis pihenésre gondolt, de hamar ismételten munkába állt. Dolgozott, hogy több jusson csa­ládjának, unokáinak. Prantner Pál földi maradványait 2002. június 1-én helyezték örök nyugalomra a paksi temetőben. Búcsúzott tőle szerető felesége, Borbála, akivel szeretetben, bol­dogságban éltek 37 éven keresztül. Gyermekei: József, Borbála és Im­re, azok családtagjai. Szerető uno­kái: Enikő, Dávid, József, Zoltán és Tamás. Testvérei, sógorok és só­gornők, rokonok, barátok, kollé­gák, munkatársak és ismerősök. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Nyugodjék békében. MJ. Szőts Lázár (1930-2002) 2002. április 23-án a szek­szárdi kórházban elhunyt Szőts Lázár. Ezen a napon is megszokott időben, kora reg­gel ébredt, készült horgászni. A tóra kiérkezve - miután a felszereléseit kezdte össze­szerelni - hirtelen rosszul lett. a gyors orvosi segítség sem tudta megmenteni az éle­tét, szíve a harmadik infark­tust nem bírta ki. Egyedül élt, özvegyen. 15 éve vesztette el szeretett feleségét. Ko­rábban szenvedélyesen méhészkedett. Utóbbi időben egészsége megromlott, bete­geskedett, de nem panaszkodott, csendesen élte a maga életét. Szőts Lázár 1978-ban nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, technikusi beosztásba. Munkáját mindig igyekezett lelkiismeretesen elvé­gezni. 1992. január 1.-vel ment nyugdíjba. Több évtizedes mun­ka után a megérdemelt pihenés­ben 10 évig volt része. Szőts Lázár földi maradványa­it 2002. április 26-án, Dunaszent­­györgyön helyezték el örök nyu­galomra. Gyászolja két felnőtt lánya, Éva és Marika, családtagok, roko­nok, volt kollégák és ismerősök. Nyugodjék békében. MJ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom