Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-05-01 / 5. szám
2002. május ATOMERŐMŰ 3. oldal A 2. blokki SZBV csonk javításának munkálatai Az Atomerőmű újság áprilisi számában ígéretet tettünk arra, hogy a 2. blokki főjavítás során az SZBV hajtások esési sebesség méréseinél tapasztalt eltérésről, a probléma feltérképezéséről és az azt követő hibaelhárításról részletesen beszámolunk. A karbantartási szervezet igazgatója, Németh Gábor tájékoztat a munkálatokról. A 2. blokk leállási programjának végrehajtása során sor került a Szabályzó és Biztonságvédelmi (SZBV) rudak ejtési próbájára. Ennek keretében az egyes hajtások működőképessége és a rudak esési sebessége is az ellenőrzés tárgyát képezte. A mérési eredmények alapján az egyik csonknál az esési sebességeknél eltérést tapasztaltunk. A jelenség elemzését követően az a döntés született, hogy - bár az eltérés mértéke a megengedett tűrésmezőn belül maradt - mindenképpen ellenőrizni kell a csonk állapotát. Az ellenőrzéshez kiszereltük a hajtást, majd elvégeztük a csonk belső vizuális vizsgálatát. A hajtás egy meghatározott helyének külső felületén meghúzási nyomokat észleltünk, a tok felülről történő vizsgálata során a csonk védőcső alsó síkjától mintegy 150-170 mm-re egy 12-15 mm-es magasságú, kb. 200 mm hosszúságú deformációt találtunk. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben és felvételeken rögzítettük. A deformáció feltárását követően kérdésként merült fel, hogy a sérülés csak a csonk védőcsőre, a béléscsőre, esetleg a csonkra is kiterjed. A kérdés tisztázása érdekében elvégeztük a csonk védőcső és a csonk béléscső közötti rés vizuális vizsgálatát. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a csonk béléscsövön is hasonló deformáció látható. Szükséges volt annak igazolása, hogy a többi hajtás tekintetében nem lépett-e fel a 21-34-hez hasonló, de kisebb mértékű deformáció. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy minden védőcső és betétcső közötti átjárhatóságot egy speciálisan erre a célra gyártott réskaliberrel ellenőrizni kell az ellenőrzési program alapján. Az SZBV tokok tervezett vizuális ellenőrzése során a 12-61 koordinátájú toknál rendellenességet észleltünk. A tok alján 3 db deformáció volt látható. Az eredmények ismeretében az alábbi döntés született: • a 21 -34 számú csonknál ki kell cserélni mind a bélés- mind a védőcsövet; • a 12-61 számú csonknál tokot kell cserélni; • a többi hajtás beavatkozás nélkül alkalmas az üzemeltetésre. A probléma kezelése kapcsán a Skoda Energetika Gépgyár — mint gyártómű — is bevonásra került. A műszaki döntések megfelelőségét a helyszínen lévő gyártóművi szakértő is igazolta. Ezzel párhuzamosan, a munkavégzés környezetének sugárzási viszonyainak javítására elrendeltük valamennyi hajtás kiszerelését, valamint árnyékoló fal kialakítását. Ezen túlmenően a 21-34 koordinátájú csonk környezetében nedves dekontaminálás került elvégzésre. A hiba elhárításához ki kellett dolgoznunk a technológiát és az eszközrendszert a sérült elemek kiszedéséhez, majd a helyreállításhoz. Mivel a csonk védőcső eltávolítását a csonk béléscsövön található deformáció akadályozta, szükségessé vált annak felhasítása. A gyártástechnológiák tartalmazták a védőcső rögzítő varratának lemunkálását is, melyhez célgépet alkalmaztunk. Az alsó rögzítő varrat eltávolítása kézi köszörüléssel, a felső rögzítő varrat eltávolítása forgácsoló célgéppel történt. A csonk béléscső kihúzását célszerszámmal végeztük. A kiszedett cső vizsgálatait ellenőrzési program alapján elvégeztük, azonban hibahelyet nem találtunk. Az Anyagvizsgálati Osztály további ellenőrzéseket hajtott végre (pl. héliumos tömörségvizsgálat), amelynek során nem találtak semmilyen tömörtelenséget, ezért a folyadék bekerülésének helyét tovább kellett vizsgálni. Ennek érdekében a csonk környezetének alapos tisztítását követően megkezdődött a felület vizsgálata. A vizsgálat során indikációt találtunk a szénacél csonk és a plattírozás között. Ennek feltárására technológia készült, és az engedélyezést követően