Atomerőmű, 2002 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2002-03-01 / 3. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2002. március Fórum a Biztonsági Igazgatóságon Bemutatóterem nyílt Kalocsán 2002. február 20-án 9 órai kezdettel munkavállalói fórumot tartott a Biztonsági Igazgatóság az irodaépület földszinti tanácstermében. A fórum a múlt év értékelése mellett az idei év célkitűzéseit helyezte előtérbe. Szucsán Sándor biztonsági igazgató köszöntötte a munkatársakat, majd ismertette a főbb napirendi pontokat. Elsőként a humán szervezet tájékoztatójára került sor László Zoltánná és Nagy Krisztina humánreferensek előadásában. Főbb vonalakban vázolták a humánstratégia 2002. évi feladatait, és kitértek humánreferensi hálózat, a teljesítménytervezési és- értékelési rendszer működésére, továbbá a személyzetfejlesztés, a munkakörelemzés, a személyzetösztönzés, a munkaerő-gazdálkodás és a szervezi kultúra témakörére. A fórumot Szucsán Sándor igazgató úr a 2001. év értékelésével folytatta. A kitűzött célok teljesítését sikeresnek minősítette. A részvénytársasági célok után a kiemelt BIG feladatok megvalósulásáról számolt be. Kiemelt feladatként említette az OSART (Operational Safety Review Team) vizsgálat lefolytatását és a KIR (Környezetközpontú Irányítási Rendszer) kialakítását. Az egy-egy pontban érintett feladatokról a szakterületeken dolgozó kollégák adtak rövid áttekintést. Pécsi Zsolt a KIR-ről, Csordás Jenő a munkabalesetek gyakoriságáról, Vincze Pál a szabályozási rendszer felülvizsgálatáról, Varjú Attila a biztonsági mutatók korszerűsítéséről, Varjú Béla az operatív személyi dozimetriáról, Radnóti István a KFKR megvalósításról tájékoztatta a munkatársakat. A kisebb horderejű, de fontos eredményekről szólva Szucsán Sándor A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottsága 2002. február 8- án, a Paksi Atomerőműben tartott kihelyezett ülésén meghallgatta dr. Vámos Gábor vezérigazgató-helyettes előadását a Paksi Atomerőmű 2001. évi működéséről, és dr. Katona Tamás projektvezető előadását a Paksi Atomerőmű teljesítménynöveléséről és élettartamhosszabbításáról. Az előadások, a kapott anyagok, a bizottsági tagok ismerete és a lefolytatott vita alapján az MTA EB az alábbi állásfoglalást alakította ki. 1. Valószínűleg nem függetlenül az atomerőmű-építés visszaesésétől és a széndioxid-kibocsátás — fenntartható fejlődés által diktált - csökkentésére való törekvéstől, de alapvetően az üzemelő atomerőművek jó műszaki állapota és biztonságos, gazdaságos üzeme miatt sok országban vizsgálják ezen atomerőművek élettartam-meghosszabbításának és esetleges teljesítménynövelésének lehetőségét. Számos atomerőmű esetében az illetékes hatóságok már megadták ehhez az engedélyt. 2. Ezért, valamint a Paksi Atomerőmű jelenlegi műszaki állapota, eddigi - nemzetközi összehasonlításban is - kiemelkedő biztonságos és gazdaságos üzeme, valamint a hazai villamosenergia-termelésen belüli 39-40 %-os részaránya miatt az MTA EB természetesnek veszi, hogy vizsgálják az élettartam-hosszabbítás és a teljesítménynövelés lehetőségét és feltételeit. 3. Az élettartam-hosszabbítás fontosságát növeli, hogy az atomerőmű a legolcsóbban termelő, nemzeti tulajdonban levő kapacitásként, domináns közüzemi termelőként a piacszabályozás és a gazdaságpolitikai intervenciók lehetséges eszköze. Az atomigazgató úr kitért a társasági kivizsgálások újonnan bevezetett kritériumrendszerére, az élettartam-hoszszabbítással kapcsolatos, OAH NBI-vel történt feladatmeghatározó megállapodásra, a primerköri lerakódások kezelési módjával kapcsolatos változásokra. Ismertetést adott továbbá a teljes személyzet bevonásával végrehajtott balesetelhárítási gyakorlatokról, az őrzésvédelmi szolgálatok felkészítő próbáiról, az operatív személyzet és a tűzoltók 2002-től bevezetett közös gyakorlatáról - oktatásáról, valamint a rendkívüli munkára behívott, nem készenlétes munkavállalók alkoholos önellenőrzését lehetővé tevő új eljárásról. A 2002. évi célkitűzések között Igazgató úr először a részvénytársasági szintű célokat mutatta be, majd a társasági célokból levezetett BIG célkitűzéseket elemezte. Jelentős „PATTER”beli feladatként mutatta be a biztonságos üzemeltetést szolgáló kitűzéseket, erőmű jelentősen hozzájárul az ellátásbiztonság fenntartásához, mert a nukleáris fűtőelemekből műszakilag könnyen és gazdaságosan képezhető akár több éves stratégiai tartalék is, emellett a beszerzés diverzifikálható. 