Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2002-05-01 / 5. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2002. május Pillantás a laborokba Virágos támogatók Miközben az ellenőrzött zóna nulla­dik és pinceszintjén jártunk, bepillan­tottunk egy-két közeli helyiségbe. A Vegyészeti Ellenőrzési Osztály Ra­diokémia és analitika laboratóriumá­nak ICP helyiségében találkoztunk Il­lés Rozália és Pataki Erzsébet analiti­kus laboránsokkal. Rozika örömmel mutatta be munkájukat: - A primer­­köri hőhordozóban vizsgáljuk többek közt a korróziós termékeket, adaléko-Pataki Erzsébet és Illés Rozália kát, vagyis a reaktortartályban ke­ringtetett víz korróziós termékeinek és lúgosítóinak a koncentrációját (vas, nikkel, króm, kálium, nátrium, lítium). A vizsgálati program számí­tógéppel vezérelt analitikai mérőműszeren fut, így köny­­nyebben tudjuk detektálni, feldolgozni és archiválni a vizsgálati eredményeket. Munkánk legizgalmasabb ré­sze, ha a kivizsgálásokhoz kapcsolódó szokatlan és érde­kes minták analízisével felde­ríthetjük, hogy honnan szár­mazhat egy-egy különleges kirakodás, lerakódás. A Metrológiai Laboratóri­um Sugárfizikai Laboijában a teljes csapat munkában volt. Megtudtuk, hogy ők a sugárfi­zikai mérőeszközök kalibrálá­sát és minősítését végzik. A sugárfizikai mérőeszközök működnek a technológiába beépítve, kézi műszerként, su- Sós János, Bertalan István, Horváth János gárkapu funkcióban és szemé- Lovászi Endre, Varga László lyi dozimetriai céllal. A laborban akti­vitásmérő padokkal, valamint neut­ron- és gamma besugárzó berendezé­sekkel dolgoznak. LA Fotók: Wollner Pál Borászat az erőmű közelében Szedmák István: Hat-nyolc fajta kell Még csak tíz éve borászkodik, ám amióta az eszét tudja, közel állt hoz­zá a szőlészet. Szedmák István ugyanis Sátoraljaújhelyen, a tokaji borvidék észak-keleti csücskében született. Édesanyja a Tokaji Bor­kombinát vezérigazgatójának volt három évtizeden keresztül titkárnő­je, bátyja borászmérnök, hegyköz­ségi vezető. Nem gvökértelenül vá­gott hát bele István a bortermelésbe. Tizenhét esztendeje érkeztek fele­ségével együtt - mindketten geodéták- Paksra. Három hétre. Az ideiglenes munkából aztán letelepedés lett, hi­szen jól érzik itt magukat. Szőlőt azonban mégsem itt, hanem a szülő­földön vásároltak.- Pakson a mai napig sincs szőlőm, éppen most tervezem ennek pótlását- mondja a fiatal gazda ám ezt mostanság nem egyszerű végrehajta­ni. Az osztatlan közös földterület va­lamennyi tulajdonosának elővételi jo­ga van. Őket követik a családi gazda­ságok, majd én - mint nem családi őstermelő - zárom a sort. Ha összejön az üzlet, elsősorban vörös szőlőt aka­rok ültetni, például Merlot-t, hiszen Tokajban csak fehérszőlős ültetvé­nyeink vannak. Úgy érzi, befogadták. Amiben tud, segít a gazdáknak. A présházaknál per­sze már csak a borral találkozik, a me­zőgazdasági részben ke­vésbé tud tanácsot adni. A derítések új módsze­reinek elsajátításában segédkezik, a lefejtések­nél elkövetett elővigyá­zatlanságokra hívja fel a figyelmet.- A jó bornak is kell cégér - mondják, s ez­zel egyetértek. A bor kultúráját, az értékesí­tést tanulni kell. Borbe­mutatókat tartok, ame­lyeken igaz, hogy más térség borait állítom ki, ám az ország nem olyan nagy, hogy ne lehessen egymástól ellesni egy­két fogást. Amin szintén feltétlenül változtatni kell, az a fajtaszám. A jelenlegi húsz fölötti számot hatra-nyolcra kell visz­­szaszorítani. Meg kell vizsgálni, hol, milyen fajták számára a legkedvezőb­bek az adottságok, és azt is, milyen módszerrel érhető el a legjobb ered­mény. Minél alacsonyabbra