megkezdődött az indikáció kiköszörülése. A művelet utáni méretellenőrzés megállapította, hogy a kiköszörülés legnagyobb mértéke 0,82 mm. Ez a méret nem haladta meg a gyártómű pótlás nélkül eltávolítható hibamélységére vonatkozó kritériumát. A helyreállításhoz elkészült a hegesztési technológia. Az OAH NBI által kiadott engedélyek, valamint a próbák eredményei alapján megkezdődött a helyszíni helyreállítás. A béléscső befűzését sikeresen végrehajtottuk, majd a felső és az alsó rögzítő varratot behegesztettük. Ezt követően került sor a védőcső behelyezésére és az azt rögzítő varrat hegesztésére, majd lemunkálására. A vizsgálatok eredményei alapján ez a művelet is sikeresen zajlott le. A hiba elhárításán túl lényeges volt, hogy a deformáció kialakulásának lehetséges okát feltárjuk. Ennek megállapítására a munkálatok közben a kiszerelt csonk béléscső és a csonk közötti térből dörzsmintákat vettek. Ennek elemzése során egyértelműen bebizonyosodott az a feltételezés, hogy a két cső közötti térben primerköri hőhordozó - boros víz volt. A kiszerelt csonk béléscsövön a deformáció szélénél látható világos folt is erre enged következtetni. A hiba keletkezésének feltételezett mechanizmusa szerint a bezárt térrészben levő alacsonyabb nyomású közeg felforrása okozta azt a nyomásnövekedést, amelynek hatására a csöveken a deformáció keletkezett. A hiba kialakulásának pontosabb meghatározása céljából megkezdődött a folyamat számítógépes modellezése is. Körültekintésünket igazolja, az Egyesült Allamok-beli David Besse atomerőműben a reaktor felső blokkon komoly anyagfogyást tapasztaltak, melynek hatására az NRC (az amerikai nukleáris felügyelet) az USA nyomottvizes atomerőműveiben teljes körű anyagvizsgálati program végrehajtását írta elő. Környezetünkben a Krsko atomerőműben tettek komoly lépéseket, a blokk leállítását követően soron kívüli anyagvizsgálatokat végeztek az esetleges hibahelyek feltárása érdekében. A probléma feltérképezése és kezelése során meghatározó tényező volt a PA Rt. cégvezetésének felelős magatartása, amelynek köszönhetően az alkalmazott technológia megfelelőségét és eredményességét igazolni tudták a munkavégzésben részt vevők. £. Sajtótájékoztató az OAH-ban Törzsvezetési gyakorlat a Védett Vezetési Ponton Az Országos Atomenergia Hivatal rendszeresen tájékoztatja a sajtó képviselőit, és rajtuk keresztül a nyilvánosságot minden, az atomenergiával kapcsolatos fontosabb eseményről. így volt ez április 30-án is, amikor a Bécsben megtartott nukleáris biztonsági értekezleten végzett munkáról számolt be dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója. A beszámolót követő kérdések megválaszolásában segítséget nyújtottak Dr. Kobblinger István és dr. Vöröss Lajos főigazgató-helyettesek. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény végrehajtását az egyezményhez csatlakozott országok háromévente értékelik. A második felülvizsgálati értekezletre 2002. április 15-26. között került sor Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen. Az értekezleten a szlovén Miroslav Gregoric elnökölt, a magyar küldöttséget dr. Rónaky József vezette, a küldöttség tagjai a Hivatal és a paksi atomerőmű szakemberei voltak. Az 1996-ban életbe lépett egyezményt 53 ország írta alá és ratifikálta, a felülvizsgálati értekezleten 46 tagállam vett részt. A világ jelenlegi 448 erőművi reaktorából 428 a részes államok területén található, de az egyezményhez számos atomerőművel nem rendelkező ország is csatlakozott. A részes országok fél évvel a felülvizsgálati értekezlet előtt nyújtották be a biztonsági egyezmény szellemében készített nemzeti jelentésüket. Valamennyi részes ország megtekinthette valamennyi jelentést, megjegyzéseket tehetett, illetve kérdéseket tehetett fel. Az országokat hat csoportba sorolták, minden csoportban öt napon át elemezték a csoporthoz tartozó országok jelentéseit. A magyar nemzeti jelentés mintegy 100 oldal terjedelmű, mind magyar, mind angol nyelvű változata megtekinthető az Országos Atomenergia Hivatal honlapján. A magyar jelentést a megjelent