Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
2002. április ATOMERŐMŰ 3. oldal A reaktortartály belső berendezéseinek tisztítása a KÁIG által fejlesztett célberendezéssel A 2002. évben a 4. blokki nagyleálláson kívül sor kerül az 1., 2., 3. blokkon a (zónakirakással járó) teljes reaktorszétszerelésre, melynek munkálatai nagy kihívást jelentenek az RKO reaktor karbantartó üzeme számára. A reaktortartály és a belső berendezések tisztításának módjáról, a KÁIG által fejlesztett célberendezés alkalmazásáról Schán László üzemvezető tájékoztat. A 2002. évi munkálatok során a reaktortartályok és belső berendezések (KOSÁR, AKNA+FCSB) tisztítását kell elvégezni, amely a hullott szenynyeződések eltávolítását jelenti. Erre a kritikus úton kerül sor, hatékony, feszített tempóban történő munkavégzéssel. A korábbi években ezt a tevékenységet a meglévő GRADEL szivattyús egységgel hajtottuk végre. A GRADEL egység alkalmazásakor a daruval függesztett szívócsövet az érintett idegentest vagy szennyeződés fölé mozgatjuk, és a folyadék felszívásával együtt eltávolítjuk. Ezután egy nagy finomságú szűrőket tartalmazó patronon keresztül visszaengedjük az immár szűrt vizet a tartályba, ill. aknába. Az eszköz rendelkezik egy ülepítővel, amelynek tégelyébe a néhány milliméter fölötti idegen anyagok kiülepednek, így bizonyos esetekben idegentest eltávolítására is alkalmas. Ez nagy mennyiségű szennyeződés eltávolításakor hátrányt is jelenthet, mivel a nagy dózisteljesítményű korróziós termék, szennyeződés kiülepedésének veszélye miatt az eltávolítás meghatározott dóziskorlát mellett zajlik. Jelenleg, ha a tégelytől 1 m távolságra 1 mSv/h dózisteljesítmény mérhető, a munkálatot fel kell függeszteni, és a tégelyt a nagyaktivitású hulladéktároló kútba kell elhelyezni. Ez időveszteséget és a munkavégzőkre nézve többlet-dózist jelent. (A szennyezett, 100 mSv/h nagyságrendet is meghaladó dózisteljesítményű szűrőpatron NAH kútba helyezése megfelelő célszerszámokkal és technológiával hajtható végre.) Az eszköz használatának tapasztalataiból, hátrányaiból következett egy, nagy mennyiségű szennyeződés eltávolítását lehetővé tevő, folyamatos üzemű, dóziskorlátozás nélkül működő berendezés megvalósításának igénye. (Ne legyen ülepítője, azaz minden “anyagot” a szűrőpatronon keresztül cirkuláltasson.) Az általunk fejlesztett, RÉSZÉT névre keresztelt (reaktor-szennyeződés eltávolító) berendezés kialakításánál szempont volt, hogy rendelkezzen minden olyan előnnyel, célszerűséggel, amely a korábbi munkák során igényként felmerült. Az igények, lehetőségek számbavétele és a tervezés után a berendezést megvalósítottuk. A RÉSZÉT „lelke” egy GRUNDFOS típusú búvárszivattyú, amely természetesen csak akkor indítható, ha a rendszer folyadékkal feltöltött. Ehhez sűrített levegőt alkalmazunk (ejektor), melynek segítségével a szívócső felől a csőrendszer feltöltődik vízzel. A RÉSZÉT alkalmazási lehetőségei (szennyeződés eltávolítási helyek): • reaktortartályból (ill. az abban lévő belső berendezésről), • KOSÁRRÓL az 1 sz. revíziós aknán, • AKNA+FCSB-ről a 2 sz. revíziós aknán. A berendezés összeállítása után sikeres telepítési próbát végeztünk a Karbantartó Gyakorló Központ reaktor tartályában, majd funkciópróbáztuk a primerkörben a 2 sz. revíziós aknánál. Néhány szükséges korrekció elvégzése után, a 2. blokkon már „élesben is bevetettük”, először a reaktortartályban lévő KOSÁR részleges tisztításához, majd a tervezett helyeken. A berendezéssel a tervezett időkön belül megtisztítottuk a reaktortartályt, a KOSARAT és az AKNA+FCSB-t a hullott szennyeződésektől, a RÉSZÉT tehát nagy hatékonysággal és jól működik. Enyedi Bernadett Újabb kihívás előtt a karbantartás Gőzfejlesztő tápvízelosztó-kollektor csere dekontaminálás nélkül A 2002. évi 4. blokki főjavítás során az eddigi gyakorlattól eltérően - a Karbantartási Munkabizottság határozatának megfelelően - 4 db gőzfejlesztőben a tápvízelosztó-kollektorok cseréjére a gőzfejlesztő dekontaminálása nélkül kerül sor. Ez a felkészülési időszakban a Karbantartási Igazgatóság, illetve a munkákban résztvevők hatékony műszaki és szervezési intézkedéseit igényli annak érdekében, hogy a munkálatok megkezdéséig minden feltétel adott legyen a sikeres