4. A nukleáris energia alkalmazásához, az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez olyan hozzáértés, és csak igen hosszú idő alatt megszerezhető szakmai kultúra szükséges, amelynek megtartása és továbbfejlesztése a jövő számára alapvető nemzeti érdek. Az atomerőmű élettartamának meghoszszabbítása — a megoldandó gyakorlati problémák és az ehhez szükséges szakmai, tudományos feladatok révén - fontos terepet jelent ehhez, míg elmaradása a szakmai kultúra - jó esetben is néhány évtizedes átmeneti - visszaeséséhez vezethet, ami egy esetleges jövőbeni atomerőmű-építési program megvalósításához csak igen nagy erőfeszítések és költségek árán teremthető újra. 5. Az előzőek miatt az MTA EB érthetőnek és indokoltnak tartja a Paksi Atomerőmű élettartam-hoszszabbítása és teljesítménynövelése lehetőségének és feltételeinek megvizsgálását. Az elemzéseknek ki kell terjednie a következőkre: • a. Az atomerőmű jelenlegi műszaki állapotának alapos felmérésére, kritikai elemzésére, különös tekintettel az élettartam-hosszabbítás lehetőségére és hosszára, valamint a teljesítménynövelés lehetőségére és mértékére. • b. Az atomerőmű jelenlegi biztonságára, valamint a biztonság további fenntartása érdekében megteendő intézkedésekre, abból kiindulva, hogy az üzem nukleáris biztonságának, környezetet nem veszélyeztető működésének a teljes élettartam alatt ki kell továbbá az üzleti tervben rögzített célkitűzéseket. Eves kiemelt részvénytársasági célkitűzésként minden BIG-es főegység számára az OSART Intézkedési Terv végrehajtását határozta meg. Az egyes szervezetek profiljához igazítva olyan egyedi feladatok kerültek meghatározásra, mint a részvénytársasági önértékelést szolgáló eljárásrend bevezetése, a baleseti felkészültség javítása, a tűz- és munkavédelmi bejárások végrehajtásának támogatása az erőmű minden szervezeti egységénél, vagy az FTÁ üzembe helyezés biztonsági felügyelete. A továbbiakban szólt a BIG tervezett átvilágításáról, amely az igazgatóság hatékonyságának növelése érdekében kerül végrehajtásra. Ismertette az átvilágítás feladatait, szempontjait és módszereit. A fórumon a munkavállalók részéről a humánszervezéssel kapcsolatban hangzottak el kérdések, melyeket a humánreferensek a helyszínen megválaszoltak. Szucsán Sándor igazgató úr a fórum zárásaként kiemelte az igazgatóság pozitív irányba mutató jövőjét, az erőmű működésében betöltött szereelégítenie - a valószínűleg továbbszigorodó - aktuális hatósági előírásokat. • c. Az élettartam-hosszabbítás és teljesítménynövelés tervezése valószínűleg részben, az atomeOrőmű további üzemelése pedig egészen biztosan teljes egészében olyan időszakra esik, amikor Magyarország már az EU teljes jogú tagja lesz. Emiatt az elemzésnek abból a feltételből kell kiindulnia, hogy az atomerőmű műszaki jellemzőinek és az üzemeltetés színvonalának ki kell elégítenie az EU valamennyi előírását és elvárását. • d. Az élettartam-hosszabbítás és teljesítménynövelés gazdasági feltételeinek egyértelműen alá kell támasztaniuk a tervezett intézkedések indokoltságát. • e. A Paksi Atomerőmű üzemeltetésének 2. pontban vázolt magas színvonala alapvetően összefügg az üzemeltetési kultúrával, az üzemeltető személyzet szakmai tudásával. Ez a továbbiakban is alapvető követelmény. Minthogy a megnövelt élettartam alatt a jelenlegi üzemeltető személyzet teljes cseréjére lesz szükség, a terveknek az ehhez szükséges feltételek megteremtését is tartalmazniuk kell, ami vonatkozik mind az egyetemekkel való együttműködésre, mind a részvénytársaságon belüli képzésre. 6. Az élettartam-hosszabbítás stratégiai célnak tekintendő, ezért a blokkok teljesítményét csak olyan szintig indokolt emelni, amely nem veszélyezteti a Paksi Atomerőmű Rt. eme stratégiai céljának megvalósítását. 