külföldi szakemberek elismeréssel fogadták, a jelentéshez feltett kérdéseikre szakszerű, kielégítő választ kaptak. A benyújtott jelentések többsége az egyezmény szellemének megfelelően részletesen mutatta be a nukleáris biztonság helyzetét. A kérdések és válaszok megvitatása minden esetben szigorú szakmai elvek alapján, nagy nyíltsággal történt. Emelte a felülvizsgálati értekezlet jelentőségét, hogy az első értekezlet óta eltelt időben több országban változtak meg a villamosenergia-ipar feltételei, tulajdonos-váltásokra, privatizációra, deregulációra került sor. Az elmúlt időszakban több országban vették tervbe - politikai, gazdasági okokból - atomerőművek leállítását. Az értekezlet külön felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy az atomerőművek leállítását tervező országokban se csökkenjen a nukleáris biztonság színvonala az üzemeltetés befejezéséig. A konferencia utolsó napjain megfogalmazott és teljes konszenzussal elfogadott záró dokumentum a következő megállapításokat tette: • a nemzeti jelentések benyújtása, a kérdések, megjegyzések és válaszok megvitatása kedvezően hat a nukleáris biztonság növelésére szerte a világban; • a részes országok demonstrálták elkötelezettségüket a nukleáris biztonság növelésére; • az első felülvizsgálati értekezlet óta eltelt időszakban komoly haladás történt a jogi szabályozás, a hatóságok függetlenségének növelése, az anyagi források megteremtése és a nukleáris létesítmények működtetése terén. A korábbi szabványok alapján épített régi erőművek biztonságának növelése jól halad; • továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a biztonsági kultúra növelésére, az erőművek élettartam-gazdálkodására, a biztonságnövelő intézkedésekre, a szaktudás fenntartására és a hatósági munka hatékonyságára. A részes országokban folyó jelenlegi tevékenységek jó irányba mutatnak; • a részes országok felhívják az atomerőművet működtető, nem részes országokat a mielőbbi csatlakozásra. A részes országok ismét megerősítették elkötelezettségüket az egyezményben foglaltak iránt. A Balesetelhárítási Szervezet vezetési csoportjának gyakoroltatására került sor 2002. április 23-án. A törzsvezetési gyakorlat célja az úgynevezett „második vonal” tevékenységének gyakoroltatása volt. Az eddigi gyakorlatok során javarészt ugyanazok a személyek vettek részt a törzs munkájában. Abban az esetben, ha a törzs tagjai nem elérhetőek, vagy hosszan elhúzódó eseménynél váltásra van szükség, egy esetleges valós helyzetben történő balesetelhárításban nagy eséllyel fognak részt vermi a helyetteseik. Az erre való felkészülés első lépéseként a vezetési csoport tagjai kijelölték helyetteseiket, akik az ő távollétük esetében mozgósíthatóak. A gyakorlat második felében ők vették át az irányítást. A gyakorlat technológiai eseménysora egy primer-szekunder köri átfolyással kezdődött 8 óra 30 perckor. A Sugárvédelmi Osztály előzetesen elkészítette az eseményhez kapcsolódó radiológiai helyzetfelmérést; a fiktív tájékoztatás ezeken az adatokon alapult. A vezetési csoport riasztása, majd beérkezése után a vállalatvezetői ügyeletes vezetésével - és ekkor még az első vonal munkájával - megkezdődött a balesetelhárítás. Az események gyors egymásutánja következtében 10 óra 30 perckor súlyos kibocsátás történt a környezetbe, a törzs elrendelte a teljes elzárkózást. Az óvóhelyet hermetikusan lezárták. Ezután történt meg a váltás, a második vonal vette át a vezetést, és oldotta meg a feladatokat. A gyakorlatban új elemként jelentkezett az, hogy a Védett Vezetési Pontra történő beléptetést a Biztonsági Szolgálat ellenőrizte; kizárólag a BESZ kártyával rendelkező személyek léphettek be a WP-re. A gyakorlat zárásaként a megfigyelő és a vezetési csoport tagjai értékelték a végrehajtás menetét. Megállapították, hogy minél több váltás bevonása szükséges a gyakorlatokba, azért, hogy minden esetben biztosított legyen a veszélyhelyzet kezelése. A gyakorlatot sikeresnek minősítették. A novemberi nagy gyakorlat a Balesetelhárítási Szervezet teljes körű bevonásával zajlik majd.