tápvízelosztó-kollektor cserék végrehajtásához. A gőzfejlesztők tápvízelosztókollektorainak endoszkópos vizsgálata során a 90-es évek elején jelentős számú meghibásodást regisztráltak a kollektorok fúvókáinál. A nemzetközi tapasztalatok alapján hasonló meghibásodások voltak a loviisai (Finnország) illetve a rovnói (Ukrajna) atomerőmű gőzfejlesztőin is azzal a különbséggel, hogy ott a kollektor T- alakú elágazása is meghibásodott a fellépő kavitációs erózió és korróziós folyamat együttes hatására. A gőzfejlesztő főkonstruktőre, az orosz HIDROPRESS új típusú, a kavitációs eróziónak ellenálló ausztenites anyagú tápvízelosztó-kollektort fejlesztett ki. Ebből az új típusú tápvízelosztókollektorból 2 db-ot vásárolt meg PA Rt. 1995-ben. A 1995. évi 2. blokki főjavítás során sor került az egyik kollektor 4. sz. gőzfejlesztőbe történő beépítésére, amely azóta is rendben üzemel. 2000-ben az 1. blokki 1. gőzfejlesztő vizsgálata során a loviisai, ill. a rovnói meghibásodáshoz hasonló lyukadást találtunk a kollektor T-idomán, ezért a raktáron lévő tartalék tápvízelosztókollektor is beépítésre került. Az 1. blokki 3. és 4. gőzfejlesztőkön további meghibásodásokat találtak 2000-ben. Ekkorra azonban már nem rendelkeztünk raktáron tartalék tápvízelosztó-kollektorral, ezért az orosz tervek alapján saját gyártásban a Gépész Szerviz Osztály gyártó és hegesztő üzemeiben készítettük el a tápvízelosztó-kollektorokat. A kollektorok szénacél elemekből készültek, mivel megfelelő mennyiségű ausztenites anyag nem állt rendelkezésre. Ezeket a tápvízelosztó-kollektorokat a meghibásodott gőzfejlesztőkbe be is építettük. Még 2000-ben döntés született az atomerőmű 1.-4. blokki gőzfejlesztők tápvízelosztó-kollektorainak cseréjéről (összesen 22 gőzfejlesztő, mivel 2 gőzfejlesztőben már ausztenites anyagúra cseréltük a tápvízelosztókollektorokat). A 2000. évi főjavítás utáni időszakban megkezdődött a GSZO műhelyeiben a tápvízelosztó-kollektorok gyártása. A 2001. évi főjavítás során az 1., 2. és 3. blokkon összesen 14 db tápvízelosztó-kollektor beépítésre került. Az eddigi kollektor cserékre - a gőzfejlesztőkben uralkodó dózisviszo-Tápvízelosztó-kollektor összeállítás nyok és a berendezésben eltöltött hosszú idő figyelembevételével - az ALARA elvnek megfelelően dekontaminált gőzfejlesztőkben került sor annak érdekében, hogy a munkálatokban résztvevő személyzet elszenvedett dózisterhelése a lehető legkisebb legyen. A gőzfejlesztő dekontaminálásán túl, feltöltött gőzfejlesztő és árnyékolás is elősegítette a dóziscsökkentést. Kollektorcserék dekontaminálás nélkül Az L, 2. és 3. blokkon tapasztalt lerakódások oka az eddigi vizsgálatok és tapasztalatok alapján a dekontaminálás. Mivel a 4. blokkon eddig nem történt gőzfejlesztő dekontamináció, fontos, hogy ez a blokk a lerakódások szempontjából referencia-blokk maradjon. Emiatt született a döntés a 4. blokki gőzfejlesztők tápvízelosztó-kollektorainak dekontamináció nélküli végrehajtására. A dekontaminálás nélküli tápvízelosztó-kollektor csere a végrehajtásban érintett szervezetek erőforrásait kimeríti, ezért csak 4 db gőzfejlesztőn valósítható meg a rekonstrukció. A műveletekre lebontott tevékenységi idő és a dózisteljesítmények elemzése során kiderült, hogy a cserékben már részt vett, tapasztalatokkal és rutinnal rendelkező személyzet kapacitásán túl valamennyi résztvevő szakterületnek jelentős többlet-erőforrást kell bevonnia. Legkritikusabb a gőzfejlesztőben leghosszabb időt töltő, a kollektorcsere beszerelési és hegesztési munkáit végző vezetőszerelő, csőszerelő és hegesztő szakmák kapacitáshiánya. Gyakorlatozás a KGYK-ban A korábbi cserékben részt nem vett végrehajtó személyzet részére a KGYK gőzfejlesztőjében tréninget tartottunk, melynek célja, hogy a végrehajtás munkafázisainak időszükséglete a lehető legrövidebb legyen, és a cserében érintett munkavállalók inaktív körülmények között a készségszint eléréséig gyakorolhassák a műveleteket. Az inaktív körülmények között végzett ámyékolási és szerelési próbákon túl a következő képzési fázisban kerül sor a műveletek begyakorlására vízzel feltöltött gőzfejlesztő mellett. A tevékenységek begyakorlására szervezett tréningen közel 140 fő vesz részt, amelyben valamennyi végrehajtásban