kell tenni a fürtöket, és a termés érdekében a zöldmunkát előtérbe helyezni. A ter­mésátlagok is magasnak tűnnek, nyolcvan mázsa hektáronkénti ered­mény sok, ha minőségi borokat aka­runk az asztalra tenni. A minőségre való áttérés, a meny­­nyiség háttérbe szorítása nem megy egyik napról a másikra, mint ahogy a szintén korszerűnek számító zártlán­cú technológia beszerzése sem. István szerint ugyanakkor efelé megy a vi­lág. Ennek alkalmazásával ötven szá­zalékos javulást lehetne elérni, ezáltal kiszámíthatóbbá válna a paksi bor minősége. Persze Paks igazi jellegze­tességet, mint amilyen az aszúzás vagy a német jégbor, nem tud produ­kálni, ám az eladhatóság szempontjá­ból az állandó minőség alapvető. Hordót nem lát, oxigénnel nem érint­kezik a bor, ezzel együtt kellemes gyümölcsíz marad vissza. István látta a város Sárgödör teret érintő turizmusfejlesztési koncepció­ját. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, 16-18 millió forintos beruházást igé­nyelne a borok házának megnyitása. Ebben megjelennének a magyar bor­vidékek borai és hangsúlyozottan a helyi nedűk is. Palackozó és labor szintén helyet kapna benne, ami ellát­ná a környék azon gazdáit, akik hiva­talosan bejegyzett termelők. Emellett a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesülete semmiféle együttműkö­déstől nem zárkózik el, be kíván lép­ni a Duna-Sió Turisztikai Egyesület­be, és szorosabbra akarja fűzni a kap­csolatot az erőművel is.- A látogató központba érkező ven­dégek egy része bizonnyal igényli, hogy lásson valamit a városból, de a mi vendégkörünk is vevő lehet az erőmű megtekintésére. Infrastrukturálisan azonban mindenképpen fejlődnünk kell ahhoz, hogy az egyelőre hobbiszinten űzött borászatból és vendéglátásból idővel ki is tudjunk valamit venni. Éppen az ő, igényesen felújitott pin­céjében talált otthonra március 14-én a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének borversenye, melyen sem zsűri, sem szakavatott borkóstoló nem volt, nem úgy jókedv, finom borok, s egy, az estet lezáró finom vacsora. Bárki benevezhette borát, amelyet minden jelenlévő borász és vendég ér­tékelhetett. Tizenkilenc gazda hozott mintát, összesen harmincnégy palack­ból került ital a poharakba. Polgár Zoltán elnökségi tag, a házi borver­seny kitalálója elöljáróban elmondta: pusztán saját szórakoztatásukra szer­vezték meg a programot, ám ha az öt­let beválik, hagyományt teremtenek belőle. Elő­ször a fehér, a rozé, majd a vörös, legvégül pedig az egyéb kategóriába tar­tozó nedűket kóstolták. Az értékelők - akárcsak egy hivatalos versenyen - vizsgálták a színt, a tisz­taságot (két-két pont), az illatot (négy), és a mind­ezek alkotta íz-összbe­­nyomást (tizenkettő). Ezek alapján két arany­érmes - 18,51 pont felett teljesítő - bort találtak a bírálók. Az egyiket Baján, a másikat Tarcalon szüre­telték és palackozták. Utóbbit - a 2000-es hárs­levelűt - Szedmák István tette az asztalra, míg előbbi büszke gazdája Németh Attila, akinek királyle­ánykája tavaly került hordóba. Szedmák István bora 19,08-at, Német­­hé 18,61-ot ért a kóstolók szerint. Összességében megállapítható, hogy a hazai nedűk közül a vörösek szerepel­tek jobban, a tíz ezüstöt érő bor közé mindössze egy paksi fehér tudta beve­rekedni magát. Vörőss Endre Az „Együtt a parlagfű ellen” Ala­pítvány április 17-én 15 órakor tar­totta a „Virágos Paks” Projekt ün­nepi rendezvényét. Bor Imre polgármester úr megnyitó beszédében megköszönte a támogatók segítségét, majd Ignits Miklósné is ki­fejezte köszönetét a Delta park felújítá­sában résztvevő, 50 000 Ft értékben se­gítő