7. Az MTA EB véleménye szerint a Paksi Atomerőmű élettartam-hoszszabbításának és teljesítménynövelésének kérdésében az előzőekben vázolt szempontokat figyelembe véve a javasolt elemzések eredményeinek birtokában lehet és kell dönteni. Az MTA Energetikai Bizottsága nevében Dr. Csőm Gyula elnök Folytatás az 1. oldalról. Náluk lehet jelentkezni erőműlátogatásra, és az erőmű a hét bizonyos napján autóbuszt biztosít majd az erőmű meglátogatására. A kijelölt fizikatanárok feladata összetett lesz, ezért felkészítésükről is gondoskodunk a TLK-ban, de lehetséges, hogy elvégeztetünk velük egy atomerőműves tanfolyamot. Nagy dolog, hogy az atomerőmű lá-A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) és a Paksi Atomerőmű Rt. 2002. március 5-én Budapesten, a MTESZ Kossuth Lajos téri Székházában „A biztonsági kultúra fejlesztése, hatékony minőségbiztosítással” mottóval, „Minőségbiztosítás a nukleáris energetikában” címmel minőségügyi ankétot rendezett. Az egyesületek minőségügyi szakemberei és a Paksi Atomerőmű Rt. felső-vezetése az ankétre vonatkozó célokat, az alábbiakban foglalták össze: • bemutatni egy magyarországi cég gyakorlatán keresztül a minőségbiztosítási rendszer hatékony alkalmazásának lehetőségét; • ismertetni a minőségfejlesztés egyik legjobban alkalmazható eszközét, a minőségügyi felülvizsgálatok teljes atomerőművi vertikumát; • a gyakorlati minőségügyi tapasztalatok bemutatása, egy a jogszabályok által speciálisan szabályozott területről; • tájékoztatás nyújtása a Paksi Atomerőműben dolgozó szakemberek oktatásáról és a folyamatos továbbképzési lehetőségekről, a jó nemzetközi gyakorlatról; • felhívni az érdeklődő szakemberek figyelmét az immár 25 éves Paksi Atomerőmű eredményeire, valamint az előttünk álló további, legalább 25 éves jövőképből adódó fejlesztési feladatokra és lehetőségekre. A több mint kétszáz érdeklődő szakember és cégvezető Dr. Mészáros György, a PA Rt. Igazgatóság elnökének prezentációjából megismerhette a PA Rt. stratégiai céljait. Szerdahelyi György a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője (Hegedűs Éva helyettes államtitkár megbetegedése miatt) vázolta fel a Paksi Atomerőmű szerepét a magyar villamosenergia-rendszerben. A tulajdonos képviseletében, Katona Kálmán, az togató központjának fiókintézménye nyílt a Duna túlsó partján, mert ezzel az atomerőmű fizikai valóságában jelent meg Bács-Kiskun megyében. A közvélemény-kutatások szerint a Duna paksi oldalán nagy az erőmű népszerűsége és elfogadottsága, országosan is 70 % körüli az értéke, de a legrosszabb Kalocsán és környékén. Ezért fontos ennek a kalocsai bemutatóteremnek a létrejötte. -kb-MVM Rt. elnök-vezérigazgatója ismertette az MVM Rt. minőségi követelményeit és elvárásait. „A nukleáris biztonság szavatolása minőségügyi eszközökkel” című előadásában Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója világított rá a hatósági követelményekre. Baji Csaba vezérigazgató a biztonság-központú minőségirányítás atomerőműves tapasztalatairól számolt be az érdeklődő hallgatóságnak. A PA Rt. Karbantartási Igazgatóság MSZ EN ISO 9001: 1996 alapú minősítése eredményeiről Németh Gábor karbantartási igazgató beszélt. Az OSART vizsgálat tapasztalatait Szucsán Sándor biztonsági igazgató osztotta meg az érdeklődőkkel. "A biztonsáa'. kultúra fetiesxt&e. haíékotrv min&séabulosifassal Minőségbiztosítás a nukleáris energetikában Dr. Katona Tamás projektvezető az élettartam-gazdálkodási, és a teljesítménynövelési projekt minőségügyi céljait ismertette. „A személyzetminősítés, az oktatás és továbbképzés paksi tapasztalatairól Simon Péter főosztályvezető tartott előadását. Volent Gábor főosztályvezető, a PA Rt. Környezetközpontú Irányítási Rendszerét mutatta be, majd Bujtás Tibor, a PA Rt. sugárvédelmi osztály vezetője a minőségbiztosítás megvalósítása a személyi dozimetriában, a kibocsátás- és kömyezetellenőrzésben témakört járta körül. Sipos László vezetőmérnök í nukleáris ergetikában Szucsán Sándor biztonsági igazgató pét, jelentőségét. Lovásziné Anna Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottsága Állásfoglalás „Minőségbiztosítás a nukleáris energetikában” című ankét