érintett szervezet képviselteti magát. A Karbantartási Igazgatóság szakemberei megismerhették a finn loviisai atomerőmű tápvízelosztó-kollektor cseréje során alkalmazott dóziscsökkentő megoldásokat. A dózisteljesítmény csökkentésének legfontosabb, Loviisaból átvett eleme a gőzfejlesztő vízszintjének megemelése a búvónyílás alsó szintje fölé. Az emelt vízszint okozta dóziscsökkenés mérésére a 2. blokk 3. gőzfejlesztőjén került sor. A mérési eredmények biztatóak. A meghozott műszaki, szervezési és oktatási feltételek teljesülése eredményeképpen a Karbantartási Igazgatóság készen áll a tápvízelosztókollektorok cseréjére. E. KÁIG fórum A Karbantartási Igazgatóság 2002. március 14-én tartotta ez évi első fórumát. A fórum célja a 2002. évi főjavítások vonatkozásában az utóbbi időszak legfontosabb, a munkavégzést érintő változásainak ismertetése volt. Loósz Csabának és Demeter Károlynénak, a HŰIG képviselőinek a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés változásairól tartott tájékoztatója után Horváth Miklós karbantartási főosztályvezető ismertette a KÁIG munkaszervezési intézkedéseit a Munka Törvénykönyve és a KSZ változásainak vonatkozásában. Kitért arra, hogy a túlórát illetően az éves limit 200 óráról 300 órára nőtt, a havi 40 órás túlórakeret korlátja megszűnt, viszont napi 12 ill. heti 48 óra a korlát a normál és túlmunka végzésére együttesen. Ennek indokolt túllépésére két ok lehetséges: 1. Üzemelő blokk termeléskiesésével vagy biztonsági rendszer kiesésével kapcsolatos üzemzavari munkák elrendelése (az ELJ-ÜZVT-02- 01/0302 szerint) az ügyeletes mérnök által. (Az eddigiekhez hasonlóan nincs korlát.) 2. Karbantartásra leállított blokk esetén a KIO hatáskörébe tartozik (az ELJ-KARB-00-01 alapján) üzemzavari túlóra elrendelése a főjavítások határidőre történő befejezése érdekében. (Az eddigiekhez hasonlóan nincs korlát.) A készenlét mértéke a KSZ-ben egyelőre nem került módosításra az MT szerint. A 300 óra/fő/év limit azzal a kitétellel fog a KSZ-be beépítésre kerülni, hogy rendkívüli készenlét rendelhető el - korlát nélkül - az alábbi feladatok ellátására: • ABOS 1, 2, 3, és 4T berendezésekhez, • Híradástechnikai berendezésekhez, • BEIT feladatokhoz. A munkaszervezést illetően elmondható, hogy bevezetésre került a délutános munkavégzés az alábbi területeken: armatúra (primer, szekunder hajtások), villamos (kábelek, készülékek, generátorok, motorok), forgógép (szivattyú, dieselgép), valamint az ezekhez kapcsolódó előkészítői és berendezés-mérnöki feladatok. Emellett megmaradt a reaktorosok 3 műszakos, a hegesztők dekádos, a forgácsolók 2 műszakos munkarendje és a főjavítás alatti turbinás és primerköri szivattyús 2 műszakos munkarend. A KAIG-ot érintő legfontosabb szabályozásváltozásokról Járfás Tamás, a Forgógép és Turbina Karbantartó Osztály vezetője számolt be. A Karbantartási Szabályozást, öt folyamatutasítást és tizennyolc eljárásrendet érintő módosítások szerint a szabályozások tartalmazzák többek között a védőfóliák használatának rendjét a tisztaszerelési zónákban (FU-KARB- 05), a rendkívüli események kezelésének rendjét - az üzemzavari túlóra elrendelésének szabályait (ELJKARB-00-01). A főjavítások hosszának alakulásáról, a kiemelt munkákról Zsoldos Ferenc, a Karbantartás Technológiai Főosztály vezetője tájékoztatott. Ismertette a főjavítás jelentősebb karbantartási, átalakítási munkáit a 2., 4., L, 3. blokkot illetően, valamint a blokkok kritikus útjait, az átfutási időket. Németh Gábor igazgató a 2001. év célkitűzéseinek és eredményeinek összefoglalása után ismertette az idei, 2002. év célkitűzéseit és az idáig végrehajtott intézkedéseket. A további, kiemelt teendők között szerepel a minőségügyi rendszer felkészítése az ISO 9000:2000 szabvány szerinti szabályozásra, működésre. Az ELJKARB-04-02 által szabályozott döntéshozatali mechanizmus módosulásáról, a döntéshozatali jogosultságokról tartott tájékoztatás után a fórum összefoglalójaként Németh Gábor megköszönte a munkavállalók részvételét, és eredményes, kitartó munkavégzést kért a 2002. évi főjavításokra, a határidők és a minőség szem előtt tartásával. A reaktortartály és belső berendezéseinek tisztítása AKNA + FCSB tisztítása RÉSZÉT egységgel a N°2 sz. revíziós aknában