támogatóknak, a Dunamenti Rt., a Neutron Építőipari Szolgáltató Kft., a Partner Betonelemgyártó és Fémipari Szolgáltató Kft., a Reálprotector Szol­gáltató Kft., Victoria Balance Kft. kép­viselőjének, és külön kiemelve a ma­gánszemélyként adományozó Szabó József úrnak. (Mint utóbb megtudtuk, azóta a DC Therm Kft. is az adomá­nyozók közé lépett. - szerk.) A támo­gatók részére a parlagfüvet gyűjtő gyermekek által vesszőből készített jelkép-ajándékot adtak át. A rendezvény további részében Saáry Miklósné az Önkormányzat vagyongazdálkodási osztályvezetője ismertette a 2002. évi programot, és egyben tájékoztatást adott a júliusban érkező nemzetközi zsűri útvonaláról. Ignits Miklósné ismertette az idei év városi virágosítási versenykiírását, mely kiírás a Legszebb virágos kertes ház, Legszebb virágos lépcsőház és Legszebb virágos utca kategóriákat tartalmazza. Jelentkezési lapok az Alapítványnál, az Önkormányzatnál és az Intranetén is találhatók. Köszönet a támogatóknak, és kö­szönet a várost szépítő lakosságnak is. Az elmúlt évi siker, az, hogy Ma­gyarország virágos városainak verse­nyében Paks I. helyet szerzett, még további teendőkre sarkall, 2002-ben Paks képviseli Magyarországot az „Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén”. Fogjunk össze, virágo­­sítsunk, együtt tegyük még szebbé városunkat! Lovásziné Anna A tavasz hangulata Kiállítás Blatt Lászlóné, Erika munkáiból „Mit jelent a tavasz hangulata anyag­ban, tárgyakban Blatt Lászlóné szá­mára?” - e címmel rendeztek kiállí­tást márciusban a paksi Városi Műve­lődési Központ kis kiállítótermében. A kiállítás színes ízelítőt adott ab­ból, hogy miként lehet a lakásba va­rázsolni a tavaszt, hogy ötletgazdag­sággal és egy kis kézügyességgel ho­gyan lehet az otthont meghitté, egyé­ni hangulatúvá tenni, és mennyi ötlet szolgál az ünnepi asztalteríték ízléses feldíszítéséhez. A legegyszerűbb ötle­tektől kezdve a komolyabb kézimun­káig bő választékot láthattak az ér­deklődők a saját kezűleg is elkészít­hető szép tárgyakból. Blattné Erika „Praktika” üzletében az otthonszépítés apró, praktikus kel­lékeivel, kiegészítő eszközeivel bőví­tette ki méteráru választékát, melyekből először saját kedvére készített külön­böző tárgyakat, díszeket, és amit - az ismerősök és a vevők körében aratott siker után - a kiállítás megrendezése követett. „A vendégkönyv beírásai alapján úgy látom, érdemes volt belekezde­nem ebbe a tevékenységbe, és tovább­ra is érdemes foglalkoznom a »Prakti­ka« tárgyaival, az otthont, a hétközna­pot és ünnepet egyaránt szebbé, han­gulatosabbá varázsló dísztárgyak, ké­zimunkák készítésével.” — mondta Blattné Erika a megnyitót követő né­hány hét múltán. Sok sikert kívánunk további munkájához! LA Szolgáltatás felárral Paks város lakói szórólapon értesültek, hogy hűtőláda csereakcióra van lehetőség, ingyenes házhoz szállítással.Valószínű, hogy a meghirdetett akció sikeres lehe­tett, mivel ismerőseink közül többen éltek a lehetőséggel. Az ingyenes szállítás már csak részben volt igaz. Ha emeletre kell felvinni a vásárolt árut fizetni kell! Az ismerősöm II. emeleten lakik. A hűtőláda szállítási költsége 1.200,- Ft volt. Pár nappal később a jótállási jegyet lapozgatva kiesett egy kis papírlap. La­pot elolvasva a kedves ismerősöm megtudta, hogy a szállító a következő ta­rifát szabhatja meg: I. emelet 200,- Ft, II. emelet 400,- Ft, III. emelet 600,- Ft, IV. emelet 700,- Ft. Liftes ház esetén minden esetben 300,- Ft. Bosszantó! Erre szokták fanyar mosollyal mondani: ÜGYES!(?) Igaz a becsület az értelmező szótárból hiányzik! M

Next

/
Oldalképek
Tartalom